Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
idén fokon szilárdítsuk a tervszerű irányítás elvét, tőkéik a tervezés színvonalát, fokozzuk az irányító munka je iránti igényességet, szilárdítsuk a fegyelmet és a sze- íelelősséget a feladatok teljesítéséért. A CSKP KB februári plenáris ülésének elnökségi jelentéséből.) A gyártási csarnokuk acélszerkezetét a budapesti Nikex külkereskedelmi vállalat szállította. Áprilisban, az erdők hónapjában társadalmunk figyelme fokozottabb mértékben irányul az erdők felé. Az erdők szerepe és jelentősége az emberiség történetében figyelemmel kísérhető és ismert lény. A kizsákmányoló társadalmi rendszerek ellentmondásai azonban lehetetlenné tették az erdők sokoldalú, az egész társadalom számára történő hasznosítását. Az uralkodó társadalmi osztályok saját célkitűzéseik megvalósítása érdekében már az ókorban megkezdték, a közép- és újkorban pedig folytatták az erdők irtását. Ennek az esztelen rablógazdálkodásnak ma Is élő bizonyságai a Balkán-félsziget, valamint a Közel- és Közép-Kelet tengerparti területeinek kopár, sziklás vidéke, főleg Jugoszlávia, Görögország, Törökország, Libanon és még számos más állam területén. A lejtős területek kiirtott erdeinek helyén megkezdődött a víz és a szél talajromboló munkája. A védtelen termőtalajt lesodorta a féktelenül lezúduló víz, amely aztán az alacsonyabban fekvő területieken gyakran katasztrofális árvizeket idézett elő. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeken ésszerű gazdálkodással biztosították az erdők fennmaradását, hosszú időn keresztül lehetővé vált nemcsak az ország folyamatos faellátása, hanem a víz romboló hatásának megakadályozása és a termőtalaj megóvása is. Az erdőket évszázadokon keresztül csupán nyersanyagbázisnak tekintették. A fejlett ipari társadalmak a fatermelés mellett azonban felismerik az erdők más irányú jelentőségét is, és igyekeznek ezt sokoldalúan hasznosítani. A cél már nemcsak a minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű faanyag megtermelése, hanem az erdők valamennyi, nevezetesen éghajlati, talajjavító, vízgazdasági, egészségügyi, esztétikai stb. hatásának bebiztosítása. A szocialista termelőviszonyok győzelme az egyes országokban lehetővé teszi az erdők célszerű és sokoldalú felhasználását a dolgozó társadalom széles rétegeinek érdekében. Természetesen kérdés az, hogyan használják ki ezeket a lehetőségeket. Az erdők szerepe hazánk gazdasági viszonyai között azért is jelentős, mivel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági szempontból az iparilag fejlett, de nyersanyagokban aránylag szegény országok közé tartozik. Ugyanakkor azonban meg kell jegyeznünk, hogy a meglevő hazai nyersanyagforrásainkat nem használjuk ki eléggé intenzíven. Közéjük tartozik erdeink fő terméke, a fa is. Ennek alátámasztására vizsgáljuk meg erdőgazdaságunk néhány fontosabb jellemzőjét. Hazánk összterületének 33,6 százaléka erdő, míg az egy hektár hasznosított erdőterületre, illetve az egy főre eső élőfakészlet 158,5, illetve 46,8 tömör köbméter (a továbbiakban m3). Ugyanakkor Európa erdősített- sége csupán 29,8 százalékos, míg az egy hektár hasznosított erdőterülete és az egy főre eső erdőfakészlete csak 76,7, illetve 24,1 m3. A felsoroltakból adódik, hogy mind élőfakészlet, mind pedig erdősítettség tekintetében hazánkban jóval kedvezőbbek a viszonyok, mint európai átlagban. Az erdőalap felhasználásának hatékonyságát valamely országban jól lehet jellemezni például az 1 m3 élőfakészletre eső fa-nyersanyagtermés értékének segítségével is. Sajnos — s ez rendkívül fontos üze'SZÓľsak ; léleset 3san csak nun- nun- zása íogy rtva enki nuneltédás, heSllarsök káránál igtesági índó F, I. FEJLŐDIK A JUBILÁLÓ BUČINA A zvolení Bučina faipari kombinát építése még 1946 ban, a felszabadulás első évfordulóján elkezdődött. A kombinát tehát Szlovákia iparosítási programjának első létesítményei iközé tartozik. A termelést éppen 25 évvel ezelőtt, 1947. május 10- én kezdték meg az első üzembe helyezett részlegen, a fűrésztelepen. A Bučina a fejlődés minden nehézségét sikeresen leküzdötte — beleértve az 1953-as kettős tűzvészt is —, és korszerű vállalattá fejlődött, melyben ma már mintegy 60 főiskolai végzettségű és 200 középiskolát végzett faipari szakember tevékenykedik. A vállalat fő feladata a kevésbé értékes bükkfanyersanyag értékes termékekké való feldolgozása. E tekintetben a vállalat egyedülálló nemcsak hazai, de európai viszonylatban is. A bükkfanyersanyag minőségét megőrző eljárások bevezetése által megoldották a nyersanyag egész évi egyenletes feldolgozásának problémáját is. A vállalat sikeres munkáját dicséri az is, hogy az erdőgazdaságban kitermelt bükkfa hasznosítását az eredeti 20 százalékról a jelenlegi 45—47 százalékra növelték. A vállalat 1947-től 1970-ig több mint 3,5 millió erdei köbméter bükk gömbfát és 250 000 erdei köbméter egyéb haszon- és tűzifát dolgozott fel. A termékek között van mintegy 11 millió impregnált vasúti talpfa, amely 8600 km hosszúságú vágány elkészítéséhez elegendő, 1,5 millió m3 deszkaanyag, 122 000 m3 bútoripari hasábfa, 9 millió m3 padlóburkolóanyag, mely mintegy 222 000 lakás padlózatának a befedéséhez elégséges, 328 ezer bútoripari forgácsdeszka és 108 000 m3 vízhatlan furnérlemez, mely az építőiparban 2 millió m2 fenyődeszkát takarít meg. A vállalat lépést tart a világ- viszonylatban tapasztalható fejlődéssel is. Jelenleg a száraz eljárással készülő farostos deszkák gyártását készítik elő. A gyártási folyamat bevezetése új, korszerű berendezések felépítésével jár, az új gyártási csarnokok acélszerkezetét például a budapesti Niikex külkereskedelmi vállalat szállítja, a szerelési munkákat azonban hazai vállalat, a košicei Kohóépítő Vállalat dolgozói végzik. Az építkezés üteméről Sykora Igor mérnöktől, a Bučina beruházási részlegének vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — A farostos deszkák gyártására szolgáló üzemrészleg felépítése 440 millió koronába kerül — mondja Sykora elv- társ. Eleinte komoly nehézségeink voltaik, 1970 decemberében azonban ezt az építkezést is a kötelező szövetségi kormányfeladatok közé sorolták, és azóta jól haladnak a munkák. Most sem rendelkezünk ugyan elegendő munkaerővel, de az építkezés kezdetén sokkal rosszabb volt a beivzet. A technológiai berendezésekkel is problémáink voltak, ma már ez a kérdés is tisztázódott — Kik a technológiai berendezések szállítói? — A technológiai berendezések fő résziét, tehát a deszkagyártás és a deszkák felületi megmunkálásának gépsorát Svédországból és Olaszországból importáljuk. A berendezés többi része hazai gyártmány. Magát a gyártási csarnokot teljes egészében Magyarországtól vásároltuk. A szerelést a košicei Kohóépítő Vállalat végzi. Az utóbbi időben valóban mindent elkövetnek, hogy az építmény minél gyorsabban elkészüljön. — Ez azt jelenti, hogy az építkezés ez idei feladatait minden tekintetben sikerül teljesíteni? Az idei feladatok rendkívül igényesek. Az építkezési munkákon kívül ugyanis a technológiai berendezések szerelésére is sor kerül, éspedig olyan terjedelemben, hogy már 1973 elején megkezdhessük a próbaüzemeltetést. Ha a kivitelező vállalatok, főleg a Kohóépítö Vállalat a továbbiakban is tartani tudja a jelenlegi tempót, szerintem enneik semmi akadálya nem lesz. UHRIN L. irofilú bányafolyosók fejtésében az F GH kombájn kezelői az Orlovai A. Zá- bányában új csehszlovák rekordot értek el és ezzel a SZISZ I. kongresszusa re vállalt kötelezettségüket is teljesítették. A sikeres munkához Ján Sivák- bányásztársainak az Ostrava-Karvinái Szénbányák vezérigazgatója Ladislav íérnök is gratulál. (CSTK felvételei) A plzeňi Škoda nemzeti vállalat elektrotechnikai üzemében szerelik a Brazília által megrendelt két hid- roalternátor első darabját. A hidro- altemátor a Sao Paolo államban épülő Promissao vízi erőmű számára készül. Képünkön a 13,5 méter átmérőjű, hat részből hegesztett sztator látható, melynek szerelését Stanislav Pták munkacsapata végzi. Még ebben az évben elkészítik a másik hidroalter- nátort is. tényező — az 1 m3 élőfakészletre eső ta- nyersanvag értéke európai viszonylatban mintegy 37,5 százalékkal magasabb, mint hazánkban. Ez a tény elsősorban a fafeldolgozó ipar viszonylag elavult szerkezetéből adódik. Nem tekinthető hazánkban kielégítőnek elsősorban a haszonfa felhasználásának mai szintje, mivel a felhasználásnak mintegy 71,3 százaléka esik a mechanikai és csak 28,7 százaléka az elsődleges vegyi feldolgozásra. Ezzel szemben európai átlagban ez az arány 59,2, illetve 40,8 százalékos. Megjegyezzük még, hogy az iparilag fejlett államokban a vegyi feldolgozásra kerülő fa-nyersanyag aránya állandóan emelkedik. Ugyancsak alacsonyabb hazánkban a háború óta eltelt években a fűrészáruk, furnírlemezek, valamint a papírgyártás növekedési aránya, mint európai átlagban. (Megjegyezzük még, hogy a felsorolt adatok európai átlaga minden esetben a Szovjetunió nélkü] értendő.) Az itt felsorolt néhány adat is meggyőzően bizonyítja, hogy hazánknak viszonylag nagyfokú erdosítettsége, erdeink aránylag egyenletes megoszlása az ország területén kedvező feltételeket teremt az ország faanyagellátásának és az erdők közjóléti szerepének fokozásához. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozik felülvizsgálni az erdők hatékonyabb kihasználásának feltételeit és lehetőségeit. Nem kevésbé fontos még megoldani azokat a műszaki és közgazdasági problémákat, amelyek lehetővé teszik a fafeldolgozó ipar kibővítését és modernizálását.. Eddigi eredményeink és a szocialista termelési viszonyok adta lehetőségek feljogosítanak arra a reményre, hogv a problémákat megoldjuk, s így megszilárdítjuk helyzetünket az erdőgazdaság és faipar területén mind hazai, mind pedig európai viszonylatban. ERDŐGAZDASÁGUNK S0K6LDALD JELENTŐSÉGE
