Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó
Minden szakaszon érvényesítsük munkaerő ésszerű kihasználását. :tosítsuk a munkatermelékenység vekedeset, ervenyesitsuk a szigorú zdaságosságot és hatékonyabban sználjuk fel a fűtőanyagokat, az ergiát, a nyersanyagokat és a kü- iböző anyagokat. BMtKX építését segítik ifkül vállalják az igényes feladato- jreznói Hídelemgyárban leléseknek megfelelően folytatók a szállítóberendezések gyártá- át a trmicei és a tušimicei erő- nűnek is. Ez az értékes kezdemé- tyezés arról tanúskodik, hogy a első-Garam menti üzem dolgozói rszágos viszonylatban képesek ondolkodni, s a népgazdasági ha- škonyságot igen helyesen az erő- lűvek mielőbbi befejezésének elő- egítésében látják. A breznói Hídelemgyárban, bár lőnyben részesítik az országos ha- íkonysági követelményeket, gon- olnak saját termelőmunkájuk ha- §konyságára is. Az idén maradék- ilanul vállalták a központi elő- ■ányzatot és 8,9 százalékkal növe- k termelésüket a múlt évivel spinben. Ezt a termelésnövekedést munkatermelékenység 7,1 száza- kos növelésével érik el. Igénye- bb feladatokat állítottak maguk § a termelési költségek csökken- se tekintetében is: az önköltsé- íket 4 százalékkal csökkentik, leg kell említeni, hogy a Hídelem- /ár tavaly is azon kevés üzemek izé tartozott, amelyek rendszerein törekedtek az önköltségek ;ökkentésére és a tervezettel szemben 2 százalékkal olcsóbban termeltek. Az idén az önköltségek csökkentését főleg az anyagköltségekben rejlő tartalékok kiaknázásával (2,5 százalék), továbbá a bér- és a rezsiköltségek csökkentésével akarják elérni. A mennyiségileg megnövekedett és minőségileg igényesebbé vátt feladatok teljesítésére a Hídelemgyár úgyszólván nem követel juttatást az országos munkaerőtartalékokból. Persze, az üzemben bizonyos mértékben növelni kell majd a munkáslétszámot, de ezt a növekedést — beleszámítva a természetes létszámcsökkentés ki- egyenlítését is — kizárólag saját tanonciskolájuk végzős növendékeiből pótolják. A Hídelemgyárban végképp áttértek az intenzív fejlődés útjára. A tervezett színvonalat nem aránytalan üzembővítéssel, hanem minőségi javulással (ez idén 38 százalékkal növekszik exportjuk), a belső tartalékok kiaknázásával és nem utolsósorban átgondolt és következetes szakemberneveléssel érik el. (vilcsek) IRÁNYÍTÁS OSZTHATATLAN RESZE dúlt elő. Azt, hogy ez ;znos, a rožftovi Tesla is bizonyítja, ahol az alapján rendkívüli fl- Igozók javaslatainak az is. A dolgozók ebben módokon kívül két í is részt vesznek az ista munkaversenyben, brigádok célcsoportos ä másik a versenyfel- Mindkét módszer a fej- fikus feltételeiből és ki. A kutatási és fejberuházási, az anyag- k dolgozóiból összeál- dául megoldotta a kép- itását a szériagyártás lotta továbbá a tran- lásának gyártási prob- vi Svit nemzeti válla- ozók bevonása a ter- öltség- és munkaerő- !s feladatait a komp- áció keretében hozott derekán 62 százalékellenőrzése a vállalat litikai feladatává vált. kidolgozása a további es vezérigazgatóságo- ^azdasági részleg dol- aradt. Részben ez is állalatok és termelési ;i nem érték el a köz- ;ött mutatók színvonaat és tartalékokat va. .használni, meg kell kai és a technikusokkal is, ismerni kell javaslataikat és nézeteiket már a terv kidolgozása folyamán, és meg kell szervezni azok kihasználását. Az ebben az időszakban vállalt kötelezettségek így a terv részét képezik és növeflik annak színvonalát. Egyúttal nagyobb felelősségérzetet keltünk a teljesítés iránt azokban, akik a kötelezettsége, két vállalták. Ennek nagy politikai és erkölcsi jelentősége van. Meg kell értenünk, hogy a meglevő tartalékokkal, az anyagi és munkalehetőségekkel teljes mértékben számoló igényes terv teljesítése sokkal hasznosabb, mint az alacsony, laza terv magas túlteljesítése. Ebből a szempontból is szükségesnek mutatkozik, a tervteljesítés és a vállalt kötelezettségek értékelési kritériumainak átdolgozása. Az elfogadott intenzív tervet és a minőségi mutatók teljesítését többre kell becsülni, mint az alacsony tervek túlteljesítését, ami egyébként is más területekre tervezett anyagi és energiafelhasználással jár. A kezdeményezés fejlesztésének minőségi változásaival összefüggésben meg kell mutatni a dolgozók feladatainak helyét az állam gazdaságpolitikájában, és elő kell segíteni a kölcsönös felelősségérzet kifejlesztését a gazdaságpolitika végrehajtásában. A gazdasági vezetőknek rendszeresen informálniuk kell a dolgozókat a dolgok tényleges állapotáról és az összes problémákról. A kezdeményezés formáit és a dolgozóknak az igazgatásban való részvételét a gazdasági fejlesztés feltételei szerint kell megválasztani. Hatékonyabban ki kell használni a már bevált formákat, elsősorban a termelési értekezleteket, a technikai és gazdasági konferenciákat és a kollektív szerződéseket. Fontos jelentőséget kell tulajdonítani a szó cialista munkaverseny további tökéletesítésének, amelynek a tudományos-technikai forradalom feltételei között minőségileg új szerep jut mind a népgazdaság fejlesztésében, mind a dolgozók nevelésében. Ennek az új minőségnek a vállalatokon belül elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy az egyének, a munkakollektívák, a műszakok és az egyes műhelyek kölcsönösen versenyre kelnek a munkatermelékenység sokoldalú növelésében, a termékek és szolgáltatások minőségének biztosításában, a termelési fogyasztás csökkentésében, a termelési alapok kihasználásának növelésében stb. A dolgozók elsősorban a szocialista munkaverseny keretében tudják kimutatni szocialista viszonyukat a munkához, ami a szocialista társadalom szükségleteihez tanúsított alkotó, bíráló és öntudatos hozzáállásban jut kifejezésre. A szocialista munkaversenyben való részvétellel a dolgozók harcba indulnak a nemtörődömség ellen, azok ellen, akik rosszul végzik munkájukat és a társadalmat megkárosítják. Az alkotó kezdeményezés fontos formája a feltaláló és újító mozgalom is, melynek jelentősége a tudományos-technikai forradalomban egyre növekedik. Nagyon aktuális feladat a feltalálók és újítók alkotóképességének fel- használása a komplex szocialista racionalizáció programjának végrehajtása során. E tekintetben számos kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk, amit az utóbbi évek tapasztalatai is bizonyítanak. A feltalálók és újítók tevékenységéhez hatékonyabb szervezési és technikai segítséget kell nyújtani. Munkájukat tematikailag is irányítani keli és eredményeiket gyorsabban érvényesíteni a termelési gyakorlatban. E tekintetben főleg a vezérigazgatóságok tehetnek többet, hogy a bevált újítási javaslatokat a vállalatok' egymás között is terjesszék. Fokozni kell az újítók anyagi érdekeltségének színvonalát is. Különleges figyelmet igényel a tudományos kutatási és fejlesztési alap dolgozóinak munkája. Elsősorban a termelő üzemekkel való szorosabb együttműködésről van szó. E tekintetben példaként szolgálnak a Prágai Vegyi- Technológiai Főiskola oktatói és dolgozói, akik rendszeresen együttműködnek a vegyipari, az élelmiszeripari és a feldolgozóipari vállalatokkal és intézményekkel. Ez az együttműködés csak az 1971-es évben 28 millió 245 ezer korona értékű hasznot eredményezett. Egyúttal az is beigazolódott, hogy a tudományos intézetek és a termelő vállalatok közötti jól szervezett és nem formális együttműködés a tudományos kutatás eredményeinek gyors gyakorlati érvényesítéséhez vezet. A népgazdaság hatékonyabb fejlesztése számára meg akarjuk nyerni a szocializmus minden őszinte hívét, munkásokat, földműveseket, dolgozó értelmiséget, nőket és a fiatalságot. Ez azonban feltételezi az elvégzett munka iránti igényesség fokozását. Az eddigieknél határozottabban kell fellépni azok ellen, akik csökkentik a közös munka eredményének értékét, vagy tönkreteszik azokat. Többször meggyőződhettünk róla, hogy dolgozóink túlnyomó többsége tud és akar becsületes munkát végezni, de meg is követelik a vezető dolgozóktól a jó munkaszervezést és az igazgatás magas színvonalát, valamint munká« juk igazságos értékelését. ANTONÍN HUSICKA, a CSKP KB dolgozója A fűtőanyagokba! is bánjunk gazdaságosan BÉKEÁGYŰ ... (A ČSTK felvétele a nemzetközi gázvezeték építéséről] fejtett barnaszén Szlovákiába való szállítása is. A számítások szerint a szállítások meny- nyisége 1971-ben érte el a maximumot. és 1975-ig 1 millió tonnával kellene csökkennie. Az ötödik ötéves tervidőszakban az elsődleges energiaforrások fogyasztásának növekedése Szlovákiában kétszer gyorsabb lesz az országos átlagnál. Szlovákia területén ez összhangban van a népgazdaság fejlesztésének gyorsabb tempójával, s a két köztársaság közötti gazdasági különbségek fokozatos ki- egyenlítésének programjával. A fentiekhez azonban azt is meg kell jegyezni, hogy szénkészleteink rendkívül gyors ütemben fogynak, és a jövőben egyre jobban a behozott fűtőanyagokra leszünk utalva. Ez a fűtőanyagok vásárlására fordított összegek növekedéséhez vezet. Ezért már most el kell gondolkoznunk azon, hogy ha a fűtőanyag-felhasználás növekedési üteme továbbra is ilyen gyors lesz, előbb-utóbb olyan helyzetbe kerülünk, ami meghaladja országunk gazdasági lehetőségeit. Az energetikai alapok fejlesztésére társadalmunk az ötödik ötéves tervidőszakban rendkívül nagy összegeket fordít, ezért gazdasági életünk legfőbb feladatai közé tartozik a maximális gazdaságosság és hatékonyság is a létrehozott források felhasználásában. IP. H.) Szlovákia népgazdaságának > fejlesztése jelentős fűtőanvag- és energiaforrásokat igényel. A kohóipar és a vegyipar fejlesztéséhez ki kellett építenünk a szükséges energetikai alapokat is, ezért főleg a barnaszén és a lignit fejtésére fordítottunk nagyobb gondot. A bányaipar dolgozóinak önfeláldozó munkájával nagyon jó eredményeket értünk el, 1946 és 1970 között a Szlovákiában fejtett szén és lignit mennyisége 0,6 millió tonnáról 5,1 millió tonnára emelkedett. Lényegesen megnövekedett energetikai alapunk Is, főleg a Novákyi 1—III. hőerőmű (398 MW) és később a Vojanyi I. hőerőmű (660 MW) felépítésével. Egyúttal jelentős energetikai forrásokat létesítettünk az ipari üzemekben, elsősorban a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben, a Kelet-szlovákiai Vasműben, a šaľai Duslóban, a strážskéi Chemkóban, a bratislavai Slov- naftban stb. Jelentős energetikai forrásokat képeznek a Vágón kiépített vízi erőművek is. Fűtőanyag- és energiaszükségletünk biztosításának eddigi folyamatát két szakaszra bonthatjuk. Az első szakaszban az ötvenes évek folyamán főleg saját forrásainkat fejlesztettük, a második szakaszt főleg a folyékony és a gáznemű fűtőanyagok behozata jellemzi. Az ötödik ötéves tervidőszakban az energetikai források 18—19 százalékos növekedésére számítunk. A megnövekedőt szükségletet elsősorban a Szovjetunióból behozott kőolajjal és földgázzal fogjuk fedezni. A folyékony és gáznemű fűtőanyagok jelenlegi 21 százalékos részesedését 1975-ig országos átlagban 30—32 százalékra akarjuk növelni. Szlovákia területén nagyobb lesz a folyékony és a gáznemű fűtőanyagok részesedése. 1975-ben itt eléri az 55—60 százalékot. A szlovákiai fűtőanyag-felhasználás összetétele tehát kedvezőbben fejlődik, mint Csehországé, és rövidesen eléri a fejlett ipari államok színvonalát. Ez elsősorban Szlovákia kedvező földrajzi fekvésének és korszerű gazdasági fejlődésének köszönhető. A tervezett szerkezeti változások ellenére a szénbányák jelentősége sem csökken. Az ötödik ötéves tervidőszakban a szénfejtést országos méretben az 1970-es évi 109,5 millió tonnáról 1975-ben 116,4 millió tonnára növeljük. A szlovákiai barnaszén- és lignitfejtést 5,1 millió tonnáról 6 millió tonnára növeljük, ami csaknem 20 százalékos növekedést jelent. A termelés növekedését elsősorban a handlovai medencében akarjuk elérni. Ezzel fogjuk fedezni a novákyi hőerőmű tervezett bővítését (220 MW). Az eddigiek folyamán komoly problémákat okozott a mosti és a sokolovói medencékben
