Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

MIT LATIAM ES TAPASZTALTAM 1972. VIII. 27. Ez év május 13-án tértek vissza a Szovjetunióból az egyes kerületi és járási pártbizottságok kiválasztott ideológiai titkárai, akik részt vettek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő, Len in-renddel kitün­tetett főiskola kéthónapos továbbképző szakosított tanfo­lyamán. Az említett tanfolyam lehetőséget adott ahhoz, hogy megismerkedjünk a testvéri SZKP szerveinek és szer­vezeteinek munkájával, különösen az eszmei-nevelő munka szakaszán. A z SZKP XXIV. kongresszusa után a népgazdaság pártirányításának legkiemelkedőbb vonása a céltudatos konkrét munka. Természetesen az SZKP szervei és szervezetei már a kongresz- szus előtt is rendkívüli gondot fordítot­tak erre a kérdésre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1964-ben megkezdett gazdasági reformot az ipar szakaszán a párthatározatok értelmében 1972-ig igen átgondoltan, a gyakorlattal véleményez­tetve, fokozatosan hajtották végre, ami­vel elérték azt, hogy az átszervezés nem csökkentette, hanem növelte a termelést, és a terv által előirányzott feladatokat mennyiségben és minőség­ben határidő előtt teljesítették. Az em­lített céltudatos munkával feltárták és hasznosították a belső tartalékokat, me­lyekkel a termelés növekedését, a minő­ségi mutatók megjavítását, a termelés ütemének meggyorsítását érték el. Mindehhez hozzájárult és járul az a tény, hogy a Szovjetunióban a rendkí­vüli nagy ökönómiai alapon végbemenő műszaki-tudományos forradalom ered­ményeit igen nagy körüjtekintéssel al­kalmazzák a termelésben, az új terme­lési folyamatok bevezetésében, a terme­lés irányításának korszerűsítésében. Ez azt jelenti, hogy a szervező és irányí­tómunka korszerűsége, magasabb szintje lehetővé tette az ökonómiai tényezők maximális kihasználását, a munkater­melékenység fokozását, az önköltség csökkentését. Nagyméretű aktivitás A pártszervek és szervezetek minden igyekezetüket arra fordítják, hogy min­den újszerűt és haladót idejében, sok­oldalúan támogassanak és széles mér­tékben elterjesszék a termelésben. A munkások és a mérnöki-technikusi ká­derek alkotó kezdeményezését pedig a műszaki fejlesztés alapvető problémái­nak megoldására irányítják. A pártszer­vek és szervezetek aktívan beavatkoz­nak a termelés szervezése és irányítása tökéletesítésének kérdéseibe. Arra tö­rekszenek, hogy a termelés zökkenő- mentes és hatékony legyen. Erről győ­ződtünk meg azokban az ipari üzemek­ben és vállalatokban, ahol jártunk. Az említetteket a legszemléltetőbben a za- porozsjei villanytranszformátorokat gyártó vállalatban láttuk, ahol a ter­melést igen korszerű és magas szinten megszervezett termelési folyamatok biztosítják. A műszaki és ökonómiai té­nyezőkön kívül igen pozitív hatással van a termelés növelésére az a tény, hogy jó a munkafegyelem, kihasználják a munkaidőt, a vállalat munkásai, al­kalmazottjai ismerik napi feladataikat. Tömegalapon szervezték meg a nem for­mális szocialista munkaversenyt, a kom­munista munkabrigádok mozgalmait és a kötelezettségvállalásokat. Ennek vol­tunk szemtanúi április 14-én — a „Mun­ka napján“ — a Szovjetunióban. Annak ellenére, hogy munkaszünet volt, sza­bad szombat, a kommunista munkabri­gádok és a dolgozók munkaaktivitása rendkívül nagy volt, és figyelemre mél­tó eredményeket hozott. A számos pél­dából szemléltetésként egyet említek meg. A moszkvai „Krásznij proletár“ üzemben a kommunista munkabrigádok 50 esztergagépet állítottak elő 215 000 rubel értékben. A „Munka napján“ az üzemekben és a vállalatokban a mun­kások, a műszaki dolgozók munkába léptek, hogy teljesíthessék a V. I. Lenin születése 102. évfordulójának tiszteleté­re tett kötelezettségvállalásokat. A mun­kaaktivitás, a szocialista munkaverseny és a