Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-10 / 84. szám, hétfő

AZ Dll SZABALVOZASA 1972. Romániában a közelmúltban tették közzé az Olt távlati szabályozására vonatkozó ke- ret-tanulmányt. Irányelvei alapján komplex munkálatok­ra kerül majd sor. Ezek ked­vezően befolyásolják több népgazdasági ág fejlődését az ország területének szá­mottevő részén, ahol már ma is élénk haladás, korszerűsö­dés tapasztalható. Biztosítani fogják a fejlődéshez szüksé­ges villamos energiát és vi­zel mind az ipar és a mező- gazdaság, mind általában az egész társadalmi élet számá­ra. Lehetőséget teremtenek új vízvezetékek kiépítéséhez, s előmozdítják a vizek káros hatásainak — kiöntéseknek, áradásoknak, erózióknak, mo­csárképződéseknek — a meg­szüntetését. Hat megyén folyik ót Az Olt folyó — amelynek medencéje 24 000 négyzetki­lométer (vagyis Románia összterületének mintegy tíz százaléka), hossza pedig 670 km — hat megyén halad ke­resztül; ezek: Hargita, Ko­vászna, Brassó, Szehen, Vllcea és Olt megye. Partjai mentén, vagy közvetlen közelében Igen nagy fontosságú városok és ipari központok (Brassó, Sze; ben, Rlmnlcu, Vilcea Slatina), továbbá fontos mezőgazdasági övezetek, országút- és vasút­vonalak, nemkülönben első­rendű fürdő- és üdülőhelyek, idegenforgalmi gócpontok he­lyezkednek el. Az Olt, vízhozama folytán (a Dunába torkollásánál 182 köbméter másodpercenként) az egyik legfontosabb romá­niai folyó; összegyűjti Romá­nia vizeinek hozzávetőleg 14 százalékát. A természet szab­ta körülmények közepette az Olt vízhozama igen változó; az aszály erősen megcsap­panja vizét, míg a bőséges csapadékkal járó évszakok­ban vízállása gyakran tetőz, s nagy károkat okozó áradá­sokat vált ki. Átlagos számí­tások azt mutatják, hogy az egész évi hozamnak több mint 50 százaléka az év csapadék­bő négy hónapja alatt (már­cius-június) fut le az Olt medrében. Nyáron azonban, amikor a legnagyobb szükség volna ön­tözésre, vagy télen, amikor a villamos energia fogyasztá­sa fokozódik, vízállása igen alacsony. Az Olt továbbá al­kalmas évi mintegy három- milliárd kW/ó villamos ener­giát termelő egységek létre­hozására; ez az adat a bel­ső folyóvizek energetikai po­tenciáljának közel egynegye­dét képviseli. A vízenergia termelésére szolgáló berende­zések elhelyezése főleg a Vö­röstorony—Duna közötti sza­kaszon, mindenekelőtt pedig a Brazoi—Slatina övezetben valósthntó meg. 31 egységből óllő vízlépcső-rendszer Az Olt medrén létesítendő berendezések elhelyezésénél és Jellegük elhatározásánál két alapvető szempont érvé­nyesült: az egyik — az ener­giatermelés (amely a Fogaras —Dragasanl szektorban van túlsúlyban), a másik — az öntözés, (amely viszont a Dragasanl—Slatina szektorban játszik fő szerepet). E szempontok alapján a kerettanulmány 31 egységből álló vízlépcső-rendszer létesí­tését irányozza elő; az emlí­tett egységek közül 19 a Daiesti—Duna közötti szaka­szon készül el. Mindegyik egység felölel majd egy kis vagy közepes méretű duzzasz- tógátat és egy gyűjtőtavat, vé­dőgát-rendszert és egy vízi erőművet; a létesítmények né­melyikénél rövid mellékcsa­tornák építését vették tervbe. A tervezett vízi erőmüvek be­szerelt összereje 1000 mega­watt lesz — vagyis csaknem ötszöröse a békási vízi erő­mű beszerelt erejének —, amiből mintegy 63Ü mega­watt a Daiesti—Duna közöt­ti szakaszra jut. Ennek be­szerelt ereje tehát annyit képvisel, mint a békási vízi erőmű, a Békástól lefelé ki­képzett lépcső és az argesi vízi erőmű beszerelt ereje együttvéve. Az említett léte­sítmények egyik sajátossága, hogy — az igen eltérő ter­mészeti viszonyok, továbbá a szabályozás övezetenként igen nagy különbségeket mutató problémái ellenére — sikerült mindössze 3 fő vízlépcső-típus segítségével megoldani a kö­vetelményeket. Ez a körül­mény lehetővé teszi mind a berendezések, mind pedig az építkezések magas szintű ti­pizálását. A szabályozási terv alapján lehetőség nyílik más vonatko­zású gazdasági igények kie­légítésére Is. Mindenekelőtt megoldható a fogyasztók ellá­tása ipari vízzel és ivóvízzel, mégpedig olyan szinten, ami­lyen a természeti adottságok közepette sosem lett volna el­érhető. Az ehhez szükséges vízmennyiséget a vízlépcsők gyííjtőtavaiból lehet kiemel­ni, külön zsilipek építése nél­kül; ennek eredményeként a víz minősége sem szenved kárt. Holtenyésztés, új üdülőhelyek A gyűjtőtavak és a vízlép­csők csatornái könnyen tár­ható víziutat jelentenek majd a kereskedelmi hajózás és a sétahajózás számára; e cél el­érése nem is igényel egyebet, mint a csatornák elmélyítését kotrással, s egyes gócponto­kon zsilipek létesítését. Nyil­vánvaló, hogy a hajóút komoly előnyökhöz juttatja a folyó egész medencéjét. A kialakí­tott tavak igen előnyösen hasznosíthatók, továbbá bel­terjes haltenyésztésre; előze­tes számítások azt mutatják, hogy — amennyiben a víz minősége kifogástalan lesz — az évi haltermelés elérheti a sok ezer tonnát. A tavak kiképzését úgy old­ják meg, hogy lehetővé vál jék egyes övezetekben üdülő helyek létrehozása. A hidro­technikai gócok elhelyezése az országúthálózat követelmé­nyeinek figyelembevételével valósul meg, s bťítosítja több átkelőhely létesítését, s köz­lekedési csomópontok megfe­lelő telepítését. Az Olt szabályozásának első munkálatai — Rimnicu Vilcea város övezetében — már 1970 folyamán megkezdődtek. Üzembe helyezésük több sza­kaszban, 1975-ig valósul meg. Cs. L. ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI JÓL FELKÉSZÜLTEK Kilencéves iskoláinkban az 1971/72-es tanév második felé­ben új tantárgyként bevezették a honvédelmi nevelést. Ezt a tantárgyat 1974-ig fokozatosan a 6—9. évfolyamokban kötele­zően fogják oktatni, jelenleg még csak a hatodik évfolyam­ban folyik e tantárgy oktatása. Mint minden újnak, ennek a bevezetése Is több problémát vetett fel. Hogyan sikerült ezek­kel megbirkózni a dunaszerda- helyi járásban, erről beszélget­tünk Karácsonyi Gyula járási tanfelügyelővel és Szalai őr­naggyal, a járási katonai pa­rancsnokság megbízottjával. • Mit várnak ettől a tan­tárgytól iskoláinkban, miben látják küldetésének jelentősé­gét? — A honvédelmi nevelést az ideológiai nevelés szerves ré­szének tekintjük — mondta Ka­rácsonyi elvtárs. — Rajta ke­resztül elsősorban emocionáli­san igyekszünk hatni a tanu­lókra, s ily módon kialakítani és felkelteni bennük az érdek­lődést hazánk természeti szép­ségei, dolgozó népe, társadal­mi rendszere, s vezető ereje, a kommunista párt iránt. Mind­erre számtalan lehetőség nyí­lik. Hazánk újkori történelmé­ből, valamint a Szovjetunió és a testvéri országok történel­méből sokat meríthetünk, pél­daképül állíthatjuk a hősöket ifjúságunk elé. A tanterv lé­nyegében négy tematikus rész­re oszlik. Ezek a következők: katonapolitikai rész, védekezés az ártalmas vegyi anyagok el­len, egészségügyi kiképzés, va­lamint helyrajzi ismeretek nyújtása. • Milyenek az eredmények? — Iskoláinkban az eddigiek folyamán sokhelyütt mostohán kezelték a polgári védelemmel kapcsolatos teendőket — vála­szolta Szalai őrnagy. — Gyak ran előfordult, hogy kampány­szerű feladatnak tekintették. Egységesítése, rendszeresítése lényegesen hozzájárul majd a tanulóifjúság hazaszeretetének helyes formálásához, a prole­tár internacionalizmus elmélyí­téséhez, a tanulók politikai-er­kölcsi arculatának formálásá­hoz, a tudatos fegyelem, a kollektivizmus, a jellem, az akarat, a kitartás, az önálló­ság és egyéb tulajdonságok ki- fejlesztéséhez. Mindezt termé­szetesen csupán a honvédelmi nevelés óráin nem érhetjük el, annál Is inkább, mert ebből évente csak 17 óra szerepet az órarendben. Ezért szükséges, hogy az oktatás az egész isko­la, a tantestület közös ügyévé váljon. © Hogyan készUItek fel a tantárgy oktatására, hiszen köz­tudomású, hogy ilyen szakké­pesítésű pedagógusaink nincse­nek. Milyen az együttműködés az iskolai ügyosztály és a ka­tonai parancsnokság között? — A honvédelmi nevelés ta­nításának bevezetése előtt ala­pos felmérőmunkát végeztünk a járás iskoláiban — jelentette ki a tanfelügyelő. — E tan­tárgy tanítását tapasztult, jó pedagógusokra bíztuk, akiknél minden feltétel megvan ahhoz, hogy igényes megbízatásukat Jól teljesíthessék. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a tantár gyat csak kellő katonai isme­retekkel rendelkező pedagógu A SZOVJET KATONÁK ÉLETÉBŐL Nyomok a határnál N. Litovcsenko őrvezető és V. Kavun közkatona hajnalban elindultak a folyó menti öve­zet ellenőrzésére. A folyó tor- kollatánál több keskeny, hosz- szúkás nyomot találtak, ame lyek a víznél eltűntek. Litov­csenko elgondolkozva vizsgál­ta és kiadta a parancsot: „Te­gyen jelentést, én addig terep­szemlét tartok." így kezdi elbeszélését N. Vo robjov alezredes, a kaukázusi határvadászok életéről. A to­vábbiakban elmondja, miként indult el a perceket számoló küzdelem. A szomszédos század ugyanilyen nyomokra bukkant, azok a nyomok azonban a ha­tármenti hegylánchoz vezet­tek. A kutyák nem tudták kö­vetni a nyomokat, a terep pe­dig nehezen járható, szinte át­tekinthetetlen volt. A határva­dászok és a polgári lakosság köréből jelentkezett önkéntesek minden erejüket megfeszítet­ték a nyomok felderítésére Közben 65, sőt 70 fokos mere dek lejtőket kellett megmász­niuk. Minden jel arra utalt, hogy a tettes valahol az erdő mélyén rejtőzik, ám az első napi felderítés nem járt siker­rel. Másnap Konsztantyin Kocse- tov kolhozparaszt egy Ismeret len férfira lett figyelmes, aki éppen az erdőből jött ki Ami kor az illető meglátta Kocseto- vot, azonnal eltűnt a bokrok között. Kocsetov egyedül nem Indulhatott utána, ezért jelen­tést tett a határvadászoknak. A határvadászok mindennapi életében sokkal kevesebb a ro­mantika, mint ahogy az első látásra tűnik. Megtörténik, hogy valamelyik határvadász tényleges szolgálata alatt a ki­lométerek ezreit teszi meg anélkül, hogy egy határsértöt látna. Ilyen határvadász volt az egyébként rátermett és ügyes katona, Jevgenylj Harin, és most M. Ratner őrnagy éppen őt küldte ki bajtársaival a ha­társértő elfogására. Négy álló napig tartott az erdőben a kimerítő felderítés, míg munkájukat siker koronáz­ta. A határsértő tökéletesen fel volt szerelve. Speciális felfúj­ható csónakot hordott magá­val, amellyel könnyen átúszhat- ta a folyókat, felszereléséből nem hiányzott az iránytű és az ártalmatlannak távolról sem ne­vezhető különféle tárgyak. El­lenséges ténykedése azonban a határvadászok beavatkozása folytán még a kibontakozás előtt véget ért, ugyanúgy, mint azoké a határsértőké, akik tör­vénytelenül megkísérelték a szovjet határ átlépését. (rév) sok oktathatják. Iskoláinkban tartalékos tisztek és altisztek, valamint tartalékos katonák ok­tatják ezt a tantárgyat. A já­rási katonai parancsnoksággal szorosan együttműködve végez­zük munkánkat. Jó védnökünk­nek bizonyultak és Szalai elv­társ mindenben segítségünkre siet. Az ő segítségükkel előadá­sokkal és gyakorlati foglalkozás­sal egybekötött tanfolyamot szerveztünk a kiválasztott pe­dagógusok számára. Sikerült egy minden igényt kielégítő tankönyvet beszereznünk, me­lyet a Cseh Szocialista Köztár­saság Oktatásügyi Minisztériu­ma adott ki, amely tematiku­sán és módszertanilag is fel­dolgozta a honvédelmi nevelés anyagát. — A járási katonai parancs­nokság minden Iskolának biz­tosítja a „Bojová príprava“ cí­mű folyóiratot, mely foglalko­zik az iskolai honvédelmi ne­velés kérdéseivel, mondja Sza­lai elvtárs. Ezenkívül igyek­szünk megfelelő mennyiségű segédeszközt is biztosítani. Köztünk és az Iskolai szervek között mintaszerű az együttmű­ködés. Kezdettől fogva minden problémát közösen oldunk meg. Tudjuk, hogy csak így érhetünk el jó eredményt, ami mindany- nyiunlc érdeke. Az anyagi ellá­tottság terén jók a feltételek. A segédeszközök beszerzésében, Illetve elkészítésében sokat te­hetnek a pedagógusok is. Sze­retnénk, ha az iskolák és a közbiztonsági szervek, valamint a tűzöl tószervezetek és a Vörös- kereszt között szoros kapcsolat alakulna ki. SVINGER ISTVÁN Ebeaoszias NÖVEKVŐ AKTIVITÁS Néphadseregünk pártalap szervezetében a napokban tartották az évzáró taggyű­léseket. A kommunisták ér­tékelték az elvégzett mun­kát és világos célokat tűz­tek ki, amelyekben rámutat­tak, hogy miképpen én hol kell javítani tevékenységü­ket, hol lehetne még észlel- hetőbben érvényesíteni a CSKP XIV. kongresszusának és a CSKP KB februári ülé­sének határozatait. A kommunisták az évzáró taggyűléseken a katonák mindennapi életének problé ■iáival foglalkoztak, s igye keztek ezeket a probléma kát megoldani. Nem csoda tehát, hogy tanácskozásukat figyelemmel kísérték a pár tonkívüliek, a tényleges ka tonák, elsősorban a SZISZ tagok. így történt ez annak a pártalapszervezetnek évzáró taggyűlésén Is, melynek el nöke Németh Sándor őrnagy Az alakulat SZISZ-tagja nagy figyelemmel kísérték a kommunisták évzáró tag­gyűlésének tanácskozását, köszöntötték az évzáró tag­gyűlést és több értékes szo­cialista kötelezettséget vál­laltak. Több katona arra kötelez­te magát, hogy megszerzi a „Példás katona“ jelvényt, a kollektívák pedig a „Példás egység" cím megszerzését vállalták. Tizenkilenc kato­na térítésmentesen vért ad. Több száz liter üzemanyagot takarítanak meg, az épüle­teket szocialista gondozás­ba veszik, és a lehető leg­nagyobb igyekezetei fejte­nek ki annak érdekében, hogy minden katona telje­sítse harci és politikai fel­adatait. Néhány évvel ezelőtt az lfftisági szervezet jóformán semmilyen tevékenységet ntm fejtett ki. Ma a SZISZ segítséget nyújt a fiatalok­nak, s így nő az ifjúság ak­tivitása. A fiatalok becsülik a kommunisták munkáját. —gf— A festői szépségű Olt-völgye-A. BÉKE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom