Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám, kedd
A Rudé právo, a KGST 26. ülésszaka után felkérte L. Štrougalt, a CSKP KB Elnökségének tagját, miniszterelnököt, a moszkvai tanácskozáson részt vett csehszlovák küldöttség vezetőjét, tájékoztassa olvasóit arról, milyen jelentősége van a tanácskozásnak az egész szocialista közösségre nézve a nemzetközi szocialista munka- megosztás, valamint a csehszlovák gazdaság szempontjából. • A KGST tagországok sikeres gazdasági fejlődése kifejezően megnyilvánult gazdasági politikai erejük megszilárdulásában és nemzetközi tekintélyük növekedésében. Moszkvában ilyen feltételek között valósult meg a KGST 26. ülésszaka. Megkérnénk, hogy mint a csehszlovák küldöttség vezetője tájékoztassa olvasóinkat a tanácskozásról és annak eredményeiről. — Elsősorban hangsúlyozni szeretném, hogy a KGST 26. ülésszaka abban az időszakban valósult meg, amikor a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország széles körű békekezdeményezést fejt ki a világbéke megszilárdításáért, elmélyül a termelőerők internacio- nalizálásának folyamata, és fejlődik a tudományos-műszaki forradalom, amely a szocialista gazdasági integráció céltudatos tervszerű fejlesztéséhez vezet. |A csehszlovák küldöttség a tanácskozás eredményeit újabb jelentős lépésnek tartja a KGSTállamok fejlődése távlati tervének megvalósításában. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja vitathatatlanul ilyen távlati tervet jelent. A tanácskozás sikeréről beszélve hangsúlyozni szeretném, hogy a megoldandó kérdésekhez való tárgyilagos hozzáállásával ehhez valamennyi küldöttség hozzájárul. Ebben a hozzáállásban megnyilvánult az, hogy valamennyi államnak létérdeke a szocialista világrend- szer megszilárdítására kifejtett törekvés egyesítése és az egyes KGST-országok gazdasági erejének megszilárdítása. A tárgyalás megerősítette, hogy a szocialista internacionalizmus elve a szocialista országok kölcsönös kapcsolatai fejlődésének nemzetközi jogi alapelvévé vált. A KGST ülésszaka értékelte az egy évvel ezelőtt elfogadott komplex program teljesítésében elért első eredményeket. Az összes küldöttség egységes nézete szerint az egyéves munka eredményei nagyon értékesek. Hatékonyabb a KGST-országok együttműködése. Ez az együttműködés túlnyomórészt a komplex program azon feladatainak teljesítésére irányult, melyeket a következő két-há- rom évben kell teljesítenünk. Az elért eredmények a KGST- tagországok egységes, politikai, gazdasági stratégiájának, valamint az együttműködés módszereinek helyességét bizonyítják. Megítéltük az anyagi termelés, a tudomány, a technikai és a tervezés terén folytatott együttműködés számos más kérdését is. Az ülésszak fontos intézkedéseket fogadott el az elektroenergetika és a vegyipar fejlesztésében érvényesített eljárást illetően. Küldöttségünk teljes mértékben támogatta e kulcsfontosságú ágazatok korszerű gépekkel és berendezésekkel történő ellátásának komplex megítélését, e két ágazat fejlesztésének közös tervezését, és az együttműködés más hatékony formáit is. A 26. ülésszak felvette a KGST tagjai közé a Kubai Köztársaságot, amit a csehszlovák küldöttség is támogatott. így újból bebizonyosodott, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nem zárt szervezet. Gazdasági erejével, együttműködési formáival és demokratikus mechanizmusával lehetőséget biztosít nemcsak az általános, hanem az egyes tagállamok sjátos szükségleteinek és érdekeinek harmonikus megoldására is. A komplex program elfogadásától eltelt nem egész egy év megmutatta, hogy a KGST- nek, mint a szocialista közösség gazdasági csúcsszervezetének tekintélye egyre növekszik. Ehhez hozzájárultak az elmúlt évben elért gazdasági és tudományos sikerek, valamint az a tény, hogy a tagállamoknak az Beszélgetés ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtárssal, a szövetségi kormány elnökével A KGST 26. ülésszakának nagy jelentősége A tárgyalás sikeréhez az összes küldöttség hozzájárult ® Az eredmények a KGST országok politikai-gazdasági stratégiájának helyességét bizonyítják 0 A csehszlovák gazdaság bekapcsolódása a szocialista integrációba a tervek előkészítésének szerves része integráció felé haladó sokoldalú együttműködése ma sokkal céltudatosabban fejlődik, és a távlatai sokkal biztosabbak, mint az elmúlt években. Mindez vitathatatlanul megszilárdítja országaink közösségének helyzetét az európai, és a nemzetközi gazdaságban. • A KGST moszkvai ülésszakán elfogadott határozatok célja a tagországok gazdasági együttműködésének meggyorsítása és elmélyítése. A jelen időszakban mit tart a legfontosabbnak e feladatok fokozatos megvalósítása szempontjából? — A komplex program időszerű feladatai elsősorban az anyagi termelés területén támasztanak nagy igényeket a népgazdaság tervszerű irányításának színvonalát illetően. A tervezés terén folytatott rendszeres együttműködés fejlesztése ezért- vitathatatlanul sikert jelent a KGST munkájában. Csehszlovákia ezzel kapcsolatban értékeli a nemzeti és nemzetközi tervezési folyamat egybehangolásának tervezése terén jóváhagyott együttműködési program hozzájárulását. Először 1973—1974-ben kerül sor a távlati tervek és az 1976— 1980. évi ötéves tervek koordinálására. Ez a közös prognosztikai tevékenységre, valamint a gazdasági politika alapkérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációkra támaszkodik majd. A KGST-országok integrációs stratégiájában fontos tényező a tudományos-műszaki haladásnak az újratermelési folyamatban való hatékony kihasználását célzó irányzat. A tudomány és technika kiválasztott alapvető problémáinak közös megoldása és az erre vonatkozó együttműködésről kötött szerződések határozzák meg a KGST országok minőségileg új, távlati tudományos-műszaki kapcsolatait. Eddig 24 ilyen szerződést írtak alá, és továbbiakat készítenek elő. A következő időszak megköveteli, hogy kidolgozzuk a tudomány, technika és termelés folyamatában a további szükséges integrációs kapcsolatokat, elsősorban a tudományos-műszaki ismereteknek a termelésben való felhasználását illetően. Csehszlovákiára is érvényes, hogy eddig nem oldottuk meg a gazdasági fejlődés távlati „termelés előtti előkészítését“. E kérdés megoldásában az előrehaladás nem utolsó sorban attól függ, mennyiben sikerül ezeket a kapcsolatokat nemzeti viszonylatban megoldanunk, figyelembe véve a komplex program irányvonalát és feladatait. Az elektroenergetika és vegyipar területén folytatott együttműködés elmélyítésével kapcsolatban jóváhagyott intézkedések a komplex program irányvonalának konkretizálását jelentik. Ami az elektroenergeti- kát illeti, a CSKP XIV. kongresszusa határozataival össze- hangban mindent megteszünk azért, hogy még ebben az ötéves tervben 3700 megawatt összteljesítőképességű villany- erőműveket helyezzünk üzembe. A Magyar Népköztársasággal kötött megállapodás értelmében megkezdtük egy 400 kilovolt feszültségű vezeték építését, amely már 1973-ban lényegesen megerősíti a villanyenergia rendszereink közti kapcsolatot. A Német Demokratikus Köztársasággal is előzetes megállapodást kötöttünk egy 400 kilovolt feszültségű vezeték építésére, amelyet 1976—77-ben helyeznénk üzembe. Hasonló tárgyalásokra készülünk a Lengyel Népköztársasággal. Az elektroenergetika távlati fejlesztése megvalósításának egyik fontos feltétele a szükséges energetikai berendezések biztosítása. Gépiparunknak kapacitásokat kell létesítenie az ilyen berendezések gyártására, elsősorban az atomerőművek berendezéseinek gyártására. Csaknem valamennyi KGST-or- szágban az atomvillanyerőművek gyors építését feltételezik. Bővítenünk kell a hagyományos energetikai berendezések gyártását is. Ez nagyon igényes az anyagot, szakképzett munkát, jó szervezést illetőleg. Ezeket a feladatokat csak szoros együttműködésben, átgondolt koordinációval az összes KGST-tagállam erőinek és eszközeinek összekapcsolásával oldhatjuk meg. Csehszlovák részről aktívan hozzá akarunk járulni e közös intézkedések megvalósításához, elsősorban a hő-, víz- és atomerőmű-berendezéseik szállításával. Csehszlovákia érdeklődést tanúsít a KGST-országok elektri- fikációs rendszerei üzemeltetésének további kibővítése iránt, ami megköveteli 750 kilovolt feszültségű villanyvezeték építését. Ezt a KGST-országok közösen építenék meg. A 26. ülésszakon a vegyiparban folytatott együttműködés további fejlesztésével kapcsolatban elfogadott intézkedések elsősorban az ágazat nyersanyagalapjának fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ezen a téren elvi jelentőségűek azok a terv- javaslatok, hogy az illetékes államok közösen építsenek üzemeket a Szovjetunió nyersanyagban gazdag területein. Meggyorsul a szakosítás a vegyipari termelésben is, elsősorban ott, ahol leggyorsabb a műszaki haladás. Jelentős figyelmet szentelünk a vegyipari gépek gyártása fejlesztésének. A KGST 26. ülésszakán a tervezés, tudomány, technika, elektrotechnika, és vegyipar területére vonatkozó jóváhagyott ajánlások megteremtik az alapot ahhoz, hogy a csehszlovák gazdaság hatékonyan érvényesüljön a szocialista közösségben. • A miniszterelnökök felszólalásaikban megegyeztek abban, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadásától, vagyis egy év alatt jelentős lépést tettünk elő re. Népgazdaságunkban mit tettünk e program megvalósítása érdekében, és a KGST 26. ülésszaka határozatainak szempontjából milyen fontos feladatok állnak népgazdaságunk előtt? — Eddigi ismereteink és tapasztalataink azt mutatják, hogy sokoldalúan és távlatilag meg kell határoznunk a csehszlovák népgazdaság helyét a KGST-tag- országok közössége keretében. Csehszlovákia Kommunista PártA közmondás szerint nem szabad az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik. A babona már régen a múlté, a szeszélyes és a csapadékban gazdag időjárás viszont — sajnos — ha tetszik, ha nem, a jelen hivatlan velejárója, melyet nem szemlélhetünk közömbösen. A nemrég még kiszáradással fenyegető folyók medrei az esőzés következtében gyorsan megteltek s míg eddig vízhiányra, most vízbőségre panaszkodhatunk. A folyók mentén élő emberek jól tudják: nem tréfa, ha egyik napról a másikra 100 vagy annál is több centiméter áradásra kerül sor. Láttuk, hogy 1965-ben — éppen ezekben a napokban — milyen károkat okozott az árvíz, milyen pusztítást végzett az alacsonyabban fekvő területeken feltörő talajvíz, ezért mind a vízügyi szerveknek és helyi nemzeti bizottságoknak, mind pedig a pártvédelemhez jól értő és nagy tapasztalatokkal rendelkező polgároknak mindent meg kell tenni, hogy meg ne ismétlődjék 1965. A töltéseket mindenütt vizsgálják át nagy gonddal és szakértelemmel, ugyanis ha a folyam kiterjeszkedik az árterületre, a víz minden kis rést, vakondtúrást „megtalál“ a védőpartokon, s ha kikezdte a jának Központi Bizottsága idei februári ülése ezért feladatul tűzte ki népgazdaságunknak a szocialista gazdasági integrációba történő bekapcsolódására vonatkozó koncepció kidolgozását. Ezzel összhangban javaslatokat készítünk elő az ipari és tudományos-műszaki alap strukturális megváltoztatására. A csehszlovák gazdaság bekapcsolódásának koncepciója a szocialista gazdasági integrációjába szerves része minden szinten valamennyi terv előkészítésének és kialakításának. Ezen a téren törekvésünknek az irányzatok és intézkedések komplex rendszerét kell képezniük a reprodukciós folyamat minden szakaszán és bázisán. Egyúttal ennek a rendszernek nyíltnak kell lennie, rugalmasan reagálnia kell a szocialista világrend- szer fejlődési irányzataira és az egész nemzetközi fejlődésre. Ennek az irányzatnak a bonyolultsága a tárgyi és rendszeri problematika, valamint a nemzeti tervek és a .nemzetközi koordináció, a gazdaság távlati fejlődése koncepciója kidolgozásának belső és külső félté telei közti kölcsönös összefüggésekből és dialektikus egységéből adódik. A komplex program feldatai- nak teljesítése gazdaságunk hatékonysága növelésének egyik fontos tényezője, valamint gazdaságunk tervezésének és irányításának egyik lényeges kiindulópontja. A nemzetközi szocialista munkamegosztásban való aktív részvételt a gazdasági és tudományos-műszaki téren hozott valamennyi fontos döntés alapvető kritériumának tartjuk. Ezért népgazdaságunk tervszerű irányítási rendszerét a szocialista integráció mechanizmusának fejlesztésével összhangban fejlesztjük azzal a céllal, hogy még hatékonyabban támogassuk a csehszlovák gazdaság bekapcsolódását ebbe a folyamatba. Tudjuk, meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a tervszerű irányítás egész rendszere céltudatosan fokozza az üzemek érdekeltségét az integrációs programokban. Ez megköveteli, hogy az alapvető kapcsolatokban és az optimális feltételek kialakításában komp lex megoldást biztosító új hozzáállást érvényesítsünk. Ezen a téren már megkezdtük a munkálatokat az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatban a következő időszakra. Nagyon érzékenyen figyelünk töltés belső szerkezetét, buzgárok keletkeznek, melyek ellen már nehéz — és néha nem is lehet — védekezni. A felkészülés, a körültekintő gondosság csak hasznukra lehet azoknak az embereknek, akik az árvízveszélyeztette falvakban, városokban laknak. Inkább adják vissza néhány hét múlva az egyes üzemekből, kereskedésekből kölcsönkért zsákokat, semmint akkor lássanak hozzá felkutatásukhoz, amikor homokzsákra lesz szükségük a nagy víztömegektől feszített és átázott partok megtartásánál. A helyi nemzeti bizottságok jól tudják, kikre lehet számítani, kik voltak az árvíz idején az árvízvédelmi bizottság tagjai. Ezeket a polgárokat hívják össze, beszéljék meg a megelőző jellegű teendőket. Kérjék ki az idősebbek véleményét. A 60, 70 éves emberek sok veszedelmet átéltek a folyók menti községekben, a védekezést illetően gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek az ismeretek aranyat érnek. Pánikot, zűrzavart semmiképpen nem szabad kelteni, mert ez még a tényleges árvízveszély idején is káros, most pedig végképp indokolatlan lenne. A tanácsi és a vízügyi szervek induljanak ki a régi közmondás igazából: Jobb félni, mint megijedni. Ha a napos, fel ntfnden olyan problémára, amely a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való részvételünk hatékonyságát befolyásolta. Tekintettel a termelés szakosításának és kooperációjának kulcsfontosságú szerepére elsősorban a feldolgozó iparban nyilvánvaló e feladat gépiparban történő megvalósításának igényessége és bonyolultsága. Pozitívan értékeljük a szakosításról és kooperációról kötött sokoldalú szerződéseket, de tudjuk, hogy a KGST-országok gépiparában még bonyolultabb és igényesebb tárgyalások állnak előttünk. Tudjuk, hogy a mi viszonyaink között ez azt feltételezi, hogy a csehszlovák termelésben jelentős strukturális változásokat eszközöljünk, vagyis döntsünk a fejlesztési ágazatok kiválasztásáról és együtt ni meghatározzuk más ágazatok programjait. A csehszlovák népgazdaságnak a szocialista gazdasági integráció fejlesztésébe való hatékonyabb bekapcsolódása érdekében jobb feltételeket kell teremteni az értékkapcsolatok terén is. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésén folytatott munkák keretében nem feledkezünk meg ezekről a kérdésekről. Ennek megoldása nagyon időszerű, de egyúttal hosszú folyamat. Ez a tény azonban nem fékezheti a gyakorlati együttműködést ott, ahol a hatékonyság nyilvánvaló és a megoldás sürgetően fontos. A CSKP XIV. kongresszusa feladatul adta, hogy céltudatosan szervezzük meg a csehszlovák gazdaság bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Meggyőződésünk, hogy a KGST 26. ülésszakának jóváhagyott ajánlásai megteremtették a neiíízetközi feltételeket ez igényt j feladat teljesítéséhez. Ezeket a feltételeket Csehszlovákia további fejlődése érdekében teljes mértékben ki kell használnunk. Žilina emlékművet kap I ČSTK) — A žilinai járás vállalatai, üzemei és intézményei eddig több mint 1ÖU 000 koronát adományoztak Szlovákia harmadik legnagyobb városa új dominánsa, emlékművének építésére. A 25 méter magas jelkép — a sáriéi és a kalapács — a „Világ proletárjai egyesüljelek“ jelszó jegyében a munkások és parasztok közös, megbonthatatlan szövetségét szimbolizálja majd. A žHinai kommunisták gondolatát Ladislav Berák szobrászművész valósította meg. Műve, amely a kommunista párt vezette munkásmozgalom hatalmasságát és egységét jelképezi, a város kapujánál, a Strečno—Žilina főút mellett kap helyet. meleg idő tovább tart, ha további esőzésekre nem kerül sor, ezek a sorok elveszítik aktualitásukat, az árvízvédelmi, preventív jellegű intézkedéseket is hatályon kívül lehet helyezni. A felkészülés, az eshetőségek számításba vétele — ahogy mondani szokás — nem kér enni, viszont veszély idején felbecsülhetetlen értékű. Éppen ezért a folyók menti települések lakosai kísérjék figyelemmel a sajtóban és a rádióban napjában közzétett vízállásjelentéseket, mert ha idejében elmulasztják a szükséges intézkedések megtételét, veszélybe sodorhatják otthonukat, a környéken működő és megélhetést biztosító üzemeket és nem utolsó sorban a még száron levő. jövő évi kenyeret és takarmányt. Soha ne feledjék: víz nélkül nincs élet, de a sok víz végső fokon még az életre is tör. Gondoljunk a keleti országrészben nemrég lezajlott és szinte a derült égből való villámcsapás hirtelenségével támadó árvízre, mely néhány helyen megbénította a közlekedést, károkat okozott a termőföldeken, kizökkentette az embereket a dolgos hétköznapok menetéből. Ezt akarjuk elkerülni, ezért tettük közzé ezeket a kifejezetten csak figyelmeztető, óvatosságra intő sorokat. tk. 1.J Nem árt az óvatosság
