Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
TÜR5H0niDN MILYEN NEVET ADJUNK GYERMEKÜNKNEK 9 ■ Apám befogta anyám szemét és elébe tette a naptárt. Így kellett rámutatnia egy névre. Azon a napon, amelyre anyám rámutatott, a naptárban ez állt: állami ünnep. így hát nem tudom, miért hívnak Péternek? Most én magam is hasonló probléma előtt állok. Milyen nevet adjunk születendő gyermekünknek? Méq mindig nem döntöttünk, pedig már fellapoztam a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák nyelv szótárának VI. kötetét is, amelyben a 127. oldaltól a 151-ig több mint 625 személynév szerepel! Milyen nevet adnak mások? Szlovákia hat legnagyobb városában: Bratislavában, Košicén, 2i- linán, Banská Bystricán, Martinban és Nitrán tavaly 20 675 gyermek, 10 713 fiú és 9962 lány született. Megkértük az anyakönyvi hivatalokat, hogy írják ki sorrendben a tavalyi év öt leggyakoribb nevét. Minden városban más-más az ízlés — összesen ugyanis 14 fiú- és lánynevet kaptunk. Habár Bratisla- vában, Banská Bystricán és Zilinán például első helyen van Peter, Košicén Marek, Nyitrán Roman, Martinban pedig Vladimír vezet. Ugyanúgy három városban (Martin, Banská Bystrica és Nyitra) Jana vezet. Bratislavában Andrea, Zilinán Iveta, Košicén pedig Marianna. Az összesítés után (az egyes városokban a nevek sorrendje alapján) így alakult az 1971-ben leggyakoribb nevek sorrendje: Fiúk: 1. Peter, 2. Martin és Róbert, 3. Roman és fán, 4. Miroslav, 5. Vladimír és Marek. Lányok: 1. Jana, 2. Iveta, 3. Andrea, 4. Jeanette, 5. Zuzana és Martina. A táblázatból kitűnik, hogy a szülők bátrabban választanak egzotikus lány-, mint fiúneveket. Mit szólnak mindehhez a nyelvészek? Ha valaki gyermekének olyan nevet akar adni, mely Szlovákiában szokatlan, vagy amelyről a helyi anyakönyvi hivatalban nem tudják, hogy férfi- vagy női név-e, az illetőt a bratislavai Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Stúr Nyelvtudományi Intézetéhez utasítják. Itt döntik el, hogy a választott nevet megkaphatja-e az újszülött vagy sem. — Hasonló kérvényeket csakugyan gyakran kapunk — erősítette meg a mondottakat dr. Milan Majtán és Matej Považej, és megengedték, hogy bepillantsunk a kartotékba, amelybe pontosan bejegyzik a jóváhagyott és az elutasított kérvényeket is. — Az anyakönyvi hivatalok rendelkezésére áll ugyan az anyakönyvi és házastársi fogok kézikönyve, amelynek- III. részében benne van a személynevek jegyzéke és az SZSZK Belügyminisztériumának függeléke, de ha valaki filmekből vett vagy kigondolt névvel Jelentkezik, mi vagyunk a döntőbírók. így például 1966-ban számos kérvényt kaptunk, melyben a Win netou, a Rybana vagy a Robinson név használatának engedélyezését kérték. Egyiket sem engedélyeztük, habár ezek a hősök, akik ép pen abban az évben jelentek meg a filmvásznakon — sokaknak szimpatikusak voltak. 1939-ben nem ajánlottuk a Rocco nevet, helyette indítványoztuk a Roch vagy Rochus régi történelmi nevet. No és nem meglepő, hogy 1971-ben sok anya akarta a lányának a Flőr nevei ... De ezt sem ajánlottuk. Az idegen nevek közül engedélyeztük a Jeanette fonetikai átírását — így lett belőle Žaneta. Meg is lepődtünk, hogy a táblázat 4. helyén a Jeanetta szerepel. Az anyakönyvi hivatalok nem mindig veszik figyelembe a mi utasításainkat. Az érdekesebb megenqedett nevek közül megemlíthetjük Areta (eredetileg Árettaj, valamint Erich és Erik mindkét alakját. Az utóbbi időben gyakran engedélyezzük például a Sven és Olaf stb. északi neveket. ® Az idegeneket bizonyára nem korlátozzák a személynév megválasztásában ... — Természetesen nemcsak az idegeneket, hanem más nemzetiségű polgárainkat sem. Így például magyar nemzetiségű polgáraink olyan neveket is adhatnak, mint: Csaba, Csernő vagy Csilla; a török nemzetiségűek például Ayse-t stb.. • Elvben milyen személyneveket nem lehet adni? — Személynévként nem szerepelhetnek személytelen nevek, vezetéknevek, nő nem kaphat férfinevet és ellenkezőleg, nem adható két személynév (például János Mária nevet nem kaphat ma az újszülött) és a személynevek nem lehetnek értelmetlenek. • Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy a személynév-választást sok minden befolyásolja. Említésük már például a filmek hatását ... — De nemcsak a filmek, hanem a politikai események is hatnak a névalkotásra. A Szovjetunióban pél. dául a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után egész sor név keletkezett: Iskra, Idea, Energia, Okt- jabrina, Traktor, Vladlen (a Vladimir és Leninből j. Marle na /a Marx és Leninből/,. Ezek közül azonban 1965-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa Jogi Bizottsága Anyakönyvi Ügyosztálya és a szovjet nyelvészek által kiadott kézi könyvben sokat nem ajánlanak. Más ilyen körülményeket, esemé nyékét is említhetnénk még, például: az űrrepüléseket — az űrhajósok neveit. Vagy a házias (bece) nevekből önállósult keresztneveket: például a Madlénából a Lena. ® Említette a szovjet nyelvészek személynevekkel foglalkozó publikációját. Létezik-e nálunk valami ehhez hasonló? — Sajnos, nem. A szovjet nyelvészek után tavaly a magyar kollégák is kiadtak egy munkát „Magyar személynevek“ címmel, amelyben többek közt foglalkoznak a névadás elveivel, lehetőségeivel, milyen szabályokat tartsanak szem előtt a szülők és az anyakönyvi hivatalok. Néhányat ezek közül megemlítenék, ezeket tanácsos lenne nálunk is bevezetni: a személynév nem egyezhet a vezetéknévvel, például: Péter Péter, nem rímelhet vele, ne legyen lehetséges a két névnek másfajta tagolása is, példá. ul Kandisz Nóra (Kan disznóra!. Hasonló publikáció nálunk nincs, pedig nagyon hiányzik, mert sem a szülők, sem az anyakönyvi hivatalok nem tudnak mire támaszkodni. Jó lenne, ha a szülők még a gyermek születése előtt olyan nevet választhatnának, amelyet be is írnak az anyakönyvbe. Így aztán nem kerülne sor csalódásokra. Hiányzik egy tanácsadó a szülők részére. Felesleges problémák Az ember nem hinné, hogy a személynevekkel kapcsolatos anyag összállításakor is problémákba ütközhet, melyek azonban javarészt feleslegesek. Az első ilyen probléma nyelvészeti jellegű: kerüljük az ilyen fogalmakat, mint: kereszt, keresztelő, keresztapa stb., mert ezek, habár tökéletes logikai és értelmi kö- töttségűek, de egyházi szertartásra vonatkoznak, s így a jelentéstartalmuk nem felel meg mai társadalmunk hasonló polgári eseményének. A helyi nemzeti bizottságokon tehát nem keresztélő, hanem névadó ünnepség van, és a csecsemő nem kereszt-, hanem személynevet kap, melyet nem a kereszt-, hanem a névadó szülők adnak neki. A másik probléma az, hogy a nemzeti bizottságok nem mindenütt fordítanak kellő gondot az ünnepélyes névadások megszervezésére. Pedig minden szülő álma, hogy gyermekét ünnepélyesen vezethesse be az életbe. Mivel az újszülött nemcsak szüleinek gyermeke, hanem a társadalomnak egy új tagja is, társadalmi szinten ezt a szerepet a névadó ünnepségeknek kellene betölteniük. Érthetetlen tehát — de megtörténik —, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai félvállról veszik ezt a nem is éppen lényegtelen kérdést. Ami lényeges Egyes szülők sokszor azzal, hogy gyermeküknek különleges nevet adnak, kifejezik azt a vágyukat, hogy maga a gyermek is rendkívü-’ li legyen. Kora ifjúságától eszerint nevelik a gyereket, sokszor tekintet nélkül adottságaira és képességeire. Más szülők meg úgy vélekednek, hogy ha már a vezetéknév semmitmondó, legalább a személynév legyen jellegzetes, különleges. Vagy egyszerűen csak a hétköznapias- ságból akarnak kitűnni azzal, hogy gyermeküknek környezetükben még e'ő nem forduló nevet adnak. Végezetül csak annyit: nem maga a név, hanem a gyermek nevelési módja a döntő. A név csak a polgárt jelöl', de jellemét nem. (A ZiVOT CIKKE NYÜMÄN) Lánc, lánc... A megunásig hordott lánc és gyöngylánc helyett ötletet kér egyszerű, házilag is előállítható ruhadíszre két barátnő. „A nyakban viselt sokszoros láncok, gyöngyök — a bizsueső — nagyon tetszik, de mégsem járhatunk mindennap feldíszítve, mint egy karácsonyfa“ — írják levelükben. Az ötvös jellegű nappali divatékszerek nem hival- kodők, tehát bármilyen alkalomra, minden öltözékhez viselhetők. A boltokban nagy választékban kaphatók a kitűzhető vagy láncra függeszthető brossok, klipszek. Divatossá teszik a szoknya-pulóvert, de illenek a mellényes öltözékekhez és azokhoz az olcsóbb kötött ruhákhoz is, melyeket szinte minden fiatal lány szívesen visel. És aki nem szereti a láncot, a fotónkon látható megoldást választhatja: a bársonyszalagon függő ötvös- brost. Régi és új tanácsok A piskótatésztát — ha roládnak akarjuk elkészíteni — borítsuk ki nedves szalvétára, úgy csavarjuk fel. Ha a tészta túl száraz, ne kísérletezzünk, vágjuk lapokra, úgy töltsük meg. Ha megkenjük cukros feketekávéval, megpuhul a tészta. Ha a kisütésre használt olaj habzik, akkor nem megfelelő a minősége, vagy víz került bele. Süssünk ki benne szeletekre vágott burgonyát, nem habzik tovább. A száraz zsemlét vagy kiflit, ha hideg vízbe mártjuk és pár percig a forró sütőbe tesszük, friss és ropogós lesz. Ha tortát sütünk, készítsük ki a hozzávalókat előre, s mindent mérjünk meg pontosan. A tojások fehérjét könnyebben felverhetjük, ha a tojásokat előzőleg hideg helyen tároljuk. Csak előremelegített sütőben „jön fel“ szépen a torta. A formának csak az alját kenjük ki, az oldalát nem, mert akkor csak a közepe magasodik fel. Legjobb, ha fóliával vagy vajas papírral béleljük ki a formát. A sütőajtót csak akkor nyissuk ki, ha már kb. félig megsült a torta. Tiszta kötőtűt szúrjunk bele, ha nem ragad rá a tészta, úgy biztosan megsült. Ha alul még nyers, felül pedig már pirul, takarjuk le a tortát papírlappal. Hasznos apróság Amikor egy edénybe vizet engedünk a falikút csapjából, egyik kezünkkel tartjuk az edényt, a másikkal a csapul „kezeljük“. Am ha a nagyobb edény megtelik vízzel, egy kézzel már nem tudjuk tartani. Ezért két— három milliméter vastag huzalból (lehetőleg nem rozsda sódéból) hajlítsunk horgot, s azt helyezzük a vízcsapra Így ha vizet engedünk a fazékba, annak egyik gülét a huzal- horogra akassthat- juk, a másikat megfogjuk, s a szabad kezünkkel könnyedén kezelhetjük a vízcsapot. EBDoacau
