Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám, szerda

Heves harcok DéhVieinamban Saigon — A hírügynökségek kedd reggeli jelentései élénk harci tevékenységről számolnak be Dél-Vietnam több pontjáról, és híreiket hivatalos közlemé­nyek híján a harctérről érkező katonai információkra alapoz­zák. A leghevesebb harc a több mint másfél hónapja ostrom­lott An Loc tartományi szék­hely birtoklásáért folyik. A né­pi felszabadító erők 24 órás tüzérségi előkészítés után, amelynek során több mint ezer ágyúlövedék és rakéta hullott a most már erősen romos város­ra, kedden hajnalban páncélo­sok vezetésével nyugat és északkelet felől megrohamozták a védőket. A több órája folyó ütközetben a saigoni kormány- csapatoknak legalább harminc halottjuk és sebesültjük volt. A délről úton lévő felmentő csapatok még mindig képtele nek megközelíteni a várost. Kemény ütközet bontakozott ki kedden kora hajnalban Hűé­től északra a partmenti síksá­gon is. Itt a népi erők szintén páncélosok vezetésével indítot­tak támadást a kormánycsapa­tok állásai ellen. Quang Tri tartománynak ezen a részén már hétfőn is komoly ütközet volt. A kormánycsapatokat ame­rikai és dél-vietnami repülőgé­pek és helikopterek is támo­gatják. Saigoni amerikai forrásokból kedden terjedt el a hír, hogy az amerikai vadászbombázók az elmúlt három nap során majdnem ezer bevetésben lőt­ték és bombázták a VDK kü­lönböző pontjait, főleg Hanoi körzetét, s e körzetben lerom­boltak egv fontos villanyerőmű­vet is. Megfigyelők szerint a fokozott bombázások időszaká­nak kezdete óta ez az első eset, hogy ilyen jellegű cél­pontot támadtak az amerikai repülők. A Reuter egyik harctéri tu­dósítója jelenti, hogy kedáen immár harmadik napja folytat­ják sikertelen hadműveletüket a saigoni csapatok a Korilumot és Pleikut öszekötő fontos mű- út birtokbavételéért. Kontum tartományi székhelyet régóta körülzárták a népi erők és el­vágták a délről odavezető egyetlen fontos országutat is. A saigoni csapatok légiszállítá­sú egységei hétfőn megpróbál­tak egyesülni egy közel három­ezer fős csapattesttel, amelyet páncélosok is támogatnak, a népi erők azonban beásták ma­gukat Kontum közelében és si­kerrel akadályozzák meg a két egység közeledését. A Reuter katonai forrásai szerint éjfél óta az amerikai légierő és tü­zérség egyfolytában lövi, bom­bázza és napalmmal árasztja el a népi erők beásott egységét, de eddig hasztalanul. Gilliam Mack altengernagy, a Vietnam partjai közelében tartózkodó amerikai 7. flotta parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy az amerikai haditengeré­szet folytatja a VDK kikötőinek és folyami torkolatainak elak- názásái. Párizs — A VDK és a DIFK párizsi tárgyalóküldöttsége ked­den ismét jegyzékben szólítot­ta fel az Egyesült Államok és a saigoni rezsim küldöttségét, hogy hagyjanak fel a Vietnam- konferencia bojkottálásával és csütörtökön vegyenek részt az értekezlet soron következő száz­ötvenedik ülésén. Mindkét jegyzék felszólítja az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be a VDK bombázását és tengeri blokádját. A DIFK külügyminiszterének nyilatkozata 1972. V. 24. Párizs — Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisz­tere hétfőn az UPI párizsi tu­dósítójának adott exkluzív nyi­latkozatában kijelentette, hogy Nixun semmiféle moszkvai ma­nőverrel nem tud véget vetni a vietnami háborúnak, mert a bé­ke felé vezető út a párizsi tár­gyalóasztaltól vezet. A DIFK to­vábbra is előnybe helyezi a tár­gyalásos rendezést a katonai megoldással szemben. Nixon moszkvai látogatását Binh asszony így kommentál­ta: „semmiféle manőver, sem­miféle próbálkozás, hogy elszi­geteljenek minket barátainktól, a szocialista és más népektől, nem sikerülhet...“ „a háború nem oldódik meg sem Moszk­vában, sem másutt, csak itt old­ható meg Párizsban“. A külügyminiszter elmondot­ta, hogy a most folyó offenzí- vának kettős célja volt. Az el­sőt már meg is valósították a népi felszabadító erők, amikor szétzúzták a vietnamizálási programot. A 13. saigoni had­Szovjet vezetők részvÉtiáteptása Moszkva — Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyiko- laj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője kedden reg­gel felkereste a Mongol Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vetségét és az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége ás a szovjet kormány nevében kifejtette mély részvétét Luv- szancsultem nagykövetnek és a nagykövetség munkatársainak Zsamszarangijn Szambunak, a mongol nép nagy fiának, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam egyik legtekin­télyesebb politikusának, az MNFP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Nagy Népi Hural Elnöksége elnökének halála al­kalmából. Dmitrij Poljanszkijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettesének vezeté­sével kedden szovjet kormány- küldöttség utazott Ulánbátorba, Szambu elnök temetésére. osztály közül hét elpusztult, vagy súlyos vereségeket szen­vedett —, mondotta Nguyen Thi Binh. A többi hat nagy térsé­gekben van szétszórva. Csupán az amerikai légierő tűzereje okozta, hogv a felszabadító csapatok nem haladtak gyor­sabban előre. Az offenzíva második célja népi felkelések kirobbanása volt a saigoni csapatok hátá­ban. Binh asszony elmondotta: az offenzívának kezdete óta a népi erők akkora területre ter­jesztették ki ellenőrzésüket, ahol kétmillió ember él. Ezenkívül elmondotta, hogy a DIFK „szabad demokratikus és független“ kormányt szeret­ne létrehozni délen és a két országrész újraegyesítését úgy képzeli el, hogv ez fokozatosan, békés tárgyalások révén megy végbe. néhány sírban JÓVÁHAGYTA és ratifikálás végett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége e]é ter­jesztette a szovjet kormány a szovjet—iraki barátsági és együttműködési szerződést, ame­lyet április 9-én írtak alá Bag­dadban. BEFEJEZTE hivatalos látoga­tását Bulgáriában a csehszlovák jogászok küldöttsége, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyminisztere, Pavol Ki­rály vezetett. HETEDIK napja tartózkodik Bulgáriában a Fidel Castro ve­zette kubai párt- és állami kül­döttség. TEGNAP Belgrádban Tito el­nök fogadta Galib egyiptomi külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson van Jugoszláviában. STATISZTIKAI adatok szerint, amelyet a jordániai hivatalok is megerősítettek, a palesztinai lakosok száma elérte a három­milliót. KÜRT WALDHEIM ENSZ fő­titkár kijelentette, hogy a va­sárnap Santiagóban befejező­dött 3. UNCTAD-konferencia je­lentős haladást ért el a problé­mák tisztázásában, még akkor is, ha nem jelentettek be „drá­mai eseményeket“. így például —mondta — a pénzügyi kérdé­sekről folytatott tanácskozások minden eddiginél jobban feltár­ták annak szükségességét, hogy a fejlődő országokat be kell vonni megoldásukba. SZAKCSOPORTOK szintjén foly­tatták kedden Helsinkiben a szovjet—amerikai tárgyalásokat a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. A SALT-tárgya- lásokhoz közelálló körök sze­rint még nem lehet tudni, hogv a szakcsoportok megbeszélései mikor fejeződnek be. MÁJUS 17-ÉN, a spanyol-Sza- hara északi részén összecsap­tak a szaharai felszabadító mozgalom harcosai a spanyol gyarmati katonasággal. Egv Ra- batban közreadott jelentés sze­rint a spanyolok közül többen életüket vesztették. ATHÉNBAN konzuli egyez­ményt írtak alá a Román Szo- eialista Köztársaság és a Görög Királyság képviselői. MARVIN L. GOLDBERGER- NEK, az Amerikai Tudósszövet­ség elnökének vezetésével hét­főn Pekingbe érkezett a szövet­ség delegációja. Az amerikai tudósok a KNK Tudományos- és Műszaki Társasága meghívásá­nak tesznek eleget. AZ NSZK ELNÖKE ALÁÍRTA A RATIFIKÁCIÓS TÖRVÉNYEKET Bonn — Gustav Heinemann, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke kedden aláírta a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött szer­ződéseknek a Bundestag által jóváhagyott ratifikációs törvé­nyeit. Az aláírási aktusról az elnö­ki hivatal szóvivője adott hírt. Az aláírással a szerződések már hatályba léphetnek. Arról, hogy az eljárás mikor érkezik végső állomásához, a szerződé­sek ratifikációs okmányainak kicseréléséhez, egyelőre nincs hír. A karlsruhei szövetségi al kotmánybíróság 1. számú taná­csa pünkösdhétfőn meghiúsítot­ta a keleti szerződések ellen indított utolsó kalóz-akciót is. így nem volt akadálya, hogy Heinemann a Német Szövetségi Köztársaság elnöke kedden alá­írja a S*ctvjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Népköztár­saság és az NSZK többszörösen jóváhagyott szerződéseit. A szóJLwm forgó akciót egy Amerikában élő német szárma­zású polgár indította el. Kere­setének indokolásában előadta: a szerződések révén sérelmet szenved az öröklés alkotmány­ban biztosított joga, s ő már nem juthat olyan vagyontár­gyakhoz, amelynek az egykori Kelet-Poroszország területén lelhetők fel, noha ezek „jog szerint megilletnék“. A keres­let benyújtója kérte az alkot­mánybíróságtól, hogy akadá­lyozza meg a szerződések ál­lamfői szentesítését. A bíróság bonyolult jogi érveléssel ugyan, de elutasította a keresetet. Brandt—Kreisky találkozó Brandt kancellár tegnap két­napos látogatásra Ausztriába érkezett szocialistapárti kancel­lár-kollégájához, Bruno Kreisky- hez. Bonni vélemények szerint a két kormányfő elsősorban Nyugat Európa jövőjéről — a kelet—nyugati enyhülésről, az európai biztonsági értekezlet perspektíváiról tárgyal majd. Szóba kerül a két vezető kö zött u Közös Piac ügye is Ausztriának azzal a törekvésé­vel kapcsolatban, hogy szabad­kereskedelmi megállapodásokat magában foglaló „különleges viszonyt“ alakítson ki az EGK- val, amelynek semlegessége „folytán“ teljes jogú tagja nem lehet. Az NSZK e tekintetben —mint Brandt a Die Presse cí­mű osztrák lapnak kijelentette — „segítőkész szomszéd“ kí­ván lenni. Tüntetés az IRA ellen Belfast — Az egyre féktele­nebb erőszak cselekmények hétfőn este újabb ártatlan ál­dozatot követeltek Eszak-íror- szágban. Egy kicsiny faluban gépkocsi érkezett a papiak elé, benne egy házasulandó fiatal pár, továbbá a lány apja és a sofőr. A közelben rejtőzködő gerillák alighanem rendőrségi kocsinak nézték a járművet, mert tüzet nyitottak rá. A go­lyók végeztek az apával, meg­sebesítették a menyasszonyt és a vőlegényt. Londonderry ben kétszáz ka­tolikus asszony tüntetést ren­dezett az IRA hivatalos szár­nya ellen, követelve a céltalan lövöldözés és robbantások be­szüntetését. Az asszonyok az­zal fenyegetőztek, hogyha az IRA nem korlátozza fegyveres akcióit a katolikus városrészek védelmére, akkor behívják a brit katonákat és kifüstöltetik velük a gerillákat. A tüntetők találkozni akarnak Wliitelaw- val, a tartomány teljhatalmú miniszterével és az IRA ideig­lenes szárnyának vezetőivel is. Dublin — Jack Lynch, a füg­getlen ír Köztársaság minisz­terelnöke egy hétfői beszédé­ben rendkívül élesen bírálta az IRA tevékenységét, mert az szerinte nem fejezi ki az észa­ki katolikus lakosság nagy többségének kívánságait. Kilá­tásba helyezte, hogy a köztár­saságban erélyesebben fognak fellépni az IRA ellen, s ha kell, ennek érdekében törvénymódo­sításokat is végrehajtanak. Az ír kormány az IRA-hoz hasonlóan a sziget egyesítését tartja politikája végcéljának, de csak békés politikai eszközök­kel. Lynch dicsérte az angol kor­mányt, amiért központi ellen­őrzés alá vonta az észak ír tar­tományt. A VÉDELEM TANÚI ANGÉLA DAVIS PERÉBEN San fosé — A kaliforniai San Jóséban Angela Davis pe­rében hétfőn a védelem kezdte meg tanúinak felvonultatását. re irányuló törekvésekkel, az általános és teljes leszerelés kérdéseivel, sőt talán az in­dokínai térségben kialakult helyzettel is, nem szólva Nixon amerikai elnök moszkvai út­járól. Több ízben fejtegettük Ralifikiíciő után már, hogy napjaink világpoliti­kai folyamataiban aligha külö­níthetők el egymástól az egyes jelenségek, s éppen ennek a logikának az alapján jelent szinte történelmi jelentőségű lépést az, hogy a jelenlegi bon­ni kormány elismerte a máso­dik világháború után kialakult status quot, következésképp a világpolitikai realitásokat. Ta­lán hangsúlyoznunk sem szük­séges, hogy Európa békéje föld­tekénk biztonságának és béké­jének számottevő komponense, meghatározó jellegű tényezője. Ugyanakkor egy pillanatig sem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a ratifikáció a Szov­jetunió következetes lenini bé­kepolitikájában, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusán elfogadott békeprog­ramban gyökerezik. Ez a prog­ram, amelynek jegyében immár számos pozitív előjelű diplomá­ciai kezdeményezésre került sor, valóban korszakalkotó és a jelenlegi világhelyzet konf­liktusaiból egyedül kivezető al­ternatíva. Mindannyian emléke­zünk még Leonyid Brezsnyev- nek, a szovjet szakszervezetek kongresszusán elhangzott be­szédére, amelyben egyebek kö­zött hangsúlyozta: amennyiben a bonni ellenzék megtorpedóz­za a két államszerződés ratifi­kálását, s ezzel egyidejűleg igényt tart a második világhá­ború eredményeinek felülvizs­gálatára, ugyancsak nem talál tárgyalópartnerre sem Moszk vában, sem egyebütt. Persze, naivitás lenne azt hinni, hogy a bonni ellenzék egyszer s mindenkorra beadta derekát, magyarán szólva lelé­pett a politikai élet porondjá­ról. Nos, erről szó sincs, hiszen Brandt kancellár nyilatkozatá­ban előrejelezte, hogy ez év őszén tán parlamenti választá­sokat tartanak a szövetségi köztársaságban. Nem vitás, hogy a szovjet—nyugatnémel és lengyel—nyugatnémet rati­fikációs okmányok akkor nyer­nek majd igazi értelmet, ha az ország lakossága ismét egyér­telműen hitet tesz Brandt kan­cellár kabinetjének politikája mellett, lehetetlenné teszi a revansista és neofasiszta étvá­gyak kielégítéséhez megfelelő feltételek megteremtését. (PJ A tanúk már az első napon ke­reken megcáfolták a vád tanúi­nak több állítását. Először Susan Castro, egy középkorú fehér asszony mon­dotta el, hogy Angela Davis 1970. augusztus 5-én délben nem George Jacksonnal járt a börtönben, ahogy azt néhány, a vád által felvonultatott bör­tönőr vallotta, hanem vele együtt ebédelt egy közös ba­rátjuknál. Utána pedig szintén együtt mentek San Franciscó- ba, és találkoztak Jonathan Jacksonnal. Castro asszony, a Soledad testvérek védelmére alakult bizottság alapítója azt is el­mondotta, hogy a bizottság iro­dájának védelmére fegyvereket szereztek be. Egy másik tanú, Valerie Mit­chell — fiatal néger leány, ab­ban az időben Angela Davis szobatársa — arról vallott, hogy kerülhettek a fegyverek George Jackson öccsének birto­kába, aki azután a balul kiütött tuszfogási akciót végrehajtotta a San Rafael-I bíróságon. A tanú elmondotta, hogy a pus­kákat egy szűk faliszekrényben tartották. Jonathán Jackson au­gusztus elsején felkereste ől a közös szobában és akkor távo­zott, amikor ő már nem volt odahaza. Angélával egy hét múlva vették észre, hogy a szekrény­ből néhány fegyver eltűnt. juanita Wheeler fiatal né­ger leány azt vallotta, hogy a tuszfogási akció napján Ange­la nála tartózkodott és ő maga vitte ki autón a san franciscoi repülőtérre. Kommentárunk Lleinemann, a Nyugatnémet ■■ Szövetségi Köztársaság elnöke tegnap aláírásával szen­tesítette és törvényerőre emel­te a szovjet—nyugatnémet, il­letve lengyel—nyugatnémet ál­lamszerződéseket. Függetlenül attól, hogy ez az aktus mind­össze formális volt, hiszen a Bundestag döntése pecsételte meg a szerződések sorsát, mégis kifejezte egy hosszú és nehéz, küzdelmes időszak kulminációs pontját. Felvetődik természete­sen a kérdés, vajon a szóban forgó államszerződések ratifi­kációját követően milyen lépé­sekre kerülhet sor kontinen­sünk békéje és biztonsága to­vábbi megszilárdítása szempont­jából? Tagadhatatlan, hogy a szerződések törvényerőre eme­lése megnyitotta az utat egy­részt a két német állam közöt­ti eszmecserék további folyta­tásához, de nem kevésbé az európai biztonsági értekezlet összehívásához is, amely — mint ismeretes — a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívá­sa nyomán került a nemzetkö­zi politikai élet napirendjére. Nyilvánvaló tény, hogy a bon­ni ratifikáció lezártát szinte le­hetetlen a többi külpolitikai folyamattól elszigetelten tag­lalni. Az említett államszerző­dések életbe lépése rendkívül szorosan összefügg többek kö­zött a világbéke megteremtésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom