Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
Athéntől Münchenig CSEHSZLOVÁKOK és magyarok AZ JAROSLAV SKOBLA A LEGERŐSEBB A jubiláns, X. olimpia ismét az Újvilágba került, ezúttal a napfényes Kaliforniába. Kilenc évig készültek az amerikai rendezők, s ez meg is látszott a játékok lebonyolításán és az eredményeken is. A Los Angeles-i olimpia úgy került be a sporttörténelembe, mint a „világrekordok olimpiája“. Az atlétikai versenyek során 19 (!) világcsúcs született, s a mérhető sportágak csaknem mindegyikében olimpiai rekordok jelezték a színvonalat. 'A 115 ezer nézőt befogadó Colisea stadion lehetővé tette, hogy a játékokat re kord közönség, 1,5 millió néző tekinthesse meg. így természetesen hatalmas anyagi sikerrel járt az olimpia. Nagyszerűen szolgálta az olimpiai eszmét, hogy a férfi részvevőknek külön fol.ut építettek (a nőket egy külön nagy szállóban helyezték el), ahol a különböző nemzetiségű sportolók-nap nap után találkozva, valóban összebarátkoztak. A nagy gazdasági válság ellenére 39 ország 1408 sportolója vett részt a játékon. Köztük hét cseh- szlovák és 47 magyar versenyző is. A kis létszámú csehszlovák küldöttség számára gyűjtéseket rendeztek, hogy fedezni tudják az utazással járó költségeket. így is nagyon nehezen kerültek elő a koronák, az olimipiai bizottság tagjainak szinte koldulniuk kellett- különböző intézményeknél. A hét sportoló annál nagyobb sikerrel szerepelt; egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szereztek. Jaroslav S k o b 1 a éppen itt bizonyult a világ legerősebb emberéinek, amikor nehézsúlyban legyőzte a korábbi olimpiai bajnokot, a német Strasserbergert, és aranyérmet nyert 380 kg-os eredménnyel.. Ugyanebben a versenyszámban Pseniőka második lett, akárcsak a IrfTkózó Urbán. Douda a súlylökésben végzett íi harmadik helyen. Magyarország a hagyományokhoz méltóan szerepelt. Hat aranyérmével (kardcsapat, Kabos — kard egyéni, Pelle — két első hely tornában, Énekes István — ökölvívás, vízilabda) a nem hivatalos pontverseny hatodik helyén végzett. Tehát ez volt a magyarok addigi legsikeresebb olimpiai szereplése. Persze, aztán jött Berlin, London, majd a csúcs. Helsinki. A sportszerű körülmények ellenére akadtak kí- sebb-nagyobb incidensek is a versenyek során. Az ünnepélyes megnyitón a kanadaiak nem voltak hajlandók meghajtani zászlójukat az amerikai előtt, a lengyel evezősök tiltakozásuk jeléül ülve maradlak a német himnusz játszásakor. A Brazília—Németország vízilabda-mérkőzésen a szenvedélyes brazilok agy verekedésbe kezdtek, csak hajszálon múlott, hogy nem fojtották vízbe a játékvezetőt. Drámai küzdelmet hozott az 5000 méteres síkfutás. Végig a finn Lehtinen vezetett, de árnyékként követte őt az amerikai Hill, ki a hajrára tartogatta erejét. Amikor Hill nagy hajrába kezdett, és meg akarta előzni a finnt, az nem akarta maga elé engedni, állandóan előtte „kac"ázott“. Ez nagyon feldühítette a 100 ezer nézőt, amely csak a hangszóró többszöri figyelmeztetése után csillapodott le. A finn futó hazatérte után sportszerűen visszaküldte az aranyéréül felét amerikai kollégájának. 10 MAGYAR ARANYÉREM Amikor megindultak a berlini olimpia előkészület , tei, Németországban már horogkeresztes zászlók lobogtak. Több országban mutatkozott bojkotthangu- i lat a berlini olimpia iránt, a NOB azonban ennek t ellenére sem változtatta meg döntését. Ahogy az ! várható volt, az uralomra került Hitler a náci propaganda céljaira használta fel az olimpiát. Ezért azután teljes állami támogatással, óriási költséggel : épültek a stadionok, létesítmények és az olimpiai falu. A hírhedt Goebbels kijelentette: „Szívesen mérjük össze tudásunkat a világ sportolóival; megírni- i tatjuk nekik, hogy mire képesek a német faj kép- I viselői, akik a nemzeti szocializmus nagyságát bizo- j nyitják majd“. A NGB határozata értelmében Hitler megnyitó be- i széde csak egy mondatból állhatott, és nem fogad- ' hatta díszpáholyában csak a német versenyzőket; a hazai közönség csak akkor volt elemében, ha Heil- lel üdvözölhette a német győzelmeket. Sovinizmusán - nem bírt uralkodni, tüntetett a külföldi sportolók ellen, lenézte az alacsonyabbrendűnek tartott színes, főleg néger sportolókat. Micsoda iróniája a sorsnak, hogy a fasiszta célokra felhasznált olimpia legkiemelkedőbb és legnépszerűbb versenyzője éppen egy néger atléta, a 23 esztendős négyszeres győztes Jesse Owens volt ... Az 50 ország 3980 sportolója között volt a 163 csehszlovák versenyző is, az eddigi legnagyobb csehszlovák küldöttség az olimpián. A mérleg: három arany-, öt ezüstérem. Aranyérmeseink: Hudec (torna), Syrovatko—Rus és Brzák—Felix (kajak kettes, 1000 m), Motl és Brzák—Felix (kajak kettes, 10 000 m I Ezüstérmesek: női tornászcsapat, PSeniöka (súlyemelés), Klapuch (birkózás), Herda (birkózás), Kar- lik (kajak egyes, 1000 m). Húsz sportág képviseletében hatalmas magyar csapat utazott Berlinbe, amely végeredményben a harmadik helyen végzett a nemzetek nem hivatalos pontversenyében (Németország és az USA mögött). Az érmesek — aranyérem: Zombori, Kárpáti (birkóPapp László „világcsúcsot“ állított fel az ökölvívásban: három egymás utáni olimpián nyert aranyérmet. Ez eddig senkinek sem sikerült, és talán nem is fog. zás), Elek Ilona (vívás), kardcsapat, Kabos (kard egyéni), Csík (100 m gyorsúszás), Csák Ibolya (női magasugrás), vízilabda-csapat, Harangi (ökölvívás), Lőrincz (kötöttfogású birkózás). Ezüstérem: Berzsenyi (lövészet). Bronzérem: Palotás, (birkózás), Gere- vich (kard), férfi gyorsúszóváltó, Plathy (díjugratás!. ELŐRE MEGÍRTA GYŐZELMI NYILATKOZATÁT A második világháború következtében elmaradt az 1940 és 1944-re tervezett olimpia, így a világ fiatalsága tizenkét év után Londonban találkozott újra egymással békés küzdelemben. A londoni olimpiára meghívták a második világháborúban vesztes országokat, de a németek és a japánok részvételét nem tartották kívánatosnak. Londonban, a minden idők legesősebb olimpiáján, 59 ország 4062 sportolója versenyzett 17 sportág 136 számában. Az angol rendezők nagyon igyekeztek, de | a háború utáni viszonyok rányomták bélyegüket az előkészületekre. Hiányzott az olimpiai falu, sok ne- i hézséget okoztak a nagy távolságok. Az elfogult bí- : ráskodás Londonban is sokat ártott a versenyeknek. Az ökölvívás járt az élen:.több mint húsz bírót kellett elfogult vagy hibás működés miatt kizárni. Először fordult elő a játékok történetében, hogy egyéni számban egyetlen férfi atléta sem nyert két ŕ bajnokságot. A londoni játékok legkiemelkedőbb egyénisége Fanny Blankers Koen asszony volt. A 30 j éves, kétgyermekes holland családanya megnyerte i a 100, a 200 métert, valamint a 80 méteres gátfutást. I A 4X100 méteres váltófutás utolsó tagjaként vette át a botot, ötméteres hátránnyal. Ezt a célig ledolgozta, és aranyéremhez juttatta a holland csapatot. Mindmáig beszélnek a 17 esztendős amerikai „csodagyerekről“, a"ki az atlétikai legnehezebb számában, a tízpróbában lett első. Több sportágban meglepetés született Londonban. A vízilabdában a lelkes és küzdőképes olaszok nyertek aranyérmet (3:2-re győztek a magyarok ellen). A vívás szúrófegyvereiben ismét előretörtek a franciák. szabadfogású birkózásban négy bajnoksággal alapozták meg máig is nagy tekintélyüket a törökök. Végeredményben az USA 38 győzelmével végzett a nemzetek közötti pontverseny élén. További sorrend: 2. Svédország (17 aranyérem); 3. Magyarország (10 arany-, 5 ezüst-, 11 bronzérem); 4. Franciaország Í9 — 7 — 3); 5. Olaszország (8 — 11 — 81; ...8. Csehszlovákia (6 — 2 — 31. 'A 78 csehszlovák sportoló közül a kajak-kenusok szerepeltek a legjobban: három alkalommal lettek elsők (Josef Holeček, František Čapek és a Brzák — Kudrna kettős). Londonban kezdte meg nagyszerű olimpiai sikersorozatát Emil Zátopek, aki 10 000 méteren, 34 fokos hőségben „szórta szét“ a mezőnyt és győzött. 5000 méteren későn kezdett hajrázni, így második lett a belga Reiff mögött. A másik két aranyérmet Torma Gyula, illetve a női tornászcsapat (Housová, Miôáková, Ružičková, Srncová, Müllerová, Vermirovská, Sllhanovó, Kovárová) szerezte Csehszlovákiának. Magyarország ugyanannyi első helyet szerzett, mint Berlinben, de sokkal több ezüst- és bronzérmet. (Berlinben egy ezüst- és öt bronzérem volt a „termés“.) Figyelemre méltó Takács Károly első helye. Az „acélembernek“ becézett sportlövő 1936-ban elvesztette jobb kezét. (Előzőleg már nyert VB-t.) Ez a tragikus szerencsétlenség csak egy pillanatra keserítette el. Megtanult bal kézzel lőni. De nem is akárhogyan! Két év múlva már újra világbajnokságot nyert, s a londoni olimpián annyira bízott önmagában, hogy előre megírta győzelmi nyilatkozatát. A magyarok egyébként a következő számokban szerezlek aranyérmet: kalapácsvetés (Németh Imre), női távolugrás (Gyarmati Olga); női tőrvívás (Elek Ilona); kardcsapat, kard egyéni (Gerevich); birkózás (Bóbis Gyula); ökölvívás (Papp László); ötalakos gyorspisztoly (Takács Károly); torna (Pataky Ferenc); ökölvívás (Csík Tibor). NÉGY ARANYÉREM — EGY HÁZASPÁRNAK A helsinki olimpiai játékokat tartják az újkori olimpiák legjelentősebbjének, mert az először részvevő Szovjetunió és a népi demokratikus országok hozták vissza a finn fővárosba az igazi olimpiai szellemei, a népek barátságának és a tartós békének a szellemét. A sportban nagyhírű, kis finn nép mintaszerűen rendezte meg a méreteiben és színvonalában elődeit felülmúló olimpiát. A játékok jelentőségét fokozta. hogv először léptek színre a Szovjetunió sportolói. Hatvankilenc ország küldte el legjobbjait Helsinkibe, ahol a megnyitón a legendás hírű Paavo Nurmi futott be az olimpiai lánggal a stadionba. 16 világ- és 186 olimpiai csúcs dőlt meg a finn fővárosban, és az egész világ várta, hogyan végződik majd az USA—Szovjetunió párharc; az elsőségért. Az amerikaiak ugyan több aranyérmet nyertek a nagy ellenfelüknél, de az összesített pontverseny döntetlenül végződött (494:494). Ekkor a NOB új elnöke, A. Brundage méltatlankodva kijelentette: „Nincs pontverseny a nemzetek között!“ Az újságírók azonban tovább számoltak, és megállapították, hogy a harmadik helyen Magyarország végzett 16 arany-. 10 ezüst- ás 16 bronzéremmel. Csehszlovákia hét első, három második és három harmadik helyével a nemzetek nem hivatalos pontversenyében a 10. lett. A nagyszerű teljesítmények közül kiemelkedik Emil Zátopek egyedülálló hármas sorozata Biztosan védte meg 10 000-es bajnokságát, drámai hajrában nyerte meg az 5000-et, majd élete első maratoni versenyén is biztosan győzött. Felesége, Dana legyőzte a szovjet gerelyhajítónőket és teljessé tette a Zátopek házaspár sikerét. A szovjet Viktor Csukarin négy arany- és két ezüstérmet vitt haza. Pedig törött, sínbe tett ujjal tornászott! A tízpróbázó Mathias (amerikai) Helsinkiben győzött másodszor a legnehezebb atlétikai számban, a tízpróbában. Ez eddig senkinek sem sikerült a világon. A Zátopek házaspáron kívül még Ján Zachara (ökölvívás), a kormányos négyes és Josef Holeček (kajak-kenui szerzett első helyet Csehszlovákiának. Ezüstérmesek: Doležal (gyaloglás), Ružička (birkó- zásj, Brzák—Kudrna (kajak-kenu). Bronzérmesek: Athanaszov (birkózás), női tornászcsapat és Jindra (kajak-kenu). A magyar olimpiai sport történetében Helsinki jelenti a csúcsot. Papp László és Takács Károly megvédte bajnokságát, az úszónők öt számból négyet megnyertek. Hidegkutiék látványos játékkal szereztek aranyérmet labdarúgásban. A nagy magyar siker a nemzetközi sajtóban is komoly visszhangra talált. Leginkább a kiegyensúlyozottságot emelték ki, hiázen 11 sportágban születtek a bajnokságok és az érmek. íme az 1952. évj helsinki olimpia 16 magyar aranyérme: Csermák József (kalapácsvetés); Gyenge Valéria (400 m női gyorsúszás); Hódos Imre (kötöttfogású birkózás); Keleti Ágnes (talajtorna); Köröndi Margit (felemás korlát); Kovács Pál (kard egyéni); Papp László (ökölvívás); Székely Éva (200 m női mellúszásj; Szilvássy Miklós (kötöttfogású birkózás); Szőke Kató (100 m női gyorsúszás); Takács Károly (ötalakos gyorspisztolylövés);' kardcsapat, labdarúgás, 4x100 m női gyorsváltó, öttusacsapat, vízilabda. TOMI VINCE mmpi ÚJ SZÓ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utco 1i0. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, ■ távíró: 09308. Pravda Kíadóváľ- lalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme. Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dfj havonta 14,70 korona, o Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 korona. Terjesei a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad mind«n postahivatal ét postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústrednú expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
