Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-24 / 120. szám, szerda
A felvételen: A távol-keleti Szovjetszkaja Gavany kikötő. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Mm nagas rangú szemeiviségek fogadására készül A lengyel külpolitikai napiár június első felében három kiemelkedő nemzetközi ese ményt jelez. Gyors egymásutánban Nixon amerikai elnököt, majd Fidel Castrot, a kubai forradalmi kormány miniszter- elnökét és Tito jugoszláv állam főt várják varsói látogatásra. Nixon elnök Teheránból május 31-én ktfső délután érkezik meg a Visztula-parti fővárosba, ahol mintegy 24 órát tölt. Ezalatt az ország legkiemelkedőbb személyiségeivel folytat eszmecserét. Nem kétséges, hogy a megbeszélések központjában a kétoldalú kapcsolatok, ezen beiül pedig a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségei állnak. Varsóban mindenekelőtt emlékeztetnek Piotr jaroszewicz miniszterelnök legutóbbi parlamenti beszédének megállapítására: pozitívan értékeljük, hogy az Egyesült Államok a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére törekszik országunkkal. Ez teljesen egybevág a lengyel kormánynak azzal a törekvésével, hogy fejlessze a mindkét fél számára hasznos együttműködést. Ezt megelőzően Maurice Stans amerikai kereskedelmi miniszter varsói látogatása alkalmából kijelentette: „A lengyel-amerikai kereskedelmi együttműködés fejlesztésében mindkét fél érdekelt. Az Egyesült Álhynok kormánya megvizsgálja annak lehetőségét, hogy növelje a különböző árucikkek és beruházási eszközök vásárlására Lengyelországnak nyújtott hiteleket. Washington kész kölcsönöket folyósítani különböző lengyel beruházásokhoz is.“ A két ország közötti kontaktusok az utóbbi időben megélénkültek. Kölcsönösen több miniszteri szintű látogatásra is sor került. Nixon egyébként 1959 júniusában már járt Lengyelország ban. Akkori 3 napos tartózkodása során nem folytatott politikai megbeszéléseket, hanem, ahogy a washingtoni sajtó írta: a választási kampányt előkészítendő, az Egyesült Államokban élő lengyelek [számuk kb. 6 millió) kedvéért időzött a Visztula-tájon. Fidel Castro ezúttal először találkozik személyesen a lengyel párt- és állami vezetőkkel. Ahogy a Trybuna Ludu írta, látogatása minden bizonnyal új szakaszt nyit majd az utóbbi időben kedvezően és sokoldalúan fejlődő lengyel—kubai kapcsolatokban. Varsóban megelégedéssel nyugtázzák, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idén a tavalyihoz képest 50 százalékkal növekszik. Lengyelország elsősorban gépeket és berendezéseket, beruházási javakat, hajómotorokat, autó-alkatrészeket, orvosi műszert, gyógyszert és textilárut szállít Kubába, ahonnét cukrot, nikkelt, déligyümölcsöt, dohányt és rumot importál. A lengyel szakemberek segítséget nyújtanak kubai kikötők és hajók építésében. Gdanskban kubai hajógyári szakembereket képeznek ki. Most folynak a tárgyalások arról, hogy Kubában közös halfeldolgozó üzemet létesítenek. A kubai vezető látogatása jó alkalom lesz arra is, hogy áttekintsék a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit, s újabb ösztönzést kap a kétoldalú politikai együttműködés erősítése is. Tito elnök szintén olyan időszakban érkezik Varsóba, amikor a lengyel—jugoszláv kapcsolatok — különösen larosze- wicz miniszterelnök tavaly októberi belgrádi tárgyalásai óta — rendkívül felélénkültek. „Kapcsolataink különböző időszakokat éltek át. Most jók és aktívak. Mi a barátság és együttműködés erősítésére törekszünk“ — írta a Zycie War- szawy. A látogatás iránti érdeklődést növeli, hogy arra röviddel a jugoszláv elnök 80. születésnapja után kerül sor. A legmagasabb szintű tárgyalások a kétoldalú együttműködés minden területét felölelik. Értékes eszmecserét várnak az időszerű nemzetközi kérdésekről is. A lengyel sajtó hangsúlyozza, hogy a két ország a béke és biztonság alapvető problémáiról azonos nézeteket vall. Varsó igen nagyra értékeli Belg- rádnak az Odera—Neisse-határ és a lengyel—nyugatnémet szerződés ügyében elfoglalt igen következetes álláspontját. A lengyel—jugoszláv gazdasági és kereskedelmi együttműködés eredményesen fejlődik. A kétoldalú árucsere értéke tavaly elérte a 220 millió dollárt, s az idén további 20 százalékkal növekszik. Több iparág — elsősorban a hajóépítő és gépkocsi ipar — között széles körű kooperáció bontakozott ki. Mindkét fél úgy véli azonban, hogy a kapcsolatokat minden téren még szorosabbá lehet tenni. MÁRKUS GYULA Kapunyitás: június 24-én Mához egy hónapra nemzetközi jelentőségű eseményre kerül sor Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában. Kezdetét veszi az Incheba néven ismert VI. nemzetközi vegyipari kiállítás. Az előző években megrendezett árumintavásáron szerzett tapasztalatok és az idei kiállítás iránt megnyilvánuló hatalmas arányú hazai és külföldi érdeklődés arra enged következtetni, hogy a vegyipari termékek hat napon át tartó seregszemléje az idén is magas színvonalú lesz, amit bizonyít a szocialista és a kapitalista országok vegyipari üzemeinek a vásár iránt mutatkozó érdeklődése. Az Incheba 72 keretében kongresszust is rendeznek Kémia a mezőgazdaságban elmen. Az idei vásáron kiállítják a vegyipar és a vele kapcsolatos iparágak legújabb hazai és külföldi termékeit. Csehszlovákia valóságos vegyipari nagyhatalom, rengeteg vegyij>ari létesítmény összpontosul Szlovákia fővárosában is, éppen ezért mind a szakemberek, mind az érdeklődők kíváncsian várják a kapunyitást. —kom— A napfényes tavak partján Már felépült 60 üzemi és 250 magán víkendház £ A telekigénylésnek se vége, se hossza 4) Utakat, autókempinget építenek Hol töltse a hét végét az a bratislavai lakos, akinek a munkaidőcsökkentés jóvoltából volna ideje arra, hogy a melegben hetenként két napig a természetben éljen, strandoljon? Hol, merre található Bratislava közelében hétvégi pihenőhely? Ahol egészséges, tiszta a levegő és a víz? Ahol strandolásra vagy vízi sportok űzésére alkalmas a környezet? A Napfényes Tavak partján, Senec (Szene) mellett. Ott, ahol a kavicsbánya, a valamikori ,,Báger“ helyén tórendszer keletkezett. Itt a tórendszer vízfelülete 100 hektár, és a köriilöt te levő mintegy 30 hektáros terület betelepíthető. Nem újdonság ez, hisz a Napfényes Tavak partja ma már közismert hétvégi kiránduló- hely. Nemzetközi viszonylatban ismert hely, hisz évente itt nemzetközi vitorlázóversenyt szoktak rendezni, és gyakran láthatók a vízparton külföldi rendszámú autók. És a hazaiak? Erre a kérdésre a városi nemzeti bizottság építésügyi osztályának vezetője, M a c e á k Dezső elvtárs adott feleletet: -„A Napfényes Tavak partját mintegy 99 százalékban bratis- lavaiak építették be.“ Eddig 60 üzem épített a tórendszer partjára víkendházat, kisebb-nagyobb üdülőtelepet. Az üzemek névsorában ilyen nevek találhatók: SLOVNAFT, PR1EMSTAV, HYDROSTAV. Tehát a főváros legjelentősebb üzemei. Magán víkendházak is szép számban épültek. Eddig mintegy 250. És a telekigénylésnek se vége, se hossza. Külön szociológiai felmérést, tanulmányt lehetne összeállítani — talán meg is érné — ha valaki áttanulmányozná az igényléseket és megállapítaná, hogy kik, miért, milyen szempontok szerint szeretnének víkendház építésére alkalmas telket vásárolni. Ugyanis az igénylések száma 1000 körüli. Egyetlen probléma az, hogy van-e elegendő „szabad“ hely. A telek ára nem is olyan magas. Nem a kapitalizmusban élünk ahol a víkendház építésére alkalmas telek arát csillagászati számokkal szokták megjelölni, ahol a hely „rangját“ külön meg kell fizetni. Nem. Itt hivatalos árat számítanak. Egy négyzetméter 6 korona. Valóban, egyetlen komoly probléma csak az, hogy van-e még elegendő szabad hely. Ugyanis arról van szó, hogy eddig 60 üzemi és mintegy 250 magán víkendházzal a szabad terület kétharmadát betelepítették. A 30 hektáros terület kétharmad része tehát már foglalt. Aki csak a vonat ablakából nézi a Napfényes Tavakat, nem így lát ja, de ha megnézi a tervrajzokat, bizony látja, hogy már kevés a szabad hely. A víken- dezni vágyók persze könnyen mondják: „Építhetünk a tó szélétől beljebb is. A köz érdekében sajátítsák ki az efsz földjeit!“. A szövetkezet vezetősége, tagsága azonban nem mindig és nem minden esetben tartják a köz érdekének a kisajátítást. joggal, hisz re»<á3E!»v'Sr>l termőföldről «a^ szó. Kormánybizottság Külön kormánybizottság foglalkozik ezzel és a Napfényes Tavak üdülőtelepének fejlesztési problémáival. A Kereskedelmi Minisztérium keretén beHivatása: szülésznő Harmincnyolc év távlatából néz vissza Novodomská Mária arra a napra, amikor először hajolt biztató szavakkal a kismama fölé. Sok öröm, szomorúság kísérte pályafutását. Magánéletében sem termettek csupán rózsák, a tüske is ott volt minden rózsaszálon. De minden nehézséget segített leküzdeni az élet első hangján megszólaló apró emberpalánta. S most hatvanéves születésnapján mosolyogva gondol vissza a múltra. — 1946-ban jöttünk ide Párkányba. Előtte Rimaszombat környékén dolgoztam. Nagyon nagy körzetem volt, s bizony az akkori életformát nem lehetett összehasonlítani a maival. Az asszonyok otthon szültek, a legközelebbi orvos 45 kilométerre lakott. Anyagi helyzetünk sem volt hasonló a maihoz. Egy egész évre 1800 korona készpénzt kaptunk. Ha ezt hónapokra felosztjuk, csak 150 korona jut egy hónapra. Igaz, kap tunk még lakást, meg néhány apróságot, de még így is kevés volt. Itt gyorsan megszoktam. Ked vesek voltak az emberek, s a nyelvi nehézségeket is elég gyorsan áthidaltam. Sőt, nagyon sokat segítettem a magyar kolléganőimnek, akik nem tud tak szlovákul, mivel minden nyomtatványt szlovák nyelven kellett kitölteni. Itt is először körzeti nővér voltam, majd 1955 ben megnyílt a szülészet, ahol mint főnővér dolgoztam égés* 1972. január elsejéig. Most újra körzetem van. Mar két éve nyugdíjas vagyok, de szeretnék még egy két évig dolgozni. Novodomská Mária, ahogy visszatekint a múltra, a küzdel mes, nehéz napok felett átsik ük, mondván, hogy az már a múltté, olyan múltté, mely többé nem térhet vissza, kár is róla beszélni. Elsősorban azokról az emlékekről beszél, amelyek ünneppé tették hétköznapjait. Munkájában mindig örömét lelte. Az éjjelezést, a lótás tutás fáradalmait mindig, feledtette vele az újszülött, akit a világra segített. S ezek száma nem kevés, 4680—4700 között van, nem számítva azokat, akik mellett asszisztált. Elismerésben sokszor volt része. Tanúsítják ezt az előszoba falát díszítő oklevelek. Szerényen, de boldogan mutatja meg „Az egészségügy kiváló dolgozója“ kitüntetést, melyet 1960- ban kapott. Novodomská Mária részére azonban a legnagyobb kitüntetést az a szeretet jelenti, mely' körülveszi a városban és környékén. Arra a kérdésre, hogy ennyi éves tapasztalat után mit tanácsol a szülésznőknek, csak ezt mondja: „Szeressék hivatásukat, s munkájukban legyenek nagyon pontosak és becsületesek, mert a legdrágább kincs, az élet van a kezükben.“ KREMMER LÁSZLÓ lül működő kormánybizottság, amely, ha szükséges, még anyagi fedezetet is biztosít egy-egy komolyabb, jelentősebb intézkedés megvalósításához. A tervező munkát, a geodéziai munkát Auer Radko mérnök irányítja és szervezi. Komoly és felelősségteljes munka olyan ülüdőtelepet létesíteni, ahol a hétvégi kirándulók éppúgy megkívánják igényeik kielégítését, mint a vízi sportok kedvelői és a strandélet szerelmesei, de közben arra is gondolni kell, hogy modern korunk turistái, a mototuristák sem hanyagolhatok el. Az igények felmérése, a tervek elkészítése és azok megvalósítása komoly gond, hisz másfél évtizeddel ezelőtt még csak „pocsolya“ számba vették a kialakuló tórendszert. Nem is gondolták, hogy valamikor üdülőtelepet kell építeni a partjára. Most pedig még arra is gondolni kell, hogy mi lesz itt tíz-húsz év múlva, hisz állandóan nőnek az igények. Autókemping Itt van például az autókemping ügye. Szükség van rá? De még mennyire! A motorizmus fejlődése jelzi, létesítésével úgy kell foglalkozni, hogy a létesítmény, ne csak ma, hanem holnap is modern legyen. A tórendszer északi partján építik majd fel. Már kijelölték a helyét. Ügy tervezik, hogy 5 »«ektáros terület elegendő lesz a létesítmény számára. Persze gondoltak arra Is, hogy idővel esetleg bővíteni kell majd ezt a területet. Természetes velejárója az ilyen tervezésnek, hogy a létesítendő üdülőtelepen utakat is kell építeni. Illetve először a kempinghez vezető utakat kell kijelölni, megépíteni. Nem is csoda tehát, hogy a problémák gyakran együttesen jelentkeznek, s gyakran a kormánybizottság és a város kooperációs tárgyalásainak napirendjére kívánkoznak. A tervezők, az építők eddig mindent megtettek annak érdekében, hogy a Napfényes Tavak partján az igényeknek és a követelményeknek megfelelő, modern, hétvégi üdülőtelep alakuljon ki. Külön probléma — és talán nem is véglegesen megoldott — a kirándulók, a víkendezők ellátása. Ezen a téren a kereskedelmi dolgozóknak kell helytállniuk. Még csak a víkendszezon elején tartunk. Erről bizonyosat nem tudunk mondani. Majd a szezon végén... 1 HAJDÜ ANDRÁS 1972. V. 24. (Pavol Haško felvétele)
