Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám, csütörtök
3 nma 1972. VII. 20. 3 Koszigin fogadta Kurt Waldheim ENSZ-fotitkárt MEGNYÍLT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Moszkva — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, aki ezidő szerint a szovjet kormány meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A megbeszéléseken áttekintették a világszervezetnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseit, valamint más területeken végzett tevékenységét. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. Koszigin kormányfő kijelentette, hogy a szovjet kormány változatlanul támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének ama erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi enyhülést és az államok közötti együttműködés fejlesztését célozzák az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelően. Kurt Waldheim megelégedéssel vette tudomásul a szovjet miniszterelnök nyilatkozatát. MA ISMÉT ÖSSZEÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS Bukarest — Bukarestben tegnap 2200 résztvevő jelenlétében megkezdődött a Román Kommunista Párt országos konferenciája. A háromnapos ülésszak értékeli az 1967-ben megtartott első országos konferencia és az RKP 1969-ben tartott X. kongresszusa óta eltelt időszak politikai, gazdasági és társadalmi fejlődését. A közgyűlés és a tíz bizottság megtárgyalja a fejlett szocialista rendszer építését érintő kérdéseket és javaslatokat tesz az irányítás fejlesztésére, a nemzetgazdasági tervezés tökéletesítésére és a szocialista demokrácia mélyítésére. Napirenden szerepel továbbá Románia és a Román Kommunista Párt nemzetközi tevékenysége is. A konferencián részt vesznek az RKP KB tagjai és póttagjai, a párt további csúcsszerveinek tagjai, a párt érdemes tagjai és a társadalmi szervezetek képviselői. A konferenciát Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkárának beszámolója nyitotta meg. New York — Kedden este — Szíria és Libanon ismételt kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa június 16-án hozott határozatának sorsát. E határozat, mint emlékezetes, a libanoni területről elrabolt szíriai és libanoni katonatisztek azonnali visszaszolgáltatására szólította fel Izraelt, s szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Izrael vonakodna érvényt szerezni a Tanács döntésének. Az elrabolt tisztek mindmáig nem kerültek vissza országukba. Ezért — hangoztatta Torna szíriai ENSZ-nagykövet a BT-vi- tájában — Izraelt el kell ítélni, s az elrabolt emberek azonnali, feltétlen visszaszolgáltatására felszólítani. Ghorra, Libanon állandó ENSZ képviselője erélyes lépéseket sürgetett Izrael ellen arra az esetre, ha a Tel-Aviv-i kormány továbbra is megtagadná a fogoly tisztek kiadatását. A libanoni diplomata annak mérlegelését kérte, vajon nem kellene-e a Biztonsági Tanácsnak küldöttséget meneszlenie Izraelbe a tisztek szabadon bocsátására vonatkozó követelés személyes tolmácsolása végett. Tekoah, izraeli ENSZ-nagykövet a keddi vitában nem vett részt, mivel az általa megkísérelt manővert — azt a javaslatot, hogy hívják össze azonnal a Biztonsági Tanácsol az összes közel-keleti hadifogoly kölcsönös kicserélésére — a BT elhárította. Izrael BT-beli barátainak azonban sikerült ke- resztülvinniük, hogy az izraeli javaslat egy későbbi időpontban mégis napirendre kerüljön. A tanács ülését helyi idő szerint szerdán hajnalban elnapolták. A BT — ma este ül össze ismét. KÖZELEDIK ÜTICÉUÁHOZ A VÉNOSZ-8 Moszkva — Négy hónapos világűrbeli száguldás, 312 millió kilométeres út megtétele után szombaton éri el úticélját a Vénusz-8 szovjet automatikus űrállomás. Mint a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című moszkvai lap szerdai száma közölte, az űrrakéta repülése „pontosan a grafikon szerint“ folyik. A Földtől a Vénusz-8 jelenleg 55 millió kilométer távolságra van, s a földi irányítóközpont rendszeres rádióösszeköttetésben áll vele. Várható, hogy az űrállomás július 22-én a nappali órákban éri el a Vénusz bolygót. A Vénusz-8 közvetlen elődje, a Vénusz-7 automatikus űrállomás — mint emlékezetes — 1970 decemberében sima leszállást hajtott végre a bolygón, s húsz percen át tudományos adatokat közvetített annak felszínéről. Szovjet—amerikai űrkutatás Megbukott Maudling brit belügyminiszter Kommen tárunk Wasárnap meghiúsított puccs- ^ kísérlet hírét jelentették Accrából, a Ghánái Köztársaság fővárosából. A szűkszavú jelentésben az állt, hogy a fennálló haladó irányzatú katonai kormányzatot Busia, a január 13-i katonai hatalomátvétellel elmozdított kormányfő hívei, elégedetlen üzletemberek és az feloszlatott Progresszív Párt, politikusai akarták megdönteni. A puccskísérletet viszaverték, a lázadók bíróság előtt felelnek tetteikért. A puccsisták egyrészt a hadsereg megnyerésére, esetleg ellenkező esetben külföldi katonai segítségre számítottak. Ez az, ami miatt a történtek felfigyeltetnek magukra, önkéntelenül is párhuzamot von a szemlélő a Guineái Köztársaság ellen a múltban elkövetett külföldi betörési kísérletek s a jelenlegi ghanai puccskísérlet között. Nem mellékes a puccs időpontja sem. Achampong ezredes Nemzeti Újjászületési Tanácsának kormányzása ellen az után készült fellépni a reakció, hogy végre szülőföldjén helyezték örök nyugovóra Kwa- me Nkrumah egykori ghanai elnököt, államalapítót, az „afrikai szocializmus“ egyik vezéralakját. Ennek ugyanis az volt a feltétele, mint Guinea követelte, hogy az új accrai rendszer teljesen rehabilitálja dít a Poulson-féle vállalat pénzügyeinek felderítésére. Az ügyben kompromittált állami tisztviselőket állásukból felfüggesztették. Heath azt is közölte, hogy Maudling belügyminiszter, aki ellen ugyan semmiféle vád nincs — de mert a neve egykor kapcsolatba került a Poulson-féle céggel —, benyújtotta lemondását. A lemondás közvetlen indoka, hogy nem töltheti be a rendőrség irányításáért is felelős belügyminiszter tisztségét, amikor alárendeltjei olyan üggyel foglalkoznak, amelyben a miniszterük bármilyen formában érdekelt. AZ NDK-ban közölték, hogy a látogatásokról történt kölcsönös megállapodás érvényességi ideje alatt 540 ezer nyugatberlini lakos kért látogatási engedélyt a Német Demokratikus Köztársaságba. Moszkva — Július 6-tól 18-ig Houstonban, az amerikai űrhajózás központjában találkoztak a Szovjet Tudományos Akadémia és az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) szakértői. A küldöttségek a közös űrkutatásra és a világűr békés célú felhasználására vonatkozólag Moszkvában aláírt szovjet—amerikai megállapodás alapján tárgyaltak. Á megállapodásban 1975-re irányozták elő egy Szojuz típusú szovjet és egy Apollo típusú amerikai űrhajó összekapcsolását. A találkozón a felek megegyeztek abban, hogy elsőnek a szovjet űrhajó fog rajtolni. Megegyezés született a rádió- készülékek cseréjéről és kölcsönös gyártásáról is. A repülésre 1975 második felében kerül sor. Az űrhajók repülésének összehangolását különleges munkacsoportok végzik majd. Eredménytelen tárgyalások Belfast — A belfasti Lena- doon lakótelepen kedden este tűzharcot vívtak a negyedet megszállva tartó brit katonák és az IRA ideiglenes szárnyának fegyveresei. Mint már jelentettük, a negyed lakosai kiköltöztek olhonukból, tiltakozásul a megszállás ellen, és követelve, hogy a brit katonák mind egy szálig távozzanak a lakónegyedből. Az észak-ír hatóságok viszont a katonák visz- szavonását ahhoz kötik, hogy cserébe az IRA fegyvereseinek is ki kell vonulniuk Lenadoon- ból. Tárgyalásaik eddig nem jártak sikerrel, annak ellenére, hogy a „provók“ kedden bejelentették: hajlandóak ideiglenesen szüneteltetni a katonák elleni támadásaikat. Mint az ideiglenes — katonai — szárny szóvivője közölte, a keddi fegyveres összecsapást a katonák kezdeményezték. Más jelentések szerint van esély arra, hogy az illegális ír köztársasági hadsereg szárnya esetleg beleegyezik egy újabb tartós tűzszünetbe. Belfasti politikai körök értesülései szerint Harold Wilson, — a brit Munkáspárt elnöke kedden titkos tárgyalásokat folytatott a „provók“ vezetőivel, s bár a tárgyalások témájáról minden közlést megtagadtak, politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az újabb tűzszünet feltételeiről volt szó. Hírek szerint Wilson szerdán tájékoztatta Whitelaw-t, az észak ír ügyek miniszterét az IRA képviselőivel folytatott megbeszéléseiről. az 1966-ban katonai puccsal elmozdított elnököt. A többi afrikai államot megelőzve már 1957-ben függetlenségét elnyerő Aranypart, azaz a Ghanai Köztársaság Nkrumah vezetésével a szocializmus útA haladás i / jj 1 a» g SS • kerekkotoi törője lett Afrikában. Noha az útókor különféle hibákat felróhat Nkrumahnak, kétségtelen, hogy haladó irányba terelte az ország fejlődését s ilyen hatást gyakorolt az afrikai viszonyokra is. Megbuktatása csak a szocializmus és az afrikai népek ellenségeit szolgálta. A Nkrumah távozását követően a hatalmi polcon egymást váltogató korrupt klikkek csak növelték az ország bajait, elsősorban az államadósságot. Ha Nkrumahnak a szemére vetették, hogy túlméretezett beruházásokkal jóhiszeműen eladósította Ghánát, akkor utódait méltán el lehet ítélni azért, hogy Nkrumah művét nem fejlesztették tovább, hanem inkább lerombolták és tetemesen megnövelték az államadósságokat, figyelmen kívül hagyva az ország fő gazdasági és szociális kérdéseinek megoldását. Ezekre a destruktív irányzatokra a koronát éppen dr. Busia polgári kormánya tette fel, amely erkölcsileg, politikailag és pénzügyileg totálisan a tönk szélére sodorta az országot. Nyugatbarát politikájával letérítette Ghánát hagyományos haladó politikai útjáról, s az ország természeti kincseit angol—amerikai monopolista társaságok prédájává tette. Érthető, hogy a Nkrumah- ellenes kormányoknak nem voltak tömeges támogatóik, s a nép mindenkor ahhoz viszonyította az ország helyzetét, milyen volt Nkrumah idejében. Felismerték ezt a mindenkor döntő szerepet játszó hadsereg vezetői is, amikor az év elején átvették a hatalmat, s azóta is igyekeznek új vizekre kormányozni az ország hajóját. Ez először abban jutott kifejezésre, hogy a Nemzeti Üjjászüle- tési Tanács készségét fejezte ki, hogy együttműködni kíván valamennyi állammal, köztük első helyen a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Ez sejteni engedte, hogy az új kormányzat vissza akar térni a nkrumahi idők politikájához. Ezt a feltevést az is megerősíteni látszott, hogy Achampong ezredes kormánya nemegyszer kijelentette: nincs semmi akadálya annak, hogy Nkrumah elnök hazatérhessen. Persze, eleinte voltak az elnök politikai aktivitásának korlátozására vonatkozó kikötések is, de a lényeg az, hogy megtört a jég. Lehet, hogy sor került volna Nkrumah elnök hazatérésére, de súlyos betegsége és halála ebben megakadályozta. Az események megmutatták, hogy a néptömegek, a fiatalság, a diákság éberen őrzi a nkrumahi demokratikus hagyományokat, s a puccsisták elszámították magukat. Emellett az afrikai közvélemény, az Afrikai Egység Szervezete is rokonszenvez az új rendszerrel, mert Nkrumah ellenfelei éveken át elszigetelték Ghánát az afrikai országoktól és mozgalmaktól, a nyugati monopóliumok és politika kiszolgálóivá tették. Ez az afrikai szolidaritás és összefogás az alapja annak a politikának is, amellyel Achampong kormánya a ghanai nemzeti kincsek visszaszerzésének módját keresi. Éppen ez ellen próbálnak meg mindent — a zsarolástól és nyomástól a puccsig — felhasználni a nyugati monopóliumok, és a mögöttük álló imperialista kormányok. L. L. LÜPEZ BRAVO spanyol külügyminiszter szerdán háromnapos látogatásra Londonba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Douglas-Home brit külügyminiszterrel. Bravo találkozik Heath miniszterelnökkel, Geoffrey Ripponnal, a kormány „Európa miniszterével“, s fogadja őt Erzsébet királynő is. KRISTER WICKMAN svéd külügyminiszter, aki magánlátogatáson tartózkodik az angol fővárosban, felkereste brit kollégáját, Douglas-Home-t. NIXON amerikai elnök befejezte kéthetes „munkanyaralását“ és visszatért Washingtonba. A kaliforniai „Fehér Házban“, az elnök a választási hadjárat előkészületeivel foglalkozott. TODOR ZSIVKOV, a bolgár Államtanács elnöke átnyújtotta az 1972. évi Dimitrov-díjakat neves bolgár tudósoknak, irodalmároknak, művészeknek, akiket Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából tüntettek ki. NYIKOLAJ FAGYEJEV, a KGST titkára fogadta Wilfred Jenkst, a Nemzetközi Munkahivatal vezérigazgatóját, akivel a két szervezet együttműködéséről tárgyalt. AZ INDIAI Kerala állam kormánya úgy döntött, hogy az ország mezőgazdasági területein élő föld nélküli családok az év végéig 100 ezer lakást kapnak. CSOU EN-LAJ, a Kínai Nép- köztársaság kormányfője tegnap fogadta Gerhard Schrödert, a bonni parlament külügyi bizottságának elnökét. AZ OLASZ újságírók és nyomdászok bejelentették, hogy folytatják a részleges munkabeszüntetést, mert a laptulajdonosokkal folytatott megbeszéléseik nem vezettek eredményre. ÉSZAK- ÉS DÉL-KOREA Vöröskereszt-szervezetei megegyeztek abban, hogy augusztus 5-én megkezdik hivatalos tárgyalásaikat az egymástól elszakított családok sorsáról. MOSZKVÁBA utazott Murtada Szaid Abdái Baki, az Iraki Köztársaság külügyminisztere. MIUTÁN a holland kormány két tagja — Willem Drees közlekedésügyi és Maurits de Brauw, a tudományos ügyek minisztere — lemondott. Ba- rend Biesheuwel, miniszterelnök a kialakult helyzetről tárgyalt az egyes pártok vezetőivel. A miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy sikerül kormányválság nélkül rendezni az állapotokat. JAPÁN kormányforrások szerint a dél-koreai kormány arra törekszik, hogy levegyék az ENSZ közgyűlésének napirendjéről a koreai kérdést. Ilyen értelemben konzultált a szöuli kormány az Egyesült Államokkal, Japánnal és más „baráti országokkal“. ECflSDC-határozat a földreformokról Genf — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, az ECOSOC hosszas részletes vita után határozatot fogadott el a földreformok végrehajtásának kérdéseiről. A határozat, amely e kérdésben az első ENSZ állásfoglalás, megállapítja az agrárpolitika gazdasági, társadalmi és politikai tényezőinek szoros kapcsolatát. A szovjet küldött felszólalásában támogatásáról biztosította a határozatot. Rámutatott, hogy az agrár-reform fogalmának magában kell foglalnia a föld átadását megművelői számára, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozására való legteljesebb ösztönzést, valamint a mezőgazdaság állami szektorának fejlesztését. Ahogy a szocialista országok példája is mutatja, ezek a változások megteremtik a gyors fejlődéshez szükséges feltételeket — mondotta a Szovjetunió képviselője. Reginaid Maudling brit miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a konzervatív párt egyik alvezére, benyújtotta lemondását. Erre azután került sor, hogy Maudling távozását a brit közvélemény igen jelentékeny tényezői követelték, mivel a volt belügyminiszter szoros kapcsolatban állt egy csődbe jutott tőkés vállalkozással, amelynek kétes üzleti módszereire a csődeljárás során fény derült. Reginaid Maudling az uralkodó Titkos Tanácsának akkori tagja — amíg a konzervatív párt ellenzékben volt — kilenc vállalat elnöki tisztségét töltötte be. Ezek közül öt csődbe jutott, kettő olyan botrányos körülmények között, hogy a következményekkel az egész világsajtó foglalkozott. Az alsóház viharos ülésén Edward Heath miniszterelnök bejelentette, hogy a főállam- ügyész rendőri vizsgálatot in-
