Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám, kedd

Megalakult az új olasz kormány Róma — Giulio Andreotti, ki­jelölt olasz miniszterelnök, mi­után minden tekintetben befe­jezte kormányalakítási tárgya­lásait, hétfőn a köztársasága el­nöki palotában visszavonta fenntartását, amellyel a kor. mányalakítási megbízást annak idején elfogadta. Leone köztár­sasági elnök ezután a minisz­terelnök javaslatára kinevezte, az új kormányt. Olaszország háború utáni 34. kormánya, amely rendkívüli vá­lasztások és másfél hónapos po­étikai huzavona után alakult oieg, visszatérést jelent egy Hőbb mint tíz évvel ezelőtti kor- *iá n y for mu Iához: az Olasz Szo­cialista Párt nem vesz részt benne, a Kereszténydemokrata Párt szövetségesei a liberáli­sok és a szociáldemokraták. Az Olasz Republikánus Párt kívül- Fői támogatja az ún. centrista koalíciót. Az országot 25 éve kormány­ló Kereszténydemokrata Párt ezzel a döntéssel véglegesítette, hogy a középbal szövetség vál­ságából, az országot emésztő számos gazdasági és társadalmi nehézségből jobbra keres ki­utat, jobboldali fordulattal akar­ja megoldani a problémákat. Mivel az új kormánykoalíció meglehetősen csekély parlamen­ti többségre támaszkodhat, fenn­áll a veszélye annak, hogy a kormány rejtett formában az újfasiszták parlamenti támoga­tását Is igénybe veszi, vagy pe­dig rendkívül ingatagnak bizo­nyul és nem tudja keresztül vinni törvényjavaslatait. Az új kormány főbb tárcáit a következők kapták: miniszterel­nök: Giulio Andreotti, minisz­terelnök-helyettes és hadügymi­niszter: Mario Tanassi, külügy­miniszter: Giuseppe Medici, bel­ügyminiszter: Mariano Rumor, kincstárügyi miniszter: Giovanni Malagodi, külkereskedelmi mi­niszter: Matteo Matteotti. A 26 tagú kabinetben a Ke­reszténydemokrata Pártnak 17 minisztere van, a szociáldemok­raták 5, a liberálisok 4 helyet kaplak. Andreotti pro gram beszé­dére és a bizalmi szavazásra a kép viselő házban előrelátható­lag a jövő héten kerül sor. Újabb találkozó 1972. VI. 27. Párizs — A Francia Kommu­nista Párt párizsi székházában tegnap ismét tanácskoztak az FKP és a Szocialista Párt kép­viselői. Georges Marchais és Francois Mitterand a két párt közös választási programjának előkészületeiről folytat megbe­széléseket. A l'Humanité tegnapi számá­ban cikket közölt, amely meg­állapítja: lehetséges a két párt közötti ellentétek áthidalása, ami viszont annyit jelent, hogy kialakítható a közös kormány- program. A Francia Kommunis­ta Párt álláspontja szerint az ország na k a békés egymás mel­lett élés politikáját kell követ­nie. aktív külpolitikai tevékenysége, valamint az a tényező, hogy egyre erősödik a szocialista tár sadalomközösség országainak barátsága, ezzel egyidejűleg ter­mészetesen a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége is. A cikk ezt követően rámutat, hogy az SZKP, valamint a szov­jet kormány a kétoldalú meg­beszélések egész sorát bonyolí­totta le az utóbbi időben. Ezt követően a SALT-egyezmények jelentőségével foglalkozik és rámutat, hogy Washingtonban mind a Demokrata Párt, mind a republikánusok a szóban for­gó egyezmények ratifikációja mellett foglalnak állást. Ez a nézetazonosság annál is inkább felfigyeltető, mert a két párt, mint ismeretes, valóban éles po­litikai harcot vív egymással. LUXEMBURGBAN hétfőn dél­előtt megnyílt a közös piaci tag­államok pénzügyminisztereinek értekezlete, amelyen a fő téma a font lebegtetése után kiala­kult valutaválság. Egyidejűleg összeültek a tízek külügymi­niszterei is, hogy előkészítsék a nyugat-európai csúcstalálko­zót. A GUATEMALAI fővárosban vasárnap éjszaka meggyilkolták Oliverio Castaneda Paez-t, az ország első alelnökét. A me­rényletet két férfi követte el egy étteremben. Sikerült elme­nekülniük. Castaneda Paez a hatalmon levő „nemzeti felsza- badítási mozgalom“ egyik veze­tője volt. A KOREAI Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosában az Amerika-ellenes harc hónapja eseményeinek keretében nagy­gyűlést rendeztek. A nagygyű­lésen részt vettek a KNDK párt­ós állami vezetői is. BÉCSBEN megnyílt a Szocia­lista Internacionálé 12. kong­resszusa. A tanácskozás munká­ja csütörtökön fejeződik be. Az internacioná léhoz tartozó hu­szonhat párt küldte el delegá­cióját Bécsbe. GABRIEL RAMANANTSOA tá­bornok, a Malgas Köztársaság miniszterelnöke rádióbeszédben jelentette be, hogy felforgató elemek kis csoportja kísérletet tett a rendszer megdöntésére és a hatalom átvételére. SIRIMAVO BANDARANAIKE asszony, ceyloni miniszterelnök a kínai kormány meghívására hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. A repülőtéren Csou En-laj miniszterelnök fogadta a vendéget. HA1LÉ SZELASSZ1É etióp csá­szár vasárnap 5 napos jugoszlá­viai látogatásra Ljubljanába ér­kezett. Az uralkodót a repülő­téren Tito elnök és más jugo­szláv vezetők fogadták. BELFASTBAN a fegyvernyug­vást megelőző órákban is több incidensre került sor. Mint is­meretes, a fegyverszünet ma éj­félkor lép érvénybe. BHUTTO, pakisztáni elnök ki­jelentette, hogy július folyamán tárgyalásokat óhajt folytatni Rahman sejkkel, a Bangla Desh Népi Köztársaság elnökével a két ország jövőbeni kapcsolata­it illetően. A Vietnami Demokratikus Közi ár saságban az amerikai légierő barbár támadásai ellenére is folyik a békés építőmunka. Vinh Phu tartományban megkezdődött a rizs aratása. Az első eredmé­nyek rendkívül biztatóak. (CSTK) SZDNYEGBÖMBÁZÁS AZ ÉSZAKI FRßMTÖN (Folytatás az 1. oldalról) szombaton Nqhia Lo tartomány­ban, Hanoitól észak-nyugatra, vasárnap pedig Hoa Binh, Vinh Phu és Quanq Minh tartomá­nyok, továbbá Haiphong kikö­tője felett lelőtt egy-egy F-4-es típusú amerikai vadászbombá­zót. A DIFK külügyminisztériuma nyilatkozatban erőteljesen elí­télte az amerikai imperialisták fokozódó agresszív háborúját Vietnamban. A nyilatkozat egyebek között rámutat: az a tény, hogy amerikai részről még mindig szabotálják a Viet­nammal foglalkozó párizsi ér­tekezletet, bizonyítja, hogy Ni­xon változatlanul ki akarja ter­jeszteni indokínai agresszióját. Közös hadgyakorlat Berlin — A Varsói Szerződés országai egyesített fegyveres erőinek közös tervei alapján jú­nius 19—24-én a Német Demok­ratikus Köztársaság déli részé­ben közös hadgyakorlatot tar­tottak a szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadseregének törzsei és csapatai. A hadgya­korlatot Heinz Hoffmann had­seregtábornok, az NDK nemzet­védelmi minisztere vezette. Részt vett a gyakorlaton Bur- gyejnij vezérezredes, az egyesí­tett fegyveres erők képviselője, valamint az egyesített fegyve­res erők több tábornoka. A hadgyakorlat sikeres volt, előmozdította az NDK nemzet­védelmének további szilárdítását és a fegyverbarátság erősödését a szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadserege között. Választások Okinawán Tokió — Vasárnap megtartot­ták Okinawán az első kormány­zói és tartományi nemzetgyűlési választásokat, azt követően, hogy a sziget 1972. május 15-én ismét japán fennhatóság alá ke­rült. A kormányzói választáson ha ríni n ce zer szava za tkü 1 ö n bség - gél fara Csobjo győzött, akit a Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt és más hala­dó szervezetek támogattak. To­kiói megfigyelők szerint a ha­ladó programmal fellépő Jara Csobjo győzelme a Liberális De­mokrata Párt kormányzójelöltje. Óta Szeiszuke felett, érzékeny csapás a hatalmon levő Liberá­lis Demokrata Pártra és figyel­meztető előjel a jövőre esedékes országos választások előtt. Egye­lőre nem ismeretes, milyen ered ménnyel zárult a tartomá­nyi nemzetgyűlés 44 tagjának megválasztása. HUMPHREY ÉS MUSKIE NYILATKOZATA Washington — Hubert Hum­phrey és Edmund Muskie de­mokrata párti szenátorok vasár­nap külön-külön televíziós nyi­latkozatban fejtették ki vélemé­xon elnök drasztikusnak neve­zett gazdaságpolitikai intézke­déseinek érvénybe lépésével vett erőteljesebb fordulatot. A Washingtonban kihirdetett vé­dővámfal túl keserű pirulának bizonyult a konjunktúrája vi­rágkorát élő japán nagyipar számára, a különböző árukvó­A SZATO KORSZAK ALKONYA ták kénytelen-kelletlen arra késztették a kormányt, hogv újabb piacok, felvevő területek után kutasson. Az előbb említett bizalmi vál­ság Nixon elnök pekingi láto­gatásának idején tetőzött. To­kióban joggal vették zokon, hogy Szato kormányfőt a hiva­talos bejelentés elhangzása előtt öt perccel értesítették a világpolitikai jelentőségű és a felkelő nap országát egyébként is közelebbről érdeklő esemény­ről. Nem csoda tehát, ha a Li­berális Demokrata Párt jól ola­jozott politikai gépezete egy­szeriben nyikorogni kezdett, a kormánykörökben kapkodás, bizonytalanság jelei mutatkoz­tak, röviden: nyilvánvalóvá vált, hogy Szato koncepciója ezúttal menthetetlenül megbu­kott. Eiszaku Szato, akinek a sze­rénység nem volt éppen eré­nye, politikai pályafutása során több ízben hivatkozott történel­mi küldetésére, karrierje kicsú- csosodásának Okinawa szigeté­nek visszacsatolását tekintette, nyilván más, örvendetesebb kö­rülmények közepette képzelte el nyugalomba vonulását. S bár önszántából válik meg a kor­mányfői bársonyszéktől, a haj­lott korú, érdemdús munkásság­ban megőszült, közmegbecsü­lésnek és tiszteletnek örvendő politikus képzetét óhatatlanul felváltja a kemény realitás, a bukott ember, az ország szeke­rét kátyúba juttatott vezető ké­pe. Igaz ugyan, hogy Szato kor­mánya legalább az utolsó pilla­natban megtett presztízse meg­mentése érdekében. így sietett kijelenteni, hogy Tajvan a Kí­nai Népköztársaság integrált részét alkotja. A kijelentés mö­gött — mint már annyiszor — ismét a kabinet kétarcúsága húzódik meg, hiszen japán a jövőben is fejleszteni óhajtja sokoldalú gazdasági kapcsola­tait Csang Kaj-sek rendszeré­vel. Ügy tűnik azonban, hogy Szato utódjának ettől tovább kell lépnie, amennyiben az Egyesült Államokkal versenyké­pes Kína-politikát akar folytat­ni. Súlyos problémaként neheze­dik a kormányra az ország új- rafelfegyverzésének kérdése. Köztudomású, hogy az amerikai nyomásra is elfogadott 1946-os alkotmány nem teszi lehetővé az ország felfegyverzését. Wa­shington, bár politikai koncep­ciója szervesen illeszkedik be egy „erős" távol-keleti szövet­séges hozzájárulása célkitűzé­sei valóra váltásához, idegen­kedik a gondolattól, s ez any- nyit jelent, hogy nem viselte­tik feltétlen bizalommal Tokió­val szemben. Kétségtelen, hogy ez a körülmény objektíve a ha­ladó pártok és szervezetek mal­mára hajtja a vizet, ám ugyan­akkor jelzi: a bizalmatlanság kétoldalú, az Egyesült Államok fél Japántól és még jobban fél­ne egy felfegyverzett Japántól. Mindössze két problémát, a japán politika két súlyponti kérdését vetettük fel, amelyek­kel Szato utódjának feltétlenül meg kell birkóznia. Az objekti­vitás kedvéért hangsúlyoznunk szükséges, hogy Szato kabinet­je is tett lépéseket ebbe az irányba, sőt Gromiko szovjet külügyminiszter tokiói fogad­tatása arra engedett következ­tetni, hogy Japán — bár rend­kívül óvatosan és lassan —, de rendezni óhajtja viszonyát a Szovjetunióval. Ennek a szán­déknak Szibéria ásványi kin­cseinek közös kiaknázása ad nyomatékot, hiszen tudvalevő, hogy a rendkívül fejlett, világ- színvonalú iparral rendelkező Japán krónikus nyersanyag­hiányban szenved. Természetesen túl korai len­ne messzemenő jósolgatásokba bocsátkozni, vajon Szato távo­zásával mennyiben módosul Ja­pán külpolitikai vonalvezetése. Tény azonban, hogy az ország élére kerülő politikusnak, a Liberális Demokrata Párt új vezetőségének jóval rugalma­sabb és célratörőbb politikát szükséges folytatnia, különben az ország a jövőben is csupán az Egyesült Államok szürke és lényeges kérdésekről nem tá­jékoztatott csatlósának a szere­pében tetszeleghet. BALOGH P. IMRE nyiiket harmadik társuk, McGo­vern szenátor elnökválasztási esélyeivel és politikai program­jával kapcsolatban. Mindketten elismerték, hogy riválisuk nagyon közel áll a de­mokrata párti elnökjelöltség megszerzéséhez és kijelentették, amennyiben McGovern nyer a Miamiban megrendezendő el­nökjelölő konvención, segíteni fogják a Nixon elleni végső küz­delemben. Ugyanakkor felszólí­tották szenátortársukat, változ­tasson néhány politikai elkép­zelésén és igyekezzék egységet teremteni a Demokrata Párt so­raiban. A GALLUP közvéleménykuta­tó intézet legutolsó felmérése szerint, amelyet az Egyesült Ál­lamok 300 településének 1500 lakosával készített, Nixon elnök népszerűsége elég magas szin­ten áll a szovjet vezetőkkel foly­tatott moszkvai tárgyalások után. A megkérdezettek 60 szá­zaléka volt elégedett elnöké­vel, 32 százalék ellenezte tevé­kenységét, míg nyolc százalék nem közölte véleményét. A koalíció védelmében Santiago — A chilei főváros­ban vasárnap este Mario Zamo- ranónak, a Politikai Bizottság tagjának zárszavával véget ért a Chilei Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma. A háromnapos tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a jelenlegi legfontosabb poli­tikai feladat Chilében a dolgo­zó tömegek mozgósítása a Népi Egység programjának megvaló­sítására, a forradalmi folya­matban előkerülő hibák kikü­szöbölésére. Vidor Diaz, a párt főtitkár- helyettese újságírók előtt kije­lentette: a kommunista párt teljes erejével védelmezi a kormánykoalíció egy séqét, a chilei forradalom sikeres to­vábbvitelének zálogát. Korparancs A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A Szovjetunió Kommunista Pártja központi sajtóorgánuma, a moszkvai Pravda közli Vlagyimir Jerma- koo cikkét, amely mintegy átte­kintést ad az időszerű nemzet­közi politikai kérdésekről. A cikkíró megállapítja: a nemzetközi politikai élet leg­utóbbi fejleményei ismét meg­győzően bizonyítják, hogy a Szovjetunió és a szocialista tár­sadalomközösség következetes külpolitikai vonalvezetése cél­ravezető, hiszen kedvezőbb fel­tételeket teremt a világbéke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához. A felfigyeltető írás utal arra, hogy a nemzetközi fórumokon rendkívül aktív sze­repet játszik a Szovjetunió Kom rnunista Pártja Központi Bízott sága Politikai Bizottságának, valamint a szovjet kormánynak Kommentárunk Ľiszaku Szato, a japán Li- berális Demokrata Párt elnöke nyolc esztendőn keresz­tül állt pártja és a távol-keleti ország élén. Most bejelentett vezignációja nem keltett külö­nösebb meglepetést a politikai megfigyelők körében. Szato iigyanis az elmúlt időszakban több ízben utalt rá, hogy még mandátumának lejárta előtt (1972. október) megválik tiszt­ségétől. Az LDP prominens kép­viselőjének távozásával össze­függésben természetesen egyéb tényezők is közrejátszottak, amelyek lényegében élesebb megvilágításba helyezik Japán bel- és külpolitikai vonatkozású problémáit, azt a momentumot, hogy a viszonylag nyugalmas felszín alatt immár leplezhetet- lenül feltűnnek a válság első jelei. A Liberális Demokrata Párt, következésképp Eiszaku Szato nemzetközi politikai koncepció­ja az Egyesült Államokhoz fű­ződő szövetség eltéphetetlennek hitt szálain nyugodott. Igaz ugyan, hogy az ellenzék, sőt a közvélemény is egyre erőtelje­sebben tiltakozott a feltétlen amerikabarát vonalvezetés el­len, a kormány és az alsóház­ban döntő szavazattöbbséggel rendelkező Liberális Demokrata Párt vezetősége ügyeskedő ér­vekkel, mondvacsinált előnyök fitogtatásával viszonylag siker­rel védte meg álláspontját. A kétoldalú bizalmi válság — a kormány és az ellenzék, illetve a néptömegek, valamint a to­kiói vezetés és az Egyesült Ál­lamok viszonylatában a — dollár leértékelésével, pontosabban Ni-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom