Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám, péntek
A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1971. évi zárszámadást (Folytatás az 1. oldalról) szövetségi pénzügyminiszter beszámolóját az 1971. évi zárszámadással kapcsolatban. Rudolf Rohlíček pénzügyminiszter beszámolója A pénzügyminiszter expozéjában vázolta az elmúlt év főbb gazdasági eredményeit, rámutatott az ország gazdasági potenciáljának teljes kihasználását gátló tényezőkre, ismertette a szövetségi és a két köztársasági állami költségvetés eredményeit, majd foglalkozott az 1972-es év első négy hónapjának gazdasági erdményeivel. Népgazdaságunk fejlődésének eredményei 1971-ben és az idén Is azt mutatják, hogy ezt a fejlődést pozitív tendenciák jellemzik. 1971-ben tapasztalhattuk, hogy a népgazdaság kulcs- fontosságú ágazataiban továbbra is dinamikus volt a termelés. Fontos körülmény — hangoztatta a miniszter —, hogy ezt a felfelé Ívelő fejlődést alapjában véve a munka termelékenységének növekedése tette lehetővé. 1970-hez vizonyítva tavaly javulás állott be a tartalékok kihasználásában is, noha ezen a téren még mindig sok a lehetőség. A párt XIV. kongresz- szusán elfogadott szociálpolitikai határozatok teljesítésében is jelentős intézkedések történtek. Javult a hazai piac ellátása, emelkedett a lakosság takarékbetét-állománya — ami elsősorban az életszínvonal emelkedését jelzi. Általában elmondható, hogy 1971 gazdasági fejlődése megszilárdította pártunk és államrendszerünk tekintélyét. A gazdasági potenciál kihasználását gátló tényezőkkel foglalkozva Rohlíček miniszter többek között rámutatott arra, hogy a termelés hatékonysága terén nem sikerült a tervet teljesíteni. A műszaki haladást gátolja az elavult gépek újakra való lassú kicserélése, a gépiparban pedig a több műszakos termelés terén is van lemaradás. f Noha az iparban, ideértve az építőipart is, javult a munkaidő gazdaságos kihasználása, még mindig nem értük el az 1963 előtti szintet. Jelentős anyagi eszközök fekszenek .kihasználatlanul a felhalmozott tartalékokban és a befejezetlen építkezéseken. Veszteségeket okoz egyes létesítmények tervezett építési idejének meghosszabbítása, a kapacitások üzembe helyezésének elhalasztása. A kormány több intézkedést hozott a gazdaságosság betartása érdekében. Az ellenőrzések során kiderült, hogy egyes vállalatok kevés figyelmet szentelnek a vállalati irányítás és a könyvviteli fegyelem színvonalának megtartására. Sok a hiba a rak- 1 árgazdálkodás, az áruátvétel terén is. Elterjedt az is, hogy vállalati gépkocsikat magáncélokra használnak. A pénzügyminiszter rámutatott: nem engedhető meg, hogy egyes árucikkekből értelmetlen feleslegekkel rendelkezzünk, mert ez a többlet idővel elértéktelenedik, s közben más árucikkekből hiány legyen a piacon. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a vállalatok közti szerződéses kapcsolatok következetes betartásának. Gazdasági életünk minden szakaszán előtérbe kell helyeznünk a hatékonyság szempontját. Az említett negatív és pozitív jelenségek megnyilvánultak az 1971. évi állami költségvetések eredményeiben is. A föderáció és a CSSZK, valamint az SZSZK költségvetési bevételei (a nemzeti bizottságok bevételein kívül) elérték a 189,2 milliárd koronát, amit a tervezett bevétel 99 százalékát jelenti. A költség- vetések kiadásai 185,6 milliárd koronát tesznek ki, ami ugyancsak 99 százalékos teljesítést jelent. A kulturális és a szociális célokra fordított, nem beruházási jellegű kiadások összege 1971- ben elérte a 73,7 milliárd koronát, ami 1970-hez viszonyítva 4,4 milliárddal több. Megtakarítást csak a szociális kiadások és az államigazgatási kiadások terén értünk el. Az oktatásügyre, az egészségügyre és a kulturális célokra tervezett kiadásokat túlszárnyaltuk. A költség- vetések kiadásai a szociális biztosításra az előző évvel szemben 3,8 százalékkal növekedtek. Pozitív jelenség a betegállományban levők számának csökkenése. A föderáció költségvetési többlete 3,3 milliárd korona. Ez az összeg, együtt a köztársaságok terven felüli többletével, az állami pénztartalékba kerül. 1971-ben rendkívüli, országos jellegű szükségletek fedezésére a szövetségi költségvetésből a CSSZK költségvetése 35,3 milliárd, az SZSZK költségvetése pedig 29,2 milliárd korona dotációt kapott. A nemzeti bizottságok 1971. évi bevétele 67,4 milliárd korona, a kiadások összege G4,6 milliárd korona volt. Az idei év népgazdasági eredményei általában pozitívaknak mondhatók. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 8 százalékkal, az építkezési munkálatok terjedelme pedig 15,6 százalékkal nőtt. örvendetes jelenség, hogy a termelés növekedése elsősorban a munkatermelékenység fokozásán alapul. Kedvezően alakul a tartalékok kihasználása is. Elértük, hogy fizetési mérlegünk mind a szocialista, mind pedig a tőkésországokkal szemben aktív. A szocialista országokkal szembeni előző kötelezettségeinket nemcsak hogy teljes mértékben kiegyenlítettük, de a KGST-országok viszonylatában, három év után, ismét aktív szaldót értünk el. A lakás- építkezés terén is előrehaladás mutatkozik. Beszámolója végén a pénzügyminiszter hangoztatta: a műszaki-tudományos forradalom, a szocialista integráció, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésünk — új távlatokat nyit meg gazdasági fejlődésünk előtt. Napjaink nagy feladatai mindenkitől, minden munkahelyen felelősségérzetet követelnek. A Népi Kamara állandó bizottságainak nevében J. Belko, a Nemzetek Kamarája bizottságainak nevében pedig D. Kre- nek képviselő javasolta a zárszámadás elfogadását. A vitában felszólaló képviselők értékelték népgazdaságunk pozitív tendenciáit, de egyben felhívták a figyelmet a népgazdaság fejlődését gátló negatív jelenségek gyors felszámolásá- nok szükségességére. A vita után a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a zárszámadással kapcsolatos határozati javaslatot. A föderáció állami zárszámlája az 1971-es évre: bevételek - 116 350 212 000 Kčs, kiadások - 1.13 073 927 000 korona. A Szövetségi Gyűlés egyúttal tudomásul vette a CSSZK és az SZSZK zárszámadását is. A csütörtöki tanácskozás során szót kért Bohuslav Chňoupek külügyminiszter. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter felszólalása Chňoupek külügyminszter beszéde bevezető részében megállapította, hogyha ma mérleget készítünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy milyen része van a csehszlovák külpolitikának a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott feladatok teljesítésében. Hangsúlyozta azt a pozitív tényt, hogy Csehszlovákia ismét megbízható tagja a testvéri szocialista országok nagy családjának, hogy nő a nemzetközi tekintélye. A nemzetközi porondon az erőviszonyok a haladás és a szocializmus erői javára változtak. A Szovjetunió rendkívüli tekintélynek örvend. Ez a tekintély olyan nagy, hogy ma gyakorlatilag nem létezik és nem is létezhet olyan jelentős nemzetközi probléma, amit részvétele és a szocialista közösség részvétele nélkül oldhatnának meg. Chňoupek miniszter a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet képviselők és Nixon amerikai elnök közelmúltban történt tanácskozása alkalmával a szovjet külpolitika következetesen az osztály- és internacionalista pozíciókból indult ki, és védelmezte nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi szocialista ország, valamint az egész világ békéjének és biztonságának érdekeit. „Túlzás nélkül megállapítható — mondotta a külügyminiszter —, hogy a szovjet külpolitikának, amely elvi ellenszenvet érez az imperializmus agresszív törekvései iránt, azzal, hogy konstruktív módon közelíti meg az időszerű nemzetközi problémákat, csakúgy, mint azzal, hogy kérlelhetetlen az ideológiai harcban, de ugyanakkor hajlandó fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az ellentétes társadalmi rendszerű államokkal is, sikerült új korszakot nyitni a nemzetközi kap- \ csolatok történetében, valamennyi nemzet érdekében. Ezért fogadta a csehszlovák közvélemény olyan egyértelmű egyetértéssel a moszkvai tanácskozások eredményeit, amelyek eredményesek voltak mind a világbéke, mind az egész szocialista közösség fejlődése szempontjából. Úgy fogadta ezeket az eredményeket, mint a szovjet külpolitika további nagy sikereit, ami jelentős határkő az SZKP XXIV. kongresz- szusa nagy békeprogramja megvalósításának útján. B. Chňoupek kijelentette, hogy a párt és a kormány új vezetősége szilárdan támaszkodik a Szovjetunióhoz fűződő szövetségre, és a párt irányvonala a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri kapcsolatok teljes felújításához és elmélyüléséhez vezetett. Ennek alapján megakadályozhattuk a reakciós erőknek azt a kísérletét, hogy hazánkat a nemzetközi politika terén elszigetelhessék. „A csehszlovák külpolitika fő támasza az az állandó törekvés, amelynek célja a sokoldalú barátság és együttműködés fejlesztése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, és a szocialista közösség megszilárdítása a proletár internacionalizmus alapján. Továbbra is ez külpolitikai orientációnk kulcsfontosságú feladata. Legfőbb célunk a Varsói Szerződés tagállamai egységének elmélyítése, valamint a sokoldalú szocialista Integráció megszilárdítása a KGST keretében“. „Figyelmünket a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére összpontosítjuk — mondotta Chňoupek elvtárs —, de nem lehet számunkra közömbös az sem, ami a világ nem szocialista részében történik. Az NDK- val együtt a szocialista közösség határa vagyunk, ezért különösen közvetlenül érint bennünket az európai helyzet. Életfontosságú érdekünk az európai viszonyok békés rendezése, a békés egymás mellett élés lenini elve alapján, és a lehető legnagyobb mértékben hozzá akarunk járulni e cél eléréséhez. Csehszlovákia ebből a szempontból kötelességének tartja, hogy minden erejével hozzájáruljon az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásához. Országunk a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával szorosan együttműködve tevékenyen és kezdeményező módon vett részt e konferencia megvalósításáért vívott harc minden szakaszában. Ezután Chňoupek miniszter rámutatott, hogy a csehszlovák külügyi szolgálat hogyan járul hozzá a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete prágai deklarációjában kitűzött célok eléréséhez. Képviseleti hivatalaink révén arra törekszünk, hogy megmagyarázzuk e dokumentum tartalmát és céljait, s így rámutassunk az európai államközi kapcsolatokkal összefüggő álláspontunkra, hozzájáruljunk a biztonsági rendszer kialakításához, az együttműködéshez, és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének érvényesítéséhez. „Jól tudjuk, hogy e konferencia összehívását kiharcolni nem könnyű feladat. Azok az erők, amelyek nem óhajtják a feszültség enyhülését, továbbra is megkísérlik legalábbis bonyolítani a helyzetet. Az eddigi harcban szerzett tapasztalatok azonban optimizmusra jogosítanak bennünket. Meggyőződésünk, hogy csakúgy, mint a sokoldalú előkészítésre, belátható időn belül sor kerül a konferencia összehívására is.“ ,,A csehszlovák külpolitika alapelve, hogy fejlessze a baráti kapcsolatokat és a kölcsönösen előnyös együttműködést a nyugat-európai országokkal, és fokozatosan eltávolítsa mindazt, ami ezeket a kapcsolatokat fékezi a további fejlődésben. Vonatkozik ez különösen azokra az államokra, amelyekkel határosak vagyunk. Ezzel kapcsolatban merül fel Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatai rendezésének kérdése is. A vezető csehszlovák képviselők felszólalásaik során már sokszor kifejteťék az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Hangsúlyozták, hogy hajlandók vagyunk szerződéses úton megoldani a függőben levő problémákat az NSZK-val, és érdekünk a jószomszédi kapcsolatok kialakítása. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fasiszta jogfosztás, önkény és erőszak olyan aktusát, amilyen a megalázó müncheni egyezmény volt. Ezért jogos és igazságos az a követelésünk, hogy ezt a diktátumot eleve érvénytelennek nyilvánítsák, s ezzel fejezzék ki, hogy becsületesen keresik a mindkét fél számára elfogadható megoldásokat, hogy egy új fejezet kezdődhessen a két ország kapcsolataiban, kialakulhassanak a kedvező feltételek a valóban békés együttműködésre. Nem látunk okot arra, hogy az NSZK-val folytatott tanácskozások, amelyek éppen ma kezdődtek Prágában, ne jelenthetnének pozitív előrelépést. A tartósan kedvező fejlődés Európában nézetünk szerint elképzelhetetlen anélkül, hogy teljes mértékben elismerjék az NDK-t, s felvegyék az NDK-val a kapcsolatot a nemzetközi jogszabályok értelmében mind az NSZK, mind azok az államok, amelyek ezt eddig még nem tették meg“* Chňoupek elvtárs felszólalása további részében hangsúlyozta, hogy határozottan elítéljük az Indonkína elleni amerikai agressziót, és teljes mértékben szolidárisak vagyunk a vietnami nép és Indokína többi népének hősi harcával, amelyet szabadságukért és függetlenségükért vívnak. Bonyolult és veszélyes helyzetet idézett elő a Közel- és a Közép-Keleten az arab államok ellen indított izraeli agresszió. Csehszlovákiának az a véleménye, hogy a világnak ezen a részén a feszültség tartósan csak úgy enyhíthető, ha következetesen teljesítik a Biztonsági Tanács 1967. évi novemberi határozatát, kivonják az agressziós fegyveres erőket valamennyi megszállt területről és kielégítik a palesztinai nép törvényes jogait. Üj törvény a mezőgazdasági termelési igazgatóságokról A kormánynak a járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok létesítésére vonatkozó javaslatát dr. Bohuslav Vefcera mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter indokolta meg. Bevezetőjében hangoztatta, hogy mezőgazdaságunk új fejlődési szakaszában még jobban előtérbe kerül a tervszerű irányító munka, ami azért is fontos, mert az egész társadalom szempontjából nagy szükség van a mezőgazdaság rendelkezésére álló jelentős anyagi és pénzeszközök optimális felhasználására. Ez megköveteli, hogy változásokat hajtsunk végre a mezőgazdasági irányító rendszerben mind járási, mind pedig kerületi szinten. A kormány- javaslat legfontosabb alapelve az, hogy egyértelműen meghatározza a járási és a területi mezőgazdasági irányító szerveknek, mint az állami gazdasági irányítás egyik szervének szerepét. A törvényjavaslat megerősíti az állam befolyását a mezőgazdaság irányításában, elmélyíti a népgazdasági terv szerepét, lerakja alapját az egységes mezőgazdasági irányításnak. Ezzel lehetővé válik, hogy ebben az ágazatban is az össztársadalmi érdekek szempontjából, az adott termelési feltételeknek megfelelően és a vállalatok indokolt szükségletei szerint oldják meg a kérdéseket. Az új mezőgazdasági igazgatóságok tevékenységükben figyelembe veszik mindazokat a jó tapasztalatokat, amelyek beváltak a járási mezőgazdasági társulások munkájában. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom és a közigazgatás szervei továbbra is részt vesznek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A törvényjavaslat összhangban van a csehszlovák föderációs törvénnyel. A mezőgazdasági termelés irányítása saját hatáskörükben az egyes köztársaságok állami szerveinek feladata — hangoztatta a miniszter. A törvényjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak nevében V. Vondrouš képviselő, a Nemzetek Kamarája bizottságainak nevében pedig V. Čembalová képviselő javasolta elfogadásra. A vita után a Szövetségi Gyűlés két kamarájának képviselő! egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot, amely szeptember 1-vel lép életbe. Ezután Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke előterjesztette jelentését a parlament elnökségének törvényerejű intézkedéséről, amelynek alapján változás történik a határőrség alárendeltségében. A parlament mindkét kamarája határozatban hagyta jóvá a törvényerejű intézkedést. A képviselők ezután jóváhagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés Elnökségének, továbbá a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája Elnökségének és bizottságainak a választási időszak kezdetétől kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. A parlament pénteken reggel folytatja munkáját. (sm) Üdvözlő távirat (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap üdvözlő táviratot küldött Walter Ulbrichtnak, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének 79. születésnapja alkalmából. Összeül a Szlovák Nemzeti Tanács (ČSTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács 4. ülése július 5-én a Szlovák Szocialista Köztársaság 1971. évi állami költségvetési zárszámadásával és a kormány törvényjavaslataival foglalkozik. Csehszlovák- nyugatnémet tárgyalások (ČSTK) — Tegnap Prágába érkezett dr. Paul Frank, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára és kísérete. A repülőtéren Jirí Götz külügyminiszter-helyettes fogadta. A délutáni órákban megkezdődtek a tanácskozások a kölcsönös kapcsolatok kérdéseiről. A csehszlovák küldöttséget Jirí Götz miniszterhelyettes, ax NSZK küldöttségét dr. Paul Frank államtitkár vezeti. A külügyminiszter fogadta a VDK nagykövetét (CSTK) — Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap Prágábaa saját kérésére fogadta Duong-Duc- Haa-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetét. A nagykövet ismertette a jelenlegi katona-politikai helyzetet Vietnamban és köszönetét fejezte ki a CSKP-nak, az ország kormányának és Csehszlovákia népének azért a támogatásért és segítségért, amit a vietnami népnek nyújtanak az amerikai agresszió ellen folytatott küzdelmében. Chňoupek külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia népe és az ország kormánya határozottan elítéli a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni amerikai háború eszkalációját. Biztosította a nagykövetet, hogy továbbra is teljes ménekben támogatjuk a vietnami nép igazságos követeléseit« i 1972. VI. 30.
