Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. július 13. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 163. szám Ára 50 fillér A liimiennéi Chemkostav dolgozói néhány nappal ezelőtt adták át a Vojany II. erőmű utolsó, ötödik részét. Az eredmény elérését elősegítette a csoportos szocialista kötelezettségvállalás teljesí­tése. Felvételünkön a brnói Gépgyár dolgozói a tervrajzokat ta­nulmányozzák. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) jelentős évfordulóra emlékeztek (ČSTK) — František Veselý altábornagy, a nyugati katonai körzet parancsnoka és a kato­nai tanács tagjai tegnap talál­koztak a Szovjetunióban alakult első csehszlovák tábori zászló alj tagjaival, hogy közösen em lékezzenek meg az egység meg­alakulásának 30. évfordulójáról. František Veselý altábornagy a szívélyes beszélgetésen annak az eseménynek a jelentőségét hangsúlyozta, amely lerakta a csehszlovák néphadsereg alap­jait és népünk jelentős forradal­mi hagyománya lett. A frontharcosok azután ta­pasztalataikról és a fiatal ka­tonáknak a szocialista hazafi- ságra és a proletár internacio­nalizmusra való nevelésben szer­zett ismeretekről beszéltek. A találkozó részvevői üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának, parancsnokuk­nak — Ludvík Svoboda hadse­regtábornoknak, köztársasági el­nöknek, valamint harcostársaik­nak, a szovjet haderők középső csoportja katonáinak. Moszkva — 1972. július 10— 12-ig Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kül­döttségei: Sztanko Todorovnak, a Bol­gár Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének; Ľubomír Strougalnak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja KB Elnöksége tagjának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének; Piotr Jaroszewicznek, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének; Fock Jenőnek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének; ü. Majdarnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csa első elnökhelyettesének; Willi Stophnak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek; lóri Gheorghe Maurernek, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottsága és állan­dó elnöksége tagjának, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének; Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének vezetésével. A KGST és a jugoszláv kor­mány közötti egyezménynek megfelelően az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldött­sége n. Bijedics elvtársnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének vezetésével. A küldöttségekben miniszter­elnök-helyettesek, a kommunis­ta- és munkáspártok központi bizottságainak vezető munka­társai, miniszterek, az állami bizottságok elnökei vettek részt. Az ülésszak munkájában részt vett a Kubai Köztársaság kül­döttsége, melyet Carlos R. Rod­riguez elvtárs, a Kubai Kom­munista Párt KB titkárságának tagja, a forradalmi kormány minisztere vezetett. Az ülésszak munkájában részt vett továbbá N. V. Faggyejev elvtárs, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Kvon Hi Gen elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívü­li és meghatalmazott nagyköve­te. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok Szovjetunió­ban akkreditált nagykövetei és a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek vezetői. gítség Tanácsa tevékenységéről a XXV. és XXVI. ülésszak kö­zött. Az erről szóló beszámolót M. A. Leszecsko elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese tartotta. Az ülészak megvitatta továbbá a KGST tervezési együttmüködési bizottságának, tudományos-mű­szaki együttműködési bizottsá­gának, villamosenergia ipari ál­landó bizottságának, vegyipari állandó bizottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszámolóját a Komplex Prog­ram egyes intézkedéseinek megvalósításáról. Az ülésszak megvitatta a Ku­bai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazda­A KGST XXVI. ülésszakának részvevői a tanácskozás szünetében. A képen balról: A. Koszigin, L. Štrougal, P. Jarosziewicz, Sz. To­dorov, R. Rodriguez. (Telefoto: ČSTK—TASZSZ) A tanács ülésszakán A. N. Ko­szigin elvtárs, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége küldöttségének vezetője, a Szovjetunió miniszterelnöke el­nökölt. Az ülésszak megvitatta az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista-gazdasági integráció­jának fejlesztésére irányuló Komplex Program végrehajtá­sát. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottság beszámoló­ját a Kölcsönös Gazdasági Se­sági Segítség Tanácsának tag­jai közé. Az ülésszak részvevői meleg fogadtatásban részesítet­ték Carlos R. Rodriguez elvtárs­nak, a Kubai Kommunista Párt KB titkársága tagjának ezen bejelentését. Az ülésszak egy­hangúlag elhatározta a Kubai (Folytatás a 2. oldalon) Ma, amikor már ismerjük a XIV. kong­resszus határozatai teljesítésének első konkrét eredményeit, értékelni tudjuk a kongresszusi határozat egyik fontos meg­állapításának jelentőségét. A dokumentum megállapítja: „Úgy tűnhet, hogy nincs szó új feladatokról. Pártunk már az ötvenes évek végén is kiemelte a hatékonyság fo­kozásának fontosságát. A XII. és a XIII. kongresszus is hangsúlyozta az intenzív fejlődésre való átmenet fontosságát. Ezek a kérdések azonban ma még jelentősebbek. Nagy következetességgel és energiával kell őket életbe léptetni. El kell érnünk, hogy az egész párt és a dolgozók széles rétegei saját ügyüknek tekintsék a feladatokat, és a társadalom minden erejét a teljesítésükre összpontosítsa.“ Megállapíthatjuk, hogy pártunk irányítá­sával a dolgozók milliói áldozatos munká­jának eredményeképpen felújítottuk a nép­gazdaság dinamikus fejlődését. A társadal­mi termelés a múlt évben a tervezett 3,9 százalék helyett 5,8 százalékkal emelke­dett. Idén is gyorsabb ütemben növekszik a munkatermelékenység, mint ahogy a terv előirányozza. Gazdaságunk folyamatosan fejlődik. Kibővült a nemzetközi munkameg­osztás, elsősorban a szocialista országok­kal. Jelentősen megjavult köztársaságunk devizahel yzete. A gazdasági fejlődés dinamikájának fel­újítása lehetővé tette, hogy jó eredménye­ket érjünk el a lakosság életszínvonalának emelésében is. 1971-ben a létfenntartási költségek 0,5 százalékkal csökkentek, míg a reálbérek 4,3 szzáalékkal emelkedtek. A kedvező fejlődés lehetővé tett bizonyos szociális intézkedéseket a nyugdíjasok és a fiatal gyermekes családok helyzetének megvalósítására. A pozitív gazdasági fejlődés és a társa­dalmi élet többi szakaszának kedvező fej­lődése eredményeképpen a lakosság egyre jobban bízik a CSKP politikájában. Ez nem­KÖZÖS ERŐVEL csak a választásokon, hanem a dolgozók széles körű aktivitásában és kezdeménye­zésében is megnyilvánult. Erről tanúskod­tak a társadalmi szervezetek és a politikai pártok kongresszusai és a dolgozók min­dennapi munkája is. A Nemzeti Front köz­ponti bizottságainak együttes ülésén rámu­tattak, milyen hatalmas forrást jelent az emberek kezdeményezése, a nemzeti bizott­ságok és a Nemzeti Front szervezeteinek kölcsönös együttműködése. Szocialista ha­zánkban a dolgozók 6 milliárd korona ér­tékű munkát végeztek önkéntesen. Számos kultúrház, egészségügyi létesítmény, sport­pálya, játszótér stb. épült. Ezek az ered­mények is azt bizonyítják, hogy megszilár­dul az állampogárok életbiztonsága, min­denki saját tapasztalatai alapján győződik meg arról, hogy ma jobban élünk, mint tegnap. Az elért eredmények is rámutatnak mi­lyen káros volt a jobboldali opportunista és szocialistaejlenes erőknek az a törek­vése, hogy felszámolják a Nemzeti Frontot, mint a munkások, parasztok és az értel­miségiek osztályszövetségét. Számtalan példa bizonyítja a Nemzeti Front életké­pességét és fontosságát. Egyre több polgár­társunk kapcsolódik be a Nemzeti Fronton keresztül a politikai életbe. Egyre értéke­sebb politikai munka folyik a szakszerve­zeti mozgalomban, jó eredményeket érnek el a női és ifjúsági szervezetek is. Nagyon sok függ attól, hogyan tudjuk szocialista hazánk további fejlesztése ér­dekében felhasználni azt az óriási erőt, melyet a Nemzeti Front képvisel. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a Nemzeti Front központi bizottságainak előbb emlí­tett ülésén kijelentette, hogy a szocialista társadalmi rendszer a munkásosztály és a dolgozó nép valamennyi rétegének uralmát jelenti. Ennek a gondolatnak, a szocialista társadalom egyik alapelvének gyakorlati érvényesítése megköveteli, hogy a Nemzeti Front valamennyi szervezete egyre jobb munkát végezzen. Ezen alapszik rendsze­rünk és a szocialista demokrácia gondola­ta. Ez a folyamat rendkívül széles körű. A kommunistáknak, a többi politikai párt tagjainak és a párton kívüli dolgozóknak is óriási lehetőségük nyílik a tevékenység re. Rendszerünk politikai stabilitása nagy mértékben függ a dolgozók bizalmától, a dolgozókkal való kapcsolattól. A Nemzeti Front politikájának azonosnak kell lennie a széles rétegek politikájával. A dolgozók a Nemzeti Front politikai rendszere által válnak jövőnk alkotóivá. A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL: Rétegek és osztályok — V. Mihajev cikke Hatékonyan és elkötelezetten — Ján Čepček cikke Az európai tájkép újjászületése — Barsi Imre írása Az etruszk rejtély utolsó felvonása? — Maron Ferenc cikke Érzelmes utazás — Részlet Egri Viktor készü­lő regényéből Egységesen a feladatok teljesítéséért — Fábry István cikke Egy régi ország új arca — Louis-Henri Parias libano­ni útijegyzete A bonni játszma — Fónod Zoltán cikke Család — társadalom Fiatalokról fiataloknak Motorosok, stop! Humor KÖZLEMÉNY A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSÁNAK XXVI. ÜLÉSSZAKÁUL Világ proletárjai, egy esüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom