Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 83. szám, szombat
Mediterrán viharzóna A három püspök párt ütése------------------MU NKÁS PORTRÉ ... Molnár János felvétele Április - a mnnkaMztonsäg hónapja Az ellenőrzés állandó munkomódszeirré válik Hogy három püspök is nyíltan zászlót' bontott Makariosz ellen, az Inkább felháborította az embereket, de semmiképpen sem érte váratlanul a közvéleményt. Még annak is, aki nem ismeri a ciprusi „ki kit támogat“ játék szabályait, ha Nico. siában jár, azonnal szemébe öt- lik, hogy a ciprusi ortodox egyház nem hajlandó tudomást venni az önálló ciprusi államról. A templomok ormán ugyanis nem a sziget képét viselő fehér—sárga lobogó leng, hanem a kék—fehér csíkos athéni zászló. A színfalak mögött Ez ideig azonban, legalábbis a színfalak előtt, ennél több nem történt. Pedig a vélemény- különbségnek voltak eredményei is. Erről Evdokasz — Makariosz politikai ellenlábasa — fgy beszélt: — Tulajdonképpen csak most robbant az az ellentét, amely régóta lappangott Makariosz és a püspökök között. Hadd mondjam el — tette hozzá —, hogy például a paphosi püspök uralkodásának már második évében felkereste Makarloszt és négy- szemközt arra hívta fel a figyelmét: ha egyszemélyben áll az egyházi és a világi hatalom élén, szétzúzza az egyházat. — De ez csak egy vélemény volt — vetettem közbe. Evdokasz folytatta: — Hasonló vélemény L fejtett ki az érsek előtt a jelenlegi ügy két másik főszereplője, a li niasszoll és a kyreniai püspök is. Sőt, nemcsak akkor, hanem legutóbb, két esztendővel ezelőtt is . . . Féltékenység játszott közre? A püspökök úgy érezték, hogy elhomályosítja őket Makariosz híre, tekintélye a szigeten és a sziget határain túl is? Féltek, hogy az el nem kötelezettségi politika mégis valamifajta elkötelezettségbe billen át? Azt hiszem, a válasz, ezekre a kérdésekre még hosszú-hosszú ideig elmarad. De talán nem is ez a legfontosabb. A lényeg az, hogy Makariosz és püspöktársai közti ténylegesen feszült viszony konkrét tartalmat kapott azt követően, hogy az érsek-elnök a politikai érdekeket (tehát a sziget függetlenségét) elébe helyezte a vélt egyházi érdekeknek, tehát az enózisz következtében létrejöhető egyházi egybeolvadásnak). De ez még nem ad magyarázatot arra, hogy a három ciprusi püspök pártütése miért nem korábban, miért éppen most következett be. Politikai-vallási támadás Nyilvánvalóan a „Makariosz- nak buknia kell“ dosszié készítői számba vették a kipróbált és kudarcot vallott eszközöket, a mozgásba hozható gyúponto- kat s arra a következtetésre jutottak, hogy a politikai támadással egyidejű vallási támadás „halálra sebezheti“ az elnököt. A ciprusiak ugyanis mélyen vallásosak s a püspökök vallási indokokkal összefüggő fellépése Makariosz ellen köny- nyűszerrei megzavarhatja a politikai válság miatt egyébként is zavarodott embereket. A három püspök ezért lépett szorítóba. S a Szent Szinódus ülésén — a Makartosz-ellenes forgatókönyv utasításainak megfelelően — felszólították az elnököt, hogy vagy érseki, vagy elnöki tisztségéről mondjon le. Lisszalidesz doktor, amikor e témáról beszélgettünk, rendkívül határozottan utasította el a püsjjökök akcióját: — Makariosznak nincs joga lemondani — jelentette ki. Az érseket nem Athén, nem is a püspökök, hanem a ciprusi nép választotta Ciprus legfőbb vallási és legfőbb államhatalmi tisztségére. Az érseki poszt nem meghatározott időtartamra szól, hanem Makariosz élete végéig tart. Elnöki megbízatását pedig a legutóbbi elnökválasztásokon a nép. túlnyomó többsége megerősítette. Tehát tulajdonképpen három ciprusi állampolgár véleménye áll szem ben Ciprus összlakosságának kifejezett óhajával. A lényeg Lisszalidesz megfogalmazásában rejlik: a nép választottját csak a nép hívhatja vissza. Tízezrek Makariosz mellett A három főpap, illetve athéni tanácsadóik itt tévedtek — a püspöki ultimátumot nem a nép érzései, szándékai diktálták, a nép így nem is érezte a magáénak. Következésképpen még mielőtt Makariosz válaszolhatott volna, tízezrek özönlöttek az utcákra Nicosiában és Paphosban, Limasolban és Ky- réniában és ezek a tízezrek Makariosz érseki és elnöki tisztének megtartása mellett tüntettek. Ezzel egyidejűleg a paphosi püspök palotájára mázolták, hogy semmi szükség a püspökre a városban, maradjon ott, ahol van. Paphos püspök ugyanis a Szent Szinódus ülése után nem mert hazatérni s egy limaszoli palotában bújt meg. A tömeghangulat hatására az alsópapság is Makariosz mellett foglalt állást. A nagy nyomás rövidesen éreztette hatását az ellentáborban. Kyrénia püspöke pár nappal a szinódus ülése után felkereste Makari- oszt és bocsánatát kérte a történtekért. A rossz nyelvek persze, mindjárt hozzátették azt is, hogy Kyrenia püspöke azért váltott sisakot, mert csak akkor jött rá, hogy Makariosz eltávolítása kettős enóziszt vonna maga után s ilyen körülmények közt püspöki székhelye török felségterületre kerülne. Grivasz semleges válasza a puccs vezetésére és a kyreniai püspök bocsánatkérő kézcsókja látványosan jelezte az ellentábor bomlását. Ha nem is ilyen látványos, de még fontosabb volt az a körülmény, hogy az enózisz-párti egyszerű emberek szeme is kezdett kinyílni. Bonyolult erről beszélni, hiszen nálunk, ahol az emberek érdeklődnek a világpolitika eseményei iránt, s keresik ezek ösz- szefíiggéseit is, szinte elképzelhetetlen a ciprusi emberek gondolkodásmódja. Pedig bármilyen hihetetlenül is hangzik, az enóziszt Cipruson amolyan laboratóriumi elvontságban értelmezték, követelték és hitték. Ogy, mintha Ciprus a legeslegjelentéktelenebb sziget lenne a mediterrán térségben s a megszerzésére irányuló törekvések nem függnének össze világpolitikai mozgásokkal. Kinyílt a ciprusiak szeme Szinte mindenki, akivel csak beszéltem, most megjegyezte: kinyílt végre a ciprusi nép szeme. Az emberek megértették, hogy a mai körülmények közt az enózisz olyan tudatosan mozgásba hozható politikai rúgó, amely ugyan egyesíti Ciprust Görögországgal, de egyben s azonnal maga után vonja a sziget felosztását is. Meg kell hogy mondjam, őszintén, a ciprusiak zöme mindmáig csupán ezt érti meg és csak a sziget bizonyos részének Törökországhoz csatolását utasítja el. De változatlanul nem látják át az igazi veszélyt: a Görögországhoz csatolt részt az athéni junta azonnal kiárusítaná a NATO-nak. Pedig a Ciprus körüli huzavona változatlanul erre megy ki. Az a körülmény, hogy a Ma- kariosz-ellenes belső front megingásával egyidejűleg az érsek-elnök külföldről is támogatást kapott — rendkívül határozott hangú üzenetben állt ki a szovjet kormány Ciprus függetlensége és Makariosz el nem kötelezettségi politikája mellett; a harmadik világ országai ugyancsak kifejezésre juttatták, hogy Makarioszt támogatják; Anglia pedig látható semlegességet tanúsított — Görögországot is visszakozásra késztette. Erre lehetett következtetni abból, hftgy az athéni lapokban cikkek jelentek meg arról, miszerint a görög kormány volt ciprusi követének téves tájékoztatása alapján lépett akcióba, s jelenleg Athénben egyértelműen azt kívánják, hogy Makariosz megtartsa elnöki pozícióját. Ezeket a jelentéseket a ciprusi újságok természetesen első oldalon és plakátbetűs címekkel közölték. Makariosz válasza Csak ezután küldte el válaszait a kél ultimátumra Makariosz. Ha nem is hozták nyilvánosságra a két üzenet tartalmát, kiszivárgott, hogy a ciprusi elnök hajlandó a raktárakban elhelyezni a fegyvereket s itt egy ENSZ-blzottság időről-időre megtekintheti a rakományt. Viszont elutasította azokat a követeléseket, hogy mondjon le elnöki tisztéről, illetőleg nem hajlandó a ciprusi kormány átalakítására sem. Makariosz tehát a legutóbbi ütközetei is megnyerte. Sőt — s ez általános vélemény a szigeten — erősebb pozícióba jutott, mint korábban. Nemcsak azért, mert belső ellenfelei sorában bomlás kezdődött, hanem azért is, mert elmúlt Makariosz személye és a ciprusi függetlenség felől a félóra alatt végrehajtható katonai puccs veszélye. Ezek a tények, mini a válság kísérő motívumai, kétségtelenül igazak. Eleve mégsem teszik kizárttá Makariosz ellentáborának újabb akcióit. A veszélylista Bármely pillanatban merényletet követhetnek el Makariosz ellen. Két esztendővel ezelőtt erre már volt Is példa. Az elnök fizikai megsemmisítése lsedig valóban kritikus helyzetet Idézne elő, hiszen az utódlásnál számbajöhető személyek sem tekintély, sem befolyás szempontjából nem hasonlíthatók Makarioszhoz. Velük szemben akár a felosztás, akár a másik alternatíva, az alkotmányos elnöki poszt kialakítása sokkal könnyebben elérhető. Feszültség idézhető elő a török és a görög közösség közt. Ez ürügyül szolgálhat külső, akár [örök, akár görög beavatkozásra. A jelenlegi helyzetben persze erre van a legkisebb eshetőség. A hagyományos feszültség az enóziszpárti görög és török ciprióták közt keresendő s ezeket jelenleg köti Athén és Ankara alkuja. Számba kell venni azt is, hogy Grivasz változatlanul a szigeten tartózkodik s ki tudja, egy újabb athéni kérés esetén tartaná-e magát a február 20-i álláspontjához. Amennyiben nem, a veszély igen nagy egy olyan véres polgárháborúra, amely kiszámíthatatlan következményekhez vezethetne el. Végezetül láthatóan egyre erőteljesebbé válik a püspöki testület nyomása Makarioszra. A bűnbánó Kyrenia-i érsek másodszor is sisakot váltott és püspöktársaival együtt ismét az elnök ellen fordult. S emlékezetes, miszerint Makariosz utalt arra, hogy ha a püspökök továbbra is ragaszkodnak kérésükhöz, bár a felelősséget rájuk hárítja, de kérésüknek eleget tesz. Vagyis a kötélhúzás változatlanul tart, véget ért az athéni pillanatnyi politikai fegyver- szünet is. Papadopulosz menesztette Görögország régensét, aki a hírek szerint ellenezte a junta ciprusi politikáját. S az is figyelmeztető jel, hogy a Washingtonban vendégeskedő török miniszterelnök kertelés nélkül jelentette ki: ei tud képzelni olyan megoldást a ciprusi problémára, amely figyelmen kívül hagyja Makariosz személyét. A washingtoni nyilatkozat és az athéni akció arra utal, hogy a válság, amely a két ultimátummal tetöződni látszott, nem ért véget, sőt, újabb fordulatokkal még súlyosabb tetőpontokra juthat. ONODY GYÖRGY A szakszervezetek alapszervezetei az utóbbi időben számos tettrekész egyénnel gyarapodtak. A tapasztalt kommunisták, a munkások, a nők, a fiatalok, sőt a pártonkívüliek is készségesen ajánlották fel segítségüket a közös munkához. Igaz, vannak közöttük tapasztalatlanok, akik először vállaltak funkciót, ám ennél fontosabb az elhatározás — hiszen valamikor mindenki kezdő volt — és az a lelkesedés, amellyel a tanulásba belevetik magukat, hogy megmutathassák, mire képesek. — Az új funkcionáriusok nagy segítséget jelentenek számunkra — mondotta beszélgetésünk alkalmával Marie Kabr- helová, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom titkára, majd a CSKP KB februári plénumá.tól kapott további segítségre utalt, mely a szakszervezetek munkájával kapcsolatban a legfontosabb gazdasági feladatokra is rámutatott. A Csehszlovák FSZM Központi Tanácsa XIII. plenáris ülésének és a Szovjetunió Szakszervezetei XV. kongresszusának tanácskozásai is mindmegannyi értékes útmutató a kérdésre: hogyan tovább a szakszervezetekben? A szakszervezeteknek tehát van mit tenniük, hogy kiegészítsék a taggyűléseikre készülő üzemek és munkahelyek számára megbízható kiinduló pontnak számító aktivizációs programjukat és terveiket. Mert ettől a programtól, a program és a tervek helyes szétírásától függ, sikerül-e jóvátenni a múlt hibáit, mulasztásait. Ettől függ elsősorban a termelés fokozása és természetesen a termékek jobb minősége. Ezzel azonban nem merülhetnek ki a szakszervezetek feladatai. Ugyanilyen fontos kérdés, milyen környezetben dolgoznak emberek, betartja-e az üzem — és a dolgozók is — a munka biztonságosságára irányuló előírásokat. A nők és az ifjúság megfelelő munkafeltételeinek a megteremtése is halaszthatatlan követelmény, s ezért sürgős ellenőrzést Igényel. Hiszen a CSKP KB februári plénuma is hangsúlyozta, hogy a munkabiztonság és a dolgozók egészségének védelme szorosan összefügg a termelési feladatok teljesítésével. Az üzemek és a munkahelyek ellenőrzése az 1965-ben életbelépett kormányrendelet értelmében tehát nem csupán szociális-jogi, hanem politikai jellegű probléma, melyet sokhelyütt még mindig nem sikerült megoldásra vinni. Érthető, hogy a szakszervezetek nem nézhetik tétlenül a szocialista törvényesség megsértését, a munkatörvénykönyv jogszabályainak semmibevételét. Indokoltan arra törekszenek tehát, hogy ezek az ellenőrzések állandó munkamódszerként meghonosodjanak a termelésben, hogy az irányítással megbízott dolgozók teljes mértékben tisztában legyenek felelősségükkel, vállalt feladataik horderejével. A szakszervezetek ellenőrző munkája már javában folyik. Rávilágítanak a fogyatékosságokra és hibákra, például arra, miért nem állnak bizonyos üzemekben az előírt védőeszközök a dolgozók rendelkezésére, vagy miért nem használják » védőeszközöket. Nem csoda, hogy ilyen körülmények közi napirenden vannak a munka- balesetek. A libereci és a trut- novi textilüzemekben, de másutt is Kabrhelová elvtársnő a saját szemével győződött meg arról, milyen nehéz fizikai munkát végeztetnek a nőkkel, holott az emelésre szolgáló egyszerű szerkezet beszerzése ma már nem jár különösebb kiadással, tehát nem tekinthető fényűzésnek. A további problémák a munkaidő pontos betartása. Ám az ellenőrzés is puszta formalizmus volna, ha az illetékesek nem vonnák le az észlelt fogyatékosságokból a következményeket. Minden bizonnyal akadnak a hibák között olyanok, amelyek — varázsszóra — azonnal nem távolíthatók el. De még ebben az esetben Is tisztázásra vár, ki a felelős a feladat teljesítéséért, melynek határideje sem hiányozhatik a nyilvántartásból. Mert az ellenőrzések eredményeinek következetes felülvizsgálása sem maradhat el. Mégpedig mind az üzem vezetősége, mind a szakszervezetek részéről. Üj korszak kezdődik tehát a szakszervezetek életében, az eddiginél is felelősségteljesebb. Funkcionáriusai bebizonyíthatják, hogy helytállnak a munkában és a párt megbízható támaszai. Nem vitás, hogy célkitűzéseik valóra váltására megvan minden lehetőségük, hogy a jó! végzett munka jóleső érzésével, emelt fővel álljanak VIII. kongresszusunk elé. KARDOS MARTA „ÄLIMA—72" Hétfőn, április 10-én nyílik meg Prágában az élelmiszeriipari technika legújabb vívmányait bemutató „ALIMA—72“ nemzetközi kiállítás. A kiállítást harmadszor rendezik meg hazánkban. Ebben az évben Európa 17 országából 104 cég mutatja be gyártmányait. ötezer négyzetméternyi területen állítják ki az élelmiszer minden ágazatát érintő legkorszerűbb gépberendezéseket.
