Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó
lig virradt meg, a Szenijon Gyezsnyev óeeA ánkutató hajó fedélzetén már mindenki talpon állt: a Maldive-szigetekhez közeledA kétezer korallszigetből álló szigetvilág 300 négyzetkilométeren terül el. Ceylon kö- • zelében az Indiai-óceánban 800 km hosszú láncként húzódnak észak-dél irányban. A Szemjon Gyezsnyev óvatosan haladt előre a zátonyok és korallszirtek között, majd horgonyt vetett a maiéi kikötőben. Motorcsónakon jutottunk, a partra. Maiéban, a Maldive Köztársaság fővárosában vendégszerető házigazdáink autós városnézésre hívtak meg. Nagy megtiszteltetés ez, mert a köztársaság egész autóparkja 70 autóból áll. A tengeren többnyire csónakon, a szárazföldön meg kerékpáron közlekednek. Hlső benyomások Maié nagyon jó benyomást tett ránk: dús, zöld növényzet, szabályos utcák, pontos planírozás. A 12 ezer lakosú főváros az azonos nevű, fél kilométer széles és másfél kilométer hosszú szigeten fekszik. Ha ^tovább akarnának építkezni, az óceántól kellene elhódítani területet. Maié fő utcáin takaros emeletes villák húzódnak. A kereskedők és a nemesek hajlékai. A házakat általában kertek övezik, az utca felől fehérre meszelt kőkerítések. Csak az elnöki palotának, a népi medzslisz, a parlament szerény épületének, a volt szultáni palotának, a minisztériumok épületeinek és egyes más állami intézmények épületeinek van bizonyos sajátos építészeti jellegzetessége. Maló központi részében van a könyvtár olvasóteremmel. Tizenkétezer kötetes állományában orosz és szovjet írók számos fordításos műve is megtalálható. Az olvasóteremben láthattuk az SZKP XXIV. kongresszusának anyagát, szovjet fo lyóiratokat, APN-brosúrákat. A dolgozók negyedeiben pálmatetős, alacsony házak állnak, de a fehér korallhomokkal beszórt utcácskák tisztaság dolgában vetekednek a központi városrészek utcáival. A városi tájkép velejárói a mecsetek és minaretek. Maiéban 35 mecset van. Legtekintélyesebb az ősi kőfaragásos Péntek mecset. Közelében van egy nem túl nagy, fehér-kék színű cilinderes torony — a minaret, ahonnan a müezzin naponta ötször szólítja imára a híveket — persze, ma már hangszóró segítségével. A minaret mellett van egy gazdag díszítésű portikusz, amely a maldivaiak fő szentélyéhez — Abdulla Barahatula Barbara arab hithirdető mauzóleumához vezet. Ö térítette mohamedán hitre a Maldivák népét. Távolabb van Mohammed Thakurufar Al-Azam nemzeti hős sírja — a XVI. században ő vezette a harcot a portugál hódítók ellen. Maié — a köztársaság egyetlen kikötője. Persze, még nincs egészen berendezve, belső öble csak motoros csónakokat és motoros hajókat fogad be. A rakpart esténkint nyüzsgő halpiaccá változik. A közelben van a város kereskedelmi központja — a kis boltok zöme kereskedelmi szövetkezetek tulajdona. Az üzletekben és a piacokon a fő áru a hal. Helyi kézművesipari remekeket is árulnak. Híresek a maldivai kagylók. Persze, a polcokon fellelhetünk modern japán tranzisztoros rádiókat, magnetofonokat és órákat, francia illatszereket, holland rágógumit. Maié 1969-ben nyílt kikötő lett, az idegen árut nem vámolják meg. Mivel a köztársaság 110 ezer főnyi lakossága 200 szigeten szétszórtan él, a központi hatóságok tisztában vannak vele, hogy fejleszteni kell a légiforgalmat. Maiétól másfél kilométerre, Hulule szigeten van egy repülőtér. Angolok építették a második világháború éveiben. Az 1958—1959-es britellenes zavargások idején lerombolták, de később helyreállították és kibővítették. Most nagy repülőgépek befogadására is alkalmas, de pénzügyi és technikai nehézségek miatt csak alkalomszerűen veszik igénybe. Csak Ceylonnal van rendszeres légi összeköttetés, ezt a ceyloni légitársaság bonyolítja le. A harc gyümölcse A Maldive-szigetek — ősi állam. Sok szigeten megmaradtak a kupolaszerű pagodák és buddhista templomok romjai. A szigetvilág őslakóira emlékeztetnek, akik ceyloni és indiai telepesek voltak, s i. e. a HI.—II. században költöztek ide. A Maldi- vákról tudtak az ókori görögök, bizánciak és perzsák. Az arabok elterjesztették kultúrájukat, írásukat és vallásukat; 1153 óta az iszlám államvallás a Maldivákon. A XVI. században portugál gyarmatosítók hódították meg rövid időre a szigetcsoportot, helyükbe a hollandok, majd a XIX. században az angolok jöttek. 1887-ben az angol „védnökök“ „védnökségi egyezményt“ kényszerítettek a szigetlakokra, s a Maldivák évekre angol gyarmat lett. A helyi lakosság többször felkelt az idegen uralom ellen, de minden próbálkozását vérbe fojtották a gyarmattartók és bábjaik, a maldivai szultánok. A második világháború után, jelentős mértékben az indiai és a ceyloni felszabadító mozgalom hatására, a Maldivákon is felszabadító harc indult az angol uralom lerázásáért. A köztársaságot még 1953-ban kikiáltották, de a reakciós erőknek a britek segítségével sikerült egy év múlva megdön- teniük a köztársasági rendszert és visszaállítani a szultán hatalmát. Az angolok szorgalmazták, hogy adják nekik bérbe Addu atollt. Tervbe vették a repülőtér helyreállítását Gan szigetén, hogy biztosítsák az összeköttetést az Indiai-óceán medencéjében levő hajóikkal és kikötőhelyet létesítsenek hadihajóik számára. A britek próbálkozásai általános tiltakozást váltottak ki. Akkor a gyarmattartók kiprovokálták a déli szeparatisták megmozdulását. Az angolok nyomására a maldivai kormány 1960 februárjában egyezményt írt alá, amelynek értelmében 850 000 font sterling értékű gazdasági segítség fejében jogot ad Nagy-Britanniának Gan sziget és Hittadu sziget egy részének „korlátlan és teljes" felhasználására 1986-ig a Nemzetközösség „védelme“ érdekében. A Maldivák népének függetlenségi mozgalma azonban annyira erősödött, hogy London 1965. július 26-án kénytelen volt politikai függetlenséget 1972. VII. 2. adni a szigeteknek, hogy legalább a bérelt szigeteket megtarthassa magának. Ez a nap a Maldivák népének nemzeti ünnepe lett. Az országot még abban az évben felvették az ENSZ-be. Komoly események következtek az ország életében 1968-ban, amikor a nemzeti kereskedő burzsoázia érdekeit képviselő Ibrahim Naszir miniszterelnök kezdeményezésére népszavazást tartottak a s£ul tanát us sorsáról. A lakosság többsége a köztársasági rendszer mellett szállt síkra, s így a medzslisz 1968 júliusában törvényt hozott, majd november 11-én hivatalosan kikiáltották a köztársaságot. Naszirt köztársasági elnökké választották. A Maldivák ápolni akarja a kapcsolatokat minden országgal, a szocialista országokkal is. „Ml szoros barátságban akarunk lenni azokkal az országokkal, amelyek értékelik az ilyen barátságot, tiszteletben tartják függetlenségünket és területi épségünket" — mondotta Ahmed Zaki külügyminiszter. A fiatal köztársaság ma 18 országgal, köztük a Szovjetunióval tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. ÄlSami ellenőrzés Gazdasági téren nagy feladat vár a köztársaságra. Erről beszélgettünk a köztársasági elnökkel, a miniszterekkel, a maldivaiakkal, akikkel összejöttünk. Az országnak nincs ipara, legfeljebb kézművesek működnek. A szigetvilág gazdasági támasza a halászat. Az évi fogás 20—25 ezer tonna; ez kielégíti a lakosság szükségleteit és még 3 ezer tonna füstölt tonhalat is exportálhatnak Indiába, Ceylonra és más országokba. Dél-Ázsiá- ban kedvelt a „maldivai hal“ — kókuszolajban különleges módon készített tonhal. Hűtőberendezésekben évente 250—300 tonna friss halat szállítanak külföldre. A Maldivák halászflottájának mindössze 25U0 vitorlás áll rendelkezésére, meg valami kevés kisebb motoros hajó. Az utóbbi években külföldi hajók rablóhalászatot folytattak e térségben, ami miatt a kormány kénytelen volt intézkedéseket tenni a köztársaság érdekeinek védelmében. 1969- ‘ben 100 mérföldes halászati övezetet jelölt meg a szigetek körül és fegyveres őrséggel védelmez- tette érdekterületét. Egyidejűleg a köztársaság felségvizeinek területét 3-ról 12 mérföldre bővítette. A szigetvilág gazdaságában nagy jelentősége van még a minden szigeten növő kókuszpálmának. Ez is fontos kiviteli cikk, élelmiszeren kívül fontos nyersanyagot is szolgáltat a hazai kézművesiparnak. A Maldivákon van még trópusi gyümölcs — banán, papaya, majomkenyérfa, ananász, zöldséget is termesztenek: édesburgonyát, borsót, babféléket, paradicsomot, retket. Rizzsel is kísérleteztek, ie nem honosodott meg. A rizsszükségletet teljesen importtal fedezik, ugyancsak importálják a cukrot, a tejet, a lisztet, a sőt s egyéb cikkeket. Ennek ellenére az ország fizetési mérlege pozitív, amiben nagy szerepe van a maldivai—indiai —ceyloni közös hajótársaság maldivai zászló alatt közlekedő hajóinak forgalmából befolyó haszonnak. A kormány a nemzetgazdaság fejlesztésének meggyorsításán dolgozik, rendezte az adófizetést és megfosztotta a kedvezményektől a helyi nemességet. Bevezették a külkereskedelem állami monopóliumát, a belkereskedelmet is az állam ellenőrzi. A kormány ugyanakkor azon fáradozik, hogy idegen tőkéhez jusson, gazdasági és pénzügyi segítséget kapjon. Jelentéktelen segítséget az ENSZ- től is kap az ország, továbbá befolyik valami a fejlett kapitalista országoktól az ún. Colombo- terv csatornáin. Barátok segítsége A szakemberképzésben a Szovjetunió segít a Maldiváknak. Találkoztunk két helybelivel, akik folyékonyan beszéltek oroszul. Abdulla Számát és Mohamed Ahmet a leningrádi orvostudományi intézetben szerzett diplomát. A fiatal orvosok, akik a köztársaság egyetlen, 40 férőhelyes kórházában dolgoznak, sokat beszéltek az ország egészségügyi viszonyairól. Az országban mindössze négy orvos van, ezért naponta néha húsz órát is dolgoznak. A lakosság 70 százaléka maláriában, tuberkulózisban, elefan- tiázisban, gyomor- és bélbajokban szenved... Sok ezer kilométer választja el egymástól a két országot. Kapcsolataik azonban évről évre bővülnek. Fejlődik a szovjet—maldivai kereskedelem és gazdasági együttműködés. Rendszeresek a szovjet tudományos expedíciók maiéi látogatásai. Évente sok diák megy a Szovjetunióba tanulni a Mal- divákról. A távoli Maiéba rendszeresen eljut a szovjet politikai, tudományos és szépirodalom. Ez persze csak a kezdet, mert a két nép barátsága és együttműködése még inkább szilárdulni és fejlődni fog... A legszebb fővárosi épület — az elnöki palota. Korallhomok borítja Maié utcáit, amelyeket messzire elkerülnek az autók. A maiéi gyümölcspiacon A tenger kincse: a gazdag halzsákmány Mn HMmi mrp n j/1, r] I jj r] , • . JT mjZ' •' Ä*éi - (for “ £}’ f& fcT ísľTlfb; m® ? f—“'ü K w 'rľ* Ŕŕ = t. ‘ ' Js .i-'. - ' '*• •' ■ ' i. i • J' 'í'