kommunista munkabrigádok moz­galma azért sikeres és alkotó, mert az egész szovjet nép ügye, mert mindig kapcsolatban áll az élettel. A gyakorlat ideje alatt az üzemek lá­togatásakor meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunió ökonómiai fejlődése igen gyors ütemű, naponta rendkívüli nagy eredményeket hoz. A fő cél: határidő előtt teljesíteni a 9. ötéves terv felada­tait. Az ökonómiai fejlődés és eredmé­nyek szemléltetésére ime néhány adat: Egy munkaperc a Szovjetunióban 22 épület felépítését, 707 tonna kőolaj, 228 tonna acél, 1203 tonna szén, 18 000. négyzetméter ruhaanyag előállítását, ki­termelését jelenti. Az egy munkanap alatt kitermelt termékek értéke 2 mil­liárd rubelt tesz ki. A 9. ötéves terv által előirányzott fel­adatok teljesítését rendszeresen ellen­őrzik és értékelik. Az eredmények meg­valósítását nagyban elősegíti a tömeg­politikai nevelőmunka, a személyes, de főképp a szemléltető agitáció. Az elért munkaeredményeket, kollektívák és egyének teljesítményét szemléltető-táb- lákon közzéteszik, ismertetik. Az üze­mekben, a vállalatokban, azok műhelyei­ben, a városok főterein láttuk a kiváló kommunista munkabrigádok, a példás dolgozók és a munka hőseinek arcké­peit, munkaeredményeit. Mindent az emberért A Szovjetunióban nagyra értékelik az embert és munkáját. Ugyanakkor mun­kájához, pihenéséhez, szórakozásához és önképzéséhez biztosítják a szükséges feltételeket. Szebbnél szebb modern üdülőközpontokban pihenik ki fáradtsá­gukat a szovjet emberek. Szórakozásu­kat korszerű színházak, filmszínházak, galériák, sportlétesítmények és üdezöld parkok szolgálják. A szovjet emberek élnek is az adott lehetőségekkel. Tanul­nak, művelődnek, képezik magukat, és nagy igyekezettel sajátítják el a tudo­mányt, a korszerű, haladó tapasztalato­kat és munkamódszereket. Több millió dolgozó látogatja az üzemekben, a vál­lalatokban a népgazdasági és a kom­munista munkaiskolát. A dolgozók az esti iskolákon is tanulnak. A marxizmus —leninizmus elsajátítására is rendkívüli gondot fordítanak, és képezik magukat a pártnevelés keretén belül. A kommunisták pártoktatása három­fokú szilárd oktatási rendszerben törté­nik. Az alapfokú pártoktatásban a be­osztottak tanulmányozzák a marxizmus —leninizmus alapismereteit, az SZKP időszerű politikáját és V. I. Lenin élet­rajzát. A középfokon a marxizmus—leni­nizmus tartalmazza az oktatási alaku­latok anyagát, míg a felsőfokon a kom­munisták tanulmányaikat a marxizmus —leninizmus esti egyetemén végzik. A kommunistáknak és a pártonkívülieknek az oktatási alakulatokba való beosztá­sát igen megfontoltan végzik, figyelem­be véve az életkort, a műveltséget és a beosztást. Vagyis abból indulnak ki, hogy nem tanulhat mindenki egy szin­ten. Rendszeresen figyelik az egyes elv­társak, hallgatók aktív bekapcsolódását a pártoktatásba és annak alapján, mi­lyen eszmei felkészültséget érnek el, ja­vasolják őket felsőbb fokú oktatásra. Különleges gondot fordítanak a Szov­jetunióban a párt- és az ideológiai ak­tívák nevelésére, akiknek oktatását, előkészítését a járási és a területi po­litikai iskolák végzik. Például a zapo- rozsjei területi pártbizottság az 1970. évben közel 2000 propagandistát, lek­tort, politikai informátort iskolázott át. A kommunisták nevelésében igen fon­tos szerepet töltenek be a politikai ne­velőotthonok és kabinetek. A politikai nevelőotthonokban és kabinetekben ké­szítik elő a propagandistákat, a lekto­rokat, a szeminárium-vezetőket, az agi­tátorokat, a politikai informátorokat és az előadókat, akik részére magas szin­tű előadásokat, szemináriumokat és konzultációkat szerveznek. Az előadáso­kat és a szemináriumokat politikailag és szakmailag jól felkészült lektorok, katedravezetők tartják, akiknek igen gazdag tapasztalataik vannak az pro­pagandamunkában. Fokozott gondot for­dítanak a propagandisták módszertani és pedagógiai előkészítésére. A politi­kai nevelőotthonok berendezése igen korszerű, melyekben a gazdag és nagy mennyiségű irodalmon kívül megtalál­ható mindazon módszertani, szemlélte­tő- és kisegítőeszköz, anyag, amely a neveléshez szükséges. A vállalati pártbizottságok mellett működő politikai nevelőkabinetek részt vesznek a haladó tapasztalatok népsze­rűsítésében és elterjesztésében is, vagy­is ökonómiai propagandát is végeznek. A kabinetek élén függetlenített vezető áll, akinek működését, tevékenységét az üzemi pártbizottság határozza meg. A politikai nevelő otthonok élén eszmei és szervező tanácsok állnak, amelyeket közvetlenül a pártszerv irányít. A ta­nácsok szoros kapcsolatban vannak a pártszervezetekkel, a szovjetek szervei­vel, a szakszervezetekkel és a társadal­mi szervezetekkel, amennyiben ezen sza­kaszokon is ők irányítják és végzik a politikai nevelőmunkát, elsősorban a nevelőmunkában részt vevő elvtársak előkészítését. A Szovjetunióban a nevelés komplex olyan értelemben, hogy a párt, a társa­dalom, a politikai, az állami- és gaz­dasági szervek, szervezetek egységes nevelést, azaz kommunista nevelést vé­geznek, amelynek alá vannak rendelve az iskolák, az intézmények, a rádió, a sajtó, a televízió, egyszóval valamennyi tömegtájékoztató eszköz tevékenysége és működése. A telvízióban előadásso­rozatokat tartanak különböző kérdések­ről, de leginkább a párthatározatokkal kapcsolatban. Ezt a nevelési formát a „Milliók lenini iskolájának“ nevezik. Az iskola és az élet kapcsolata A nevelőmunka a párt ellenőrzésével történik, vagyis a pártszervek és szer­vezetek ellenőrzik és koordinálják. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az ilyen eljárás záloga annak, hogy valamennyi szerv, szervezet, intézmény figyelme a fő kérdésekre összpontosul, kizárja a kétvonalúságot, növeli a nevelőmunka hatékonyságát. A nevelőmunka fő tar­talmát a tudományos világnézet, a mun­ka iránti viszony, a hazaszeretet, a pro­letár és a szocialista nemzetköziségre való nevelés képezi. Az egész nevelő­munkát szorosan egybekapcsolták az élettel és az SZKP XXIV. kongresszusa kitűzött feladatok teljesítésével. Erről tények alapján győződtünk meg a me- litopoli alap- és a zaporozsjei 28. szá­mú középiskolákban. A két iskolán látottak, valamint a ka­pott információk alapján, valamennyien azt a következtetést vontuk le, hogy a Szovjetunióban az iskolák méltóképpen töltik küldetésüket. Az iskolákon úgy szervezték meg a nevelési és az oktatá­si folyamatot, hogy pozitívan és sokol­dalúan hatnak a tanulók gondolatvilá­gának, emberi tulajdonságainak és vi­szonyainak kialakulására. Az említett célkitűzés elérése érdekében a tanítók munkájukat mély kommunista meggyő­ződésből végzik. Konkrét tettekkel ve­szik ki részüket a párt politikájának gyakorlati megvalósításából, és szemé­lyes példával is szolgálnak a tanuló if­júságnak. Az oktatás és a nevelés élet­tel való összekötését többféleképpen végzik, azonban első helyre állítják az osztályon kívüli és az iskolán kívüli munkát, amelynek keretében az egyes gyerekek, tanulók egyéni adottságát a munkához és az élethez való viszonyát formálják, fejlesztik. Az osztályon kívü­li és az iskolán kívüli munka módsze­reit a tanulók széles körű gyakorlati foglalkoztatása jellemzi (laboratóriu­mi foglalkozások, szerkesztés, modelle­zés, különböző albumok, plakátok, fali­újságok készítése, gyűjtések, gyűjtemé­nyek összeállítása, parkok, emlékművek gondozása, Iskoláik környezetének szé­pítése, társadalmi munkában való rész­vétel stb.) a vezetők közvetlen irányí­tásával. A nevelőmunkát konkrét emberek be­mutatásával, jellemzésével végzik. Az iskolák folyosóin, az úttörő- és a kom- szomolhelyiségekben ott látni városuk példás dolgozóinak, a munka hőseinek arcképeit, munkaeredményeit. Itt talál­ható meg az iskola, a város, a Szovjet­unió múltja, jelene és jövője, a szovjet emberek önfeláldozó alkotó munkájá­nak, a népgazdaság fejlődésének tárla­ta. Külön gondot fordítanak a Nagy Honvédő Háború lefolyásának elemzé­sére, a szovjet katonák hősiességére. A zaporozsjei 28. számú középiskola múzeumában feldolgozták az SZKP tör-' ténelmét, harcát, a Szovjetunió népei­nek kölcsönös barátságát, megbontha­tatlan egységét. A szovjet fiatalok kitűnően ismerik városuk, vagy községük példás dolgo­zóit, a Nagy Honvédő Háború hőseit, Ismerik a lakhelyükön működő párt­szervek, szovjetek és már szervek veze­tőit, tanítójuk munkásságát, életét stb. A nevelő és a tömegpolitikai munká­ban igen fontos szerepet tölt be a sze­mélyes és a szemléltető agitáció, és az e téren végzett pártmunka. A párt­szervezetek szilárdan felépített agitátor­testülettel rendelkeznek és rendszeres munkát végeznek velük. Az agitátoro­kat tényekkel és érvekkel vértezik fel, akik a dolgozóknak megmagyarázzák a párt politikáját, annak végső céljait, valamint a saját üzemük munkahelyein felmerülő konkrét feladatokat. így dol­goznak például a szovjet elvtársak a bergyanszki kábelgyárban. A pártcso­portokban, a termelési értekezleteken, a munkakollektívákban beszélik meg a problémákat, a feladatok teljesítését. A tömegpolitikai munkából aktívan kive­szik részüket a szakszervezet, az ifjúsá­gi szervezet dolgozói, a gazdasági veze­tők, a képviselők, a kommunista mun­kabrigádok tagjai. A pártszervezetek az üzemekben, a vállalatokban, a kolho­zokban, a szovhozokban arra összpon­tosítják figyelmüket, hogy állandó kap­csolatban legyenek a dolgozókkal, is­merjék meg az emberek szükségleteit és a problémák megoldásához megfele­lő utat mutassanak, másrészt, hogy ki­bontakoztassák kezdeményezésüket és aktivitásukat a feladatok teljesítésében. Fontos küldetést töltenek be a tömeg­politikai munkában az előadói testüle­tek, csoportok és a politikai informáto­rok, akiknek tevékenysége tervszerű, irányított. A politikai informátorok és az előadói testületek rendszeresen, ugyanakkor operatívan tájékoztatják a dolgozókat, a széles néptömegeket az SZKP szerveinek, testületeinek döntései­ről, határozatairól, gazdasági, kulturális, szociális, valamint külpolitikai kérdé­sekről. Hős nép, hű szövetséges Kéthónapos ottlétünk alatt számos ta­pasztalatot szereztünk a kádermunka, a pártba való felvétel területén, a de­mokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia érvényesítésében is. Találkoztunk a szovjet emberek őszinte­ségével, szeretetével, figyelmességével. Mindaz, amit láttam és átéltem, még jobban elmélyítette és megszilárdította eddigi meggyőződésemet, hogy a Szov­jetunió és hős népe úgy, mint minden­kor, ma is leghűbb szövetségesünk. Meggyőződtem újból arról, hogy a szov­jet emberek tudatában, alkotómunkájá­ban él Lenin műve. Nemes gondolata, zseniális előrelátása ma reális valóság. A Szovjetunióban szerzett tapasztala­tokat főleg a pártmunka és a nevelő­munka területén úgy, mint eddig is, al­kalmazni fogjuk járásunkban, mert tu­datában vagyunk annak és meggyőző­désünk, hogy érvényesítésük számunkra is gyümölcsöző lehet a járási pártszer­vezet munkájában, a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak teljesítésében. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP lučeneci Járási Bizottságának titkára Egyénileg is, csoportosan is rengetegen utaznak a Szovjetunió­ba. Az első szocialista állam megalakulásának közelgő 50. évfor­dulója alkalmából arra kérjük olvasóinkat, írják meg, hogy útjuk során mit láttak és tapasztaltak a Szovjetunióban. A megfelelő Írásokat a beérkezés sorrendjében leközöljük. A SZERKESZTŐSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom