Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám, péntek

3 mm 1972. VIII. 25. 3 SZILÁRD KÖTELÉKEK A Szovjetszkaja Rosszija cikke „Széles körű gazdasági, tudo­mányos-műszaki és kulturális egyiiltműködés alakult ki az arab országok, valamint a Szov­jetunió és más szocialista álla­mok között. Elmondható, hogy szilárd kötelékek fűzik össze az arab világot a nemzetközi szo­cialista közösséggel." „A szovjet—arab barátság — mindenekelőtt közös harc “a nemzeti felszabadulás elveinek győzelméért, az idegen kizsák­mányolás rendszerének végér­vényes felszámolásáért, bármi­lyen formában érvényesüljön is a kizsákmányolás.“ Az arab országoknak a Szov­jetunióhoz és más szocialista ál­lamokhoz fűződő barátsága — mint a cikk szerzője írja — nem valamiféle csecsebecse, ha­nem létfontosságú mindkét fél számára. Az arabok számára mindenkor nagy vívmány volt és az is marad az antiimperia- lista harcban. A Szovjetunió és más szocia­lista államok — mint Nyikifo- rov hangsúlyozza — őszintén akarják, hogy az arabok való­ban szabadon éljenek, saját és nem idegen szükségletek kielé­gítésére használják fel termé­szeti kincseiket. „A szocialista világközösség szilárd bástyájá­vá vált abban a harcban, ame­lyet az arabok vívnak a nagy­szerű holnapért az imperializ­mus mesterkedései ellen, amely egymás után kénytelen feladni állásait a Közel-Keleten“. A történelem nem egy ízben bebizonyította, hogy milyen bölcs volt Nasszer politikája, amely Egyiptomnak a Szovjet­unióhoz való közeledésére irá­nyult. „Ez a politika elősegí­tette az egyiptomi nemzetgaz­daság gyors fejlődését, az or­szág iparosítási terveinek telje­sítését, az imperialista blokád kudarcát“ — állapítja flieg a szerző. A Szovjetunió és a szocialis­ta világközösség más államai támogatták Egyiptomban, Algé­riában, Szíriában és Irakban a haladó társadalmi gazdasági át­alakítást. Amikor nemrégiben Bagdadban bejelentették az IRA Petroleum Company nagy olaj­monopólium államosítását, a szovjet emberek úgy üdvözölték ezt az eseményt, mint amely egyenrangú a Szuezi-csatorna államosításával. Nyikiforov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és más szo-- cialista államok az izraeli ag­resszió első órájában bejelen­tették, hogy teljes mértékben a hitszegő támadás áldozatává vált arab népek oldalán állnak. Amikor az izraeli katonák ké­szüllek átkelni a Szuezi-csator- nán, a Szovjetunió felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtott Egyip­tomnak és más arab országok­nak. A szocialista országok párt­jainak nemrégiben megtartott krím-félszigeti találkozóján is­mét hangsúlyozták, hogy a szo­cialista közösség országai hatá­rozottan támogatják az arab or­szágok népeinek igazságos ügyét. A szocialista országok állást foglalnak amellett, hogy az izraeli csapatokat teljes egé­szében vonják ki a megszállt arab területekről, és feltétel nélkül teljesítsék a Biztonsági Tanács 19(37. november 22-i ha­tározatát — mutat rá a Szov­jetszkaja Rosszija. A távlatokkal szemben Moszkva — Viktor Majevszkij, a Pravda politikai szemleírója, a lap csütörtöki számában a nyugat-európai helyzetet elemzi azzal kapcsolatban, hogy Ang­lia, Dánia, Norvégia és Íror­szág belépni készül a Közös Piacba. Minél inkább közeledik az eu­rópai biztonsági értekezlet ösz- szehívása, minél inkább kiraj­zolódnak a sokat ígérő európai együttműködés távlatai, annál aktívabban és lázasabban fokoz­zák tevékenységüket azok, akik­nek nem tetszik ez az elgondo­lás, akik az összes európai or­szág építőjellegű együttműködé­sének eszméjével szembeállítják a nyugati államok elkülönült csoportosulásait. A „kibővített Európa“ létreho­zói képzeletükben a nyugat-eu­rópai monopóliumok új, hatal­mas szövetségét látják, amely ellenőrzése alatt tart 260 mil­lió embert és majdnem 640 mil­liárd dollár értékű bruttó nem zeti terméket — állapítja meg a Pravda politikai szemleírója. A kibővített Közös Piac hívei azonban csak a pozitív vonáso­kat hangsúlyozzák és szemet hunynak a zárt csoportosulás kedvezőtlen jelenségei felett. Valójában azonban a tízek lét­rejöttével az olaszországi és bel giumi gazdasági visszaesést, az NSZK-ban fenyegető gazdasági válságot tetőzik majd Anglia gazdasági nehézségei is. Ezen­kívül, míg a hatok közösségé­ben kétmillió munkanélküli volt, a tízekben már hárommil­lió lesz. A Pravdu hírmagyarázója fel­hívja a figyelmet arra, hogy a hatok közösségében az NSZK- nak van vezető gazdasági szere­pe, viszont a Közös Piac kiszé­lesítésével ez a kép nagy mér­tékben megváltozik és ez elke­rülhetetlenül a csoportosuláson belüli ellentmondások kiszéle­sedéséhez vezet. sorban fOSÉ FIGUERES costarikai el­nök és Gonzalo Facio külügy­miniszter fogadta a jirí Husto- les vezette csehszlovák kor­mányküldöttséget. ÖSSZEÜLT a Biztonsági Ta­nács, hogy a Szovjetunió. Ang­lia, India és Jugoszlávia javas­lata alapján megvitassa a Ben­gali Népi Köztársaság ENSZ- felvételi kérelmét. AZ ALGÉRIAI kormány vissza­adta az amerikai Delta légitár­saságnak azt az egymillió dol­láros váltságdíjat, amelyet nyolc néger fiatal csikart ki a légi- társaságtól, amikor Algériába térítette egyik DC—8-as gépét. AZ ANGOL kormány Louis le Bailly altengernagyot nevezte ki a titkos szolgálat új főnöké­vé. TRYGVE BRATTELI norvég miniszterelnök bejelentette, hogy ha a szeptemberi népsza­vazás nem hagyja jóvá Norvé­gia csatlakozását a Közös Piac­hoz, kormánya lemond. AZ Üj KÍNA hírügynökség sze­rint Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter befejezte kínai látogatását. TAI LU, a Kínai Népköztár­saság első ciprusi nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Ma­kariosz elnöknek. A KANADAI dokkmunkások két hete sztrájkolnak Vancou­ver kikötőjében, s munkabe­szüntetésüket most kiterjesztet­ték az egész csendes-óceáni partvidékre. ZENDÜLÉS TÖRT KI az ame­rikai Kentucky állam börtöné­ben. A hatóságok még nem tud­ják, mit követelnek a fegyen- cek. CHILÉBEN szabadon enged­ték a. hétfő esti jobboldali tün­tetés során letartóztatott 115 személyt. ROBBANÁSOK Belfast — Csütörtökre virra­dó éjjel több bomba robbaná­sa okozott tetemes anyagi ká­rokat Észak-írországban. Dun­gannon város közelében, Bel­fasttól 60 kilométernyire nyu­gatra egy bomba tönkre tett egy bútorüzletet. Ugyanabban a térségben két bomba robbanása okozott súlyos kárt a vízveze­tékrendszerben. A robbanások kivizsgálása végett a helyszín­re érkezett katonákat orvlövé­szek vették tűz alá. Belfastban a brit katonaság egyik támaszpontja elé három nyolc-tíz éves kislány gyermek- kocsiba rejtett bombát tolt. Mi­után a gyermekek a helyszín­ről elmenekültek, egy közeli rejtekből orvlövészek kezdtek tüzelni a kocsit vizsgáló kato­nákra, miközben a bombák fel­robbantak. Bátor küzdelem Montevideo — A paraguayi politikai foglyok szabadon bo­csátásáért küzdő országos bi­zottság nyilatkozatot tett köz­zé a paraguayi helyzetről. A nyilatkozat elítéli a Paraguay- ban uralkodó önkényt és köve­teli minden bebörtönzött haza­fi szabadon bocsátását. Mint közli, napról napra emelkedik a bebörtönzött politikai foglyok száma. A börtönökben neves egyetemi tanárokat és előadó kát, diákokat és munkásokat tartanak fogva. Stroessner dik­tátor kormánya a börtönökben vadállati kínzással pusztítja el ellenfeleit. A megtorlások ellenére a pa­raguayi nép bátor küzdelmet vív jogaiért és szabadságáért. Ezt bizonyítják a földet köve­telő parasztok, a béremelésért és a jobb munkaviszonyokért küzdő munkások megmozdulá­sai — hangzik a nyilatkozat. Elutasították a brit indítványt New York — Az ENSZ embe­ri jogok bizottságának „a fa ji megkülönböztetés elhárításá­val és a kisebbségek védelmé­vel“ foglalkozó bizottsága úgy döntött, hogy — Nagy-Britan­nia kérésével ellentétben — nem lép fel a kitelepítésre ítélt ugandai „ázsiaiak“ ügyében. Az ugandai delegátus ugyanakkor biztosította a világszervezetet arról, hogy azok az ugandai „ázsiaiak“, akik ugandai állam- polgársággal rendelkeznek, az országban maradhatnak. Az a brit indítvány, hogy az albizottság táviratban kérjen emberséges bánásmódot „ai ázsiaiak“ számára Idi Amin ugandai elnöktől, mindössze egy szavazatot kapott, a javas­lat előterjesztőjének voksát. Az ugandai delegátus közölte még, hogy kormánya folytatja az előkészületeket az 55 ezer „ázsiai“ kitelepítésére. Hét brit légitársaság együtt­működésével légi hidat teremte­nek Uganda és Nagy-Britannia között. A bevándorlók minde­gyike harminckilós csomagot vihet magával. Orlandics nyilatkozata Lemondás Párizs — René Tomasini, a francia gaullista többségi párt, az UDR főtitkára — rossz egész­ségi állapotára való hivatkozás­sal — csütörtökön bejelentette lemondását. A politikus nemrég műtéten esett át és mint mondotta, fel­épüléséhez hosszabb időre van szüksége, ezalatt pártja nem le­het meg irányító kéz nélkül. Mint ismeretes, Tomasini be­lekeveredett a Chaban Delmas volt miniszterelnök személye körüli botrányba és megfigyelők távozását inkább ezzel magya­rázzák. Moszkva — A KGST és fugo- szlávia gazdasági együttműkö­déséről nyilatkozott Orlandics, Jugoszlávia KGST-beli állandó képviselője az Ekonomicsesz- kaja Gazeta moszkvai gazdasá­gi hetilapnak. Kijelentette: „A szocialista gazdasági integrációra vonat­kozó komplex program kedve­ző feltételeket biztosít Jugoszlá­via és a KGST együttműködésé­nek továbbfejlesztéséhez“. Orlandics elmondotta, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a KGST-tagor- szágok együttműködésének alapját az 1964-ben kötött meg­állapodás alkotja. Jugoszlávia a KGST 24 bizott­sága, állandó bizottsága és más szerve közül 12-ben saját kül­döttséggel képviselteti magát. A továbbiakban megállapítot­ta: Jugoszlávia és a KGST-or­szágok között lebonyolított áru­csere értéke az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban csaknem 4,7 milliárd dollárra rúgott. Jugo­K o m mentárunk 1960-ban éles vita keletkezett Izland, valamint Nagy-Britan­nia és az NSZK között az iz­landi partvidék közelében tör­ténő h«lászat miatt. Abban az időben ugyanis az izlandi kor­mány elhatározta, hogy három­ról 12 tengeri mérföldre szélesí­ti felségvizeit, s ezáltal meg­akadályozza, hogy a brit és a nyugatnémet halászok Izland közvetlen közelébe kerülhesse­nek. A döntés ellen élesen til­takozott mind a brit, mind a nyugatnémet kormány. A britek eljutottak a fegyveres konflik­tus határáig. Brit hadihajók kí­sérték a halászhajókat egészen a 3 mérföldes övezetig. Nagy- Britannia tehát fegyveres erővel kényszerítette ki a halászás jo­gát az izlandi tengerpart kö­zelében. Számos incidens után végülis 1961 februárjában kor­mányközi tárgyalásra került sor Izland és Nagy-Britannia között, amelyet egyezmény alá­írásával zártak le. Az egyez­mény értelmében Nagy-Britan­nia tiszteletben tartotta a 12 mérföldes övezetet. Az egyez­ményben szó esett a parmenti övezet esetleges további bővíté­séről is. Hasonló egyezmény született Izland és a Német Szövetségi Köztársaság között. Az elmúlt év őszén az izlandi kormány bejelentette, hogy bő­víti felségvizeinek övezetét és az övezetben tilos a halászat külföldiek számára. Az izlandi határozat értelmében 1972. szep­tember 1-től 50 tengeri mérföld­re bővül a felségvizek övezete. A brit és a nyugatnémet kor­mány ismét tiltakozik az intéz­kedés ellen. A két kormány még tavasszal javaslatot terjesztett a hágai nemzetközi bíróság elé. hogy ezt a határozatot vonják vissza és ismerjék el a brit, valamint a nyugatnémet halá­szok halászati jogát a 12 mér­földes határig. Áprilisban kez­detét vették a megbeszélések, amelyeknek célja kompromisz- szum elérése volt. A megbeszé­lések azonban nem jártak si­kerrel. Július derekán félbe­szakadtak anélkül, hogy bármi­lyen egyezményt kötöttek vol­na. Izland szempontjából a halá­szatnak óriási jelentősége van. Az ország exportjának 90 szá­zalékát halak és halkészítmé­nyek képezik. A halászat és a halfeldolgozás számos izlandi lakosnak nyújt munkalehetősé­get. Nem csoda tehát, ha az iz­landi szervek éberen figyelnek mindent, ami ellentétben állhat az izlandi halászat érdekeivel. Az izlandi partmenti vizekben nagy mennyiségben található tőkehal és több olyan halfajta, amelyre a korszerű halászat specializálja magát. Évről év­re gyarapodott a brit és a nyugatnémet halászok száma, akik az izlandi partok mentén szerezték zsákmányukat, s en­nek következtében csökkenni kezdett a halállomány. Gyéreb­bé vált az izlandi halászok zsákmánya, és az a veszély fe­nyegetett, hogy a halállomány továbbra is csökkenni fog. Csu­pán a brit halászok évente mint­egy 2000 tonna halat fognak ebben a térségben, a nyugatné­met halászok pedig mintegy 120 000 tonnát. A reykjavíki tárgyalások alatt a brit képviselők azzal a javas­lattal álltak elő. hogy tartsák meg továbbra is a 12 mérföldes határt és azzal mentsék meg a halállományt, hogy Izland kö­zelében tiltsák be a halliszthez és a trágyához szükséges halak fogását. A brit és a nyugatné­met kormány azt javasolta, hogy az idegen halászok szá­mára szabjanak meg egy meny- nyiségi határt. A nyugatnéme­tek azt követeltük, hogy halá­szaik számára a határ az el­múlt tíz év évi átlaga legyen, ezzel szemben a britek haj­landók voltak beleegyezni az évi átlagnál valamivel kisebb mennyiségbe is. Latolgatták azt is, hogy megegyezhetnének ab­ban, miszerint beszüntetnék egy bizonyos tonnatartalmig a ha­jóval történő halászatot, esetleg foganatosíthatnának néhány rendeletet olyan értelemben, hogy abban az időszakban be­tiltják a halászatot, amikor a hajóállomány szempontjából az nem előnyös. Úgy tűnik azon­ban, hogy a tárgyaló felek nem tudnak egyezményre jutni a részletekben. A sikertelen reykjavíki tár­gyalások után a figyelem a há­gai nemzetközi bíróság tárgya­lásaira összpontosult. Az izlan­di kormány továbbra is kitart amellett, hogy a nemzetközi bí­róság nem illetékes tárgyalni erről a kérdésről, és ezért nem küldte el képviselőjét a tárgya­lásra. Nyilvánvaló, hogy nem veszi figyelembe a hágai tör­vényszék döntését sem. Mind­ebből kitűnik, hogy a vita köz­vetlen részvevőinek tárgyalá­saira helyeződik át a súlypont. Ha nem születik kompromisz- szum, várható, hogy szeptember elején, az izlandi kormány ha­tározatának érvénybe lépésével az ellentét tovább éleződik. Nyugat-Európában nyíltan em­legetik az új „halászháború“ veszélyét, amely hasonló len­ne, mint a 12 évvel ezelőtti. A hágai nemzetközi bíróság eset­leges kedvezőtlen döntésének Izland számára nem lenne semmilyen gyakorlati következ­ménye, mivel ennek az intéz­ménynek nem áll rendelkezé­sére semminemű eszköz, amely- lyel döntését érvényre juttatná. JAN BLANSKÝ szlávia valamennyi KGST-tagor- szággal kereskedelmi megálla­podást kötött az 1971—1975-ös időszakra. Ezek a megállapo­dások előirányozzák az árucso- reforgalom volumenének 7,6 milliárd dollárra történő e.nu- lését, ami 60 százalékkal ha­ladja meg az előző ötéves terv kereskedelmi forgalmát. A szakosodás és kooperáció alapján lebonyolított kölcsönös szállítás értéke az 1968. évi 5,5 millió dollárról tavaly 20 mil­lió dollárra emelkedett. Orlandics hangsúlyozta: ho,;y a KGST 25. ülésszakán elfoga­dott komplex program alapján a jugoszláv gazdasági szervere­tek és üzemek már csatlakoztak a hajógyártásra és szerszá n- gépgyártásra vonatkozó KGST- megállapodásokhoz. Fejlődik a kölcsönösen hasz­nos együttműködés a nagy ipa­ri létesítmények építése terüle­tén is, mindenekelőtt a vil a- mosiparban, a vaskohászatban és a színesfém-kohászatban. Nemrég számos jugoszl iv tudományos kutatóintézet ú“V határozott, hogy csatlakozik a KGST kutatási-együttműködési megállapodásaihoz, amelv ;k alapján öt nagy probléma ku­tatásával foglalkoznak, — mon­dotta Jugoszlávia állandó KGST- képviselője. Azonosítás Belfast — Sikerült azonosí­tani azt az ismeretlen férfit, akinek holttestét kedden talál­ta meg a rendőrség Belfast ka­tolikus negyedében. A középko­rú férfi a rendőrség jelentése szerint az egyik protestáns munkáscsoport vezető tagja volt. Az ír köztársasági hadsereg (IRA) ideiglenes szárnya kedd este nyilatkozatban vállalt fe­lelősséget a Ne Ry-i vámházban történt robbanásért, és egyút­tal sajnálkozását fejezte ki az eredetileg „szándékán kívül ál­ló“ nagy emberáldozat miatt. Az IRA ideiglenes szárnya „részvétéről“ biztosította a sebesülteket és a halálos ál­dozatok hozzátartozóit. Szerdán ismét incidensekkel kezdődött a nap: ismeretlen személyek rátörtek két protes­táns férfira és a lábukba lőt­tek. Egy harmadik, katolikus férfit négy lövéssel sebesítettek meg ugyancsak Ismeretlen sze­mélyek. Az áldozat állapota vál­ságos. Egyébként az elmúlt két hét folyamán a rendőrség legalább tíz magasrangú IRA-tagot vett őrizetbe. / HsMorú a SMáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom