Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

*^iiPt»v/nMr?TiTiWH n* B m To pi f»rFl f^rvľn rľo ft t-1 ŕ kt?Tím f^PTa») o 1972. VII. 2. A nemzetiségi iskolaügy iskolarendszerünk egyik láncszeme. Az iskola- és nemzetiségi po­litika marxista—leninista elveinek értelmében köztársaságunkban megkülönböztetett figyelmet szentelünk ennek a területnek, a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredő feladatokat teljesítve ezzel. Az ukrán tanítási nyelvű iskolák mellett a magyar tannyelvű iskolák képezik a nemzeti­ségi iskolaügy legszámottevőbb részét. Köztudott, hogy köztársaságunkban azonos feltételeket teremtettünk minden iskola szá­mára, tekintet nélkül azok tanítási nyelvére. Azonos elvek, irányelvek és útmutatások ér­vényesek valamennyi számára. Nincs különb­ség az iskolák káder- és anyagi ellátásának módszerében sem. Az SZSZK Oktatásügyi Mi­nisztériuma az utóbbi években rendkívüli fi­gyelmet szentelt ,a magyar tannyelvű iskolák­nak is. Ennek eredménye, hogy a magyar tan­nyelvű iskolák növendékei ugyanolyan tudás­ra és ismeretekre tehetnek szert, mint a szlo­vák tannyelvű iskolák tanulói. Olyan általános és szakismeretekkel vértezzük fel őket, melyek a tanulmányok befejezése után lehetővé teszik számukra a társadalmilag hasznos és eredmé­nyes tevékenységet. Ebben rejlik az oktató­nevelő munka komplex módon értelmezett K,:.VArwte.­■JlTn» fejj ^ J 1 iťllji ^Ji Irta: MARTA VLACIHOVA, az SZSZK oktatásügyi miniszterének helyettese egyenértékűségének elve. Ez idő tájt valameny- nyi oktató, nevelő és iskolaügyi dolgozó arra törekszik, hogy a nevelés szempontjából döntő jelentőségű területre összpontosítsa figyelmét; elsősorban tehát a világnézeti nevelésre, mely azt a célt követi, hogy a fiatalok helyesen ér­telmezzék a természetben és a társadalomban végbemenő változásokat, s ennek alapján he­lyes nézetet, véleményt alkossanak vagy ítélet­tel mondjanak. Ténykedésünket áthatja -a cseh­szlovák szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés. A Szovjetunió­nak a világ békepolitikája támogatására irá­nyuló törekvése és ezen törekvések jelentősé­gének megértése természetesen az iskolai ne­velés fontos része. Ezek tehát a legfőbb neve­lési feladatok. Az oktatást tekintve viszont az anyanyelvtanítás kérdése került előtérbe, és­pedig a tanulók értelmi képességének fejlesz­tésével kapcsolatban. A tudományos-műszaki foradalom térhódításával nagyobb súlyt kapott a matematika oktatása, mely a természettudo­mányi tantárgyak korszerű tanításának és meg­értésének az alapfeltétele. Az egészséges testi fejlődés, a helyes emberi kapcsolatok kialakí­tása megköveteli, hogy ésszerűen biztosítsuk a fiatalok erkölcsi, fizikai és esztétikai nevelé­sét. Ebben a vonatkozásban valamennyi isko­la feladata egyformán igényes, szerepük fele­lősségteljes. Ezeken a feladatokon kívül .a magyar tan­nyelvű iskolákban sajátos kérdésként tárul elénk a szlovák nyelv oktatásának problémája. A szlovák nyelv elsajátításának és tudásának társadalmi jelentősége vitathatatlan — a nem­zetiségi iskolák tanulói számára tájékozódási­megértési eszközként szolgál. A korszerű nagy­üzemi termelés ugyanis nem korlátozódhat csupán a helyi termelésre és nem szűkülhet a ténykedésnek valamilyen körülhatárolt terü­letére, hanem az ország egész területén folyó termelésnek és hazánk egységes gazdaságának a szerves része. Ennek következtében az anya- • nyelven elsajátított ismeretek és tudás társa­dalmi értékét az szabja meg, hogy az egyén miként tudja ezeket szlovák nyelven alkal­mazni és felhasználni. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulók tudásukat szocialista hazánk bár­mely részén hasznosíthassák — s ez senki szá­mára nem lehet közömbös. Ezen igényes követelmények teljesítése ér­dekében el kell állnunk a tantárgy szűk ér­telmezésétől és a legnagyobb mértékben ki kell használnunk az egyes tantárgyak közti összefüggéseket. Ezért az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a magyar tannyelvű iskolák ta­nulói szlovák nyelvtudásának tökéletesítése ér­dekében különféle intézkedéseket foganatosí­tott, éspedig három szakaszon: a szlovák nyelv oktatásának keretében, a tantárgyak közti ösz- szefüggések kihasználásával, valamint az osz­tályon és iskolán kívüli tevékenység felhasz­nálásával. A magyar tannyelvű iskolákban sor kerüli a szlovák nyelvoktatás tartalmának és mód­szerének korszerűsítésére. A tantárgy oktatá­sának koncepciója értelmében 1971. szeptem­ber 1-től a szlovák nyelv oktatását bevezették már az alapiskolák első évfolyamában éspedig beszélgetés formájában, audiovizuális, struk­turális-globális módszer segítségével. Ez a kor szerű módszer lehetővé teszi, hogy már az alapiskolák első évfolyamának tanulói megis­merkedjenek a szlovák nyelv néhány fontosabb kifejezésével, játékos formában elsajátítsák a hangok képzését és helyes kiejtését. Ezt a célt szolgálja a magyar, a jugoszláv és a szlovák szerzői kollektíva által kidolgozott szép kivi­telezésű képes nyelvkönyv is, melyet az idegen nyelvek oktatásában Magyarországon és Jugo­szláviában is alkalmaznak. Az új módszer célszerűségének megállapítá sára irányuló felmérések során szerzett tapasz talataink nagyon kedvezőek. Észrevételeinket egyértelműen igazolják azok az oktatók is, .akik az említett módszerrel és tankönyv segítségé vei oktatják a szlovák nyelvet, örvendetes, hogy ez a kezdeményezés kedvező visszhangra talált a magyar iskolák tanulói szüleinek köré­ben is. A szlovák nyelvtanítás bevezetésével az első osztályban az oktatás minőségének javítását célzó törekvéseink nem merültek ki. Az új tan­évtől kezdve a szlovák nyelvet az említett mód­szerrel fogják oktatni az alapiskolák második évfolyamában is. A szakemberek pillanatnyi­lag a harmadik évfolyam tankönyveinek kor­szerűsítésén munkálkodnak. A felsőbb évfolya­mokban az a cél, hogy az oktatás során lehe­tővé váljon a tanulók aktív megnyilvánulása. A második ciklusú iskolákban edsőrendű cé­lunk, hogy a nyelvi tananyagot az irodalom keretében oktassák. Az irodalmi szövegek, a szemelvények, a szépirodalmi részletek közpon ti helyen szerepelnek. Szükséges elmondanunk, hogy az alapiskolák 7—9 évfolyamában a természettudományi tan­tárgyak keretében (matematika, fizika, kémia, természetrajz) bevezették a szakkifejezések kétnyelvű oktatását. A szakkifejezéseket tehát magyarul és szlovákul is elsajátítják a tanu­lók nemcsak az alapiskolában, hanem az ál talános középiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában is. Ezen törekvések sike­res valóra váltása azonban nemcsak az iskola­ügyi szervektől, az iskola vezetőségétől, ha­nem maguktól az oktatóktól is komoly erőfe­szítést igényel, hiszen a követelménynek meg­felelően nekik kétnyelvű szakembereknek kel­lene lenniük. Csak a szakkifejezések ismerete és a nyelv általános tudása hozhatja meg a kí­vánt eredményt. Örömmel vettük tudomásul a samoríni (So- morja) magyar tannyelvű általános középis­kola igazgatóságának kezdeményezését, mely kísérletileg bevezette a szlovák konverzációt az egyes természettudományi tantárgyak ke­retében. A tanítási órákon .a tanulók számára lehetővé válik, hogy az anyányelven elsajátí­tott tananyagot szlovák nyelven adhassák visz- sza; ezáltal szilárdulnak ismereteik és bővül nyelvi képességük. A beszélgetés eme formájá­nak bevezetése óta eltelt három esztendő ta pasztalatai kedvezőek, úgyhogy a következő tanévben ezt a módszert több magyar tannyel­vű gimnáziumban is bevezetjük. Az utóbbi években — az önrealizálás egyik formájaként — szükségesnek mutatkozott a tanulók osztályon és iskolán kívüli tevékeny­ségének bővítése. E ténykedésnek a nemzetiségi iskolák szempontjából nagy jelentősége van, kiváltképp a tanulók és q tanítók kapcsolatai­nak elmélyítésében, de a szomszédos, vagy a távolabbra levő más tanítási nyelvű iskolák közti kapcsolatok ápolását illetően is. Ezt a tevékenységet — különösen az iskolán kívüli munkát — a nemzetiségi iskolák terén olyan irányba szeretnénk terelni, hogy ezzel előse­gítsük a tanulók szlovák nyelvi ismereteinek gyarapítását is. A tevékenység fejlesztése azon­ban nemcsak a vezetőség, hanem a társadalmi szervezetek (pionírszervezet, SZISZ, szülői munkaközösség), sőt, az iskolák igazgatóinak és az osztályfőnökök feladata is. Hatékony se­gítséggel és támogatással az eddiginél lénye­gesen jobb eredmények érhetők el. A magyar tannyelvű iskolákon folyó szlovák nyelvoktatás — a többi tantárgyhoz hasonlóan — a kommunista ifjúság nevelésében és ok­tatásában rendkívül jelentős szerepet tölt be. 1972 — a könyv és az olvasó éve. Az erről szóló határozatot az UNESCO XVI. közgyűlése fogadta el a szovjet küldöttség javaslata alapján. A Nem zetközi Könyvév jelszava: „Könyvet mindenkinek!“ □ A szovjet népet a világ legolvasottabb népének mondják. A szociológiai kutatások adatai szerint a szov­jet családok 95 százaléka vásárol könyvet, és rendel kezik családi könyvtárral. □ Az ország 400 ezer könyvtárában több mint 2 mil­liárd 300 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére. Csak a moszkvai Állami Lenin Könyvtár tulajdonában 25 millió könyv van. Az Országos Állami Idegennyelvű Könyvtár állománya pedig meghaladja a 4 millió köte­tet. Ennek a könyvtárnak 40 ezer olvasója van, évente 50 ezer kiadványt szerez be külföldről, 70 ország 1300 kiadójával, könyvtárával és egyetemével bonyolít le könyvcserét. # * • □ A világon megjelent könyvek közül minden negyei dik szovjet kiadású. 1918-tól 1970-ig több mint 2,3 mii lió mű jelent meg a Szovjetunióban, összesen 36 milliárd példányban, 145 nyelven. (A Szovjetunióban élő 89 nép és 56 más ország nyelvén.) □ Az ország könyvpiacán egyidejűleg 300 ezer könyv van forgalomban. Ezek a könyvek valamennyi tudo­mányággal foglalkoznak. □ A Szovjetunióban 50 ezer könyvesbolt, és csaknem ugyanannyi kioszk árusítja a könyveket. Moszkvában, a Kalinyin sugárúton levő Könyvek Há za Európa legnagyobb könyvesboltja, amelyben 200 el­adó dolgozik. Ha ennek a boltnak a pultjait egymás mel­lé raknánk, hossza elérné a másfél kilométert. Több mint 70 városban vaunak szakosított könyves­boltok, amelyek a szocialista országokban