Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

: PÉLDÁS KEZDEMÉNYEZŐI

i •* -.V Ä

'• ' . . I

tégy harmadrész- iát jobb kiterme- A hús minősé- :akemberek rövid ^gondoljuk, hogy lányok mennyiségig éri el a két inte meglepő. Ez tkeztetni, hogy a távlati rendszer

an, a BS-6-os szá- >rra 360 tehén és sát kapcsolták, n csaknem 1600 abrikettel, a 2a- lig egyaránt 350 ĺ szalmabrikettet 1 keverve etetik, onta. A koncent- külön adagoltak, ípezi. A tehenek- tt tetszés szerin- . Az állatok elepasztalatok alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy

— szalmabrikettel pótolható a jó minőségű szálas takarmányok hiányzó mennyisége,

— megkönnyíti a takarmányokkal való manipulációt; a malhosticei hizlaldában például 800 szarvasmarha napi takarmányadagjának adagolása mindössze 22 percet vesz igénybe,

— az istállóban végzett munka egyszerűbbé, kulturáltabbá válik: elesik a takarmányelőkészítés felelősségteljes és munkaigényes folyamata, és csökkennek a takarmányozás folyamatában előforduló minőségi veszteségek,

— az eljárás jelentős munkaerő-megtakarítást eredményez, a takarmányozási technológia a sertéseknél és a baromfinál alkalmazott korszerű nagyüzemi eljárásokhoz hasonlítható,

Az etetöfolyosóra szórt szalmabrikett ad libidum adagolható a hízóállatoknak. A távolabbra szóródó takarmányt időnként kjstraktor elé szerelt terelölapáttal halmozzák az állatok elé.

Foto: Fiedler

MGF-OB és a BS-6-os szárítókon előszárított szalmabrikett mázsája 100—130 koronába, az előszárítás nélkül készített szalmabrikett mázsája 65—70 koronába kerül. A költségekben természetesen a forhasznált alapanyagok értéke is szerepel. Első pillantásba elég magasnak tűnik az előállítási költség, ám ha figyelembe vesszük az előbb felsorolt előnyöket, jócskán megtérül a brikettezéssel járó többletkiadás. A nyersanyagforrások központjaiban felépített brikettező gépsorok lényegesen megkönnyítik

racionálisabbá tételének egyik eszközét. Úgy gondolom, dél-szlovákiai viszonyok között is érvényesülhet ez a módszer, természetesen más szempontokból és más körülmények között. Érdemes volna elgondolkozni például a kukori- caszár íelhasználhatóságán. Ez azonban az ottani termelők dolga, ők tudják legjobban, mi a célszerű és az indokolt. A mi példánk mindenesetre számukra is tanulságos lehet.

MAKRAI MIKLÓS

a takarmányok szállítását, mert a brikettek fajsúlya jóval nagyobb és csökkennek a szállítási veszteségek is. Ezeket az előnyöket azonban nem lehet a brikettgyártás közvetlen költségeiben kimutatni.

Az mindenesetre tény. hogy a járásunkban előállított 20 000 q szalmabrikett pótolta a 110 000 mázsás silódeficitet és a tél folyamán tovább növekedett szarvasmarha-állományunk létszáma.

— Olvasóink között szakemberek, zootech- nikusok is vannak. Őket a szalmabrikett összetétele közelebbről is érdekelné. Milyen összetételben készítették ezeket az egyes állatkategóriák szerint?

— lárásunk területén négyféle szalmabrikettet készítettünk, kettőt a növendékállatok, egyet a hízó állatok, egyet pedig a tehenek részére. Ezek összetételét legjobban táblázatból ismerhetik meg az olvasók:

növendékállatok hízó állatok tehenek I. II.

szalma 65 % 70 % 60 % 60 %

melasz 4 % 4 % 6 % 6 %

abrakkeverék 31 % 26 % 34 % 36 %

ípremix KMS) (premix KD)

Az abrakkeverék összetétele pedig a következő:

premix KMS premix KD

szemesek (dara) 81% 73%

szénaliszt 10 % 20 %

(III. és IV. minőség)

karbamid 5 % 3 %

MKP III. 3,6 % 3,6 %

Amofos (trágya) 0,4% 0,4%

A szalmabrikettet úgy adagoltuk a többi takarmányhoz, hogy 100 kg élősúlyra 2—2,2 kg szárazanyag jusson. Ezt a következő összeté= telű napi takarmányadagok biztosították:

növendékállatok hízó állatok tehenek I. II. I. II. I. II.

siló 10 5 7 5 . 15 10

széna — 3 — 2 — 4

brikett 5 4 7 6 10 8

Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az adatok a jelenlegi, tehát a kiinduló helyzetet jellemzik. Sokat várunk a további fejlődéstől, elsősorban olyan értelemben, hogy csökkentsük a szemes takarmányok részvételét a keverék* ben, és olyan könnyen hozzáférhető és olcsó alapanyagokat használjunk fel, amelyek tovább fokozzák a hús- és a tejtermelés rentabilitását. Mert elsősorban erről van szó. így akarunk hozzájárulni a legfőbb pártszervek által elfogadott határozatok teljesítéséhez a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. A szalma bri- kettezését nem úgy fogjuk fel, mint valami divatot, hanem mint a termelés belterjesehbé és

— a brikettezés folyamatában a szalma keményítőegységekben kifejezett takarmányértéke többszörösére növekszik; a brikettekben adagolt karbamid lassabban szabadul fel, és a mérgezés veszélye nélkül növelhető a takarmányadagban való részesedése,

— szalmabrikett koncentrált takarmányok hozzáadása nélkül is készíthető, ezáltal a leg- geltetés idejére kiegészítő szénhidráttakarmányt nyerhetünk és ellensúlyozhatjuk a túlzott fehérjefogyasztást; vagy ellenkezőleg, az öreg, száraz legelőkön való legeltetésnél a szalmabrikettbe adagolt karbamiddal pótolhat-, juk a fehérjehiányt,

— a szalma előszárítással történő brikette- zése lehetővé teszi a szárítók egész évi kihasználását,

— a szalmabrikett gyártására szolgáló gépsor egyéb keverékek brikettezésére is felhasz nálható, például szénaszecskából vagy egyéb szárított takarmányokból proteindús takarmány brikett készíthető a tehenek és a borjúk számára, esetleg anyasertések számára is,

— a szalma takarmányozásra való felhasználása a helyi feltételeknek megfelelően lehetővé teszi a szálas takarmányok vetésterületének csökkentését a szemesek javára. Az értékes protein- és vitamindús pillangósok pedig főleg a takarmányszárítókban feldolgozva hasznosíthatók, mint a takarmánykeverékek, illetve a takarmánybrikettek fehérjetartalmú kompo nensei. Ezáltal olajpogácsa-szükségletünk is csökkenhet, amit elég körülményesen külföldről kell beszereznünk. Körülbelül így foglalhatnánk össze a szalmabrikett készítésével járó előnyöket.

— Az értékeléshez tartoznak természetesen az eljárás pénzügyi, gazdasági vonatkozásai is. Ebből a szempontból milyen következtetésekre jutottak? "

— Erre a kérdésre még nem tudunk egyértelmű választ adni. A granuláló gépsorokat úgyszólván „a térden“ állítottuk össze, ezek különböző technikai színvonalon vannak, és így természetesen az előállítási költségek is eltérőek. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a granuláló gépsorok üzembe helyezése a körülményektől függően 130—250 ezer koronába került. A gépsorokat meglevő épületekben állítottuk össze, — szárítókban, raktárakban vagy pajtákban —, építési költségekkel tehát nem számolunk. Egy granuláló gépsor felszerelése körülbelül 30 napot vett igénybe. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy ahol a szalmát nem pneumatikus úton juttatják a keverőbe, ott erős elektromágnest kell a gépsorba iktatni, mert a sajtológép könnyen megsérülhet. Ami a szalmabrikett előállítási költségeit illeti, az eddigi kimutatások szerint az

inte 14—16 kilogrammot fogyasztottak belőle, később a fogyasztás 12—14 kilogrammos szin-^ ten állapodott meg. Az új takarmányozási módra való átmenet következtében nem csökkent a tehenek tejelése, mely decemberben állandóan 8,2 liter körül mozgott. A Bílinai Állami Gazdaságban a szálas takarmányok lényeges csökkentése mellett a szalmabrikett adagolása csaknem fél literrel emelte az egyedenkénti napi tejtermelést. Ugyanebben a gazdaságban a kŕemyži részlegen a hízómarháknál a brikett nélküli etetésnél csupán 0,287 kilogrammos napi súlygyarapodást értek el. A szalmabrikett fokozatos bevezetése által a súlygyarapodás februárban már 0,536 kilogrammra növekedett, és márciusban, amikor az állatok az alaptakarmányhoz már rendszeresen 5 kg szalmabrikettet kaptak, a súlygyarapodás elérte a 0,869 kg-ot. Hasonló eredményeket jegyeztek fel a gazdaság más részlegein is.

Jelenleg a járásban több mint 3200 szarvas- marhát etetnek szalmabrikettel. A brikettkészítés a szárítókban a nyári zöldtakarmányok, elsősorban a herefélék feldolgozása alatt átmenetileg szünetelni fog. Egyes mezőgazdasági üzemek azonban már 2—3 hónapra is elegendő tartalékkal rendelkeznek, ez tehát nem okoz különösebb gondot. A szárítóberendezések nélkül üzemelő granuláló gépsorok azonban egész

évben folyamatosan gyárthatják a szalmabrikettet.

— Az elmondottak szerint a szalmabrikett szinte forradalmasítja a takarmányozás eddigi módszereit. Hogyan lehetne összefoglalni az alkalmazásával járó előnyöket az eddigi tapasztalatuk alapján?

— A szalmabrikett hasznosítása számos zoo- technikai és technológiai előnnyel jár, ezeket akár pontokba is foglalhatnánk. Az eddigi taA friss szalmabrikett a kocsikról az etetöfolyosóra szórva közvetlenül etethető. Az állatok gyorsan rászoknak és szívesen fogyasztják.

a

)nla'et

<o-