Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

ŰJ CSEHSZLOVÁK marógépek Szervezési kérdések tagállamok intézkedéseket fognak tenni, növeljék a Kölcsönös Gazdasági Segít- lak a sokoldalú gazdasági és tudomá- egyiittinüküdés megszervezésében be- ét. tagállamok a Komplex Program megvaló­suló tevékenységük szervezését és koor- jsorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség ogják folytatni. Úgy vélik, hogy ebben ban a KGST tevékenységének fö irányai lesznek: gi és jogi kérdések, szervezési elvek és lamok széles körű együttműködésének »ztésére irányuló konkrét ajánlások ki­nyújtás az érdekelt országok számára a tervek koordinálásában; — a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztése; — a gazdasági kutatások, a gazdaságpolitika főbb távlati irányaival kapcsolatos kölcsönös konzultá­ciók folytatása, a gazdaságfejlesztés és a tudomá­nyos-technikai haladás legfontosabb problémáival kapcsolatos prognózisok összeállítása az érdekelt KGST-tagállamok számára; — a tapasztalatok összesítése, és ezen az alapon a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködésének további fejlesztésére irányuló ajánlások kidolgozása; — tájékoztatás a KGST-tagállamok gazdasági és tu­dományos-műszaki fejlődéséről és együttműködésé­ről, továbbá a világgazdaság fejlődéséről; — a KGST-tagállamok népgazdaságtervezési és — irányítási rendszerével kapcsolatos tapasztalatcsere megszervezése. ISZMHFHl BiffiHG! KAPCSOLATOK A RÉZBÁNYÁSZATBAN Lengyelország iködése jelentős íl a két ország ak teljesítéséhez, jkoldalú, és gya- asᣠminden ága- gyik nagyon fon- :etes nyersanyag- és kihasználása, ike volt az első )k, amelyek Len- i lejáratú áruköl- egyik legfonto- ;bb az 1961-ben 7-ben kibővített ^elországl rézbá- ;lés fejlesztésére, iktrolitikus rézzel való ellátására. Csehszlovákia az egyezmény értelmében mintegy 121 millió rubel értékű árukölcsönt nyúj­tott Lengyelországnak, melynek ke­retében 1961 és 1971 között különbö­ző gépeket, üzemi berendezéseket, ko­hászati termékeket és nyersanyagokat szállítottunk. Az árukölcsön 1983-ig, biztosítja Csehszlovákia rézszükségle­tét. de az egyezmény az együttműkö­dés további fejlesztését Is lehetővé teszi. A csehszlovák segítséggel kibőví­tett rézbányák termékeit 1969 őta nyersréz, félkész termékek és külön­böző rézkészítmények formájában vesszük át az egyezményben megál­lapított összetételben és mennyiség­ben. Az egyes években szállított réz mennyisége állandóan növekszik. 1969-ben, a kölcsöntörlesztés első évé­ben az átvett réz mennyisége kétezer tonna volt, 1970-ben több mint 5500 tonna 1971-ben pedig már csaknem 10 400 tonna. Az 1972-re tervezett rézszállítmá­nyok súlya meghaladja a 17 000 ton­nát. A termékek között főleg külön­féle rézhuzalok, csövek és lemezek szerepelnek. A szállítások növekedé­sének üteme a további évek folya­mán sem csökken. Az együttműködés mindkét fél részére nélkülözhetetlen nyersanyagokat biztosít a népgazdaság fejlesztéséhez. A kölcsönösen vállalt kötelezettségeket a két ország ötéves és éves tervei is tartalmazzák. JAVÍTÓMŰHELYÉBEN £> MÁV Északi Javítóműhelyé­ben' szerencsés elhatározásnak tartják három BKD 130 A óriás marógépnek, a TOS Hostivaf gyártmányainak megvásárlását. Néhány évvel ezelőtt ismerke­dett meg ezekkel a gépekkel Szabó Jenő mérnök, a MÁV kép­viselője, aki további szakembe­rekkel a vállalat megbízásából különböző országokban több marógépgyártó vállalatot is meglátogatott, hogy kiválassza a Diesel-mozdonyok 5050 milli­méter hosszúságú főtengelyének köszörüléséhez és csiszolásához legjobban megfelelő gépeket. Javaslata alapján a magyar Köz­lekedési és Postaüpvi Miniszté­rium több - - cég aján­lata köziii a Hostivaŕban gyár­tott marógépek megvásárlása mellett döntött. A kiválasztás­nál az is szerepet játszott, hogy a TOS hostivari üzeme készsé­gesnek mutatkozott a BKD 130-as típusú marógépet a MÁV igényeinek megfelelően 5050 milliméter hosszúságú főtenge­lyek csiszolásához módosítani. vagyis kifejleszteni a BKD 130 A típusú marógépet. A MÁV szakemberei nagyra becsülik a Strojimport budapesti kirendelt­ségének gyor* hozzájárulását, valamint a technikusok pontos munkáját i gépek bp^orplésé- nél. A BKD 130 A marógép üzem­be helyezésével a MÁV üzemei többet nyertek, mint gondolták. „A BDK 130 A óriás marógép megvásárlásával kiváló üzletet kötöttünk. A főtengelyek meg­munkálásával a MAHART hajó­zási társaság és tovább- máa vállalatok is megbíztak, ame­lyek azt a munkát a múltban külföldön végeztették. Magyar- országon ugyanis nem volt erre alkalmas gép. Az említett eé- pek megvásárlása tehát az egész magyar népgazdaság szempont­jából is nagy jelentőségű“ — mondotta Borsinszkv Károly üzemvezető. aki különösen a gép ezredmllliméternyí pontos­ságát. teljes megbízhatóságát, nagy teljesítőképességét és ha- "’konvsápá* dicséri. együttműködés AZ ENERGETIKÁBAN A KGST tagállamai a világ egyik legjelentősebb gazdasági és tudományos-technikai szer­vezetét alkotják. A világ ipari termelésének több mint egy- harmada a KGST tagč'lamaira esik. Jelentősen fejlődött a tag­államok széntermelése is, mely az I960. évi 965 millió tonnáról 1970-re 1102 millió tonnára nö­vekedett. A villanyenergia-ter- melés tíz év alatt 582 milliárd kWó-val növekedett. Hasonló ütemű növekedés volt tapasztal­ható a gáz- és a kőolajiparban. Az integrációs folyamat az energetikában is megnyilvánul. A tagállamok villanyáram-háló­zataikat egybekapcsolták és létrehozták a párhuzamosan dolgozó „Béke“ energetikai rendszert. Az egybekapcsolt rendszerek teljesítménye 1970- ben 54,9 mW volt, s a kölcsönö­sen szállított villanyenergia mennyisége elérte a 13 milliárd kWó-t. Csehszlovákia 197J-ben a többi szocialista országtól 4464 millió kWó energiát vett át. MAGVARORSZAG ES A SZOCIALISTA GAZDASAGI INTEGRÁCIÓ nők gazdasági integráció­ik számára olyan feltéte- skben az egyes országok közösség érdekeivel össz- mzeti érdekeiknek megfe- Az együttműködésnek és inálásának főleg a kisebb i nagy jelentősége, a nagy részeiként ugyanis hason- , mint a nagy államok nép- ittműködés egyúttal elhá- ottságokból származó aka- tosítja a népgazdaságnak nyagokkal való ellátását, íatkozik ez a magyar nép- a nemzeti jövedelem nö- etszínvonalának emelkedé- a kivitel hatékonyságától aját hazai szükséglete nem korszerű automatizált be- gyártásához. A termelési n a termelés növekedése rantált exportlehetőségek 6. Főleg az integrációban a államok piacai nyújtják ni lehetővé teszi Magyar- ikonyabb technológiai el- : is. A szocialista államok ának egyik klasszikus pél- arusz-autóbuszok gyártása rusz-autóbuszok gyártásá- §s mennyiségi eredménye- zárólag annak köszönheti, i valamennyi tagállamába zokat. szágon összesen 1900 autó- elmúlt évben már 10 370 a gyárat, ebből 9570 ke­in a termelést állandóan íletesítik. A szocialista ál- csak felvevő piacot jelen­számára, hanem kooperá­lsz sor berendezést és aJ- agyar autóipar olyan álla­moktól, ahol ezeket nagy szériákban és ma­gas színvonalon gyártják. A szovjet szakembe­rekkel való együttműködésben új típusú autó­buszokat is terveznek, s az együttműködés -a közeljövőben Lengyelországra is kiterjed. A szo­cialista országokkal való együttműködés jó alapot képez az Ikarusz-autóbuszok kapitalista államokba való szállításához is. Hasonló együttműködés alakult ki a sze­mélyautók gyártásában. Magyarország nagy szériákban gyárt bizonyos alkatrészeket és kész személyautókat kap értük cserébe. Ilyen együttműködés alakult ki eddig a Szovjetunió­val, kisebb mértékben Jugoszláviával kapcso­latban is. A magyar szakemberek jelenleg Cseh­szlovákiával is folytatnak hasonló jellegű tár­gyalásokat. Magyarországon számos termék gyártásával egyáltalán nem foglalkoznak. Nem gyártanak például karórát, szintetikus kaucsukot, olaj­finomító-berendezéseket stb. A szocialista ál­lamok azonban az Integráció keretében Ma­gyarországot Is ellátják ezekkel a termékekkel a szükséges mennyiségben és minőségben. Csehszlovák—magyati gazdasági kapcsolatok • 1971-ben tovább fejlődtek Csehszlovákia és Magyarország gazdasági kapcsolatai. Az áru­csere-forgalomról és a közös elszámolásról aláírt távlati egyezmény az 1971-től 1975-ig ter­jedő időszakban is lehetővé teszi az árucsere- forgalom további növelését. A távlati egyez­mény a megelőző időszakhoz viszonyítva a for­galom hatvanszázalékos növekedésére számít. A növekedés elsősorban a gépekre és a be­rendezésekre terjed ki, a gyersanyagok kölcsö­nös szállítása és a magyarországi mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek szállítása nagyjából a megelőző időszak színvonalán ma­rad. Az 1970 decemberében aláírt árucsere-for­galmi és elszámolási egyezmény 1971-re a köl­csönös árucsere-forgalom nyolcszázalékos évi növekedését irányozta elő. A népgazdasági terv feladatainak sikeres teljesítése az 1970-es és az 1971-es éviién azonban lehetővé tette a csehszlovák kivitel 18 százalékos növelését, ami nemcsak kiegyenlítette a Magyarországgal szemben 1969 óta fennálló passzív mérlegün­ket. hanem még némi aktív egyenleget is ké­pezett. A csehszlovák kivitelben elsősorban gé­pek és berendezések szerepeltek. A kölcsönös gazdasági együttműködés 1972- re ^vonatkozó terveit az elmúlt év december 4-én aláírt jegyzőkönyv foglalja magában. A megállapodás értelmében az árucsere for­galom ez idei növekedése 14 százalékos lesz, melynek keretében a csehszlovák kivitel 10 százalékos, a magyar kivitel pedig 18 száza­lékos mértékben növekszik. Ez az arány kö­rülbelül megfelel a kiviteli egyensúly helyre- állításának. Az idei árucsere-forgalom szerke­zete összhangban van a távlati célkitűzésekkel. Magyarországról az idén jelentős mennyiségű gabonát hozunk be, melyért karbamidot, hen­gerelt vasárut, cementet és BS-kaucsukot szál­lítunk cserébe. Az 1972-re vonatkozó jegyzőkönyv több pon­tot tartalmaz a Szocialista Gazdasági Integrá­ció Komplex Programjával kapcsolatban is. A szakosítás és az együttműködés több terme­lési ágazatra terjed ki. A legfontosabb termé­kek közé félvezetők, golyóscsapágyak, úti szál­lítóeszközök, szerszámgépek, mezőgazdasági gé­pek, orvosi műszerek, valamint üveg- és gu­miipari termékek tartoznak. Távlati szempontból Jelentős együttműködés van kialakulóban az Adria kőolajvezeték épí­tésén. Ehhez a beruházási akcióhoz csöveket és egyéb szükséges berendezéseket szállítunk Magyarországnak. A fő szállításokat azonban a technikai-szerelési szolgálatok fogják képez­ni, e tekintetben ugyanis tapasztalt és jól kép­zett szakemberekkel rendelkezünk Az Adria kőolajvezetéket, mely Csehszlovákiába is szál­lít majd kőolajat, 1975-ben helyezik üzembe. A gazdasági és a tudományos-technikai együttműködés kérdéseivel 1971. december 7-e és 10-e között foglalkozott a csehszlovák— magyar vegyes bizottság IV. ülésszaka. Az ülésszakon elfogadott megállapodások főleg a gép- és a vegyipart, valamint a külkereskedel­met érintik. A vegyes bizottság beruházást egységek kölcsönös szállításával is foglalko­zott melyek a szocialista gazdasági integrá­ció pontos láncszemét képezik. E szá 'ítások értéke már a százmillió rubelt is meghaladta. A legfontosabbak közé tartoznak a 670 t/ó energetikai kazánok, melyeket többek között az ózdi kohászati üzemben és a hejőcsabai cementgyárban szerelünk fel. Magyar részről főleg szerelőcsarnokokat, péküzemeket, tele­fonközpontokat, valamint állattenyésztési be­rendezéseket szállítanak. Azok a kölcsönös szállítások is jelentősek, amelyek a két ország kiskereskedelmi forgal- mában a "választék bővítését szolgálják. A köz-* szükségleti cikkek szállítása 1972-ben a cseh­szlovák export 15 százalékát és a magyar ex­port 23 százalékát képezi. E forgalom túlnyo­mó részét belkereskedelmi és szövetkezeti szer-» vezetek bonyolítják le. A két ország közvet­len szomszédságára való tekintettel a közszük­ségleti cikkek kölcsönös szállításának le’ intő- sége évről évre növekszik. Bővül a fogyasz­tóknak felkínált választék. Javul a készletek-* kel való gazdálkodás színvonala, s nem utol** sósorban a szállítási költségek is csökkennek, A közszükségleti cikkek kölcsönös kiskereske­delmi forgalmának fejlesztése a szocialista gaz­dasági integráció egyik hatékony elemét fogja képezni a Jövőben. •MÁV

Next

/
Oldalképek
Tartalom