Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-26 / 174. szám, szerda
Ä Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának fejlődése és az állami terv feladatainak teljesítése 1972 első felében (Fulytalás az %. oldalról) Az építővállalatok munkájának minőségi mutatóit illetően azonban már nem voltak ilyen lók az eredmények. 1972 első fél évében megjavult a közlekedési eszközük kihasználtsága, lerövidült a vasúti kocsik körforgása és megjavult a vasúti közlekedés rendszeressége. Továbbra is fogyatékosságokat tapasztalhatunk azonban, amelyek negatívan hatnak a népgazdaság igényeinek kielégítésére. A termelés növekedésének tényezői 1972 első fél évében a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-eken kívül) 1 582 000 személy dolgozott. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal emelkedett a dolgozók száma. Ebből az ipari termelésben 2,6 százalékkal, de az első fél évre tervezett munkaerők számánál ez még mindig 3,5 ezerrel kevesebb volt. Az építőiparban 172 700 dolgozó biztosította a tervfeladatok teljesítését. A legnagyobb növekedést az Építésügyi Minisztérium által irányított üzemek érték el. A szocialista szektor dolgozóinak kifizetett bérek összege 6,9 százalékkal emelkedett. Az átlagos havi bérek 4,0 százalékkal emelkedtek és elérték a 2011 koronát. A szocialista szektorban egy dolgozó átlag 77 koronával kapott többet havonta, mint 1971 első felében. Az ipari dolgozók átlagos havi bére 1971 koronáról 2044 koronára emelkedett. Az építőiparban dolgozók átlagos havi bére 2240 korona volt, a tavalyihoz viszonyítva 5,3 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésében a munkatermelékenység emelkedésének részaránya 71,4 százalék volt. 1971 első fél évéhez viszonyítva az iparban 6,4 százalékkal emelkedett a munkatermelékenység. A munkatermelékenység kedvező fejlődésére pozitív hatással volt a munkaidőalap jobb kihasználása, a munkaképtelenség eseteinek csökkenése. Mindez lehetővé tette, hogy csökkentsük a túlórák számát. Nem emelkedett azonban a műszakok száma. Az építőiparban a termelés növekedését 60,5 százalékban a munkatermelékenység növekedése fedezte, a terv azonban 73,6 százalékot irányoz elő. Az első fél évben csökkent a betegség és balesetek miatti munkaképtelenség. A munkaképtelenek száma naponta átlag 70 563 volt. Az állami gazdasági szervezetek gazdálkodásának pénzügyi eredményei Az állami gazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodását az első öt hónapban az anyagi és más költségek növekedésének lelassulása jellemezte. Ezek a pozitív tényezők megnyilvánulnak a nyereség kialakításában, és az üzemek rentabilitásának növekedésében. A teljesítmények elsősorban a vegyiparban, a közszükségleti iparban ás az építőiparban emelkedtek. Kedvezőek az eredmények a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. A teljesítmény egységére eső anyagi és más költség 68,99 fillér, ami 0,31 fillérrel több, mint tavaly az első fél évben. Az anyagi és más költségeket elsősorban a vegyipari és közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok csökkentették. A tartalékok fejlődéseben az első öt hónapban kedvező a helyzet. Az anyagok tartaléka 2,4 százalékkal emelkedett, az árutartalék 8,7 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a belkereskedelmi szervezetek árutartaléka 5,3 százalékkal emelkedett. Az állami gazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodásának pozitív tényezője az anyagi és más költségek csökkenése, negatív jelenség viszont a befejezetlen építkezések számának növekedése. A beruházások A beruházások eredményeit kedvezően befolyásolta elsősorban az a tény, hogy a szállító építővállalatok túlteljesítették a féléves tervet. A megkezdett építkezés száma, valamint a szállító-megrendelő kapcsolatok következetlen teljesítése megnyilvánult abban, hogy nem tartották be az új kapacitások átadásának határidejét és nem teljesítették egyenletesen a beruházások tervét. 1972 első fél évében 15,3 milliárd korona beruházást valósítottak meg, ami 16,8 százalékkal több, mint 1971 első felében. A szocialista szektorban kedvezőbben teljesítették a feladatokat, mint az elmúlt évben. Az első fél évben az évi állami terv beruházásainak 41,1 százalékát teljesítették. A terv teljesítésében lemaradás tapasztalható egyes olyan ágazatokban, amelyek a lakosság személyes és társadalmi fogyasztását biztosítják, elsősorban a közszükségleti és élelmiszeriparban. Nem teljesítik a beruházások tervét a Kereskedelmi Minisztérium, az Iskolaügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium ágazatában sem. A beruházásokban negatív jelenség volt az első fél évben, hogy nem összpontosították kellőképpen az eszközöket az építkezések befejezésére. Ebben az időben 800 millió korona értékű építkezést fejeztek be, de ugyanakkor megkezdték 4 milliárd korona értékű létesítmények építését. A lakosság életszínvonala Az anyagi források kialakításának dinamikus fejlődése lehetővé teszi, hogy teljesítsük a lakosság életszínvonalának növelésében a kitűzött célokat. Az első fél évben tovább emelkedett a lakosság bevétele, gazdagabb lett a hazai piac. A lakosság keresletének aránylag kedvező kielégítése, az árak szabályozása és az árfegyelem megszilárdítása abban nyilvánult meg, hogy növekedett a bizalom a korona iránt és megszilárdult lakosságunk biztonságérzete. A lakosság pénzbevétele 1972 öt hónapja alatt 6 százalékkal emelkedett. A szociális bevételek 9,6 százalékkal emelkedtek, ami 482 millió koronával jelent többet, mint 1971 azonos időszakában. A pénzkiadások 6,7 százalékkal emelkedtek. Ez a növekedés összhangban áll az állami tervvel. A kiskereskedelemben eszközölt vásárlások értéke 860 millió koronával volt több, mint 1971 első felében. A legnagyobb ütemben a szolgáltatásokra fordított kiadások emelkedtek. A lakosság takarékbetétje 3,8 százalékkal emelkedett. 1972 első felében a kiskereskedelmi forgalom értéke 23,7 milliárd korona volt, ami 6,3 százalékkal több, mint 1971 első felében. A tervfeladatok sikeres teljesítésére hatással volt a piac egyre jobb ellátása és a lakosság pénzbevételének növekedése. A belkereskedelem dolgozói fokozatosan kiküszöbölték a választékban tapasztalható hiányokat. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a piacot ellássák olyan árufajtákkal, amelyek iránt nagy a kereslet. Továbbra is nagyobb a kereslet mint a kínálat a jobb minőségű textíliákat és cipőket, különösen a bútort illetően. Az élelmiszerellátás kielégí- lő volt. Fogyatékosságok fordultak elő elsősorban a húsfajták választékában. A többi árucikkekkel való ellátás megjavult, de továbbra is hiányoznak egyes textilfajták, mint például a gyermek- és csecsemőruhák és a frottírból készített ruházati cikkek. Az első fél évben is csökkentek a kiskereskedelmi árak. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva az árak indexe 0,6 százalékkal csökkent. A közétkeztetésben a kiskereskedelmi árak 1,2 százalékkkal, a szolgáltatásokban 0,2 százalékkal csökkentek. Valamennyi szociális csoport létfenntartási költségei csökkentek. 1972 első fél évében 13 691 lakást adtak át, ami 1971 első fél évéhez viszonyítva 8,8 százalékkal több. Az építővállalatok az év elejétől 9348 lakás építését fejezték be, ami 7,6 százalékkal több mint tavaly az első fél évben. Az egyéni építkezés keretében 4356 lakás épült fel, ami 4,6 százalékkal kevesebb, mint 1971 első fél évében. 20 159 lakás építését kezdték meg. és az évi tervet 55,3 százalékra teljesítették. 1971 első fél évéhez viszonyítva 2194 lakással többet kezdtek el építeni. A megkezdett építkezések száma megteremti a feltételeket arra, hogy 1973-ban egyenletes legyen az építkezés. Továbbra is lemaradás tapasztal« ható a lakótelepek komplex ellátottságában. Az előzetes eredmények szerint 1972 első fél évében 2,3 milliárd korona táppénzt fizettek ki a dolgozóknak. 1971 azonos időszakához viszonyítva ez 3,3 százalékkal több. 1971 első fél évéhez viszonyítva az anyasági segély összege 134,4 százalékkal és a gyermek megszületésénél kifizetett segély 102,7 százalékkal emelkedett. Az elmúlt év első fél évéhez viszonyítva a nyugdíjak összege 314 millió koronával emelkedett és elérte a 3511 millió koronát. Az átlagos öregségi nyugdíjjáradék 852 koronáról 885 koronára, a szövetkezeti tagok járadéka 575-ről 612 koronára emelkedett. 1972 első fél évében a Szlovák Szocialista Köztársaság népszaporulatának fejlődéséi az élve született gyermekek számának emelkedése jellemzi. Emelkedett a házasságkötések száma és csökkent a terhességek művi megszakításának száma. Az elmúlt évhez viszonyítva 600-zal több házasságot kötöttek. A válások száma a múlt év első fél évének színvonalán maradt. 1972 első fél évében az élve született gyermekek száma 1971 azonos időszakához viszonyítva 1200-zal emelkedett. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 1972 első felében a természetes szaporulat emelkedett, 1971 első fél évéhez viszonyítva 1,1 ezerrel növekedett. 1972. július 1-én a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 4,602 000 lakosa volt. A tervteljesítés és a népgazdaság fejlesztésének eredményei az évi feladatok szempontjából nézve kedvezőek. Az alapvető termelési ágazatokban időelőnyt szereztek a termelési feladatok teljesítésében. Az elmúlt időszak negatív fejlődési irányzatának hatása növeli az évi feladatok teljesítésének igényességét, valamint az irányítás minden fokán a szervező és irányító munka igényességét is. Nagyon késó volt már, amikor Kloss elhagyta a körzetvezető palotáját. Akkor ment el, amikor Rioletto a háziasszonytól köszönt el. Az asszony nem vette észre Klosst, különben is részeg volt már, és Kloss abban bízott, hogy elfelejti... Természetesen néhányszor még táncolni kellett volna vele, mert nagyon értékes ismeretség volt, de nem volt ereje elviselni az asszony szüntelen fecsegését. Brunner az ablaknál terpeszkedett, Kloss látta az arcát, amikor kilépett az utcára. Az éjszaka hűvös volt, mint általában május elején; Kloss zsebre dugott kézzel ment ötven vagy hatvan métert és megállt a sarok mögött, azon a helyen, ahonnan iól láthatta a körzetvezető palotájának bejáratát. Vajon Rio- leto kocsival érkezett? Ha igen, akkor természetesen semmit sem tehet... Várt. Végre megpillantotta a bűvész magas alakját. Rioletto gyors léptekkel ment, egyetlen egyszer sem nézett körül. Kloss óvatosan utána osont. A néptelen utcán megjelent a járőr: hangos „Halt.I“ kiáltással megálltak Rioletto mellett, aztán visszaadták neki az igazolványát és összecsapták bokájukat. Kloss hanyagul tisztelgett, amikor elmentek mellette... Továbbra is óvatosan ment. s úgy látszott, hogy a bűvész még csak nem is sejtette, hogy figyelik. Befordult az egyik főutcába, s néhány perc múlva már abban a villanegyedben jártak, ahol csak németek laktak, Kloss csoFordította: Bába Mihály dálkozott, mert azt hitte, hogy Rioletto szállodában szállt meg ... A bűvész megállt az egyik ház előtt, elolvasta a számot, az ajtóhoz lépett és becsöngetett. Kloss messziről figyelte. Rioletto elég sokáiq várt, miq végül kinyílt az ajtó és Kloss megpillantotta a küszöbön, a bentről kizúduló fény- özönben, Puschke úr alakját. Nem tévedett! Puschke állt az ajtóban, és néhány pillanat múlva Riolettóval eltűntek a villában. Mi kötötte össze ezt a két embert? Puschke megijedt vagy csak úgy tett, mintha megijedt volna, amikor meglátta Riolettot a körzetvezetőnél? Viselkedésükben nem volt semmi különös, ami régi ismeretségre mutatott volna, és még hozzá olyan ismeretségre, mely feljogosít a késői látogatásra. Vajon szükség lehet-e még eqy ilyen Információra? Miért mondta Rioletto: „Az az ember, aki részt vett a gyári robbantásban, itt van közöttünk?“ Kire gondolt? Mit tud és mit mondhat Brunnernek? # # * Kloss akkor tette fel magának ezt a kérdést, amikor a belváros felé ment. Edward a Wolowej utca 15. számú házban lakott, egy ódon bérház második emeletén. Már aludt, amikor bekopogott hozzá. — Megőrültél — mondta. — Mi történt?. Kloss leült az ágy szélére és rágyújtott. Pihent. Figyelmesen nézett a szobában tevékenykedő Edwardra. A tanító úr vizet forralt, teát készített. — Mi történt? — kérdezte, amikor kiöntötte a poharakba a teát és leült. — Meg kell beszélnünk néhány dolgotmondta Kloss. — Az idegeid felmondták a szolgálatot — állapította meg Edward. Hol voltál? —- A körvezető fogadásán. Oj feladat vár rád. — Miről van szó? — Egy bizonyos Rioletto, valami sötét figura lehet, valószínűen a Gestapo ügynöke. Próbálj megtudni róla valamit. És Reil helyetteséről, Puschkéről... — Megpróbálok ... — Legjobb lesz. ha Puschkéval Dan- ka foglalkozik. — Megint Danka — mondta Edward — sajnálom azt a kislányt. — Panaszkodott? — Sohasem fog panaszkodni, Tegnap óta Reil titkárnőié. Azaz csak helyettesíti a titkárnőt, akit az a német szabadságra küldött a Birodalomba. — Nagyon jó — jegyezte meg Kloss. Edward sokáig hallgatott. — Nagyon jó — ismételte meg végül. — Gondoltál-e valamikor arra, hogy milyen árat kell ezért neki fizetni? Kloss gyors léptekkel járt le s fel a szobában. — Sohasem gondolkoztam az árakon — jelentette ki. Tudta, hogy hazudik; napok óta csak Dankára gondolt és valahányszor eszébe jutott, átkozta a munkáját. — El kell hogy juttasa hozzánk Reil üzemének pontos tervrajzát. — Csak ne olyan hevesen, ne olyan hevesen — mondta Edward. — Most semmit sem szabad tennie, ami a legkisebb qyanút is felébreszthetné a németekben. Teljesen elegendő, ha sikerül kapcsolatot teremtenie Pulkowski- val. —• És ki hajtja végre a feladatot? — Ezt Kazikra bíztam — mondta Edward. — Nagyszerű fiú. Megbirkózik vele. — A csoportodban mindenki nagyszerű — dünnyögött Kloss. — Változat. lanul tanító vagy,, aki szeret jó osztálu- zatokat adni. Kazik a Reil üzemével szemben levő vasúti műhelyben dolgozott. A sötét borokban levő irodájának ablakából látta a síneket, a mozdonyokat és távolabb a magas falat, mely elválasztotta a gyárba vezető sínpárokat. Korán ment munkába. Néhány perccel nyolc előtt már bent volt, de Herr Luebke, a főnöke, a magas, barna inges német, rendszerint előtte érkezett meg. Szobájának ajtajában várt Kazikra és szüntelenül órájára pillantott. Kiadta a munkát Kaziknak. Igaz, nem volt sok: lemásolni a fizetési listát, a kimutatást a mun. kásokról, de a német rendkívül nagy pontosságot követelt, elegendő volt egyetlen jelentéktelen hiba. már lemásolt atta az egészet. Egy óra múlva egyedül hagyta Kazikot, kiment az állomásra a kollégáihoz, meglátogatni az állomásfőnököt és közben meginni egy korsó sört. Erre várt Kazik. A főnök szobájában álló páncélszekrényben voltak a lepecsételt belépők Reil üzemébe, melyeket azoknak a vasutasoknak adtak ki, akik a gyári mellékvágányon dolgoztak. — Egy óra múlva visszajövök — mondta szokásához híven a főnök. Kazik az ablaknál állt és amikor a német eltűnt a raktárak épületei mögött, bement a szobájába. A páncélszekrény kulcsai az íróasztal fiókjában hevertek. Kazik tolvajkulccsul kinyitotta az íróasztalfiókot, sokkal tovább mintsem gondolta, bajlódott a páncél- szekrénnyel. Végre kinyílt az ajtaja. Megtalálta a „Passierschein“ feliratú dossziékét. Kivette az egyiket: Hans Molke nevére kiállított belépők voltak. Zsebébe rejtett egyet és kirohant a bárokból. (Folytatjukj 1972. VII. KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE Andrzej Zbych:
