Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám, péntek

VESZÉLYBEN A TŰZSZÜNET vr. 30 London — Az UDA {Ulsteri Védelmi Szövetség) megtiízottai felkeresték William Whitelaw-t. Közölték az északír ügyek mi­niszterével, hogy a hét végén Belfastban és más városokban barikádokat emelnek. Ezzel — mint mondták — tiltakoznak amiatt, hogy Whiteiaw megtűri Londonderry katolikus gettói­nak barikádjait, a Bogside és Creggan szegénynegyed 35 000 lakosának törvényen kívüli éle­tét. Ha az angol kormány erői megtámadják a „szabad-der- ry-t“ — ahogyan az elbariká- dozott katolikus gettókat neve­zik — semmivé válik a 36 órá­ja fennálló tűzszünet. A protestánsok a veszélyes helyzetet arra akarják felhasz­nálni, hogy életben tartsák a katolikus közösség és az angol hatóságok konfliktusát, s meg­akadályozzák azt, hogy az északír kérdést olyan reformok­kal rendezzék, amelyek lehe­tetlenné tennék a protestáns kormányzati struktúra vissza-« térését. Whiteiaw miniszter kényes egyensúlyi politikát folytat. Az ír ügyek minisztériuma egész sor engedménnyel próbálta le­szerelni a fenyegetőző protes­tánsokat. így például Whiteiaw azt is közölte az UDA három­tagú küldöttségével, hogy há­rom hónapon belül népszava­zást rendez Észak-Írország ho­vatartozásáról. A kétharmados protestáns többség miatt ez al­kotmányjogi biztosíték a kato­likusok által remélt újraegye­sítés ellen és egyben kampány­kérdés a helyi választásokon az unionisták számára. Rögzített árfolyamot!... Bonn — Éjszakába nyúló ülé­sen vitatta meg a bonni kor­mány, milyen intézkedéseket tart szükségesnek a devizahely­zet javítására. A szerdai, mint­egy ötórás vita két főszereplő­je Kari Schiller gazdasági- és pénzügyminiszter és Kari Kla- sen, a Bundestag elnöke volt. Végleges döntés a szerdai ülé­sen nem született, a kabinet csütörtökön folytatta tárgyalá­sait. Párizs — Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügy- miniszter a francia nemzetgyű­lésben mondott beszédében hangsúlyozta: Nagy-Britanniá­nak feltétlenül vissza kell térnie a rögzített árfolyamhoz, még mielőtt 1973. január 1 én hiva­talosan is csatlakozna a Közös Piachoz. A francia Nemzeti Bank 464 millió dollár támoga­tást nyújt a font árfolyamának fenntartására. Tokió — Csütörtökön ismét kinyitott a tokiói valutatőzsde, ahol a délelőtt folyamán mint­egy 200 millió dollártól akar­tak szabadulni. Kétségtelen, hogy a nyugati pénzvilág új válsághulláma is­mét komoly problémákat okoz mind a közös piaci kapcsola­tok, mind a kétoldalú gazda­sági együttműködés viszonyla­tában. Napirenden az építésügy Moszkva — A Szovjetunió fő­városában tegnap megkezdődött az Orosz Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfel­sőbb Tanácsának ülése, amely­nek napirendjén főként az épí­tésüggyel összefüggő kérdések szerepelnek. Az ülésen részt vesz Alekszej Koszigin minisz­terelnök, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint az SZKP és a szovjet kormány magas rangú képviselői. A gépeltérítések ellen Moszkva — Borisz Bugajev, a Szovjetunió polgári repülés­ügyi minisztere nyilatkozott a Novoje Vremja című folyóirat szerkesztőségének a repülőgép­eltérítések elleni küzdelemről. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a maga ré­széről elítéli a repülőgép-rab­lásokat, valamint minden olyan illetéktelen beavatkozást a pol­gári repülés tevékenységébe, aini akadályozza a légiközleke­dés normális működését, s ve­szélyezteti az utasok és a re­Kommentárunk A Francia Kommunista Párt és a Francia Szo­cialista Párt között immár hó­napok óta folyó párbeszéd nagy jelentőségű állomásához érkezett: a két párt vezetői ked­den megállapodást írtak alá a közös kormányprogramról. A megállapodás aláírását követő sajtóértekezleten a két párt ve­zetői kijelentették, hogy e nagy politikai jelentőségű meg­egyezés megerősíti pártjaik el­szánt akaratát, hogy véget ves­senek a jelenlegi igazságtalan kormányzati rendszernek. Ah­hoz, hogy megnyíljék a szocia­lizmushoz vezető út, mélyreha­tó változások szükségesek a francia politikai életben, az ország gazdasági és szociális helyzetében. A közös program fő célja kielégíteni a lakosság szükségleteit és vágyait. A kö­zös fellépés mellett mind a kommunista, mind a szocialista párt megőrzi szervezeti önálló­ságát, s bár egyes kérdések politikai értékelésében árnya­lati eltérések mutatkoznak kö­zöttük, ez semmiképpen sem teszi kétségessé készségüket és alkalmasságukat a közös kormányzatra. A most aláírt megegyezés eléggé széles körű ahhoz, hogy a két munkáspárt közös kormányprogrammal lép­jen a szavazó polgárok elé. A baloldali összefogás szem­pontjából meghatározó jelen­tőségű lesz július 9-e, ezen a napon tartja ugyanis az FKP országos pártkonferenciáját s ugyanerre a napra hívták ösz- sze a szocialista párt rendkí­pülőgép személyzetének életét. Elmondotta, hogy a Szovjetunió üdvözli a Biztonsági Tanács ez év június 20-i felhívását, amely­nek megfelelően nemzetközi lé­péseket és erőfeszítéseket kell tenni a légikalózkodás ellen. A szovjet miniszter végeze­tül rámutatott: illetékes szovjet szervek a jövőben is készek a többoldalú és a kétoldalú együttműködésre annak érdeké­ben, hogy elérjék a nemzetközi polgári repülés lehető legna­gyobb biztonságát. OLDRICH ŠVESTKA, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára befejezte háromnapos látogatá­sát a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, ahol Werner Lamberz elvtárssal, az NSZEP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagjával folytatott megbeszéléseket. CSEHSZLOVÁKIA és az NDK külkereskedelmi szervei hosz- szúlejáratú vegyipari együtt­működési szerződést írtak alá az NDK-beli Boehlenben. MAURICE SCHUMANN fran­cia külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Bécsbe ér­kezett. A francia diplomácia vezetője Kirchschläger osztrák kü'liigyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok problémakörét te­kinti át, valamint megvitatja a nemzetközi politikai élet idő­szerű kérdéseit is. ULÁNBÁTORBAN megkezdő­dött a Nagy Népi Hurál ülés­szaka. MOSZKVÁBAN befejeződött a KGST tudományos-műszaki tá­jékoztató központja nemzetközi bizottságának 6. ülésszaka. Az ülésszak munkájában Csehszlo­vákia képviselői is részt vet­tek. KRAKKÓBAN a KGST gáz- és olajipari állandó bizottsága tartotta meg rendes üléssza­kát. CSOU EN-LAJ kínai minisz­terelnök díszvacsorát adott a kínai látogatáson tartózkodó Hale Boggs, az amerikai kép­viselőház demokrata párti és Gerald Ford, a képviselőház köztársaság párti vezetőjének tiszteletére. A VATIKÁNBAN hivatalosan bejelentették, hogy VI. Pál pá­pa az Odera—Neisse államha­tárnak megfelelően módosítot­ta a nyugati és északi lengyel katolikus egyházmegyék hatá­rait. IAN SMITH rhodesiai minisz­terelnök visszautasította a to­vábbi tárgyalásokat Nagy-Bri- tanniával az úgynevezett al­kotmányjogi konfliktus kérdé­séről. PÁRIZSBAN a Francia Kom­munista Párt székházában meg­kezdődött az FKP Központi Bi­zottságának plenáris ülése, amely a szocialista párttal kö­zösen kidolgozott kormányprog­ramot vitatja meg. Simla városában folytatódnak az indiai—pakisztáni tárgyalások. Indira Gandhi és Ali Bhutto megbeszéléseinek napirendjén több „kényes" kérdés is szerepel. (ČSTK) VÁLTOZÁSOK A NAPIRENDBEN Simla — Az indiai—pakisztá­ni csúcstalálkozó, amely szer­dán „szívélyes és építőjellegű“ légkörben kezdődött meg az in­diai Sfmlában, csütörtökön a delegációk szintjén folytatódott és Gandhi miniszterelnök, vala­mint Bhutto elnök csak „ké­sőbb“ veszi fe ismét a közvet­len tárgyalások fonalát. A szerdai tárgyalásokról egyébként a küldöttségek nem adtak érdemi tájékoztatást, csupán azt mondották, hogy a két vezető a csúcstalálkozó na­pirendjéről tanácskozott. Az in­diai fél szóvivője sejtetni en­gedte, hogy az áprilisban már kidolgozott napirendben bizo­nyos változások történnek. Az AFP hírügynökség az in­diai küldöttség köreiből úgy értesült, hogy a csütörtöki szakértői megbeszélések napi­rendjéhez olyan kényes kérdé­seket is beiktattak, mint a kas- míri helyzet, a hadifoglyok és Bangla Desh problémája. Mély hallgatás Végrehajtották a kísérletet? Canberra — A francia hiva­talos körök mély hallgatásba burkolóznak, s nem hajlandók felvilágosítást adni azokról a hírekről, amelyek szerint szer­dán a Csendes-óceán Mururoa korallsziget-csoportjánál végre­hajtották a francia nukleáris kísérletet. A hírek szerint Fran­ciaország már múlt vasárnap felrobbantotta a kísérletsorozat első nukleáris bombáját, jólle­het a világ számos országa eré­lyesen tiltakozott ellene. A francia nukleáris kísérle­tekről elterjedt hírek diplomá­ciai bonyodalmakat is okoztak: az állítólagos robbantás idő­pontjában ugyanis a Mururoa szigetcsoport felé tartott az a jacht, amellyel egy kanadai, egy ausztráliai és egy brit ál­lampolgár a robbantás mega­kadályozásának tervével indult útnak. Az ausztráliai, a kanadai kormány máris lépéseket tett a francia kormánynál, hogy adjon magyarázatot, mi történt a Mu­ruroa korallzátony felé hajózó jacht utasaival. Olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint egy francia hadihajó feltartóz­tatta őket. A francia hadiigy­víili kongresszusát is. A két párt legnagyobb fórumának kell majd megvitatnia és jóváhagy­nia a közös kormányprogramot, amelyet az FKP nevében Georges Marchais, főtitkárhe­lyettes, a szocialista párt nevé­ben pedig Francois Mitterand első titkár írt alá. Baloldali összefogás A francia baloldal egységtö­rekvéseiben — amelyeket a francia kommunisták állandóan szorgalmaztak — nagy előrelé­pést jelent, hogy nemcsak a két munkáspárt szorosabb együttműködéséről van szó, ha­nem olyan közös kormányprog­ram elfogadásáról, amely a ta­vasszal esedékes választásokon egy baloldali kormány alter­natíváját állítja a választók elé a jelenlegi gaulleista kormány­zat helyett. „Az országban po­tenciálisan megvan az a több­ség, amelynek segítségével ha­talomra kerülhet egy baloldali kormány és megkezdheti a francia társadalom átalakítá­sát, de e többség tömörítésére és cselekvésének megszervezé­sére van szükség“ — írta mi­nap az Humanité. A jelek pe- dik arra mutanak, hogy sike­resen halad előre e többség megszervezése. A francia munkásosztály két nagy pártjának az Összefogása azon a reális felismerésen ala­pul, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között, a baloldal a vá­lasztásokon többséget szerez­het és parlamenti úton hata­lomra kerülhet. A közös kor­mányprogram mindenekelőtt le­szögezi a két pártnak azt a kö­zös akaratát, hogy mélyreható változásokat hajt végre az or­szág politikai, gazdasági és szo­ciális életében és megnyitja az utat a szocializmus felépítésé­hez Franciaországban. Számos fontos kérdésben, így külpolitikai téren a katonai tömbök egyidejű feloszlatása, az általános és ellenőrzött le­szerelés, az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let megtartása tekintetében, már a korábbi tanácskozásokon sikerült a két párt vezetőinek megegyezni. A legutolsó meg­beszélésig azonban nézetkülönb­ségek voltak az államosítás mértékének kérdésében. Mitter­rand, a szocialista párt első titkára jóformán az utolsó per­cig arra hivatkozott, hogy a szocialisták nem akarják „túl sok azonnali kezdeményezés­sel megterhelni a hajót“, mert kérdésesnek tartják, hogy az akkor sikeresen haladhat-e út­ján. A kommunista párt viszont joggal hangsúlyozta, hogy vala­mennyi kulcsfontosságú mono­pólium államosítása nélkül a baloldali kormány nem rendel­kezne a dolgozók érdekeit szol­gáló szociálpolitikai Intézkedé­sek megvalósításához szükséges gazdasági bázissal. Míg a kom­munisták 25 nagy befolyással bíró tröszt államosítása mellett szálltak síkra, a szocialisták csak a legfontosabb 6 bank- és pénzintézményre kívánták korlátozni az államosítást. Vé­gül is e kérdésben kompromisz- szumos megoldás jött létre: a kormányprogram értelmében a baloldali hatalomátvétel után a bányákat, a hadi-, a hajóépítő-, a repülőgép-, a szén- és a vegy­ipari vállalatokat és a legje­lentősebb elektronikai trösztö­ket államosítják. A közös kormányprogram fon­tos része az úgynevezett tör­vényhozási szerződés, amellyel a baloldali pártok kötelezik magukat, hogy ha a választások után hatalomra kerülnek, meg­valósítják a közös kormány- programban lefektetett intéz­kedéseket. Kötelezettséget vál­lalnak arra is, hogy a nemzet- gyűlésben szembehelyezkednek minden olyan kormány megala­kításával, amely nem a válasz­tások alapján létrejött balolda­li többségre támaszkodnék. A baloldali összefogásnak ez az eredménye történelmi jelen­tőségű esemény a francia mun­kásosztály küzdelmeiben. Már korábban létrejöttek a kommu­nista és a szocialista párt kö­zött egyes közös akciókra, a választásokon való együttes fel­lépésre vonatkozó megállapodá­sok, a közös kormányprogram kialakítása azonban olyan szö­vetség megkötését jelenti, amely széles körű politikai együttműködést biztosít a fran­cia dolgozók érdekében. PROTICS JOLÁN minisztérium csupán annyit kö­zölt, hogy a jacht minden bi­zonnyal „nem került veszély­be". A japán kormány is tiltako­zott a francia robbantás miatt és követelte a kísérletsorozat azonnali felfüggesztését. Tilta­kozott továbbá az Egyházak Vi­lágszövetségének Tanácsa, amely a stokholml környezet- védelmi értekezlet döntéseire hivatkozott. Az Egyesült Államokat, Ang­liát, Ausztráliát és Oj-Zélandot tömörítő délkelet-ázsiai katonai tömb (SEATO) canberrai ta­nácsülésén Ausztrália és Oj- Zéland a kísérletek elleni til­takozást indítványozott. Anglia és az Egyesült Államok azon­ban „nem akarta megsérteni“ Franciaországot, mondta egy szóvivő. A francia nukleáris kísérle­tekkel kapcsolatban tett nem­zetközi diplomáciai lépések, to­vábbá a kísérletsorozatről el­terjedt hírek arra engednek következtetni, hogy a Mururoa korallzátonynál mégiscsak vég­rehajtották a tervbe vett fran­cia nukleáris kísérleti robban­tást. Tüntetések Argentínában Buenos Aires — Immár ötö­dik napja folytatódnak a tün­tetések Argentína nagyvárosai­ban. A katonai hatalomátvétel hatodik évfordulóján kitört sztrájkok és tüntetések egyre inkább kormányellenes jelleget öltenek, bár Lanusse tábornok, a mostani elnök márciusra ál­talános választásokat ígért és lehetővé tette Juan Peron egy­kori elnök indulását is. Buenos Airesben mintegy ezer fiatal barikádokat emelt, gépkocsikat fordított fel és a város több pontján megütközött a kivezé­nyelt rohamrendőrséggel és ka­tonai különítményekkel. A rend­őrök több mint háromszáz fia­talt letartóztattak. Folytatódott a forrongás Bahia Blanca kikö­tőjében, C or dohában és Tucu- manban is. Argentína legna­gyobb szakszervezeti szövetsé­ge, a CGT, péntekre általános sztrájkot hirdetett Santa Fé vá­rosában a politikai foglyok sza­badon bocsátásáért. Varsó — Ez év első felében a tervezettnél gyorsabb ütem­ben növekedtek a lengyel la­kosság pénzbevételei. Az ipar­ban az átlagbérek 5,6 százalék­kal magasabbak, mint a tavalyi megfelelő időszakban. A mező- gazdasági lakosság bevételei ez év első felében 38 százalékkal voltak nagyobbak az 1971 első félévinél. A minisztérium jelen­tése hangsúlyozza, hogy az or­szág pénzügyi-piaci helyzete to­vább szilárdult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom