Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám, péntek

A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház új köntösben, esti meg- világításban. (ČSTK felvétele) Új módszerekkel Amikor utoljára jártam a rož- ftavai (Rozsnyó) városi könyv­tárban, az ifjúsági részlegben egy könyvtárosnő a hétfejű sár­kányról mesélt. Pöttömnyi srá cok és kurtaszoknyás lányok hallgatták, s közben a gonosz sárkány levágott fejeit számlál gatva tanulták az összeadás és a kivonás egyszerű műveletét. Most, öt év után, a könyvtár ban újra a régi légkör fogad. A pedagógusművészet — hadd nevezzem így! — élményt és tu­dást sarjasztó játszi könnyedsé­gének varázsa itt lapul most is a teremben. Gondosan váloga tott könyvek, színes rajzok, íz­léses környezet! Egy könyvso rok közül kikandikáló törpe egy szóba sűrít mindent: Meseor szág! S a gyerekek? A legki­sebbek? — Rendszeresen olvasnak — siet a válasszal Edita Hlašková, a könyvtár metodikusa. — A kis­diákok kedvelik a mesésköny veket. — És a nagyobbak? — A kötelező olvasmányokon kívül főleg a kalandregényeket és az útleírásokat keresik, ezért ezeket — bár a könyveket kor­osztályok szerint helyeztük el a polcokon — külön is csoporto­sítottuk. Végignézek a sorokon. A könyvek közé helyezett külön­böző színű műanyaglemezek éle­sen tükrözik a csoportosítást. — A serdülők, sajnos, keve­set olvasnak — méltatlankodik Galová Mária, a könyvtár ve zetője. — Túl sok időt szentel­nek a táncnak és a zenének. Nem ítélem el őket, szórakozza­nak, de gondoljanak a tanulás­ra, a művelődésre is. Az ifjúsági irodalom termé­ben egyébként 10 300 kötet ta­lálható. 1475 fiatal olvasó 49 571-szer kölcsönzött ki köny­vet az elmúlt év folyamán. A szépirodalom mindhárom szaktermében hasonló látvány fogad, mint a« előbbiben. A többszínű mfianyaglemezek itt is a könyvek csoportosításáról árulkodnak. Könnyű megállapí­tanom: a 20 180 kölet között a klasszikusok művein és a leg­újabb prózai alkotásokon kívül ma élő költőktől is szép szám mai akadnak könyvek. Figye­lemre méltó eredménynek szá­mít az, hogy tavaly 1928 olva­só 59 983-szor kölcsönzött ki szépirodalmi alkotást. Ebben a részlegben kapott helyet a politikai és az isme­retterjesztő irodalom is 12 380 kötettel. A könyvkölcsönzés ezekből a könyvekből az előző évben 17 104 volt. A könyvtárhelyiségek megte­kintése után egy kis láda, az olvasóteremben példás rendben sorakozó újságok és folyóira­tok, s a katalógusban is alkal­mazott eredeti ötletnek számító színes műanyaglemezek keltik fel érdeklődésemet. — A katalógusban az egyes színek egy-egy hónapot jelöl­nek — magyarázza Edita Blaš- ková könyvtárosnő. így min­dig tudjuk, kinek küldtünk figyelmeztetést és kinek kell küldeni. A láda az olvasók könyvekkel kapcsolatos, kérdé seinkre írt válaszainak össze­gyűjtésére szolgál. A helyes válaszadók között jutalmat sor­solunk ki. Az igazgatónő a könyvtár munkájának tavalyi értékelését ma megkaphassa a tényleges élmény dimenzióit. Az örök na­pok oltárát jelképező szkulptú- rája éppen úgy a hazai plasz­tika mesterei közé emeli, mint átlényegült figurái, vagy a sú­lyos mondanivalót hordozó „ka­lodába zárt“ gnózis elnevezésű agy-revelánsa, melynek jelen­tősége jóval több, mint figye­lemre méltó. Kiss Sándor képzőművészeti műveltsége, tájékozottsága, mű­vészi hajlama és tehetsége vi­szonylag gyorsan vezették el jelenlegi kifejezési formáihoz. Főiskolai tanulmányait Frhňo Štefunko és Vincent Hložník professzoroknál végezte el (1957—1961). Több egyéni és csoportos kiállításon vett részt 1964 óta, ahol módjában volt bebizonyítani sokrétű munkás­ságát. Legutóbb, 1970-ben a po­zsonyi Cyprián Majerník-terem- ben volt egyéni tárlata. Ábrázolói megközelítésénél a művészi látás több változatát alkalmazza. Többféle háttér ta­pintható ki alkotásai mögött, ami előnyösén mélyíti el és szí­nezi is művészetét. Vallja, hogy csak az a művész vállal szoli­daritást az emberiség nagy problémáival, aki időszerű fel­adatokhoz kapcsolódó műveket alkot; aki egy haladó, fokról fokra emelkedő eszmény érde­kében ténykedik; aki alkatának megfelelően már messzebb te kint; akinek művészi érzékeny­ségében jövőnk közelebbi vagy távolabbi igazságai, kérdés- komplexumai körvonalazódnak. Kiss Sándor nyilván azt is tud­ja, hogy nemcsak azok az igaz­ságok mérvadók, amelyek egy szűkén értelmezett pragmati­kus ügyrend szerint tűnnek igaznak, hanem azok is, ame­lyek nagyobb perspektívában válhatnak igazán társadalmunk közművelődésének részesévé Végső soron a képzőművészet feladata, hogy az élet minden­napos Jelenségeiben mutassa meg a társadalom új vonásait, a munka közben adódó problé­mákat, így fejezvén ki gondola­tainak eszmeiességét. Tehát azt, ami végső soron alkotójának a témához való viszonyában rej­lik. S abban az ítéletben és kö­vetkeztetésben fejeződik ki, amelyet a művekben rejlő ta­nulság hordoz magában és amit az elénk tárt mondanivaló fejez ki a maga hatáskörének mához alkalmazkodott, reálisan értel­mezett gondolattársításaiban. És ez már filozófia, pontosabban filozófiai mélységű helyzet és emberismeret, amelyet itt lát­ható nyolc alkotásában is ész­lelhetünk és teljes terjedelmé­ben felfedezhetünk. SZUCHY M. EMIL keresi elő. Ebből kitűnik, hogy a város 11 701 főt számláló la­kosságának 29 százaléka tag­ja a könyvtárnak. Egy lakosra 3,66 könyvkölcsönzés esik. Mindez szép eredmény. A 16 éve a könyvtárban dolgozó Ga­lová Mária joggal jegyzi meg: — A könyvtárnak 1952-ben mindössze 3200 kötete volt. A város lakosságának 7,9 száza­léka volt tagja a könyvtárnak, s egy lakosra 0,8 könyvköl­csönzés esett. — Hány könyvet vásárolnak évente, és szaporodik-e az ol­vasók száma? — érdeklődöm. .— Évente állag 3500 könyvet vásárolunk, s mintegy 300 ol­vasót jegyzünk be a tervezet­ten felül. Az 1970. év az utób­bi szempontjából rendkívül si­keres volt, ugyanis 1800 olva­sóval több iratkozott be, -mint amennyire számítottunk. Egyéb­ként könyvtárunknak Nadabu- lán, Čučmán (Csocson) és a Vargadombon fiókrészlegei van­nak, melyek szintén jól működ­nek. Munkánk nagy része je­lenleg a könyvek megszerette tésére és a munkásmozgalom­mal kapcsolatos könyvek pro­pagálására irányul. E célból gyakran rendezünk pedagógiai jellegű beszélgetéseket és könyvkiállításokat. A könyvtár vezetője a továb biakban még elmondja, hogy pillanatnyilag a politikai és az ismeretterjesztő irodalom külön részlegbe való sorolásán fára­doznak. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az egy lakosra eső könyvmennyiség, valamint az egy lakosra eső könyvköl­csönzésben szlovákiai méretben első helyen álló könyvtár ál­landóan új módszerekkel kí­sérletező dolgozói megérdemlik az elismeresl. tözséR LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ A FÜSTGÁZMÉRGEZÉSRŐL Gyermekek és felnőttek egy­aránt ki vannak téve egy olyan mérgezés veszélyének, amely megelőzésének fontosságát ke­vesen veszik komolyan. A szén- monoxid (CO)-mérgezésre gon­dolok. E légnemű anyag na­gyobb koncentrációban beléle­gezve igen sok esetben hirte­len eszméletlenséget és halált is okozhat, mégpedig gyakran anélkül, hogy a mérgezést kez­deti tünetek árulnák el. Ha je­lentkeznek is tünetek, ezeket eleinte nehéz megkülönböztetni az altatószer- vagy az alkohol­mérgezéstől. A mérgezés sokszor főfájás­sal kezdődik, amely a halánték és a homlok tájékára korlátozó­dik. A légzés szaggatottabb, nehezebb még a legkisebb izom­munkánál is, később már teljes nyugalomban is. Erős szívdobo­gás, izomgyengeség, hányinger, hányás és különösen gyerme­keknél hasi fájdalmak, hasme­nés, émelygés, fülzúgás, látási zavarok — ezt érezheti a mér­gező füstgáznak kitett ember, ha kisebb telítettségben hat rá a szénmonoxid. Nagyobb kon­centráció esetén az embert semmi sem figyelmezteti, hirte­len esik össze, elveszti eszméle­tét. A szénmonoxid azért oly ve­szélyes a szervezetre, mert ki­szorítja az oxigént a vér he­moglobinjából, és súlyosabb esetekben teljesen megbénítja a légző- és a szívrendszert. A szénmonoxid mérgezés súlyos károsodásokat okozhat az agy­ban is. A füstgázmérgezés egyik leg­fontosabb tapasztalata, hogy a mérgezettnél csökken az ítélő képesség és az akaraterő. A leg­többször még akkor sem hagyja el a helységet, ha észreveszi, hogy veszélyben van és ha még lehetősége volna rá. A szénmo- noxid-mérgezés talán a leggya­koribb háztartási és ipari mér­gezés, aminek többek közt az az oka, hogy a CO szinte min­denütt előfordul. Pl. kályhával fűtött, szellőzetlen szobában, garázsban, autóban, kazánház­ban, égetőkemencénél, bányá­ban, különböző fémek és vegyi anyagok gyártásánál stb. Az érdekesség kedvéért szá­zalékban is kimutathatjuk, mennyi szénmonoxidot tartal­maznak egyes összetett gázok: A CO-tartalom a füstben 5 szá zalék, a dohányfüstben 0,5—1,0 százalék, a kokszgázban 7,0 szá­zalék, a világítógázban 10,0— 15,0 százalék, a gépkocsik kipu­fogó gázában 6,3—13,5 százalék, a generálorgázban 30,0—34,0 százalék, a kohógázban 30,0 szá­zalék, az alumínium olvasztóke­mence gázában 32,2 százalék, a vízgázban 37,0—39,0 százalék. Szerencsés esetben, ha a mér­gezettet idejében kijuttatjuk a szabad levegőre, az oxigén, amely a szervezetbe jut, folya­matosait kiszorítja a szénmono­xidot a vérből. Ha szükséges, mesterséges légzést kell alkal­mazni elsősegélyként. Minden mérgezésnél orvost kell hívni. A füstmérgezés olyan baleset, amely megelőzhető! Á munkahe­lyeken tartsuk meg a biztonsá­gos munka alapkövetelményeit. Bányában, földalatti vasút vagy alagút építésénél robbantás után fordulhat elő magasabb CO telítettség a levegőben. Na­gyobb a szénmonoxid-koncent- ráció a gázgyártás, a kohászat és az acélgyártás folyamatai­ban, s olyan vegyi anyagok elő­állításánál, amelyeknek a CO gyártási alapanyaga, pl. oxál- sav, hangyasav, aceton, metilal- kohol stb. Egyes motormeghajtású köz lekedési és gépi eszközök CO- inérgezés szempontjából akkor válnak veszélyesekké, ha a mo­tortermelte gáz a zárt gépház­ban, a kocsi belsejében, a repü­lőgép fülkéjében, a garázsban reked. Az utóbbi években a ha­zai lapok is sok olyan halálhírt közöltek, ahol a gázmérgezés oka az volt, hogy az elhunyt pl. zárt garázsban járatta a motort vagy nem vette észre, hogy a kazánházban széngáz van. Jóvátehetetlen gondatlanság, ha gyermekek tartózkodnak olyan helyiségben, ahol szén­gáz képződik. Sokszor kezelik a kályhát gyermekek, akik nem értenek hozzá. Felnőtteknél is előfordul, hogy kinyitják a gáz­csapot, de elfelejtik meggyújta­ni. A széngáz, akárcsak a vilá­gítógáz a falakon is átszivárog­hat. S így sorolhatnánk a lesel-' kedő veszélyeket, a mérgezések lehetőségeit. Gondoljunk arra, hogy az emberi, különösen pe­dig a gyermeki szervezet érzé­kenyen reagál a szénmonoxidra és más vegyi ártalmakra, a fon­tos szervrendszerek fulladásos bénulása halált jelenthet, s az elvesztett élet — pótolhatatlan. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 1972 V. 2B. KISS SÁNDOR KIÁLLÍTÁSA A DUNAMENTi MÚZEUMBAN František Gibala és Pataki Klára tárlata után újabb szob­rászművész mutatkozik be a Dunamenti Múzeum kiállítási termében. A hidaskürti születé­sű (1935) és Nitrán tevékeny­kedő Kiss Sándorról van szó, aki fegyelmezetten és céltuda­tos aszkézissal szerkeszti meg alakjait és alakzatait. Semmit sem bíz a véletlenre. Olykor statikusnak tűnő koncepciói pontosak és határozottak. Tisz­teli az anyagot, érzi az elkép­zelt téma végrehajtásának stí- lus-szerkCzetét. így adja meg egyszerűnek látszó figuráinak, ember-formájú tárgyainak és azok hangsúlyos részeinek ma- gasabbrendű racionalizmusát. A keresés és a felfedezés után nyilvánvaló célja a gon­dolati és a kivitelezési megol­dások birtoklása. Az egyik kom­pozícióját az erők és a mozgá­sok jellemzik, a másikat a rusztikus egyszerűség, a harma­dikat a monumentális igény, a negyediket a szuggesztív gon- dolatközvetítés, a néző felé áradó tényleges szilárdság, .i különböző összefüggések, hatá­sok és gondolattársítások kohe­renciája, hogy így szemléltesse és magyarázza a kreatív művé­szet jelenlétét faragásainak ki fejező erejében, alkotásainak expresszivitásában. Ha az egyes művészeti irány­zatok és stílus-rendszerek (moz­galmak és törekvések) létrejöt­tének történelmi feltételeit, előzményeit, belső Meghatározó sajátosságait vagy más művé­szi ágakba való éthullámzását vizsgáljuk, észre vesszük, hogy mindig a tartalmak tették in­dokolttá az anyagok felhaszná­lását. A mondanivaló határozta meg tehát a formai aspektust, az optikailag érzékeltető, gon­dolkodásra ingerlő mondaniva­ló szoborrá — képpé való át­alakítását. Kiss Sándor munkamódszere a figurális alakzatok belső moz­gását, az összefüggések konk­rét hatását szemlélteti. így szobrainak ritmusa, tárgyi di­namikája, kompozíciós részle­tessége a funkció azonosság következtében egymást fedezi, szinte egy ide jüsít i és maradék­talanul kedvező hatást vált ki. A megmunkált fatönk így szim­bólummá vagy akár konkrét alakká minősül. Az emberi lest, vagy más figurális alakzat sa­játos formát ölt, áthatja a tu­datos szerkesztés és a részle­tek egymásközti viszonya is alárendelődik az alkotói elv fe­gyelmének. Ez a kompozíciós megnyilvánulás szinte metafizi­kus kapcsolatokat teremt; me­taforák keletkeznek, vallomá­sok és tiltakozások tárgyiasod- nak, hogy a tartalom és a for­(Molnár János felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom