Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám, péntek

ÉLVONALBA KERÜLT GAZDASÁG Vezetttk és dolgozók értik egymást..: A minap alkalmam volt bete­kinteni a SLOVOSIVO szakága­zati főigazgatóság féléves érté­kelésébe, mely szerint a hatás­körébe tartozó huszonhárom szlovákiai magtermesztő és ne­mesítő gazdaság ez év első hat hónapja alatt terven felül közel 1,5 millió liter tejet, csaknem 28 vagon marhahúst és 1246 mázsa sertéshúst Juttatott piac­ra. Az értékelés, a termelés minden szakaszán a legjobb eredményeket elérő gazdaságok között említi a Somotorl (Szó motor) Állami Gazdaságot. Örömmel nyugtáztuk ezt a megállapítást, s felkerestük a gazdaság igazgatóját, P a 1 á - g y i Sándor elvtársat, hogy el­beszélgessünk az első fél év eredményeiről. & Először is arra kérnénk igaz­gató elvtársat, ismertesse né­hány szóban gazdaságuk ösz- szetételét. — Azzal kezdem, hogy 3100 hektár mezőgazdasági földterü­lettel rendelkező gazdaságunk az államosított birtokokból s a később ehhez csatolt, kevésbé jól gazdálkodó szövetkezetekből alakult. A 2335 hektár szántó­földnek csaknem felén termesz­tünk kalászosokat, ennek 66 százalékán magtermesztés fo­lyik. Egyébként ez egyik első­rendű feladatunk. 1512 hektá­ron öntözéses gazdálkodást foly­tatunk. Négy gazdasági részle­günk mindegyikében takar­mányt is termesztünk és állatte­nyésztéssel, törzsállomány ne­velésével is foglalkozunk. © Ismertesse az első féléves terv teljesítésének eredmé­nyeit. — Nagyon szívesen teszem, mert gazdaságunk dolgozóinak lelkes munkája jó eredménye­ket hozott. A napokban értékel­tük ezeket, s újból levonhattuk a tanulságot: ahol a dolgozók és vezetők értik egymást, otl sikeres a közös munka. — Az első fél évben a termelés min­den szakaszán az eddigieknél sokkal jobb eredményeket ér­iünk el. Az állattenyésztésben az egész év folyamán elvégez­hető a termelési eredmények értékelése, ezért én is az állat­tenyésztéssel kezdem. Előrebo­csátom, hogy a szarvasmarhá­nál 77, a sertéseknél pedig 551 darabbal túlszárnyaltuk a ter­vezett állományt. A fertőző be­tegség miatt megcsappant te­hénállományt is sikerült 119 sa ját nevelésű üszővel feltölteni. A tervezettnél 335-tel több ma­lacot neveltünk fel. Tejtermelésünket több mint 192 ezer literrel túlteljesítettük. Legjobb eredményt, napi 12,3 li­teres fejési átlagot, a hrušovi részlegen értek el. Marhahús­ból 1191 mázsát, a tervezettnél 241 mázsával többet termel­tünk. Minden részlegen emelke­dett a súlygyarapodás, a szar- vasniarháknál a legnagyobbat, napi 1,19 kilogrammot szintén a hrusovi részlegen értek el. Ser­téshúsból 1320 mázsát kellett ki­termelniük, ezt a mennyiséget 116 mázsával túlszárnyaltuk. A siker titka a fajták helyes meg­választásában, a takarmányada­Palágyi Sándor, a Somotori Ál­lami Gazdaság igazgatója. gok tökéletesebb összeállításá­ban s a gondozok lelkiismere­tes munkájában látjuk. • Legyen szíves néhány nevet említeni a legjobb dolgozók közül. — Legszívesebben mindegyik­ről külön-külön megemlékez­nék, de tudom, hogy ez képte­lenség, ezért csak a legjobb eredményeket elérő dolgozók nevét említem. A tejtermelésben például Cso­rna János csaknem 30 ezer li­terrel, Jarima Ondrej kevés hí­ján 20 ezer literrel túlteljesítet­te fejési tervét. Lengyel Erzsé­bet a borjúnevelésnél dolgozik, napi 1,14 kg-os súlygyarapodást ért el, tervéi az első fél évben 149 százalékra teljesítette. Csá­kó Anna a növendékállatok ne­velését végzi, tervét 169 száza­lékra teljesítene. A szarvasmar­ha-hizlaldában dolgozó Mikó László 106, Kopasz Mihály 104 százalékos tervteljesítést ért el. A hízósertéseknél Szabó János napi 0,52 kg-os súlygyarapodás­sal féléves tervét 104 százalék­ra teljesítette. Baťuk Juraj a gondjaira bízott anyakocáktól átlagosan 8,8 malacot felnevelt hat hónap alatt. • Gazdaságuk törzskönyvezett állatok nevelésével, értékesí­tésével is foglalkozik. Ezen a szakaszon mit mutat a fél­éves mérleg? — Az első fél év folyamán el­adtunk két törzskönyvezett bi­kát „E“, 22 kant „ER“, illetve „E“ minősítésben, továbbá 23 növendékkocát, 25 törzskönyve­zett bárányt, összesen 359 ezer korona értékben. • Beszélgetésünk elején emlí­tést tett a vetőmagtermesz­tésről. Hallhatnánk erről bő­vebben? — Igen, már mondtam, hogy a kalászosok 66 százalékát to- vábbtermesztésre vetőmagnak termeljük. Kísérleteket is vég­zünk bizonyos kalászos fajták kal, s a megfelelő vetőmagva­kat az állami magnemesítő állo­másokon keresztül értékesítjük. Az idén a tervezett 8500 q he­lyett 12 ezer mázsa búzavető­magot és 4 ezer mázsa árpave­tőmagot értékesítettünk, ezen kívül ezer mázsa búzát adtunk az állami raktárba. — Bizonyá­ra érdeklik a hektárhozamok, erről is említést teszek. Igazga­tósági méretben 34 mázsás át­laghozamot értünk el. Egy tíz­hektáros parcellán a szovjet Mi- ronovszkája búzafajta 56,45 má­zsás átlaghozamot adott, egy 30 hektáros táblán a Bezostája 48,17 mázsás, a „Denár“ árpa­fajta 32 hektáron 42 mázsa kö­rüli hektárhozamot adott. Kísér­letként 1 hektáron elvetettünk egy mázsa, ajándékba kapott „Aurora“ búzafajtát, ami 38,8 mázsát termett. Ezekből a faj­tákból szeretnénk a legtöbb ve­tőmagot kitermelni. • Es mi az akadálya? — Az, hogy — habár magter­mesztő gazdaság vagyunk — nem kapunk időben elegendő mennyiséget például a nagyho­zamú, nálunk legújabb búzafaj­tákból, mint a Kaukaz, Aurora. Jubilejnaja stb., amelyek iránt a környező efsz-ekben igen nagy az érdeklődés. Nálunk ezekből nincs elegendő, s a bodrogközi szövetkezetek veze tői hosszú, fáradságos utakat tesznek meg a dunaszerdahelyi és más járásokba, hogy besze­rezhessék a szükséges vetőma got. Számunkra érthetetlen ez a helyzet. A jövő évben 25 szá zalékban Mironovszkája, 35 szá zalékban Aurora, ugyanolyan arányban Kaukaz és 5 százalék ban Bezosztája búzafajtákat tér illesztünk. Remélem, megkapjuk az ehhez szükséges vetőma got... • Végezetül ejtsünk néhány szót a gazdaság pénzügyi mérlegéről is, ez hogyan zá­rult? — Röviden összefoglalva: a jól végzett munkának ezen a szakaszon is megmutatkozott a gyümölcse, a tervezett 588 ezer helyett 1,5 millió korona tiszta jövedelmet értünk el. (kulik) Színvonalasabb lesz az eiárusítás Prágá ban A tapaszalatok szerint az áru­házak megkönnyítik az ember életét. Ahelyett, hogy árut haj­szolva, egyik üzletből a másik­ba szaladgálnánk, a legtöbb áru­házban minden különösebb idő- veszteség és fáradság nélkül bonyolítjuk le bevásárlásainkat. Ez érthető is, hiszen megtalál­ható bennük a vasszögektől kezdve a konfekción, az élel­miszereken, háztartási gépeken stb. keresztül a bútorig, vagy akár a gépkocsikig mindaz, amire a fogyasztónak szüksé­ge van. Prágának kevés még az ilyen áruháza, a meglevők pedig az utóbbi időben korszerűsített Bí- lá labuf-on kívül a helyszűke miatt nem felelnek meg az egy­re növekvő igényeknek. Ezt a hiányt pótolja majd a főváros szívében épülő, hatal­mas bevásárlóközpont, mely Eu­rópa negyedik legnagyobb áru­háza lesz. Légiforgalmi társasá­gunk közvetlen szomszédságá­ban egy svéd vállalat segítsé­gével épül, úgy hogy már 1974- ben, tehát két év múlva át is adják rendeltetésének. A terv­rajzokból ítélve hasonló lát­ványos és merész, ötletekben gazdag épületet, melynek az el­adás korszerű technológiája a műszaki forradalom többi vív mányaival párosul, egvelőre hiá­ba is keresnénk hazánkban. Az áruház látogatói minden bizonnyal örömmel fogadják majd a kényelmeket biztosító különféle szolgáltatásokat is, melyekben — noha ezt a kül­földi nagyvárosok fogyasztói már természetesnek tartják — a prágai áruházak eddig nem részesítik vevőiket. Ezért hat­nak majd az újszerűség erejével a bevásárolt áru elhelyezésére szolgáló ruhatárak, vagy a já­tékszoba, ahol a gyermekek mu- lattatásáról az erre a célra ki­képzett egészségügyi dolgozók gondoskodnak. Az új áruházból a tájékoztatási központ, a la­kásberendezési tanácsadó, a borbély és fodrászüzlet és még sok más szolgáltatás sem hiány­zik majd. A terv természetesen a moto­rizált vevők igényeire is tekin­tettel van. A föld alatti gará­zsokban és térségeken egyszer­re 350 gépkocsi részére lesz fé­rőhely. Noha ezt a kilátásba helyezett lehetőség — az áru­ház 8—10 ezer személyre be­csülhető befogadóképességét vé­ve alapul — meglehetősen sze­rénynek tartjuk, jobb megoldás hiányában ürömmel kell fogad­nunk. Az egyes emeletek közt a for­galmat 7 teherszállító és 3 gyors felvonó bonyolítja majd le. A személyzetnek további 4, a vásárlóknak pedig 3 személy- felvonó, valamint mozgólépcsők állnak majd rendelkezésre, te­hát elengedő mennyiségű vá­laszték és jó minőségű áru ese­tén a kényelmes és gyors be­vásárlás felételeit is biztosítva látjuk. Ehhez a célkitűzéshez iga­zodik majd az áruház nyitva­tartási ideje is, úgy hogy a kül­földi nagyvárosok példájára a prágai dolgozóknak is lehetősé, gük nyílik a munkaidő utáni bevásárlásra a késő esti órá­kig. Az élelmiszerüzlet, a ven­déglő és a parkoló hely szom­baton és vasárnap is üzemben lesz. Ez a minden bizonnyal örven­detes újdonság lényeges előnyö­ket jelent a főváros lakossága és vendégel részére, akik ma még a 40 százalékkal kevesebb, többnyire az igényeknek nem megfelelő, korszerűtlen bolto­kat járva csak hallásból isme­rik az eiárusítás kultúráját. Ért­hető tehát, hogy a prágaiak tü­relmetlenül várják a kilátásba helyezett legújabb vívmányukat, melynek építését figyelemmel kísérik. KARDOS MARTA Sikeresen folyik a budapesti metro új szakaszának építése. Még az idén üzembe helyezik a metro Deák-tér és a budai végállomás közötti vonalát. Felvételünk a Moszkva téri metroállomás épí­téséről készült. (Felvétel: ČSTK — MTI) Andrzej Zbych: KL OSS KAPITÁN Y KA LAN DOS T ö RT É NETE Az őrnagy hangja csengését figyelte. A német nyugodtan beszélt, mintha most biztosabb lenne önmagában. — Tehát azt állítja uram, hogy Ring ezredessel először a Bischof sfeldben találkoztak. — Igen —- mondta Broll. — Hazudik! — kiáltotta. — Feláll­ni! — még feljebb emelte a hangját és magán érezte az ezredes figyelmes te­kintetét. — januárban részt vett a fel- derítöszolgálal tisztjeinek értekezletén Wroclawban... — Igen — súgta Broll. — Honnan tudja ön? — Most ismét félt. — De... — Az igazat módja! — Akkor csak néhány szót váltot­tunk. Közömbös szavakat. A Bischofs- feldben találkoztam vele, néhány órával a katonaságunk bevonulása után. Saját őrsége volt__ — Es elvitte az archívumot? — Igen. Benzint szereztem neki. Ne­kem csak annyit mondott, hogy az archívumot valahol a közelben elrejti. Nem mondta meg, hoqy hol. — Sejti? — Őrnagy úr — Broll hangja meg megtört. —- Én az igazat akarom mon­dani ... Ön így ts sokat tud, én... Fordította: Bába Mihály — Mit mondott még? — Hogy itt hagy valakit, aki vigyáz rá —nyögte ki a német. — Hol állt meg Bischof sfeldben? — A rokonomnál. Ring gyógyszerész­nél. Azaz a családjánál, mert a gyógy­szerészt behívták a katonák. Két órát töltött ott... Az őrnagy még néhány kérdést tett fel. Broll mindig ugyanazt ismételte. Ta­lán valóban nem tudta? Ring tapasztalt Abwehr tiszt volt. Miért is tájékoztatta volna ezt az embert? Az ezredes arra a következtetésre jutott, hogy a fogoly elmondott min­dent, amit tudott. Amikor Brollt elvezet­ték, egy pohár teát nyújtott az őrnagy nak. A tea hideg volt és túl édes. Hallgattak, egyikőjük sem akarta ki mondani azt, ami szinte egyszerre jutott eszükbe. Az ezredes az asztal alól elő­húzott egy üveget és a bögrékbe öntötte a vodkát. A távolból hallani lehetett az ágyúk dörgését. — Délről — mondta az őrnagy. —- Nowak főhadnagy — közölte az ezredes — átkutatta Bischofsfelde kör nyékét. Van ott vár, tó, rengeteg er­dő... semmit sem talált. Semmiféle nyomot... Meg kell szereznünk ezt az archívu­mot — ismételte ki tudja hányadszor az ezredes. Az őrnagy az abldkhoz lépett. A nyu­gat felé vezető utat nézte és arra gon­dolt, hogy ismét elkezdődik, hogy ismét vissza kell térni szerepéhez, amelyről legszívesebben elfelejtkezne. Mikor utazhatom? — kérdezte. Végre kimondta ... — Ne felejtsd el, hogy nem adok neked ilyen parancsot — jelentette ki az ezredes. — Náluk már lebuktál. — Bischof sfeldben a mi csapataink vannak... — A mieink — dörmögte az ezre­des. — Nem a páncélos hadosztály parancsnokságához mégy. Ott már front van! Az ördög tudja, mi történhet. Az őrnagy nevetésbe robbant ki. Mint rendesen, amikor a tervezett akcióhoz társult, elszállt az ingadozása és a nyugtalansága, már csak a részletekre gondolt, amelyekre óriási súlyt fekte­tett, mert leggyakrabban ezektől füg­gött a feladat végrehajtása. — Valami jó legendát kell kitalál nőm — mondta. — Kimenekültem a bekerítésből, természetesen civilben, Schörner törzskarához megyek. Valami ilyesmit. — Segítségül odaadom Nowak főhad­nagyot. Kapcsolatot fog fenntartani az egységek parancsnokaival. Az instruk­ciókat közlöd vele. Ügyes fiú, nem lep­lez le. Az őrnagy hallgatott. Már ismét Hans Kloss kapitány volt, ismét magára öl­tötte ezt az alakot; órájára pillantott. Hamarosan beesteledik, Nowak főhad­nagy Bischofsfeld közelébe viszi, a kis­városba természetesen már egyedül megy. Tenyerével megtörölte arcát, jó, hogy reggel nem volt ideje megborot­válkozni, borostásnak kell lennie, fá­radtnak és éhesnek, olyan tisztnek, aki több napja bolyong az erdőben ... — Mi. természetesen semmit sem tu­dunk Ring rokonairól? — kérdezte még. Az ezredes nemet intett. „Apotheke Johann Ring" Bischofsfeld egyik keskeny utcájában volt, nem messze a piactól. A piacon most lengyel tank állott, és azelőtt az épület előtt amelyben nemrégen még a német törzs­kar állomásozott, őr sétált. Az épületek ablakaiban fehér zászlók lengtek; a la kók otthonaikban gubbasztottak és riadt nyugtalansággal hallgatták az utcáról beszűrődő zajt. Teherautók száguldottak, ágyúk döcögtek a köves úton, néha fel­hangzott a nóta, az érthetetlen szavak fenyegetőek voltak és a bosszút hirdet­ték.: „Hegyeken túl, erdőkön túl táncolt Malgorzatka a huszárokkal“. Inga Ring az ablak előtt állt és az elsötétítő keskeny résén át látta a ka­tonák arcát. Mindannyian egyformák voltak, nyugat felé mentek, Németor­szág belsejébe, és az ő menetelésük, az ő győzelmük talán elkerülhetetlen volt. Inga hirtelen nagyon öregnek érezte magát; még csak tizenhét éves volt, de az utolsó néhány nap alatt kétszer élt át földrengést. Először jöttek ők. Tulajdonképpen először átélte azt, amit néhány héttel ezelőtt még nem hitt volna el: a félel­met. (Folytatjuk). 1972. Vili.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom