Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám, péntek

McGOVERN lett a Demokrata Párt elnökjelöltje IZRAEL BOJKOTTÁLJA A JARRING MISSZIÓT A népi Korea oz arab népek igazságos ügye mellett száll síkra Miami Beach — Helyi idő szerint szerdán éjfél előtt 5 perccel lépte túl a bűvös 1509- es számot, az elnökjelöltség megszerzéséhez szükséges több­séget George McGovern szená­tor a Demokrata Párt konven­ciójának első szavazási forduló­jában. Végeredményben 1864 szavazattal fölényesen győzött a jelöltlistára hivatalosan fel­vett további négy jelölttel szem­ben. A MgGovern-ellenes erők gyülekezési pontjaként verseny­ben maradt Henry Jackson sze­nátor 486 szavazatot kapott, George Wallace alabamai kor­mányzó 377-et, Shirley Chis- molm néger képviselőnő 101-et és Terry Sanford észak-karoli- nai kormányzó 74-et. Attól a pillanattól kezdve, hogy McGovern — táborának perceken át tartó üdvrivalgása közepette — Illinois állam kül­dötteinek szavazatával átszakí­totta a célszalagot, egyre-másra jelentkeztek a már korábban le­szavazott államok, s szavazatu­kon változtatva (erre a játék­szabályok lehetőséget adnak) bejelentették számos további küldött csatlakozását a már győztes McGovern táborhoz. McGovern végül a szükséges egyszerű többségnél 353-mal több szavazattal kapta meg a Demokrata Párt 1972-es elnök­jelöltségét és azt a jogot, hogy Richard Nixonnal november 7- én megmérkőzzék a Fehér Ház birtokáért a következő négy évre. Az eredményhirdetés után az elnökség felolvasta Henry Jack­son szenátor táviratát, amely­ben a McGovern-ellenes koalíció végsőkig kitartó zászlóvivője gratulált McGovernék győzelmé­nek. A konvenció közép-európai idő szerint péntekre virradólag fejeződik be az alelnökjelölt megnevezésével, illetve McGo­vern szenátor programmondó beszédével, amelyben elfogadja jelölését az Egyesült Államok elnöki tisztjére. Edward Kenne­dy nem fogadta el McGoverntól a felkínált alelnökjelöltséget. Kommunista jelölteket is! New York — Eddig 250 ezer amerikai írta alá az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának elnök- és alelnökjelöltjét támo­gató kérvényét. Mint ismeretes, az Amerikai KB elnökjelöltje Gus Hall, a párt főtitkára, alel- nökjelöltje pedig Harvis Tyner, az Ifjúmunkás Szövetség elnö­ke. Har állaimban — Michigan- ben, Coloradoban, Pennsylvaniá­ban, New Jerseyben, Ohióban, és Ken tuckyban — már fel is vet­ték Hall és Tyner nevét a hiva­talos jelöltek közé. Másik öt ál­lamban — Utahban, Maine-ben, Alaba mában, Észak-Kaliforniá- ban és Massachusetts-ben — szintén összegyűlt a hivatalosan szükséges megfelelő számú alá­írás. Ennek ellenére a helyi ha­tóságok különféle ürügyekkel megakadályozták a párt jelölt­jeinek felvételét a szavazócédu­lákra. Tel Aviv — Eleve elzárkózott a Jarringgal folytatandó tárgya­lások elől Abba Eban izraeli külügyminiszter. Mint azt a Tel Aviv-i rádió szerdán késő esti adásában közölte, a külügymi­niszter azt állította, hogy a Jar- ring-misszió felújítása „érdem­ben még nem került szóba“. Ali­ba Eban az uralmon lévő izraeli Munkáspárt végrehajtó bizottsá­gának ülésén a többi között azt is kijelentette, hogy a 22. hó­napja érvényben lévő közel-ke- leti tűzszünet „nem tarthat örökké“. A hírügynökségi kommentá­rok az Eban-nyilatkozattal fog­lalkozva megjegyzik: Izrael 1971 februárja óta azért bojkottálja a Jarring-missziót, mert az ENSZ főtitkárának megbízásá­ból tevékenykedő svéd diplo­mata emlékiratában a megszállt területek kiürítésére szólította fel Izraelt. Phenjan — A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma nyilatkozatban ítélte el az arab népek ellen irányuló és egyre erősödő iz­raeli agressziós és felforgató cselekményeket. A KNDK kor­mánya és az egész koreai nép élesen elítéli a Libanon és Szí­ria elleni barbár izraeli agresz- sziót és támogatja a szíriai kül­ügyminisztérium nyilatkozatát — hangzik a dokumentum. Iz­raelnek haladéktalanul be kell szüntetnie felforgató és agresz- sziós tevékenységét, s ki kell takarodnia a megszállt arab te­rületekről. A koreai nép a jö­vőben is aktív támogatást és se­gítséget nyújt Libanon, Szíria, Palesztina népeinek és a többi arab népnek az izraeli agresz- szorok elleni igazságos harcuk­ban. KOREA HALAS A BARÁTI ORSZÁGOKNAK ELLSBERG a vádlottak paciján 1972. VII. 14. New York — Los Angelesben folyik a bírósági eljárás Daniel Ellsberg és Anthony flusso ame­rikai tudósok ellen, akik vették maguknak a bátorságot és ál­lást foglaltak az Egyesült Álla­mok délkelet-ázsiai agressziójá­val szemben. A Pentagon agytrösztje, a Rand Corporation két volt mun­katársának az a „bűne“, hogy az amerikaiak vietnami kaland­jának hátteréről szóló bizonyos dokumentumokat az amerikai sajtó rendelkezésére bocsátot­ták. Az első titkos dokumentumo­kat a New York Times 1971 jú­nius 13-án közölte. Az Egyesült Államok kormánya bírói úton haladéktalanul megtiltotta az újságnak a Pentagon-dokumen­tumok további publikálását, de az okmányok továbbra is meg­jelentek a Washington Post, a Boston Globe, a Los Angeles Ti­mes és más befolyásos ameri­kai lapok hasábjain. A „főbűnösnek" Dániel Ells­berg professzort tüntetik fel, aki tavaly június 28-án önként feladta magát a szövetségi ha­tóságoknak és elmondta, hogy köze van a dokumentumok nyil­vánosságra hozatalához. Megkezdődött a bírósági el­járás előkészítése. Anthony Rus­so, aki a hatóságok elgondolá­sa szerint a vád tanúja lehe­tett volna, nem volt hajlandó Ellsberg ellen vallani. Ekkor a hatóságok Russót börtönbe ve­tették, a bíróság megsértésével vádolták, majd hamarosan ,,ösz- szeesküvőnek“ nyilvánították. Ellsberget és Russót azzal vá­dolják, hogy összeesküvést szőt­tek az állam ellen, törvénytele­nül szerezték meg és továbbí­tották a nemzetbiztonsággal kapcsolatos okmányokat, A tudósok minden vádat visz- szautasítottak. Ügyvédeik hang­súlyozták, hogy a hatóságok ki­zárólag azért üldözik Ellsberget és Russót, mert felemelték sza­vukat az amerikai kormány viet­nami politikája ellen. A véde­lem a bírósági eljárást alkot­mányellenesnek nevezte, és kö­vetelte az összes vádpont elej­tését. Ezeket a követeléseket azonban a Los Angeles-i szövet­ségi bíróság elutasította. A bírósági eljárás során tett ez az első lépés ékesszólóan bi­zonyítja, hogy mire készül az amerikai igazságszolgáltatás. A bíróság olyan határozatot Is hozott, mely megtiltja a vád­lottak ügyvédeinek, hogy részt vegyenek az esküdtek kiválasz­tási eljárásában. Ezt a szere­pet teljesen Byrne bíró sajátí­totta ki. A bíró az esküdtjelölte­ket kérdezve mindenekelőtt azt próbálja kideríteni, hogy milye­nek politikai nézeteik, és ki akarja zárni az esküdtszékből azokat a személyeket, akik nem értenek egyet az amerikai kor­mány hivatalos indokínai poli­tikájával. Byrne szerint anélkül nem lehet „igazságos“ bírósági eljárást folytatni Ellsberg és Russo ellen. Feltételezések szerint az es­küdtszék kiválasztása mintegy két hetet vesz igénybe. ALEKSZEJ KOSZIGIN, szov­jet kormányfő Moszkvában meg­beszélést folytatott Ion Georghe Maurer román miniszterelnök­kel a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésé­ről. AZ NDK minisztertanácsa fel­hatalmazást adott Otto Winzer külügyminiszternek, hogy a finn kormánnyal a két ország dip­lomáciai kapcsolatainak felvéte­léről tárgyaljon. RICHARD NIXON amerikai el­nök Henry Kissinger jelenlété­ben megbeszéléseket folytatott Anatolij Dobrinyin szovjet nagy­követtel a nemzetközi helyzet­ről és a szovjet—amerikai kap­csolatokról. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár megerősítette, hogy a decemberre kitűzött parla­menti választások után a Szo­ciáldemokrata Párt kormány- koalíció keretében továbbra is együttműködik a szabaddemok­ratákkal. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet kormányfő fogadta Bijedicset, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét. RAINER BARZEL, a bonni ke­reszténydemokrata ellenzék ve­zére tárgyalásokat kezdett Lon­donban a kormány és az ellen­zék képviselőivel. AZ IR KOMMUNISTA PÁRT nyilatkozatban szólította fel £ szak-Irország dolgozóit arra, hogy tömörüljenek egységbe, s kerüljék el a polgárháborút. VÉGET ÉRT 160 ezer japán tengerész 91 napig tartó sztrájk­ja, amely megbénította a japán kikötők életét és 735 óceánjá­ró hajót. Phenjan — Pák Szong Csol, a KNDK minisztertanácsának al­elnöke szovjet újságírókkal foly­tatott beszélgetése során kije­lentette, hogy a koreai kérdést békés úton, külső beavatkozás nélkül kell megoldani. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság teljesíteni fogja a Dél-Koreával megkötött közös egyezmény pontjait. Sok munka vár ránk — mondta Pák Szong Csol, de is­merjük a követendő politikai irányvonalat. A koreai politikus beszélt a Szovjetunió és a KNDK baráti viszonyáról és megköszönte a koreai népnek a szocializmus építésében nyújtott szovjet se­gítséget. Kiemelte, a koreai nép meg van győződve arról, hogy a két ország baráti kapcsolatai továbbra is fennmaradnak. Kongó hadat üzen a főkének Brazzaville — Marian Ngoua- bi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, a Kongói Dolgozók Párt­ja brazzaville-i városi szerveze­tének konferenciáján ismét sík- raszállt az ország fejlesztésé­nek nem kapitalista útja mel­lett. A tanácskozás a párt július 31-én nyíló országos értekezle­tének előkészítése keretében zajlik. Ngouabi, aki egyúttal a Kon­gói Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke, rámuta­tott arra, hogy a párt és a kor­mány egyik legfontosabb felada­ta a külföldi tőke elleni harc, az ország gazdasági független­ségének megteremtése érdeké­ben. Egyúttal hangsúlyozta a gyar­mati múltból örökölt államap­parátus átalakításának szüksé­gességét is. A KGST-ülésszak visszhangja a francia és az olasz sajtóban Párizs — A KGST XXVI. moszkvai ülésszakát nagy fi­gyelemmel kíséri a francia sajtó és a szocialista országokkal va­ló kereskedelemben érdekelt vállalkozók. A Le Monde című befolyásos francia lap egész oldalon fog­lalkozik a KGST ülésszakával és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsát a szocialista Euró pa realitásának nevezi. A l’Hu- manité, Nation, Figaro és az Echos első helyen közlik Kuba felvételét a KGST tagállamai kö­zé. A Nouveau Journal szerint a moszkvai ülésszak célja a szo­cialista tábor egységének meg­szilárdítása és érdekeltségi te­rületének kiszélesítése volt. Az olasz sajtó szintén nagy terjedelemben foglalkozik a KGST XXVI. ülésszakával. A Paese Sera kiemeli, hogy Kuba felvétele megerősíti a szocialis­ta országok gazdasági együttmű­ködését. A Giorno ehhez hozzá­teszi, hogy ennek jelentős poli­tikai következményei lesznek. ki az elektroenergetikai és a vegyipar fejlesztésének jelentő­ségét, melyre hazánkban meg­különböztetett figyelmet fordí­tanak. Az együttműködés hasznát, az elgondolások helyességét bi­zonyították a többi küldöttek is. Rodriguez kubai miniszter, fontos politikai tényezőjének is tekinti. Az eltelt egy esztendő azt bizonyította, helyesek azok a célkitűzések, melyeket a Komp­lex Program rögzített. Az ered­mények ugyan hosszú távon mutatkoznak majd meg elsősor­ban, hisz az integráció fejlesz­Erősödő szövetség aki most kérte országa felvéte­lét a KGST-be, megállapította: „A történelem igazolta a mar­xizmus—leninizmus elveinek he­lyességét. A szocialista orszá­gok nemzetközi közössége nem csorbítja ezeknek az országok­nak a nemzeti sajátosságait, napjainkban ezen országok erő­södésének és előrehaladásának elengedhetetlen feltétele“. És ez a lényege a KGST-nek és a szocialista országok gaz­dasági integrációjának. Figye­lembe veszi az egész közösség érdekeit, s ennek szem előtt tartásával fejleszti, érvényesíti sajátos nemzeti érdekeit. A kö­zösség javára, az együttműkö­dés elmélyítése és a tagorszá­gok erősítése, fejlesztése érde­kében. Ezeknek az elveknek a gya­korlati demonstrálása volt a mostani tanácskozás is, mely azt bizonyította, hogy a gazda­ságfejlesztés és a szocialista integráció jó úton halad. Nap­ról napra erősödik ez a szövet­ség, mely az integrációt nem­csak gazdasági kérdésnek, ha­nem a szocialista világrendszer tésével összefüggő feladatok 15—20 éves időszakra készül­tek. Az a tény azonban, hogy a termelési együttműködés felté­telei, körvonalai mind erőtelje­sebbek, s fokozódott a tagorszá­gokban a munkatermelékeny­ség, s javultak a termelés mű­szaki feltételei, azt is bizonyít­ja, hogy a szocialista integrá­ció a korszerűség igényeit, kö­vetelményeit fejezi ki. A KGST-országok, valamint a program teljesítése szempontjá­ból nagy szerepet játszik a nyersanyag-problémák megoldá­sa, valamint az a törekvés, hogy közös beruházásokkal olyan létesítményeket hozzanak létre, melyek termelőkapacitá­sukban, nyersanyag-lehetősé- geikban egyaránt optimális fel­tételekkel rendelkeznek, s mű­szaki szempontból is a legkor­szerűbbek. Ezek között hadd említsük meg azt az évi 500 ezer tonna cellulózt előállító kombinátot, mely a Szovjetunió területén, Irkutszk közelében épül (Uszty- Ilimszk körzetében), s építésé­ben részt vesz Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Lengyelor­szág, Románia és a Szovjetunió. Az ülésszak során aláírt szerző­dés 1990-ig szól, s az építésben résztvevő országok hozzájárulá­suk fejében cellulózt kapnak a Szovjetuniótól. Hasonló termelő üzemek közös létrehozásának tervei ugyancsak folyamatban vannak. Az ülésszak ajánlást fogadott el az egyesített energiarendsze­rek párhuzamos működésének bővítésére. így például megálla­podtak abban, hogy az érdekelt országok közreműködésével 750 kilovoltos villamos távvezetéket építenek, s további atomerőmű­veket hoznak létre. Előzetes megegyezés született arról is, hogy a Szovjetunió területén — az érdekelt tagországok részvé­telével — kiegészítő kapacitá­sokat hoznak létre az azbeszt gyártáshoz. Konkrét eredmények szület­tek a gépgyártás szakosításában és kooperációjában. A gépipari termékek kölcsönös cseréje a tagországok között 1971-ben 10 százalékkal nőtt. Első ízben kö­töttek sokoldalú gyártásszakosí­tási és kooperációs megállapo­dásokat az üveg- és kerámiater­mékek gyártásához szükséges berendezések, továbbá a teher­gépkocsik, traktorok, mezőgaz­dasági gépek, hajók stb. gyártá­sáról. Fontos döntések születtek a tudományos-műszaki problé­mák megoldására, valamint a valutarendszer és a külkereske­delmi árrendszer fejlesztésével kapcsolatban is. Előtérbe került ugyanakkor egy olyan probléma is, melyre eddig nem fordítottunk kellő fi­gyelmet. Az ember és a környe­zet egyensúlya! A nagyfokú iparosítás ugyanis egyre erőtel­jesebben felveti a környezetvé­delem kérdését. Mint ismeretes, ezek a problémák — főleg Nyu­gaton — veszélyes méreteket öltöttek. A nemzeti és nemzet­közi tevékenység összehangolá­sa a KGST-országok között ilyen vonatkozásban is elengedhetet­len. Az ülésszak nagy figyelmet szentelt a tervezés, a népgazda­sági tervek hosszú távú össze­hangolásának is. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az ötéves tervekkel egyidőben 15 éves távlatban is megítéljék, s fel­mérjék a lehetőségeket, célkitű­zéseket. A z ülésszakon elfogadott határozatok azt bizonyít­ják, hasznos munkát végeztek a küldöttségek, s olyan döntése­ket hoztak, melyek még hatéko­nyabban segítik a szocialista integráció elveinek gyakorlati megvalósítását. A most már három kontinensre kiterjedő közösség előtt óriási feladatok, s óriási lehetőségek állnak. Ezek mindegyike a szocialista rendszer erejét bizonyítja, s a szocialista közösség erejét erő­síti. Nemcsak a tagországok nemzeti érdekeit szolgálja, ha­nem a szocialista nemzetközi összefogás erejét is példázza a világ számára. És ez a példa ma már — szerte a világon — embermilliókat érint... FÚNOD ZOLTÁN Kommentárunk B efejeződött Moszkvában a a KGST 26. ülésszaka. A tanácskozás, Valamint a kiadott közlemény egyaránt azt bizo­nyítja, a tagországok eredmé­nyes munkát végeztek, s az el­múlt egy esztendő alatt lénye­ges előrehaladás történt az együttműködés tökéletesítésé­ben. A mostani ülés legfontosabb feladata volt, hogy a tagorszá­gok — melyeknek küldöttségét a kormányfők vezették — fel­mérjék, hogy az egy évvel ez­előtt, a bukaresti tanácskozáson elfogadott Komplex Program célkitűzései hogyan teljesülnek, milyenek az eredmények, s hol mutatkoznak problémák. Nem az volt tehát a feladat, hogy újabb elvi határozatot hozza­nak, hanem a szocialista gaz­dasági integráció kitűzött prog­ramja teljesítését tekintették át, s olyan határozatokat hoz­tak, melyek a Komplex Prog­ram megvalósításának útját egyengetik. Küldöttségünk nevében Strou­gal elvtárs az ülésszakon meg­állapította: a KGST-tagországok együttműködése intenzívebb lett, azoknak a feladatoknak a megoldására összpontosul, ame­lyeket az elkövetkezendő két- három éven belül kell megol­dani. A termelésben kifejtett együttműködés, az egyre job­ban bővülő tudományos és mű­szaki együttműködéssel egye­temben, tulajdonképpen elvileg mélyíti a kapcsolatokat a KGST- országok között. Miniszterelnö­künk külön hangsúllyal emelte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom