Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 105. szám, csütörtök

SZÓLJON HOZZÁ A szlovákiai ötletverseny, — a Szóljon hozzá akció — ami a dolgozó nőknek, a családoknak hivatott segítséget nyújtani, lassan de biztosan fejlődik az egész lakosságot mozgósító akcióvá. A fogyasz­tók, az állampolgárok részéről százával, sőt ezrével érkeznek megjegyzések, amelyekben kifo­gásolják a kereskedelmi, a kommunális és a műszaki szol­gáltatások rossz állapotát, a félkész- és kész ételek minő­ségét, vagy a gyerekgondozó létesítmények kedvezőtlen hely­zetét. A legjobb javaslatok ki­értékelése után ezekben a na­pokban kezdik keresni a meg­valósítás lehetőségeit. Mint ol­vasóinkkal már közültük, a versenyt a Szlovákiai Nőszövet­ség Központi Bizottsága, az SZSZK egyes minisztériumai és a fogyasztási és kisipari terme­lőszövetkezetek írták ki a já­rási, városi és helyi nemzeti bizottságok, üzemek, szövetke­zetek és szervezetek számára. Említést érdemel, hogy a ver­seny olyan feladatok megoldá­sát célozza, ami hozzájárul az állampolgárok igényeinek jobb kielégítéséhez és jelentős pénz­összeggel jutalmazza az ötletek megvalósítóit. Meglátogattuk a Považská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizott­ságot —, amely már a múlt év­ben a verseny kezdeti stádiu­mában belkapcsolódott az akció­ba, — és Augustin Štefina elv­társsal, a jnb szervezési ügy­osztályának vezetőjével beszél­gettünk az eddigi eredmények­ről. * A választásuk előtt ez az akció nagyon népszerű volt. Hogyan dolgozik az Önök bi­zottsága jelenleg? — A bizottságot még tavaly, az akció kezdetén állítottuk össze és tagjai azok az illeté­kes dolgozók, akik a legtöbbet segíthetnek. így például a ke­reskedelmi, a helyi gazdálko­dási és az oktatásügyi osztá­lyok vezetői, a Szlovákiai Nő­szövetség járási bizottságának titkárnője, egyszóval olyan emberek, akik realizálni hiva­A „Szóljon hozzá“ akció jó ja vas la ta inak meg va 1 ósítása olyan feladatokat foglal magá­ba, amelyek megoldása nem minden esetben könnyű. De az akciót azért nevezik ötletver­senynek, hogy az emberek tör­jék egy kicsit a fejüket, ha köz­érdekű dolgokról van szó. Martinban például mondogat­hatták: Könnyű nekik Bratisla­vában beszélni, hogy keressünk üzletek és vendéglők számára alkalmas helyiségeket! Lehet, hogy ott se szeri, se száma az ilyen helyiségeknek. Csakhogy hol található Martinban ilyes­mire alkalmas pince? Erről a városról köztudott, hogy lakóit valaha „pocsolyásoknak — mo­csarasoknak“ hívták. A vá­ros történelmi részének nem lehettek rendes pincéi, mert a talaj össze tétel erre nem volt alkalmas. De mégis megpróbál­ták a látszólag lehetetlent, a „pocsolyákon“ épült városban olyan pincehelyiséget találni, melyeket előkelő létesítmé­nyekké alakíthatnának át. Ez még azelőtt történt, mielőtt a versenyfeltételekből megtudták, hogy a szolgáltatások, üzletek, közellátás stb. számára szer­zett helyiségeikért jutalom, pré­mium jár... A Martini Vendéglátóipari Vállalat igazgatója Jozef Mejo elvtárs felhívást tett közzé, hogy aki a városban ilyen pin­cehelyiséget talál, jutalomban részesül. Mivel a jutalom álta­lában tettre ösztönöz, — talál­tak pincét. A városi nemzeti bizottság volt épületében. A fel­fedezett helyiségekben még eb­ben az évben megkezdik a munkát és Martin egy új, de különleges — nappali üldögé- lésre alkalmas — létesítmény­nyel gazdagodik. Mejo elvtárs további tervek­ről, akciókról is beszélt, me­lyekkel vállalatuk bekapcsoló­dik <a Szóljon hozzá akcióba. tottak és realizálhatják az öt­letversenyből eredő feladato­kat. • A múlt évben az akció fő célja az volt, hogy összegyűjt­se a tematikai feladatuk meg­oldását célzó észrevételeket. Ilyen szellemben dolgozott az Önök bizottsága is. Milyen ta­pasztalatokra tettek szert? — Nagyon sok javaslat, in­dítvány érkezett arra vonatko­zólag, mit hogyan kell megolda­ni. Néhány nappal ezelőtt mindezt járási bizottságunk megvitatta,'összehasonlítotla a verseny feltételeivel, majd sok­szorosítottuk és elküldtük a A verseny egyik feladata így hangzik: A turistaidény alatt, vagy egész évi üzemeléssel, ételek és alkoholmentes italok (ez feltétel) éjszakai árusítását biztosítani a fő turista útvona­lakon. A martiniak járásukban két ilyen létesítményt akarnak létrehozni. Egyiket a járás egyik, másikat a másik végén. A terepet már kinézték, az em­bereket is kiválasztották. Ezzel is hozzá akarnak járulni, hogy a turisták a lehető legjobban elégedettek legyenek a túróci szolgáltatásokkal. Ha már turistákról és kirán­dulókról beszélünk, említésre méltó a vendéglátóipar követ­kező kezdeményezése is. Vrút- kytól nem messze áll a valaha híres Bagár-turistaház, ahová a közeli- és távoli környék la­kói is szívesen eljárogattak, mert a turistaház gyönyörű és a kényelmesebb turisták számá­tl cikkeket összegyűjtik, elszál­lítják, majd a javítás után visz- szaszállítjáik a fogyasztónak. Bizonyos, hogy a nők szívesen fogadják ezt az újítást, hiszen sok időt takaríthatnak meg ál­tala. — Nehezebb lesz az olyan feladatok megvalósítása, mint például a volt üzlethelyiségek eredeti célokra való felhaszná­lása. De ezt is igyekszünk meg­valósítani. így például Lednic- ké Rovnén egy épületet már visszaadunk a kereskedelem­nek. Ha felépítjük Pov. Bystri­cán az irodaházat, akkor ezt az épületet is átadják a kereske­delemnek. ' — Apránként..., de úgy vél­jük, hogy ha minden járásban legalább így apránként igye­keznének realizálni a verseny­ből eredő helyes javaslatokat, akkor ez szlovákiai méretekben azt jelentené, hogy költséges beruházások nélkül jelentősen emelkedne az üzlethelyiségek száma. És ez az akció éppen azt a célt szolgálja, hogy feltárjuk és kihasználjuk a tartalékokat. — Bizonyosan jelentős több­lettel gazdagítanánk egyrészt népgazdaságunkat, de ami még lényegesebb, elősegítenénk az állampolgárok igényeinek kielé­gítését — ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusának határo­zata is kijelöli — azzal, hogy bővítjük és minőségileg javít­juk a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokat és a keresgélésre szánt időt jobban kihasználhat­ják a munkájukban vagy a sza­bad idejűikben. — Az ötletverseny járási bi­zottságának utolsó ülésén fog­lalkoztunk az oktatás- és az egészségügy helyzetével is, és az adott feltételek lehetővé te­szik, hogy nemcsak mi biztosít­hatunk jobb előfeltételeket a gyermekeink és az ifjúságunk iskolán kívüli nevelésére, ha­nem maga az ifjúság is támo­gatja az akciót. Néhány helyi­séget átalakítunk, hogy alkal­mas legyen kulturális és test- nevelési tevékenységre, és úgy gondoljuk, hogy a fiatalok vi­szont aktívan segítenek az olyan közérdekű munkákban, mint a parkok, zöld övezetek karbantartása, vagy a lakótele­pek környékének tisztántartása. Az akció tehát ösztönöz és segít... MARGITA PLISTILOVA ra is könnyen elérhető helyen fekszik. Vezetője a híres mesé­lő, példás vendéglátó, a szlo­vákiai hegyek sokéves erdésze, Bagőr bácsi volt. Bagár bácsi meghalt, az emberek még so­káig emlegették, de a turista­ház elnéptelenedett. Nemrég a Martini Vendéglá­tóipari Vállalat vette gondozás­ba a turistaházat, rendbehoz­ták s a hegyek vagy a Bagár- turistaház (mert ez a név már rajtamaradt) kedvelői ismét szállingózni kezdtek az ismert ösvényeken a szép környezetbe. A vállalatnak még további ter­vei vannak, például pionírtá­bort akarnak építeni a közel­ben. — Mindent lehet, csak akar­ni kell — mondta Jozef Mejo elvtárs. Például a járási párt- bizottság gazdasági bizottsága feladatul tűzte ki a félkészáruk előállítását és árusítását. Most azon gondolkodnak, hogy ki miben segíthetne? A mi válla­latunk hajlandó, e terv meg­valósításához különféle félkész áruk gyártásával hozzájárulni. A z egységes földművesszö- vetkezetek vezetőinek ma már szinte egyáltalán nem okoz semmi nehézséget, hogy egyre nagyobb távlatokban kell tervezni a termelést. Ezt a tulajdonságot régen kialakí­totta bennük az a tény, hogy a mezőgazdaságban sohasem térülnek meg egyik napról a másikra, a beruházások. Leg­többször csak hosszú évek múl­tán mutatkozik meg a gondos körültekintéssel végzett munka ere d mé n ye. Fő ldm ű vessző ve t ke - zeteink vezetőinek, tagjainak azt sem szükséges megmagya­rázni, hogy az eddiginél na­gyobb sikerek érdekében szü­net nélküli lankadatlan szorga­lommal kell dolgozni a termelés valamennyi szakaszán. Hasonlóan vélekedik erről Bartakovics István, mérnök, a Dolný Peter-i (Alsópéter) 2700 hektáron gazdálkodó szövetke­zet elnöke is. A jónevű fiatal szakember minapi beszélgeté­sünk során elújságolta, hogy több mint hatszáz tagú szövet­kezeti közösségük ritka szép eredményekkel zárta a tavalyi esztendőt. A kétmillió 300 ezer koronára tervezett tiszta jöve­delem helyett a gazdasági muta­tók és a tervteljesítések mérle­gelése után összesen hat és fél millió koronát könyvelhettek el a jól végzett munka ellenérté­kéül. A növénytermesztés min­den szakaszán, valamint az ál­lattenyésztés tojástermelő és baromfitenyésztő részlegén egész éven át kifogástalanul jól dolgoztak a szövetkezet tag­jai. Valamivel voltak csak sze­rényebbek a gabonatermesztés és a sertéshizlalás eredményei. Ennek ellenére azonban teljes mértékben fedezve van az efsz tartalékalapja és szép összeg jutott a közös betétszámlára is. A tavalyi jó gazdálkodás nyo­mán a szövetkezet öszvagyona elérte már az ötvenmillió koro­nát. Továbbá azt sem lehet le­becsülni, hogy adósság, illetve teher nélkül lehetett megkezde­ni az idei évre meghatározott tervfeladatok teljesítését. U jabb, a tavalyinál jóval nagyobb feladatok elé ál­lított bennünket a hetvenkettes esztendő — magyarázta a szö­vetkezet elnöke. Gazdaságunk minden egyes részlegén jelen­tős termelésnöveléssel számo­lunk. Ezért ezidei tervfelada­taink maradéktalan teljesítése érdekében már az esztendő kezdete óta minden tekintetben jó munkát igyekszünk végezni. A téli hónapok folyamán mű­helybrigádunk a tavaszi mun­kák megkezdéséhez szükséges valamennyi erő- és munkagé­pet idejében megjavította. így nem ért bennünket felkészület­lenül a korán beköszöntött ta­vasz. A talajmunkákat agro­technikai határidőben sikerült elvégezni. Nem késlekedtünk az árpa vetésével sem. Rövid idő alatt 280 hektáron földbe ke­rült a mag. Ezzel szinte egy­szerre kezdődött a munka a hetvennégy hektáros szőlészet­ben is. Az utóbbi hetek száraz időjárása ellenére aránylag jó magágyat tudtunk készíteni a cukorrépának. Közel ötszáz hektáros vetésterületen már jó ütemben folyik a kukorica ve­tése. Az idei tavaszon egy új mun­kafolyamat részleteivel is meg­ismerkedtek a hetvenhektáros kertészet dolgozói. Ugyanis el­ső ízben termesztenek zöldséget fóliasátor alatt a környék egyik legjobb szövetkezetében. Több mint egy hektáros terüle­ten már az új módszerrel nevel­ték elő a paprika, a paradicsom és más zöldségfélék palántáit. — Kertészetünket elsősorban zöldpaprika termesztésére sza­kosítottuk — mondta az elnök. Az utóbbi időben ugyanis je­(CSTK) — Az ostrava-karvinai szénmedence bányászai az év ele­jétől 77 670 tonna szenet jövesz- tettek terven felül. Jó teljesítményt nyújtottak áp­rilisban is, amikor a tervet 101,7 százalékra teljesítették, és ez 32 895 tonna szenet jelent terven felül. A szénmedence ostravai részén a legjobb eredményt a TariC-bánya érte el, ahol a ter­vet 117,5 százalékra teljesítették, továbbá a Hlubina-bánya 105,5 százalékos termelésével. A karvi- nal részen 105,1 százalékos ered­ménnyel legsikeresebb volt a lentős mennyiséget termelünk exportra. A felvásárló üzem közvetítésével Németországba küldjük az árut. Exportfelada­tunk teljesítése érdekében ve­zettük be a fóliasátras zöldség- termesztést, ami összesen több mint kétszázezer koronás beru­házást igényelt. — Mikorra térül ez vissza? — Még nincsenek pontos fel­méréseink a fóliasátras zöld­ségtermesztésről, mert minden gazdaságban, ahol már koráb­ban is alkalmazták az új mód­szert, más-más szempontok alapján készítették el az érté­kelést. Egyelőre tehát nehéz lenne megmondani, hogy melyek a maximálisan elérhető ered­mények. Egy valami azonban bizonyos. Ha az említett módon termesztett zöldségféléket pri­mőráruként sikerül piacra ad­ni, akkor szép jövedelemre számíthatunk. így természete­sen rövid időn belül megtérül­nek a költségek is. Milyen távlati terveik van­nak? Cízövetkezetünk távlati fej­^ lesztésének alapját azok a belterjességi irányzatok ké­pezik, amelyek révén a lehető legrövidebb idő alatt jelentő­sen tudjuk növelni a mezőgaz­dasági bruttótermelést. Ez idő tájt mindennél fontosabb a nö­vénytermesztés szakosítása, amelynek termékei csaknem kivétel nélkül bevételi jelle­gűek. A gabonafélék vetésterü­letének és hektárhozamainak növelése mellett nagy gondot fordítunk a szőlőtermesztésre is. Az ötéves tervidőszak végéig összesen ötven hektár szőlőt fogunk telepíteni. További fon­tos feladatként az öntözőrend­szer kiépítését kell megemlí­teni, ugyanis ezen a vidéken többnyire kevés a csapadék, s termőföldjeink legnagyobb ré­sze homokos talaj. Viszonyaink között a hektárhozamok jelen­tős növelése kimondottan csak öntözéses termesztéssel valósít­ható meg. Komoly feladatokat kell teljesítenünk az állatte­nyésztésben is. A következő időszakban elsősorban a tejter­melés növelésére és a sertéste­nyésztési módszerek javítására fogunk nagy gondot fordítani, Nemrégen Vajda Tibor mérnök- zootechnikus vette át az állat- tenyésztés irányítását. Hozzá­értésének már szép eredmé­nyei mutatkoznak. Semmi kétség nem fér azon­ban a termelés egyéb részlegei­re meghatározott tervfeladatok teljesíthetőségéhez sem. A ga­bonatermesztésben a tavalyi kísérletek jó eredményeinek alapján már aránylag nagy te­rületen vetették el a legújabb perspektív szovjet búzafajtákat, az Aurórát, a Kaukázust és a Jubilejnát. Ezek fejlődését rendszeresen ellenőrzik és ösz- szehasonlítják a korábbi Miro- novi búzával. Szép sikerekkel büszkélkedhetnek a szőlészet pincemesterei is, hiszen a szö­vetkezet Rizling és Tramin faj­ta borával ezüstérmet nyertek a múlt évben Bratislavában megrendezett nemzetközi bor­versenyen. A pincemestereket különösen akkor illeti dicséret, ha azt is elmondjuk, hogy a korszerű borkezeléshez nélkü­lözhetetlen berendezésekkel még nem rendelkezik a szövet­kezet szőlészete. Ennek ellené­re díjnyertes borukat felvették az idei budapesti borvilágver­seny listájára. Corjában a termelés többi & szakaszán is hasonló ki­váló eredményekkel lehetne csak jellemezni a jóhírű föld­művesszövetkezet gazdálkodá­sát, hiszen a szakosítás beveze­tésével a közösben szorgosko- dók egyre közelebb kerülnek már a nemrégi messzi távlatok­hoz. LALO KAROLY SZISZ bánya, utána következett a Dukla-bánya 103,7 százalékot eredménnyel. A sokolovi szénmedence bar­naszénbányáinak és brikett gyárának dolgozói áprilisban 1 617 281 tonna szenet termeltek ki. Ez a mennyiség 4281 tonnával több a tervezettnél. A munkakezdeményezés fejlesz­tése főleg a feltárási munkála­toknál volt észlelhető. Terven feliil 250 000 köbméter földréte­get takarítottak el a fejthető széntartalékok felett. Több mint hárommilliós költséggel épült Veiké Kapušanyban (Nagy­ka poson) a Szolgáltatások Háza. A város lakói bizonyára örülnek az új létesítménynek. ITóthpál Gyula felvétele) Hogyan kerestek Martinban pincét... BÍNYÍSZM KM) MHEtBM Költséges beruházások nélkül járás valamennyi nemzeti bizott­ságának. Azzal, hogy a váro­sokban és a községekben is ala­kítsák meg az akcióból eredő feladatok teljesítésével foglal­kozó bizottságokat. Továbbra is mozgósítani akarjuk állam­polgárainkat és a nemzeti bi­zottság újonnan megválasztott funkcionáriusait erre a nagyon hasznos munkára. • Megjelölheti konkrétan azokat a feladatokat, amelyeket a verseny keretében valósíta­nak meg? — Javaslat nagyon sok van, szeretnénk ezeket még ebben a hónapban komplex módon fel­dolgozni, majd az egyes váro­sokban és községekben fokoza­tosan megvalósítani. Például a helyi gazdálkodás szakaszán önsegélyes módon alkarunk né­hány központi jellegű község­ben kis szolgáltató házakat építeni, továbbá ebben az év­ben akarunk megnyitni hét új szolgáltatási üzemet. Tervezünk olyan szolgáltatásokat is, hogy a gyárakban, ahol sok a női alkalmazott, bevezetik az úgy­nevezett begyűjtő napokat, ami­kor is a javításra váró ruháza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom