Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 104. szám, szerda

Gondoskodnak az igényik kielégítéséről CSÖKKENT A PANASZOK SZÁMA Szocialista társadalmunk egyik fő célkitűzése az élet minden szakaszán a lakosság igényeinek kielégítése és élet- színvonalának fokozatos és cél­tudatos emelése. Ez a célkitűzés olyan konkrét intézkedéseket követel, amelyek elősegítik a társadalmi és közösségi élet, valamint a népgazadság terüle­tén előforduló hiányosságok és felelőtlenségek kiküszöböléséi. A dolgozók panaszai, tájékoz­tatásai jelentős információkat nyújtanak szükségleteikről, le­leplezik a törvények, előírások, rendeletek megszegéseit stb., ezért ezeknek fokozottabb fi­gyelmet kell szentelni, s a sza­bálysértőket felelősségre kell vonni. A kelet-szlovákiai kerületben az utóbbi években csökken a panaszok száma. A rozsnyói já­rásban például a múlt évben a népi ellenőrző bizottsághoz 159 panasz érkezett, ebből 65 a já­rási nemzeti bizottságra, 94 pe­dig felsőbb állami és pártszer­vekhez. Az, hogy az emberek panaszaikkal egyenesen a fel­sőbb szervekhez fordulnak, azt bizonyítja, hogy tájékozottsá­guk az egyes szervek jogairól és hatásköréről nem kielégítő. Néhány esetben azonban ez azért van, mert az illetékes szervek kérelmeikkel, pana­szaikkal nem foglalkoznak idő­ben. Sokszor megtörténik azon­ban, hogy a panaszok indokta- lanók, így pl. a 159 beérkezett panasz közül 52 a panaszos tá­jékozatlanságából és egyéni állásfoglalásából eredt. Érde­kes, hogy a névtelen panaszok száma is csökken. Tavaly pél­dául csak kettő fordult elő, az Is alaptalan volt. 1972. V. 3. Zárt ajtók Hazánk egyik „legfiata­labb“ pionírháza Fil'akovón (Fülek) található. Hivatalo­san, ünnepélyesen alig egy hónappal ezelőtt kezdte meg működését. Megnyitását megelőzően vitás kérdés volt az elhelyezése. Csak an­nak az „árán“ kapott meg­felelő, bár csöppet sem kor­szerű otthont a pionírház, hogy a ROMA Szövetség klubját feloszlatták. Sokat nyomott a latban az az érv, mely szerint a pionírházban a város lakosságának mint­egy negyedét kitevő cigá­nyok gyermekei is, mint pio­nírok, szocialista nevelésben részesülnek majd. Négy szakképzett, pedagó­gus pionírvezető működik a pionírházban. Ügy mondják, hogy szép sikerrel. Ügy hal­lottuk, hogy pénteken nagy­szerű akciót rendeztek. „Az első pionírok nyomában“ el­nevezésű, országos verseny keretében. Mi azonban szom­baton látogattuk meg őket. Sajnos, hiába, mert zárt aj­tókra találtunk. Jó lenne, ha szombaton­ként és vasárinaponként is nyitott ajtókra találnának a város pionírjai, ezért felve­tünk néhány kérdést: A hét köznapjain főleg az iskolák pionírvezetői foglalkoznak a gyermekekkel, tehát úgy volna helyes, ha ezt a mun­kát szombaton, vasárnap a pionírház dolgozói folytat­nák. Mikor lehet csapatok közötti versenyeket szervez­ni? Mikor lehet kirándulá­sokra, tájékozódási verse­nyekre, sportversenyekre hívni a fiatalokat? Ki fog­lalkozzon szabad szombato­kon a pionírokkal? Hogyan szervezzék meg a pionírok saját szabad idejük jó fel- használása érdekében a munkát, ha nem adunk ne­kik erre lehetőséget? Reméljük, hogy kérdéseink legalább szombatokra ki­nyitják a zárt ajtókat. HAJDÜ ANDRÁS Ami a panaszok jellegét il­leti: 38 a szociális biztosításra, 26 a lakásgazdálkodásra, 11 a tisztviselők és dolgozók helyte­len eljárásaira, 18 birtokjogi kérdésekre stb. vonatkozik. Nagy jelentőségűek a Arozs­nyói járásban a nemzeti bizott­ságok képviselői által szerve­zett képviselői fogadónapok, amikor is az előforduló kérel­mek és panaszok nagy részét helyben orvosolják. Jó eredményeket érnek el a kelet-szlovákiai kerület azon já­rásai, ahol a jnb népi ellenőrző bizottságai külön bizottságokat szerveztek a dolgozók panaszai, jelentései és javaslatai kivizs­gálására. Ezek egyrészt értéke­lik az ügyintézések színvonalát, foglalkoznak az elintézési for­mákkal és módszerekkel, más­részt javaslatokat tesznek a fontosabb ügyek kivizsgálására, elintézésére. Mindez a nemzeti bizottságok, üzemek, szerveze­tek lelkiismeretesebb munkájá­ról és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javulásáról ta­núskodik, hisz mindannyiunk közös célja a lakosság jólété­nek és elégedettségének bizto­sítása. BOHUŠ NEMCEK Megmagyarázzák az együttműködés jelentőségét A presovi Járási Építőipari Vállalat keretében a CSSZBSZ három szervezete működik: egyik a presovi, a másik a sa- binovi építőipari igazgatóságon, a harmadik pedig a szaktanin­tézetben. A CSSZBSZ üzemi szervezete márciusban tartotta évzáró tag­gyűlését. A tevékenységről szó­ló beszámolót a CSSZSZK és a Szovjetunió közti testvériség és barátság további megszilárdítá­sának jegyében tartották. A szervezet tagjai „Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap“ jelszó jegyében az 1972. év el­ső félévi munkatervükben töb­bek között kitűzték, hogy tá­mogatni fogják azokat a kollek­tívákat, amelyek beneveztek a csehszlovák—szovjet barátság címért indított versenybe. Elha­tározták, hogy népszerűsítik a CSSZSZK és a Szovjetunió köz­ti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés jelentőségét, eredményeit és megvilágítják a KGST tag­államok terveinek koordinálá­sát és összefüggését az anyagi és kulturális színvonal további emelésének szempontjából. A CSSZBSZ üzemi szervezete kérdés-felelet akciót szervez, amelynek keretében 55 kérdést ad fel a Szovjetunióról és a nyertest a legjobb 30 válasz közül sorsolják ki. —nit'S— SZÓVAL ÉS TETTEL GONDOLATOK AZ AGITÁCIÓS KÖZPONTOK MUNKÁJÁRÓL AZ AGITÁCIÓS KÖZPONT ne­vében meghívnak bennünket különféle ünnepségekre, a má­jus elsejei felvonulásra stb. Mi tulajdonképpen az agitációs központ? Helyiség, ahol képek, grafikonok, színes jelszavak dí­szítik a falat? Nem, az agi­tációs központ alkotóműhely, ahol egy csoport lelkes embert készítenek fel a személyes agi- tációra. Kik az agitátorok? Olyan emberek, akik hisznek abban, amit mondanak, akik úgy élnek, ahogyan azt má­soktól megkívánják, akiknek munkája példaadó. Az agitáció és a propaganda mindig jelentős szerepet töltött be pártunk életében. Az 1948- as februári győzelem óta, amió­ta a hatalom a munkások kezé­be ment át, az állami intézmé­nyek is kiveszik részüket az agitációs és propagandamunká­ból. Az agitáció és a propagan­da fő irányát, tárgyát mindig a párt által kitűzött feladatok adjáK meg. Jelenleg pártunk a gazdasági feladatok teljesítését helyezte előtérbe, ezért az ági tációs munka is főképpen erre összpontosul. A népgazdasági terv a párt második programja, amely nemcsak kifejezi, hanem biztosítja is a dolgozók szük­ségleteinek kielégítését. Ennek a határozatnak teljesítése az egyedüli biztos út a lakosság életszínvonalának emelése és létbiztonságuk megteremtése leié. Az a politikai munka, mely közvetlenül az agitátorok előtt áll, nem egyéb, mint harc a konkrét gazdasági eredmé­nyekért, mely elválaszthatatlan a politikai munkától. A CSKP XIV. kongresszusa el­ismerőleg nyilatkozott az agitá­ciós központnak a választások előtti időszakban végzett mun­kájáról. Egyben leszögezte, hogy a párttevékenység alap­vető feladata a párt és a nép egységének felújítása és sza­kadatlan erősítése. Hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták nem csupán maguknak építik a szo­cializmust. Ezért az állami szer­veknek, a nemzeti bizottságok­nak, a tömeg- és a kulturális szervezeteknek is ki kell venni a részüket az agitációs és pro­pagandamunkából. Az agitációs központ munká­ját az illetékes pártszerv irá­nyítja. jóváhagyja előterjesz­tett munkatervét. A központ vezetője rendszeresen informál­ja a pártszervet az agitációs munkáról és a felmerülő prob­lémákról. Az agitátorokat, is a helyi pártszervezet hagyja jóvá. Az agitációs kollektívák mun­ka |ába nemcsak a helyben dol­gozó párttagokat lehet bekap­csolni, hanem azokat is, akik másutt dolgoznak, de a lakhe­lyükön vannak regisztrálva. A CSKP ALAPSZABÁLYZATA értelmében a párttag köteles következetesen érvényesíteni a párt politikáját, és megmagya­rázni a tömegeknek, megnyerni őket a határozatok teljesítésére, példát mutatva a társadalmi kötelességek teljesítésében. Kö­teles tevékenyen elősegíteni a kommunista társadalom embe­rének nevelését, példát mutat­va magán- és családi éleiével, gyermekeinek gondos nevelésé­vel. A párt alapszabályzata azt is leszögezi, hogy a kommunis­ta legyen őszinte, becsületes a párHal és a néppel szemben. Kell, hogy az agitátor is ilyen tulajdonságokkal rendelkezzék. Az agitációs munkában a párt­tagokon kívül számítunk a pár­tonkívüli aktivistákra és a tö­megszervezetek funkcionáriu­saira is. Az agitációs központ feladata, hogy a tervszerű, konkrét munkára megnyerje a szocializmus legodaadóbb hí­veit. Az ideológiai munkában csak úgy érhetünk el jó ered­ményt, ha kiépítjük az önkén­tes népművelők, agitátorok ak­tíváját, ha jó az együttműködés a társadalmi szervezetekkel, az üzemekkel és szövetkezetekkel. Nocsak azokhoz forduljunk, akiknek funkciójuk van, hanem keressünk fel olyanokat is, akiknek megvan u megfelelő tudásuk és képességük a poli­tikai tömegmunka végzésére. Az agitációs központ vezetőjétől nagy körültekintést igényel az aktívák vezetése. Az aktívák csak úgy tudnak eredményesen dolgozni, ha pontos feladatot kapnak. Arra is ügyelni kell, hogy senki se legyen túlterhel­ve, de senki ne maradjon fel adat nélkül. Szükséges, hogy rendszeresen értékeljék az agi­tátorok munkáját s a jó mun­káért dicséret, a rosszul vég­zett munkáért bírálat jár. Az aktivistákat jó munkájukért meg is kell jutalmaznunk egy szép könyvvel, melybe beleír­ják az elismerést, vagy okle­véllel. Mindnyájuknak szép él­ményben lesz részük, ha közös kirándulást rendeznek számuk­ra. Például a Dunajská Streda-i járásban (Dunaszerdahely) a választások előtt végzett poli­tikai agitáció eredményessége érdekében a járási |)ártbizott- ság ideológiai osztálya, a Nem­zeti Front járási szervezete, a jnb és a mezőgazdasági társu­lás meghirdette az agitációs központok versenyét. A ver­senybe a járás valamennyi agi­tációs központja „benevezett“. A versenyt a dunaszerdahelyi agitációs közjjont nyerte, mely­nek vezetője Novotný elvtárs. Magnetofont, külföldi utazást és kétszáz korona pénzjutalmat kapott. A második lett a čalo- vói (Nagymegyer) agitációs központ vezetője, Kulcsár elv­társ, akit magnetofonnal és négyszáz koronával jutalmaztak meg. A nagyközségek kategó­riájában Orechová Potöíi (Diós- patony) lett az első, s az agi­tációs központ vezetője, író Ist­ván jutalomban részesült. Hro- boňovón (Alistál) Kovács Tibor, Jahodnán f Pozsonyeperjes) Nyeső elvtárs kapott jutalmat. A közepes nagyságú községek kategóriájában Miklós Irén Vyd- ranyból (Hódos). Bakáról György elvtárs, Csilizradvány- ból Szabó Mihály részesült ju­A távolsági gázvezeték építő1 a keleti szakaszon április utolsó dekádjában megkezdték a csőveze­ték első nyomásméréseit. A csővezetéket mintegy8500 méternyi szakaszon az Űdöö pataktól a Labo rec folyóig vetik alá méréspróbáknak. Felvételünkön fíoszák Imre és Ladislav Šibavský hegesztők megbeszélik a csővezeték próbamunkálatait. A háttérben Milan Axamit technológus rádióleadóvul tart kapcsolatot a központtal. (Felvétel: A. Haščák — CSTK.J talomban, s a kisközségek ka­tegóriájában öt agitációs köz­pont vezetője, összesen ?500 koronát, két magnetofont. négy bulgáriai utat és egyéb tárgyi jutalmat osztottak ki a verseny rendezői. A GYAKORLAT AZT MUTAT­JA, hogy csak akkor érünk el átütő sikert, ha egy bizonyos területre összpontosítjuk fi­gyelmünket, vagyis ha a döntő feladatokra irányítjuk a dolgo­zók figyelmét. Az agitációs köz­pont vezetője rendszeres be­szélgetésre és szemináriumokra hívja össze munkatársait, akik­kel ismerteti a legújabb nem­zetközi fejleményeket és mun­kamódszereket. Ellenőrzi az agitátorok munkáját, szorosan együttműködik a szakemberek­kel, illetve megnyeri őket az agitációs munkának. Ezek a szakemberek nagy segítséget nyújthatnak az előadói testüle­tekben és a hangoshíradók megszerkesztésében. A propagá­lóhoz tartozik a szövetkezeti tagok látókörének bővítése, ami alapos, hosszan tartó munkát igényel. Ez mindenekelőtt a szövetkezet vezetőségének a feladata, de az agitációs köz­pont erre is serkentőleg hat­hat. Például a szövetkezet által rendezett kirándulás után be­szélgetést rendezhet, vagy ta­pasztalatcsere céljából megszer­vezheti két vagy több szövetke­zet vezetőségének összejövete­lét. A tervteljesítés a hatékony munka elérésére legjobb a sze­mélyes agitáció. A személyes agitációnál is megfelelő politi­kai és szakismeretekre van szükség. Nemcsak kampánysze­rűen, hanem egész életünkkel, munkánkkal állandóan agitál­nunk kell. Az agitációs munkával össze kell kapcsolni a „Szocialista módon dolgozni, szocialista mó­don élni“ mozgalmat. Elsősor­ban a szocialista módon vég­zett munkát kell támogatni, de nem szabad megfeledkezni a szocialista élet többi szakaszá­ról sem. A kötelezettségválla­lások teljesítését — melyeket lakosságunk a választások előt­ti időszakban tett — nyilváno­san kell értékelnünk. Egyben figyelemmel kell kísérni a szo­cialista munkabrigádok kötele­zettségvállalásainak tel jesítését is. Az agitátorok feladata az is, hogy a leghaladóbb világnéze­tet, a marxizmus—leninizmust a tömegek kincsévé tegyék, mert a leghaladóbb világnézet is csak így válik reális átható erővé. A szocialista ember pro­filja és világnézete a múlt csö- kevényei és az idealista világ­nézet ellen vívott szüntelen harcban formálódik. A szocia­lista erkölcsnek határozott har­cot kell folytatnia az élősködés, a kapzsiság és a megvesztege­tés ellen. A NEVELÖMUNKÁNAK arra kell irányulnia, hogy a társa­dalmi és a személyes érdekek összhangba kerüljenek. Az 1968 —69-es válságos időszakban voltak olyan törekvések, ame­lyek az egyéni és a csoportér­dekeket az össztársadalmi ér­dekek elé helyezték. Bűnös mó­don elhanyagolták a munkához és a szocialista tulajdonhoz va­ló szocialista viszony kialakí­tását. Ezt a mulasztást sürgő­sen pótolnunk kellett, illetve kell. Az agitációs központok­nak, a tömegszervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak és a népművelési dolgozóknak együttes, offenzív agitációval és politikai tömegmunkával kell odahatniuk, hogy a nép a párt köré felzárkózva a párt politikáját érvényesítse. Minden téren el kell mélyíteni a dol­gozók világnézeti nevelését, mégpedig a marxizmus—leni­nizmus szellemében. Fejleszteni kell állampolgáraink nevelését a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság szelle­mében. Meg kell értetni hazánk polgáraival, hogy mindnyájan felelősek vagyunk a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődé­séért. Az agitáció tehát nem fö­lösleges munka, hanem szo­cialista rendszerünk minden képzett, tapasztalt tisztségvise­lőjének kötelessége. LÉVAY ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom