Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

A kommunista párt nagyfokú szerve** zettsége és egysége szükségszerű a hatalomért folytatott harcban és a proletár forradalom győzelme után is. A szocialista változások jellege és mélysége oly nagy, hogy csakis az a párt tudja befolyásolni -a társadalmi élet valamennyi területét és a gyakorlatban megvalósítani az eszméket, amely a marxista—Ieninista elmélettel fegyverkezett fel.

Az imperializmus ideológusai, a revl- zionisták és a jobboldali opportunisták azt akarják bebizonyítani, hogy a politikai erők szabad játéka ma a társadalom és politikai ólet egyetlen méltó formája. Szerintük minden más forma totalizmus- hoz, a demokrácia és a személyiség szabadságának tagadásához vezet. Ez politikai demagógia, melynek az a célja, hogy hátráltassa a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok fejlődését, hogy megszüntesse a társadalom szociálpolitikai egységét és újabb politikai harcokat idézzen elő, melyek során a szocialistaellenes erők vissza kívánják szerezni elvesztett pozícióikat.

Az Orosz Szociáldemokrata Párt 1906- ban megtartott IV. kongresszusán Lenin javaslatára határozatot fogadott el, miszerint a pártszervezetek a demokratikus centralizmus elve alapján alakulnak

meg. Ma ez az elv szilárd alapja az SZKP és a többi marxi—lenini párt szervezeti felépítésének. A különböző viszonyok között dolgozó kommunista pártok figyelembe veszik az adott ország helyzetét, politikai-kulturális fejlődésének színvonalát és a konkrét helyzet alapján dolgozzák ki politikájukat, oldják meg a feladatokat, különböző szervezeti formákat és munkamódszereket alkalmazva. A marxi—lenini pártok szervezeti alapelvei, a pártélet szabályai lényegében ma is olyanok, mint ahogy Lenin megfogalmazta őket.

A kommunizmus ellenségei, elsősorban a jobboldali opportunisták és a revizio- nisták szüntelenül arra törekszenek, hogy a párton belül aláássák a demokratikus centralizmust, mivel tudják, hogy ez az alapja a marxista—Ieninista párt szervezeti felépítésének. Említsük meg Sviták, Liehm és mások támadásait a CSKP szervezeti alapjai ellen 1968-ban.

A demokrácia alapelvei

A marxi—lenini párt szervezeti felépítésében a demokrácia és a fegyelem megbonthatatlan p^vséget alkot. E két tényező bármel) nek elszigetelésére kifejtett törekvés a demokratikus centralizmus tagadásához vezet.

A demokratizmus szorosan összefügg a párt jellegével. A párt önkéntes politikai szervezet, azonosan gondolkodó emberek — kommunisták szövetsége. Ezért természetes, hogy a párttagok közti kapcsolatok azonos jogokkal, kötelességekkel és felelősséggel rendelkező emberek kapcsolatai. Amint Lenin megállapította, minden párttag azonos jogok alapján végzi pártmunkáját.

A pártban a demokráciát a pártszervek megv ilaszthatósága, a párt irányításának kollektivitása, a vezető pártszervek felelőssége és kötelességei biztosítják. A pártban a demokráciát az is biztosítja, hogy minden kommunista szabadon vitatkozhat a pártgyűléseken, konferenciákon, kongresszusokon és a pártsajtóban a pártpolitika és a párt gyakorlati tevékenységének bármely kérdéséről. Jogában áll, hogy a pártgyűléseken, a konferenciákon, kongresszusokon és pártbizottsági gyűléseken bírálja bármelyik kommunistát, tekintet nélkül arra, lyen funkciót tölt be.

Ez megteremti az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a párttagok öntudatosan és aktívan harcoljanak a párt céljaiért, prog- ramj'a megvalósításáért. Minden párttag a párt ügyének aktív politikai harcosa.

Hogy a kommunisták öntudatosan és helyesen oldják meg a feladatokat és a vezető pártszervek ismerjék a pártszervezetek tevékenységét, az SZKP tökéletesíti a tájékoztatást a párton belül. Ez az igazi pártos demokrácia fejlesztését jelenti.

A pártfegyelem mindenki számára kötelező

•

A párton belüli demokrácia szorosan összefügg az egységes fegyelemmel és az összes pártszervezet tevékenységének centralizmusával. Ez második fontos feltétele valamennyi párttag aktív munkájának és feladataik teljesítésének. A kommunista pártnak a centralizmus elve alapján való felépítése szükségszerűségét a mai társadalom osztályjellege feltételezi.

A szocialista társadalomban a kommunista párt szervezi az összes szociális gazdasági változást. Ez megköveteli a párt magas fokú szervezettségét, az egységes szociális-gazdasági, kulturális és külpolitika megvalósításában. Ahhoz, hogy a párt az élet valamennyi terén következetesen és rendszeresen megvalósíthassa a munkásosztály eszméit, valamennyi szervezetének egységes politikai és szervezeti elvek, egységes program, alapszabályzat szerint kell dolgoznia, alá kell vetniük magukat a pártfegyelemnek, amely egyformán kötelező minden párttag számára.

Az eszmei és szervezeti egység azért is szükségszerű a párt számára, hogy ellent

tudjon állni az imperialista ideológiának, a dolgozók tömegeire és magukra a kommunistákra gyakorolt hatásának.

A kommunisták akcióegysége

A centralizmus szükségességét többek között az feltételezi, hogy a párt olyan emberek egységes politikai szövetségeként lép fel, akiket egységes kommunista meggyőződés és a marxista—Ieninista világnézet fűz össze. A párttag nem támaszkodhatna a párt egységes erőire és a párt nem támaszkodhatna egyetlen kommunistájára sem, ha nem kapcsolná őket össze egységes szervezet.

Éppen ezért a kommunista párt centralizált szervezet, amely egységes eszmei, taktikai és szervezeti elvek alapján tevékenykedik. A centralizmus azt jelenti, hogy a pártszervezetek és pártszervek számot adnak munkájukról a felettes szerveknek, a kommunisták pedig a párt- szervezetnek. Ez az alávetettség biztosítja az összes kommunista erő akcióegységét. Lenin nemegyszer emlékezett arra, hogy mindennek nem lehet semmi köze a fentről jövő adminisztratív parancsolgatáshoz. A demokratikus centralizmus hívei vagyunk — hangsúlyozta Lenin —, és meg kell érteni, hogy a demokratikus centralizmus miben különbözik a bürokratikus centralizmustól és az anarchizmustól. A centralizmus szigorú pártfegyelmet és a párttagok azonos felelősségét feltételezi függetlenül attól, milyen funkciókat töltenek be.

A pártnak a szocializmus és kommunizmus építésében kifejtett tevékenysége nagy igényeket támaszt a párttal szemben. A szocializmus fejlődésével és megszilárdulásával, a társadalom szociálpolitikai és ideológiai egységének kialakulásával, a kommunisták ideológiai színvonalának emelkedésével párhuzamosan kialakulnak az objektív lehetőségek a centralizmus megvalósításához a párton belül, ami egyúttal megteremti a feltételeket a kommunista párt további szervezeti megszilárdításához és társadalmi vezető szerepének megerősítéséhez.

A revizionista erők ebben a kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek. Azt akarják bebizonyítani, hogy a demokratikus centralizmus, mint a párt szervezeti elve már elévült, és itt az ideje, hogy megváljunk tőle. Tagadják a szocialista társadalom fejlődésének objektív irányzatát, amely az összes osztály és társadalmi réteg egységén és a szociális különbségek megszüntetésén alapszik. A társadalmi önigazgatás eszméjét állítják ezzel az irányzattal szemben. Tagadják a valóságot, a társadalmi kapcsolatok elért fejlettségi fokát, „a legszélesebb körű“ demokráciáért harcolnak, amely lényegében tagadja a szervezettséget és megfosztja a kommunistákat attól a lehetőségtől, hogy céltudatosan cselekedjenek.

A kisebbség aláveti magát a többségnek

Csehszlovákiában a jobboldali és revizionista erők támadták a demokratikus centralizmus egyik alapfeltételét — a kisebbség alárendeltségét a többséggel szemben. Ez nem véletlen, mivel a párt sikeres tevékenységének és egységének egyik legfontosabb feltétele.

A többségnek való alávetettség nemcsak igazságos a párt alapvető érdekei és céljai szempontjából, hanem szükség- szerű is, a pártegység megőrzése és akcióképességének biztosítása szempontjából. A többség akaratának megvalósítása nélkül — mondotta Lenin — szó sem lehet a pártosságról és a szervezett politikai tevékenységről.

Amennyiben a kisebbség nem lenne hajlandó a többséggel együtt cselekedni, ez komolyan akadályozná a párt előtt álló feladatok teljesítését és szükségszerűen szakadáshoz vezetne. A csehszlovákiai jobboldali erők ezért 1968-ban a lenini elv átértékelését követelték. Javaslataikban tagadták a frakciós tevékenység veszélyét, az akcióegység szervezeti biztosítékait és azt követelték, hogy az alapszabályzat biztosítsa a kisebbség azon jogát, hogy megvédje álláspontját azután is, hogy a szervezet már határozatot fogadott el. A lenini tézis bírálói azt bizonyították, hogy korlátozza a párton belüli demokráciát, akadályozza az új gondolatok elfogadását. Arra hivatkoztak, hogy a többség véleménye még nem kezessége a határozatok helyes voltának.

Nem volt számukra elég nyilvánvaló, hogy az, aki nem akar elszigetelt egyénként működni, a párttól elszakadni, aki közös pártmunkát akar kifejteni, a szervezet erejére akar támaszkodni, annak figyelembe kell vennie a szervezet és a párt akaratát? A kommunista pártokban a pártélet elfogadott lenini elvei lehetővé teszik, hogy a kisebbség és minden egyes kommunista kifejtse véleményét, követelje a helyes progresszív döntéseket, szabadon vitatkozzon a pártgyűléseken, konferenciákon, kongresszusokon és a pártsajtóban a párt politikai és gyakorlati tevékenységének kérdéseiről, elmondja véleményét, javaslatokat tegyen és védje nézeteit addig, amíg nem fogadják el a határozatot.

A demokratikus centralizmus internacionalista jellege

A Szovjetunió Kommunista Pártjában törvény, hogy miután az illetékes pártszervek elfogadják a határozatot, a kommunisták egységesen lépnek fel. Aki nem hajlandó teljesíteni szervezete vagy felettes pártszerve határozatát, szembe helyezkedik a párttal. Az SZKP alapszabályzata is foglalkozik az ilyen pártellenes tevékenységgel. A frakciós és szek- táns megnyilvánulások — áll az alapszabályzatban — összeegyeztethetetlenek a marxista—Ieninista pártossággal és a párttagsággal. Hasonló meghatározással találkozhatunk a testvéri kommunista pártok alapszabályzatában is.

így tehát a demokrácia és a centralizmus. nem két különböző alapelv, hanem egy alapelv két oldala, amelyre a szocializmus és a kommunizmus felépítésén fáradozó pártokon belüli kapcsolatok épülnek. Amint az SZKP XXIV. kongresz- szusa hangsúlyozta, ma a kommunizmus építésének feltételei között a párton belüli kapcsolatok fejlődésének fő irányvonala a párton belüli demokrácia sokoldalú fejlesztése és tökéletesítése és a pártfegyelem megszilárdítása.

Az SZKP valamennyi szervezetének önállóságot biztosítanak a helyi kérdések megoldásában és részt vehetnek az egész pártpolitika előkészítésében. Természetesen a centralizmust és az akcióegységet nem párthatározatokkal, nagy szavakkal biztosítják, hanem türelmes szervező és nevelőmunkával, a kommunisták iránti igényességgel, akik mind felelősek az elfogadott határozatok és feladatok teljesítéséért.

A demokrácia és a centralizmus dialektikus egysége és harmonikus kapcsolata a párt felépítésében erőt és rugalmasságot ad a pártnak, amely szükség- szerű a szocializmus felépítéséért folytatott harc folyamán. Az egység megbontása gyengíti a párt akcióképességét, vezető szerepét és a társadalomra gyakorolt befolyását.

Az SZKP és a többi testvéri kommunista és munkáspárt sokoldalú és sokéves tapasztalatai teljes mértékben megerősítik azt a lenini elvet, miszerint a demokratikus centralizmus internacionalista jellegű, minden egyes marxi—lenini párt irányító tevékenységének és szervezeti tevékenységének alapelve, a pártépítés alapszabálya. Ennek az elvnek gyakorlati betartása alapfeltétele annak, hogy a kommunista párt betölti történelmi küldetését az új társadalom építésében.

F. PETRENKO

Hírek ?a ' ' Szovjetunióból

# A színházak Tervezőintézetében elkészült a Moszkvai Zenés Gyermekszínház terve. A színház az új moszkvai cirkusz mellett épül majd, úgyhogy szép építészeti együttest fognak képezni. A földszinten és a nézőtér iépcsőzetes részén 1250 ifjú operarajongó számára lesz hely; az építők elgondolása szerint a szülők az erkélyre válthatnak majd jegyet. A tervben egy 300 férőhelyes kamaraterem építése is szerepel.

9 A Baskír Autonóm köztársaságban működő szalavati üveggyárban új automata üzemrészt vettek át. Az üzemrészben 3 millió négyzetméter csiszolt üveget gyártanak majd évente. Egy futószalag szakadatlanul szállítja a háromméter széles üvegtáblákat, melyek csiszolása és fényezése mindkét oldalon egyidejűleg történik.

# A reaktorokban, csővezetékekben és vegyészeti berendezésekben keletkező robbanások gyors elfojtására új oltóberendezést rendszeresítenek a szovjet gyárakban, üzemekben. A felrobbanás pillanatában fényjelzők lépnek működésbe, s erre a kitörés sebességét meghaladó gyorsasággal robbanásgátló anyag kerül a robbanás fészkébe.

Q 12 méteres óriáshőmérőt helyeztek el Moszkva egyik központi épületén. A hőmérőben nem higanyszál s nem is szesz van, hanem elektronikus fényforrás mutatja a hőmérsékletet: a messziről látható

világítóskála lámpáit a hőmérséklettől függően gyújtja meg egy automatikus vezérlőberendezés. A hőmérő mínusz 40 Celsius foktól plusz 40 fokig mutatja a hőmérsékletet.

O Felújították Belorussziában a folyami és tavi rákhalászatot. A második világháború előtt ez a köztársaság adta a Szovjetunió területén fogott rákok egyharmadát, a háború után azonban védelemben részesítették és szaporítani kezdték a rákokat. Ma mintegy ezer rák jut egy hektár vízterületre. A kifejlett példányok 17 centiméter nagyra is megnőnek, súlyuk 16 dekagramm.

# Óránként két tonna gabona a teljesítménye a brjanszki mezőgazdasági gépgyár gabo- naszárítógépeinek. A gyár legfontosabb termékének számító szárítógépeket nemcsak a Szovjetunióban alkalmazzák, hanem több európai, ázsiai és afrikai országban is. Csehszlovákia már hagyományos vásárlójuk — a közelmúltban is 300 brjanszki gabonaszárítógépet rendelt.

# Kiöntött Szibéria egyik legnagyobb folyója, az Ob, de csak a vasútmérnököket képző Uráli Elektrotechnikai Főiskola hidraulikai laboratóriumában.

A kutatók a folyó medrének makettjén mesterséges áradásokat idéztek elő, hogy így tanulmányozzák, milyen irányban vonul e! a zöldár és mekkora az árterület.

® Több mint 200 hődtelep van jelenleg Moszkva környékén. Ez tervszerű szaporítás eredménye. A hódokat ugyanis a múlt század elején teljesen kipusztították ezen a vidéken, s ezért 1946 óta 179 hímet és nőstényt telepítettek védett területekre. Az állatkák meghonosodtak a Moszkva környéki folyók partjain, és mintegy száz méter hosszú gátat építettek maguknak.

Q Eredeti módszert dolgoztak ki a szovjet tudósok a zöldségfélék vetésére. A sárgarépa-, hónaposretek-, karórépa- és céklamag közé különböző műtrágyákból készült drazsékat kevernek. Ezek a golyócskák gépi vetés során, a maggal együtt kerülnek a földbe. A vetés ezáltal gyorsabb, a hajtások egyenletesek, a termés pedig nagyobb lesz.