Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám, kedd
CSÄRDÄSKIRÄLYNÖ ___________(mogyor—nyugatnémet El öljáróban hadd szögezzem le: nincsenek illúzióim, tehát csaknem biztosra veszem, hogy akármilyen elmarasztaló kritika jelenik meg erről a filmről, nálunk sem fogják üres nézőtér előtt vetíteni. S ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a Csárdáskirálynő eredeti, színpadi változata — tetszik, vagy nem tetszik, de el kell ismerni — saját műfajában átlagon felüli alkotás. tehát méltán vonzza immár lan „azért“-eket. A színpadi változat sikerének három alappillére szerintem a jó muzsika, a fordulatos cselekmény, s nem utolsósorban a kitűnő szereplők. Filmen természetszerűleg sok minden másképp van, de az előbbi megállapítás e művészeti ágazatban is helytálló. A „filmbeli“ Csárdáskirálynő cselekménye azonban, sajnos, vontatott, talán csak a befejező részben találta meg a rendező Anna Mofío olasz operaénekesno' a Csárdáskirálynő filniváltoza tának címszerepében. évtizedek óta a nézőket. Tegyük mindjárt hozzá: nemcsak a nézőket, hanem a rendezőket is, hiszen a Csárdáskirálynő bemutatása csaknem mindig nagy közönségsikert jelentett. Valószínűleg ez a felismerés ösztökélte a müncheni televízió és a budapesti MAFILM alkotóit arra, hogy a fülbemászó dallamokkal teletűzdelt édesbús, humoros történetet ezúttal filmvásznon keltsék életre. Tudnunk kell azt is, hogy ez a változat eredetileg a televízió számára készült, s ez a tény több dologban (képi megfogalmazás, hangvétel stb.) megkötötte Szi- netár Miklós rendező kezét. E szükséges megkötéseken kívül a forgatás folyamán szemmel láthatóan más káros és felesleges üzleti és egyéb „szempontok“ is érvényesültek, s így az „eredmény“ nem lehetett más, mint néhány elfogadható részletet tartalmazó, helyenként paródiát sejtető rossz film. Helyszűke miatt csupán távirati stílusban az elmaradhatatBULLITT ESETE Látszólag jól sikerült krimi, mely a formai megoldásokat tekintve az amerikai gengszterfilmekre emlékeztet, eszmei mondanivalóját illetően azonban lényegesen több egy bűnügyi históriánál. A Bullitt esete című film rendezőjének, Peter Yates- nak a szándéka ugyanis világos; céjja, hogy lerántsa a leplet az amerikai politikusok machinációiról és bűncselekményeiről, akik a karrier utáni hajszában nem átallanak szövetkezni a gengsžterekkel, az alvilág kétes alakjaival és a bérgyilkosokkal sem. A film tehát rendhagyó; mert ugyan nem nélkülözi a műfaj jellegzetes vonásait, a feszültséget és az izgalmat, de ezek nem öncélúak. A rendező többet mond és nyújt, mint általában a szokványos krimik alkotói: igyekszik bemutatni a korrumpált amerikai politikusokkal szövetkezett bűnügyi bandák ellen folytatott küzdelem értelmét. A film hőse is eltér az átlagos rendőröktől, hiszen amerikai filmben nyomozórendőr még sohasem szerepelt pozitív hősként. Ez a jó szándékú és becsületes rendőrhadnagy. Frank a kívánt ritmust. A humor is gyéren csörgedezik, s az örökzöld melódiák is meglehetősen elszürkülnek. Sok jót nem mondhatunk a színészek játékáról sem. A címszerepet alakító Anna Mofío véleményem szerint a várakozáson felül oldotta meg feladatát; nemcsak kitűnően énekel, hanem jól táncol és elfogadhatóan játszik is. Teljes félreértés René Kullu Edwin alakítása. Ilyen nehézkes, „bugyuta“ figurába, mint amilyet életre keltett, valószínűleg egyetlen nő sem lenne szerelmes, ha csak valaki — mint itt a rendező — nem kényszerítené erre. Psota Irén (Cecília) is idegenül mozog ebben a szerepkörben és a különben tehetséges Németh Lajos (Bóni) is csupán árnyéka önmagának. Érdekes és figyelemre méltó viszont Latinovits Zoltán (Miska) jól felépített s egyénien értelmezett alakítása. —y—f (amerikai) Petőfi Tolnában címmel dokumentumfilm felvételeit kezdték meg a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ közreműködésével. A 20 perces film a költő Tolna megyei tartózkodásához fűződő emlékeket örökíti meg. A film készítői — Raffay Anna budapesti filmrendező és Kiss István szekszárdi operatőr — bejárták az Alföldet és bevezető felvételeket forgattak Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán és Szalkszentmártonban, ahonnan Petőfi Tolna megyébe ment. Már lefilmezték a borjádi méhest, az egykori Sass-kúriát, a Sió-menti tájat, s a munkát a budapesti Petőfi Múzeumban, továbbá a Színháztörténeti és Pedagógiai Múzeumban folytatják. Sárszentlőrincen, ahol a költő gimnáziumba járt, s Ozo- rán, színpadi szereplésének színhelyén fejeződnek majd be a felvételek. A film ősbemutatóját Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján tartják. Az anyagmozgatás korszerűsítése Az üzemen belüli anyagmozgatást még fél évszázada az egész világon a termelési folyamatok „szükséges rossz“-ának tekintették, és egyáltalán nem törekedtek a termeléstől független korszerűsítésére. Ma viszont már legtöbb országban felismerték, hogy az anyagmozgatás korszerűsítése a termelékenység fokozásának leghatékonyabb eszköze. Az e téren elért gyors haladás főként a fejlett országokban úgyszólván mindenütt tapasztalható munkaerő-hiánynak a következménye. , A technikai fejlődés jelenlegi színvonala az anyagmozgatási problémák megoldására számos lehetőséget biztosít. A legsajátosabb és legbonyo- lultab feladatok elvégzésére is bőven állnak rendelkezésre megfelelő technikai berendezések és eszközök. Napjainkban az anyagmozgatás korszerűsítésének általában két változatát különböztetjük meg: a térbeli és az időbeli korszerűsítést. A térbeli korszerűsítés az anyagmozgatási utak vonalvezetésére irányul, és fő módszerei: az anyagmozgatási távolságok csökkentése, az egyes anyagmozgatási műveletek egyszerűsítése, az ismételt mozgatások kiküszöbölése stb. Az időbeli korszerűsítés — amennyiben nem jár együtt térbeli változtatással is, vagyis az üzemi elrendezést adottságnak tekinti — az anyagmozgatási sebességek növelését célozza. Minthogy ez általában új, hatékonyabb anyagmozgató gépek üzembe állításával biztosítható, járulékos hatásként számításba lehet venni az anyagmozgatás körülményeinek más természetű javítását is. A korszerűsítés optimumát nyilván a két említett irányzat együttese adja, és ezért valamelyik korszerűsítési alapirány választása ^ gyakorlatban rendszerint kényszerítőén felveti a másik irányú tökéletesítés révén elérhető eredmények mérlegelését is. Az üzemi belső elrendezés Az üzemi belső elrendezés tervezésének előfeltétele: a termelési folyamat egyes részeinek alapos elemzése révén, az általuk igényelt anyag- mozgatási teljesítmények egymástól elhatárolt meghatározása. Ezekre a vizsgálódásokra alapozva az egyes termelési fázisokat úgy lehet egymás mögé helyezni, hogy az anyagáramlás lehetőleg egyenes vonalú, torlódásoktól mentes legyen, és a legkisebb anyagmozgatási teljesítményeket igényelje. Ebbe az elemzésbe,'illetve a tervezési munkába a termelési folyamat minden egyes részét bele kell vonni, a nyersanyagok érkezésétől és raktározásától kezdve az üzemben szükséges mozgásán keresztül egészen a késztermékek és hulladékok végleges elszállításáig. Az üzemi belső elrendezés tervezésének — azon kívül, hogy a leggazdaságosabb megoldásra kell törekedni — nincsenek általános sémái. Minél bonyolultabb az anyagáramlás, annál több nehézsége van a tervezőnek (pl. emeletes épületeknél nehezebb a helyzet, mint a földszinteseknél stb.), és a többi között ezzel is indokolható, hogy napjainkban egyre inkább növekedik a matematikai módszerek alkalmazásának jelentősége ezen a téren is. Technikai lehetőségek A térelrendezés helyes megoldásának óriási jelentősége van a belső anyagmozgatás gazdaságossága szempontjából. Mint a fentiekből kitűnik, az üzemek belső elrendezésének ésszerű alakítása -már önmagában is hatékonyan hozzájárulhat a belső anyagmozgatás korszerűbbé tételéhez. Egyes anyagmozgatási viszonylatok megszüntetésével az üzemen belüli anyagáramlás általában jelentékenyen megjavítható. Az ideális állapotot itt nyilván az az eset jelenti, amikor a belső elrendezés tökéletes tervezésével a termelési folyamat és az anyagmozgatás teljesen szinkronizálható. Ha az üzemi adottságok a térbeli elrendezés változtatását nem tegzik lehetővé, akkor a figyelemnek az időbeli korszerűsítésre, illetve az adott esetben alkalmas anyagmozgató gép vagy anyagmozgatási segédeszközök beállítása felé kell fordulnia. A rendelkezésünkre álló, nagyszámú korszerű gép, berendezés, illetve segédeszköz ismertetése és értékelése nem lehet feladatunk. Csupán arra vállalkozhatunk, hogy a legfontosabb anyagmozgatási módszerek és a hozzájuk tartozó főbb eszközök szemügyre vételével megkíséreljük a fejlődés jellegzetes irányainak felvázolását. Targoncás anyagmozgatás A korszerű, gépi hajtású targoncatípusok zöme hazánkban már jól ismert, és az alkalmazott típusok száma is — az igényeknek megfelelően — állandóan növekszik. Alkalmazásuk akkor indokolt, ha olyan szállítóeszközre van szükség, amely az üzem gyakorlatilag bármely pontját sínpályától függetlenül meg tudja közelíteni, és közlekedéséhez a megfelelő út is rendelkezésre áll. A targoncaszállítás szervezésének alapvető szempontjai: a teherbíróképesség és a teljesítő- képesség kihasználásának biztosítása, továbbá az alkalmazkodóképesség az esetleg változó igényekhez. Ennek tulajdonítható, hogy először egyrészt a vontatótargonca-pótkocsis üzem fejlődése indult meg, lehetővé téve a szállítótargoncák számának csökkentését, másrészt az emelővillás targoncákat kezdték ellátni olyan speciális árumegfogó szerkezetekkel, amelyek révén a mozgatható árufajta jelentékenyen bővülhetett. Ezt követte az emelővillás targoncák átalakulása. Általuk a felhasználási terület is bővülhetett, vagyis olyan helyeken is alkalmazhatóvá váltak az emelővillás targoncák, amelyeken a „klasszikus“ emelővillás targoncák foglalkoztatására gondolni sein lehetett volna. Folyamatos anyagmozgatás Olyan esetekben, amikor hasonló sajátosságú anyagokat kell nagyobb mennyiségben egy vagy több pontról egy vagy több pontra, általában változatlan útvonalon, szállítani, és el akarják kerülni az anyagok közbenső ismételt átrakását is, rendszerint folyamatos működésű anyagmozgató gépeket alkalmaznak. Ma már bő a választék a könnyen áthelyezhető, sőt esetleg önjáró folyamatos szállítógépekből, amelyekkel messzemenően alkalmazkodni lehet a helyi sajátosságokhoz. Terjed e téren is az építőszekrény-elv alkalmazásával kialakított gépek gyártása, ami széles körű lehetőséget nyújt a szállítógépek bővítésére, átrendezésére, fokozatosan bonyolultabb anyagmozgató géprendszerekké való kiépítésére, illetve automatizálására. A folyamatos működésű szállítógépek napjainkban tapasztalható fejlődése rendkívül nagyfokú. Ezzel kapcsolatban elég csak a függőkon- vejorok terén elért eredményekre utalni. Az e csoportba tartozó ismert anyagmozgató gépek továbbfejlődésével, korszerűsítésével, valamint újabb területeken való alkalmazásuk lehetővé tételével egyidejűleg új típusok jelennek meg. Mindehhez még hozzájárulnak az automatizálás, illetve a célravezérlés mechanikus, elektromos, elektronikus, mágneses vagy optikai segédeszközök igénybevételével kialakított megoldásai; vagyis a korszerű, folyamatos működésű szállítógépek fejlődésének lehetőségei úgyszólván korlátlanok. Rakodólapos és szállítótartályos anyagmozgatás Az ebbe a csoportba tartozó eszközök lényegében azon az elven alapulnak, hogy a kisebb egységeknek nagyobb tárolási, mozgatási, illetve szállítási egységekké — egységrakományokká — való összefogása révén a kapcsolatos műveletek gyorsabban, biztonságosabban és gazdaságosabban végezhetők el. A ma már közismert rakodólapok segítségével az egységrakományok könnyen, gyorsan és racionálisan állíthatók össze. A rakodólapok automatikus vagy félautomatikus megrakó- és Öntőgépekkel gyorsan megrakhatok és üríthetők. A rakodólapok emelővillás targoncákkal vagy emelővillás darukkal együttes használata úgyszólván teljesen átalakítja a raktározási technikát is. Fokozottabb mértékben kihasználhatók a raktárak, egyes esetekben feleslegessé válnak a tárolóállványok, vagy egyszerűbb állványok alkalmazhatók. A szállítótartályok, hasonlóan a rakodólapokhoz, ugyancsak az egységrakomány-képzés eszközei, de amazoknál több lehetőséget nyújtanak csomagolóanyag megtakarítására. ÉpítőszeMiy-elv a hajógyártásban Svédország és Japán után újabban egy nyugatnémet vállalat is meg akarja kezdeni a hajók előre gyártott elemekből való gyártását. A hamburgi Blohm—Voss hajógyár úgy tervezi, hogy futószalagon állít majd elő ezzel a módszerre! teherhajókat. Az előre gyártott elemekből készülő hajón a laikusnak is szembetűnik a hasáb alakú hajótörzs, amely csupa sík lemezből áll. Nincs benne semmi a szokásos tengeri hajó merész íveié séből. A szakértő még mást is észrevesz: a rakodótereken végigmenő nyílást és azt, hogy a fedélzet teljesen sík. Az új hajó egyébként magán viseli egy nagy tartályhajó valamennyi ismertető- jegyét. A tengeren túli forgalomban egyre jobban tért hódítanak az ilyen típusú tehergőzösök. A szárazföldön az ilyen hajóvá alakított nagy tartályt nyerges vontatón vagy vasúti járművön szállítják, s a parti berakodáskor a nagy tartály mozgó aljazata visszamarad a rakparton. Ez a tartályhajó, amelynek a Blohm—Voss cég a „Pioneer“ nevet adta, ugyanazokból az alapelemekből áll akár a tartályok, gépkocsik vagy egyszerű teherrakományok szállítására készült hajók. Ezek az alapelemek: az orr-rész, a 13 m hosszú törzsszakaszok, a farrész a gépi berendezések és a lakóhelyiségeket tartalmazó rész. Mindegyik rész saját „szalagon“ készül a hajógyárban, s a sólyán végül a hegesztők erősítik össze őket. Aki hajót akar rendelni, négy különböző hossz között választhat: a legrövidebb változat 124,8 m, a leghosszabb 163,1 m, s ennek megfelelően a gépek teljesítménye is 5000 LE-től 8000 LE-ig terjed. A fő hajtómű Diesel-motorja Is az építőkocka elv szerint készül: 12, 14, 16 és 18 hengeres motor között lehet választani. Az építőkocka elv alkalmazása kiterjed a lakórész belső berendezésére Is. A hajógyár ehhez szintén előre gyártott elemekből szállít különféle térbeosztást. A falak acéllemezekből készülnek, amelyek kívánatra szállíthatók nyomtatott famintázattal is. A gyártás ideje hallatlanul rövid: megfelelő darabszám esetén egy „Pioneer“ teherhajót egy hónap alatt össze lehet állítani. (djj 1972. VII. 18. 0 J FILMEK Bullitt, a saját szakállára indít nyomozást és hajszát a bűnözők ellen, és elhatározásában az sem ingatja meg, amikor tudomást szerez arról, hogy az eset mögött egy befolyásos politikus áll, aki az ügyet szeretné eltussolni. Bonyolult, drámai összetűzések sorozata a Bullitt esete. Kiváló a film főszereplője, Steve Mc Queene, Frank Bullitt szerepében. Célja egyértelmű: megsemmisíteni a városban, San Franciscóban garázdálkodó gengszter-bandát. Megfélemlít- hetetlen, megvesztegethetetlen, igazságos ember. A film befejező részében az üldözött banda tagjai életüket vesztik. De ki a győztes? Lezárult az ügy a bűnügyi esetszálainak felgombo- lyításával? Látszólag igen, mert a csoport tagjainak halálával a nyomok elvesznek, de a valóságban nem — erre utalnak az alkotók is. Bullitt részben elérte célját, mert egy ideig a városban talán nyugalom lesz, de az igazi tettes, akire ujjal rá lehetne mutatni, ismeretlen marad, kilétét továbbra is homály borítja. így Bullitt szélmalomharca tovább folytatódik... —ym— Petőfi-filmet forgatnak Tolna megyében