megjelent könyveket árusítják. D Lenin, a szocialista forradalom vezére, a szovjet állam megalapítója, a nagy gondolkodó műveinek pél­dányszáma — az UNESCO adatai szerint — évről évre meghaladja bármely más szerző műveinek példányszá­mát. Lenin műveit, a Szovjetunió fennállása óta több mint 10 ezerszer, összesen 400 millió példányban, 102 nyelven adták ki. □ A társadalmi-politikai irodalom a megjelent mű­vek körülbelül egyötödét teszi ki, példányszám tekinte­tében az országban megjelent könyvek és brosúrák egy­negyedét. A szovjethatalom évei alatt több mint 441 ezer társadalmi-politikai témájú könyvet és brosúrát adtak ki, összesen 8 milliárd példányban. « * ♦ Q A megjelent könyvek példányszámának egyliarma dát a szépirodalom, az orosz és a külföldi klasszikusok, a szovjet és a mai külföldi írók művei teszik ki. Csak az elmúlt öt év alatt több mint 35 ezer szép­irodalmi mű jelent meg, több mint 2 millió példányban. « » • □ Az orosz klasszikus irodalom iránt szinte kiapad hatatlan az olvasók kereslete. Puskin, Lermontov, Gogol, Nyekraszov, Lev Tolsztoj, Csehov, Gorkij művei óriási példányszámban jelennek meg, és meglepő gyorsaság­gal fogynak. A Szovjetunió megalakulása óta Puskin műveit 2200- szor, 121 millió példányban, Lermontov művei pedig 36 millió példányban adták ki. O Igen népszerű a „háborús memoár“-sorozat. Szer­zői híres hadvezérek, a Szovjetunió Hősei, a partizán­mozgalom vezetői, politikusok, pártmunkások. Igán nagy tetszést arattak az olvasók körében SZ. M. Bugyannij, G. K. Zsukov, I. H. Bagrainjan, I. Sz. Konyev, I. N. Krilov, Sz. M. Stemenko, P. I. Batov, N. G. Kuznye- cov, A. I. Pokriskin és mások könyvei. Q A szovjet könyvkiadás soknemzetiségű. Az ország 89 népének nyelvén adnak ki könyveket, közöttük 40 olyan kis nemzetiség nyelvén, amelynek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom előtt nem volt irodalma. Többek között nyenyec nyelven (a nyenyec lakosság száma 29 ezer), nogaj nyelven (63 ezer fő), eszkimó, cigány, megrél és sok más nyelven. □ A szovjet könyvkiadás nagymértékben nemzetközi. Az UNESCO adatai szerint, a fordítások számát tekint­ve, a Szovjetunió az első helyen áll a világon. Évente mintegy 4000 külföldi müvet adnak ki. Csak 1970-ben 34 nyelvről fordítottak külföldi irodalmi műveket, a Szovjetunió 38 nemzetiségi nyelvére. Sok külföldi szerző műve a Szovjetunóban magasabb példányszámban jelenik meg, mint hazájában. A Szovjetunióban ázsiai, afrikai, latin-amerikai, kü­lönösen angolai, kenyai, nigériai, indiai, brazíliai, chilei és más országok íróinak számos könyvét adják ki. □ A most indult sorozatok közül a „Világirodalom Könyvtára“ a világirodalom gyöngyszemeit tárja az olva­sók elé, 200 kötetben. Eddig 70 kötet látott napvilágot egyenként 300 ezer példányban. □ Évente több száz milliós példányszámban jelennek meg könyvek gyermekek részére. Az országban minden hatodik megjelent könyv a fiatal olvasóknak szól. Az ifjúsági irodalom kiadásával több mint 100 kiadó foglalkozik. □ A gyermekkönyvek éves példányszáma jelenleg meghaladja a 250 milliót. 1970-ben 2540 gyermekművet adtak ki az országban, összesen 266 millió példányban. A Szovjetunió létrejötte óta a testvéri népek vala mennyi nyelvén több mint 4 milliárd példányban jeleni meg könyv serdülök és gyermekek részére. KÖNYVET nduuu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom