Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám, kedd

CSÄRDÄSKIRÄLYNÖ ___________(mogyor—nyugatnémet El öljáróban hadd szögezzem le: nincsenek illúzióim, tehát csaknem biztosra veszem, hogy akármilyen elmarasztaló kritika jelenik meg erről a filmről, ná­lunk sem fogják üres nézőtér előtt vetíteni. S ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a Csárdás­királynő eredeti, színpadi vál­tozata — tetszik, vagy nem tet­szik, de el kell ismerni — saját műfajában átlagon felüli alko­tás. tehát méltán vonzza immár lan „azért“-eket. A színpadi vál­tozat sikerének három alappil­lére szerintem a jó muzsika, a fordulatos cselekmény, s nem utolsósorban a kitűnő szerep­lők. Filmen természetszerűleg sok minden másképp van, de az előbbi megállapítás e művé­szeti ágazatban is helytálló. A „filmbeli“ Csárdáskirálynő cse­lekménye azonban, sajnos, von­tatott, talán csak a befejező részben találta meg a rendező Anna Mofío olasz operaénekesno' a Csárdáskirálynő filniváltoza tának címszerepében. évtizedek óta a nézőket. Tegyük mindjárt hozzá: nemcsak a né­zőket, hanem a rendezőket is, hiszen a Csárdáskirálynő bemu­tatása csaknem mindig nagy kö­zönségsikert jelentett. Valószí­nűleg ez a felismerés ösztökélte a müncheni televízió és a buda­pesti MAFILM alkotóit arra, hogy a fülbemászó dallamokkal teletűzdelt édesbús, humoros történetet ezúttal filmvásznon keltsék életre. Tudnunk kell azt is, hogy ez a változat ere­detileg a televízió számára ké­szült, s ez a tény több dolog­ban (képi megfogalmazás, hangvétel stb.) megkötötte Szi- netár Miklós rendező kezét. E szükséges megkötéseken kívül a forgatás folyamán szemmel lát­hatóan más káros és felesleges üzleti és egyéb „szempontok“ is érvényesültek, s így az „ered­mény“ nem lehetett más, mint néhány elfogadható részletet tartalmazó, helyenként paródiát sejtető rossz film. Helyszűke miatt csupán táv­irati stílusban az elmaradhatat­BULLITT ESETE Látszólag jól sikerült krimi, mely a formai megoldásokat te­kintve az amerikai gengszter­filmekre emlékeztet, eszmei mondanivalóját illetően azonban lényegesen több egy bűnügyi históriánál. A Bullitt esete című film rendezőjének, Peter Yates- nak a szándéka ugyanis világos; céjja, hogy lerántsa a leplet az amerikai politikusok machiná­cióiról és bűncselekményeiről, akik a karrier utáni hajszában nem átallanak szövetkezni a gengsžterekkel, az alvilág ké­tes alakjaival és a bérgyilkosok­kal sem. A film tehát rendhagyó; mert ugyan nem nélkülözi a műfaj jellegzetes vonásait, a feszült­séget és az izgalmat, de ezek nem öncélúak. A rendező töb­bet mond és nyújt, mint általá­ban a szokványos krimik alko­tói: igyekszik bemutatni a kor­rumpált amerikai politikusokkal szövetkezett bűnügyi bandák el­len folytatott küzdelem értel­mét. A film hőse is eltér az át­lagos rendőröktől, hiszen ame­rikai filmben nyomozórendőr még sohasem szerepelt pozitív hősként. Ez a jó szándékú és be­csületes rendőrhadnagy. Frank a kívánt ritmust. A humor is gyéren csörgedezik, s az örök­zöld melódiák is meglehetősen elszürkülnek. Sok jót nem mondhatunk a színészek játékáról sem. A cím­szerepet alakító Anna Mofío vé­leményem szerint a várakozá­son felül oldotta meg feladatát; nemcsak kitűnően énekel, ha­nem jól táncol és elfogadható­an játszik is. Teljes félreértés René Kullu Edwin alakítása. Ilyen nehézkes, „bugyuta“ figu­rába, mint amilyet életre kel­tett, valószínűleg egyetlen nő sem lenne szerelmes, ha csak valaki — mint itt a rendező — nem kényszerítené erre. Psota Irén (Cecília) is ide­genül mozog ebben a szerep­körben és a különben tehetsé­ges Németh Lajos (Bóni) is csu­pán árnyéka önmagának. Érde­kes és figyelemre méltó viszont Latinovits Zoltán (Miska) jól felépített s egyénien értelmezett alakítása. —y—f (amerikai) Petőfi Tolnában címmel do­kumentumfilm felvételeit kezd­ték meg a szekszárdi Babits Mi­hály Megyei Művelődési Köz­pont közreműködésével. A 20 perces film a költő Tolna me­gyei tartózkodásához fűződő emlékeket örökíti meg. A film készítői — Raffay An­na budapesti filmrendező és Kiss István szekszárdi operatőr — bejárták az Alföldet és be­vezető felvételeket forgattak Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán és Szalkszentmártonban, ahon­nan Petőfi Tolna megyébe ment. Már lefilmezték a borjádi mé­hest, az egykori Sass-kúriát, a Sió-menti tájat, s a munkát a budapesti Petőfi Múzeumban, to­vábbá a Színháztörténeti és Pe­dagógiai Múzeumban folytat­ják. Sárszentlőrincen, ahol a költő gimnáziumba járt, s Ozo- rán, színpadi szereplésének szín­helyén fejeződnek majd be a felvételek. A film ősbemutatóját Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján tartják. Az anyagmozgatás korszerűsítése Az üzemen belüli anyagmozgatást még fél év­százada az egész világon a termelési folyamatok „szükséges rossz“-ának tekintették, és egyálta­lán nem törekedtek a termeléstől független kor­szerűsítésére. Ma viszont már legtöbb országban felismerték, hogy az anyagmozgatás korszerűsí­tése a termelékenység fokozásának leghatéko­nyabb eszköze. Az e téren elért gyors haladás főként a fejlett országokban úgyszólván minde­nütt tapasztalható munkaerő-hiánynak a követ­kezménye. , A technikai fejlődés jelenlegi színvonala az anyagmozgatási problémák megoldására számos lehetőséget biztosít. A legsajátosabb és legbonyo- lultab feladatok elvégzésére is bőven állnak ren­delkezésre megfelelő technikai berendezések és eszközök. Napjainkban az anyagmozgatás korszerűsíté­sének általában két változatát különböztetjük meg: a térbeli és az időbeli korszerűsítést. A térbeli korszerűsítés az anyagmozgatási utak vonalvezetésére irányul, és fő módszerei: az anyagmozgatási távolságok csökkentése, az egyes anyagmozgatási műveletek egyszerűsítése, az is­mételt mozgatások kiküszöbölése stb. Az időbeli korszerűsítés — amennyiben nem jár együtt térbeli változtatással is, vagyis az üzemi elrendezést adottságnak tekinti — az anyagmoz­gatási sebességek növelését célozza. Minthogy ez általában új, hatékonyabb anyagmozgató gépek üzembe állításával biztosítható, járulékos hatás­ként számításba lehet venni az anyagmozgatás körülményeinek más természetű javítását is. A korszerűsítés optimumát nyilván a két emlí­tett irányzat együttese adja, és ezért valamelyik korszerűsítési alapirány választása ^ gyakorlat­ban rendszerint kényszerítőén felveti a másik irányú tökéletesítés révén elérhető eredmények mérlegelését is. Az üzemi belső elrendezés Az üzemi belső elrendezés tervezésének elő­feltétele: a termelési folyamat egyes részeinek alapos elemzése révén, az általuk igényelt anyag- mozgatási teljesítmények egymástól elhatárolt meghatározása. Ezekre a vizsgálódásokra ala­pozva az egyes termelési fázisokat úgy lehet egy­más mögé helyezni, hogy az anyagáramlás lehe­tőleg egyenes vonalú, torlódásoktól mentes le­gyen, és a legkisebb anyagmozgatási teljesítmé­nyeket igényelje. Ebbe az elemzésbe,'illetve a tervezési munká­ba a termelési folyamat minden egyes részét be­le kell vonni, a nyersanyagok érkezésétől és raktározásától kezdve az üzemben szükséges mozgásán keresztül egészen a késztermékek és hulladékok végleges elszállításáig. Az üzemi belső elrendezés tervezésének — azon kívül, hogy a leggazdaságosabb megoldás­ra kell törekedni — nincsenek általános sémái. Minél bonyolultabb az anyagáramlás, annál több nehézsége van a tervezőnek (pl. emeletes épüle­teknél nehezebb a helyzet, mint a földszintesek­nél stb.), és a többi között ezzel is indokolható, hogy napjainkban egyre inkább növekedik a ma­tematikai módszerek alkalmazásának jelentősége ezen a téren is. Technikai lehetőségek A térelrendezés helyes megoldásának óriási je­lentősége van a belső anyagmozgatás gazdasá­gossága szempontjából. Mint a fentiekből kitű­nik, az üzemek belső elrendezésének ésszerű ala­kítása -már önmagában is hatékonyan hozzájárul­hat a belső anyagmozgatás korszerűbbé tételé­hez. Egyes anyagmozgatási viszonylatok meg­szüntetésével az üzemen belüli anyagáramlás ál­talában jelentékenyen megjavítható. Az ideális állapotot itt nyilván az az eset jelenti, amikor a belső elrendezés tökéletes tervezésével a ter­melési folyamat és az anyagmozgatás teljesen szinkronizálható. Ha az üzemi adottságok a térbeli elrendezés változtatását nem tegzik lehetővé, akkor a fi­gyelemnek az időbeli korszerűsítésre, illetve az adott esetben alkalmas anyagmozgató gép vagy anyagmozgatási segédeszközök beállítása felé kell fordulnia. A rendelkezésünkre álló, nagyszámú korszerű gép, berendezés, illetve segédeszköz ismertetése és értékelése nem lehet feladatunk. Csupán arra vállalkozhatunk, hogy a legfontosabb anyagmoz­gatási módszerek és a hozzájuk tartozó főbb esz­közök szemügyre vételével megkíséreljük a fej­lődés jellegzetes irányainak felvázolását. Targoncás anyagmozgatás A korszerű, gépi hajtású targoncatípusok zö­me hazánkban már jól ismert, és az alkalmazott típusok száma is — az igényeknek megfelelően — állandóan növekszik. Alkalmazásuk akkor in­dokolt, ha olyan szállítóeszközre van szükség, amely az üzem gyakorlatilag bármely pontját sín­pályától függetlenül meg tudja közelíteni, és köz­lekedéséhez a megfelelő út is rendelkezésre áll. A targoncaszállítás szervezésének alapvető szempontjai: a teherbíróképesség és a teljesítő- képesség kihasználásának biztosítása, továbbá az alkalmazkodóképesség az esetleg változó igé­nyekhez. Ennek tulajdonítható, hogy először egyrészt a vontatótargonca-pótkocsis üzem fejlődése indult meg, lehetővé téve a szállítótargoncák számának csökkentését, másrészt az emelővillás targoncá­kat kezdték ellátni olyan speciális árumegfogó szerkezetekkel, amelyek révén a mozgatható árufajta jelentékenyen bővülhetett. Ezt követte az emelővillás targoncák átalakulása. Általuk a felhasználási terület is bővülhetett, vagyis olyan helyeken is alkalmazhatóvá váltak az emelővil­lás targoncák, amelyeken a „klasszikus“ emelő­villás targoncák foglalkoztatására gondolni sein lehetett volna. Folyamatos anyagmozgatás Olyan esetekben, amikor hasonló sajátosságú anyagokat kell nagyobb mennyiségben egy vagy több pontról egy vagy több pontra, általában vál­tozatlan útvonalon, szállítani, és el akarják ke­rülni az anyagok közbenső ismételt átrakását is, rendszerint folyamatos működésű anyagmozgató gépeket alkalmaznak. Ma már bő a választék a könnyen áthelyezhe­tő, sőt esetleg önjáró folyamatos szállítógépek­ből, amelyekkel messzemenően alkalmazkodni lehet a helyi sajátosságokhoz. Terjed e téren is az építőszekrény-elv alkalmazásával kialakított gépek gyártása, ami széles körű lehetőséget nyújt a szállítógépek bővítésére, átrendezésére, fokozatosan bonyolultabb anyagmozgató géprend­szerekké való kiépítésére, illetve automatizálásá­ra. A folyamatos működésű szállítógépek nap­jainkban tapasztalható fejlődése rendkívül nagy­fokú. Ezzel kapcsolatban elég csak a függőkon- vejorok terén elért eredményekre utalni. Az e csoportba tartozó ismert anyagmozgató gépek továbbfejlődésével, korszerűsítésével, valamint újabb területeken való alkalmazásuk lehetővé tételével egyidejűleg új típusok jelennek meg. Mindehhez még hozzájárulnak az automatizálás, illetve a célravezérlés mechanikus, elektromos, elektronikus, mágneses vagy optikai segédesz­közök igénybevételével kialakított megoldásai; vagyis a korszerű, folyamatos működésű szállí­tógépek fejlődésének lehetőségei úgyszólván korlátlanok. Rakodólapos és szállítótartályos anyagmozgatás Az ebbe a csoportba tartozó eszközök lényegé­ben azon az elven alapulnak, hogy a kisebb egy­ségeknek nagyobb tárolási, mozgatási, illetve szállítási egységekké — egységrakományokká — való összefogása révén a kapcsolatos műveletek gyorsabban, biztonságosabban és gazdaságosab­ban végezhetők el. A ma már közismert rakodólapok segítségével az egységrakományok könnyen, gyorsan és ra­cionálisan állíthatók össze. A rakodólapok au­tomatikus vagy félautomatikus megrakó- és Ön­tőgépekkel gyorsan megrakhatok és üríthetők. A rakodólapok emelővillás targoncákkal vagy eme­lővillás darukkal együttes használata úgyszólván teljesen átalakítja a raktározási technikát is. Fokozottabb mértékben kihasználhatók a raktá­rak, egyes esetekben feleslegessé válnak a tá­rolóállványok, vagy egyszerűbb állványok alkal­mazhatók. A szállítótartályok, hasonlóan a rakodólapok­hoz, ugyancsak az egységrakomány-képzés esz­közei, de amazoknál több lehetőséget nyújtanak csomagolóanyag megtakarítására. ÉpítőszeMiy-elv a hajógyártásban Svédország és Japán után újabban egy nyugat­német vállalat is meg akarja kezdeni a hajók előre gyártott elemekből való gyártását. A ham­burgi Blohm—Voss hajógyár úgy tervezi, hogy futószalagon állít majd elő ezzel a módszerre! teherhajókat. Az előre gyártott elemekből készülő hajón a laikusnak is szembetűnik a hasáb alakú hajó­törzs, amely csupa sík lemezből áll. Nincs ben­ne semmi a szokásos tengeri hajó merész íveié séből. A szakértő még mást is észrevesz: a rako­dótereken végigmenő nyílást és azt, hogy a fe­délzet teljesen sík. Az új hajó egyébként magán viseli egy nagy tartályhajó valamennyi ismertető- jegyét. A tengeren túli forgalomban egyre jobban tért hódítanak az ilyen típusú tehergőzösök. A szá­razföldön az ilyen hajóvá alakított nagy tartályt nyerges vontatón vagy vasúti járművön szállít­ják, s a parti berakodáskor a nagy tartály moz­gó aljazata visszamarad a rakparton. Ez a tartályhajó, amelynek a Blohm—Voss cég a „Pioneer“ nevet adta, ugyanazokból az alap­elemekből áll akár a tartályok, gépkocsik vagy egyszerű teherrakományok szállítására készült hajók. Ezek az alapelemek: az orr-rész, a 13 m hosszú törzsszakaszok, a farrész a gépi berende­zések és a lakóhelyiségeket tartalmazó rész. Mindegyik rész saját „szalagon“ készül a hajó­gyárban, s a sólyán végül a hegesztők erősítik össze őket. Aki hajót akar rendelni, négy különböző hossz között választhat: a legrövidebb változat 124,8 m, a leghosszabb 163,1 m, s ennek megfelelően a gépek teljesítménye is 5000 LE-től 8000 LE-ig terjed. A fő hajtómű Diesel-motorja Is az építő­kocka elv szerint készül: 12, 14, 16 és 18 henge­res motor között lehet választani. Az építőkocka elv alkalmazása kiterjed a la­kórész belső berendezésére Is. A hajógyár ehhez szintén előre gyártott elemekből szállít különfé­le térbeosztást. A falak acéllemezekből készül­nek, amelyek kívánatra szállíthatók nyomtatott famintázattal is. A gyártás ideje hallatlanul rö­vid: megfelelő darabszám esetén egy „Pioneer“ teherhajót egy hónap alatt össze lehet állítani. (djj 1972. VII. 18. 0 J FILMEK Bullitt, a saját szakállára indít nyomozást és hajszát a bűnözők ellen, és elhatározásában az sem ingatja meg, amikor tudo­mást szerez arról, hogy az eset mögött egy befolyásos politikus áll, aki az ügyet szeretné eltus­solni. Bonyolult, drámai össze­tűzések sorozata a Bullitt esete. Kiváló a film főszereplője, Steve Mc Queene, Frank Bullitt szerepében. Célja egyértelmű: megsemmisíteni a városban, San Franciscóban garázdálkodó gengszter-bandát. Megfélemlít- hetetlen, megvesztegethetetlen, igazságos ember. A film befeje­ző részében az üldözött banda tagjai életüket vesztik. De ki a győztes? Lezárult az ügy a bűnügyi esetszálainak felgombo- lyításával? Látszólag igen, mert a csoport tagjainak halálával a nyomok elvesznek, de a való­ságban nem — erre utalnak az alkotók is. Bullitt részben elér­te célját, mert egy ideig a vá­rosban talán nyugalom lesz, de az igazi tettes, akire ujjal rá lehetne mutatni, ismeretlen ma­rad, kilétét továbbra is homály borítja. így Bullitt szélmalom­harca tovább folytatódik... —ym— Petőfi-filmet forgatnak Tolna megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom