Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
Jakutföld a felvirágzás útján ♦ Internacionalizmus a gya- korlatban @ Ország sorsa — egyének sorsa # Modern metamorfózisok talajba süllyesztik. Ugyancsak nehéz lefektetni a gáz- és olajvezetéket. Különleges támasztékokra van szükségük. Az útépítésnél lakóházak és középületek építésénél is tekintettel kell lenni az örök fagyra. A mezőgazdaságban a természeti-éghajlati viszonyokra való tekintettel a hús- és tejtermelő állattenyésztés, a szarvastenyésztés és vadgazdaság dominál. A köztársaság középső részében főként takarmányozási célokra termesztenek szemes terményeket, továbbá burgonyát és zöldséget. A jakutok asztalán mégis megtalálhatók mindazok az élelmiszerek, amelyekkel a szovjetország központi részének lakói élnek — a hiánycikkeket más országrészekből szállítják ide. Jakutföldnek 18 kolhoza és 56 szov- hoza van. Kiváló technikával ellátott nagygazdaságok. — Gazdaságunk számos ága országos jelentőségű, — mondja Tommot Sziv- cev. — Gyémántot, aranyat, különféle érceket bányászunk az eqész szovfet- országnak. Viszont az egész szovjet ország segíti bányaiparunk és más iparágaink fejlesztését és ellátását a legkorszerűbb technikával. Jakutföld gazdasági fejlődésének van-egy sajátossága, amelyről nemrégen Álekszandra Ovcsinnyikova, a Jakut ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke beszélt. Megemlítette, a köztársaság ipart fejlődésének ütemével túlszárnyalja a Szovjetunió és az OSZSZSZK átlagos mutatóit. — Az én feladatom az, hogy megvalósítsam Jakutföld és az eqész ország kapcsolatát, elsősorban az ipar, az energetika, az építészet terén. Munkatársaim többsége nem véletlenül okleveles mérnök. Tudomány és művelődés A köztársaság hatalmas tudományos központtal rendelkezik — a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai osztályának jakutföldi tagozatával. Hatáskörébe tartozik öt intézet — kozmofi- zikai és aeronómiai (a légkör legfelsőbb rétegeit tanulmányozó tudományág), geológiai, az észak fizikai-technikai problémáit tanulmányozó intézet és nyelv, irodalmi, történelmi intézet. A kozmofizikai és aeronómiai intézet a kozmikus plazma tanulmányoza terén az ország vezető tudományos intézményei közé tartozik. Tudósai közvetlenül részt vesznek a világűr meghódításában. Jakut fizikusok érdekes előadásokat tartottak országos, valamint kanadai, spanyolországi, indiai, magyarországi és lengyelországi nemzetközi szimpóziumokon. Nagy tudományos központ még a Jakut Egyetem is. Hét karán a Szovjetunió több mint húsz nemzetiségének mintegy hétezer diákja tanul. • — Most már elegendő tanintézettel rendelkezünk a káderképzésre — folytatja Szivcev. — Csak egyes ritka szakterületeken vesszük igénybe az ország legnagyobb főiskoláinak seqítségét és küldjük ki tanulni diákjainkat. A szakemberek zömét itthon képezzük. A köztársaságban rövidesen megnyílik egy nagy politechnikai intézet. Befejeződik valamennyi iskola áttérése a tíz évfolyamos kötelező oktatásra. Meghátrdl a tajga „Mindenütt zavartalan csend, nyugalom, hallgatás honol. Minden megdermedi, meqmerevedett, jéggé változott, amely itt olyan kemény, mint a hegyi kőzet Még az égbolt is kőből faragott kupolának tűnik," — így írt Jakutföldről 80 évvel ezelőtt V. Szersevszkij neves kutató, politikai száműzött. Ma traktorok, földgyaluk, emelődaruk zaja veri fel a téli jég vastagsága alatt mesés kincseket rejtegető zord vidék csendjét és nyugalmát. Új üzemek, új városok keletkeznek. Az örök fagy, az alvó tajga, a mocsarak meghátrálnak az emberi törekvés előtt. A gépek zajában azok hangja hallatszik, akiknek elődjei szarvasbőrsátrak- ban születtek, és azt sem tudták, mi az ágy. Velük együtt serénykednek a szovjetország minden részéből jött építők, oroszok, ukránok, üzbégek, örmények, kazahok és grúzok, összetartó családban új életet építenek. (SZPUTNYIK) T ommot Szivcev, a j<ntut ASZSZK állandó képviselője az OSZSZSZ SZK Minisztertanácsában, óriási, Franciaország területénél ötszörié nagyobb, hideg tájon született, Szibéria északkeleti részén, az örök fagy hónában, amelynek a felére fél éven át sötét sarkvidéki éjszaka borul, és sok-sok ezer kilométeren át húzódik a tajga meg a tundra. Egy kisvárosban, Tommotban látta meg a napvilágot 43 évvel ezelőtt. 1913- ban itt hatalmas aranylelőhelyekre bukkantak, s akkor a városka vidékét orosz Klondike-nak nevezték el. — Szerencsés helyen születtél — mondta az apja, amikor megpillantotta elsőszülöttjét, akit aztán a városról nevezett el. Tommot nagyapja és nagyanyja és összes ősei Jakutföld hatalmas néma erdőségeinek és síkságainak vidékén élték le életüket. Az ő világuk csak a szarvaslegelőkig terjedt. A naszleg (falu) férfiai vadászgattak, szarvasokat és lovakat legeltettek, halászgattak, a nők pedig karbantartották a vályogjurtákat, északon pedig a szarvasbőrből készült füstös lakásféléket, és látástól vakulá- sig dolgoztak. így volt ez évszázadokon át, és már ügy tűnt, hogv így lesz a jövőben is. jakutföldi változások „Rács nélküli börtön“ — állandó jelzője volt ez Jakutföldnek, a cári Oroszország legelhagyatottabb és legnépte- lenebb vidékének. E táj messze esett az ország politikai és társadalmi életének központjaitól (azt mondják, Golovinnak, az első jakut fejedelemnek és kíséretének útja Moszkvából ide három évig tartott), a zord, erősen kontinentális éghajlat, ahol az éghajlat csúcsértékei közti különbség mintegy 100 fok, eszményivé tették ezt a vidéket az önkény uralom ellenfeleinek száműzésére. Oroszország európai részén sok kiváló forradalmárt szállítottak ide, mert innen nem tudtak hová menekülni. A politikai száműzöttek megtanították a helyi lakosságot földművelésre, amelyhez addig ők sem nagyon értettek, gyógyították a lakosságot — (akutokat, evenkeket, eveneket, jukarigokat, népművelő munkát végeztek, tanulmányozták a tájat. Kísérletet tettek jakut írás létrehozására, ugyanis a lakútoknak és a többi északi nemzetiségeknek nem volt írásuk. A száműzöttek többnyire hivatásos forradalmárok voltak, akik marxista nézeteket terjesztettek a helyi lakosság körében, forradalmi szervezkedésre, az önkényuralom elleni küzdelemre tani tották az itteni embereket. A Lena folyón 1912-ben lezajlott tör ténelml események, melyek során a cári hatóságok utasítására a katonaság rálőtt a békésen tüntető arany kutató munkásokra, Oroszország-szerte tiltako zást és elégedetlenséget váltottak ki. Meggyorsították a forradalmi folyamat kibontakozását Jakutföldön. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után rövidesen Jakutföldön is kikiáltották a szovjethatalmat. Az összoroszországi Központi Végre- haitő Bizottság Elnökségének határozata alapján 1922 áprilisában az OSZSZSZK szerves részeként megalakult a Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Állattenyésztők, va dászok és halászok népe történelmében először vívta ki államiságát. A Jakut ASZSZK-nak saját alkotmá nya, legfelsőbb tanácsa és minisztertanácsa, legfelsőbb bírósága és ügyészsége van. A jakut nyelv állami nyelv. Jakut nyelven sugároznak rádió- és televíziós adásokat, adnak ki újságot, folyóiratokat és könyveket. Jakutföld egyes isko Iáiban a nemzeti kisebbségek nyelvein, evenk és jukaring nyelven folyik az oktatás. Segítenek a barátok Puszta helyen kellett felépíteni az új társadalmat. A cári önkényuralom súlyos örökséget hagyott hátra a jaku- toknak. Jakutföld, ahol még folyamatban volt a feudalizálódás és fennmaradt a földhasználat sajátos közösségi rendszere, Oroszország központi részeihez viszonyítva erősen elmaradt fejlődésében. A szovjet kormány rendeletére 1924- ben létrejött az északi népek megsegítését szolgáló bizottság, amely csak az első három évben másfél millió rubelt gyűjtött össze Jakutföld gazdaságának helyreállítására és kultúrájának fej lesztésére. Az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlesztése, az évszázados elmaradottság rövid időn belüli felszámolása, a nép életszínvonalának emelése — ez a fő feladat állott a köztársaság pártszervezete és fiatal kormánya előtt. De hogyan valósítsák meg mindezt, amikor a lakosság zöme írástudatlan? 1917-ben Jakutföldön ezer emberre csak 7 írástudó esett. Hogyan fejlesszék az ipart, amikor ki sem fürkészték Jakutföld természeti erőforrásait, amikor nincsenek mérnökeik, agronómusaik, tanítóik? Leningrádban megalakult a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának különleges bizottsága, hogy tanulmányozza Jakutföld erőforrásait és termelőerőit. Több mint kétszáz neves tudóst irányítottak a köztársaságba, hogy segítsenek a helyi hatóságoknak gazdaságfejlesztési ajánlások kidolgozásában. Sok szövetségi köztársaságból gépeket és berendezéseket küldtek az új jakut vállalatoknak és mezőgazdaságnak, rendszeresen önkéntes mérnököket, agronómusokat, orvosokat küldtek ide, akik tanították a helyi lakosságot és átadták tapasztalataikat. Tommot sorsa Diodor Tommot nem tévedett, amikor más jövőt jósolt fiának. Tommot 1947- ben elvégezte a középiskolát, s mint tehetséges tanulót a leningrádi egyetemre, az északi népek fakultására küldték, amelyet a szovjet kormány határozata alapján a nemzeti káderek képzésére létesítettek. Tommot a közgazdasági karon tanult, s az volt az érzése, mintha nem is hagyta volna el szülőhazáját: evenek, evenkek, jukagirok tanultak vele együtt. Az előadók között is képviselve voltak az északi nemzetiségek, közülük sokan tegnap még maguk is diákok voltak. Az egyetem elvégzése után Tommot hazatért Jakutszkba, és közgazdászként dolgozott a köztársaság állami bankjában. Néhány év múlva már osztályvezető lett, majd saját kérésére elment dolgozni az egyik legelmaradottabb kolhozba. — Harcolnom kellett, hogy elengedjenek, — mondja nevetve —, de a kolhozból is csak nagy nehezen sikerült elkerülnöm. Hat év alatt sokat fejlődött és gyarapodott a gazdaság. Iskolát, kórházat, klubot építettünk a faluban, szinte valamennyi kolhoztagot új lakóházba költöztettünk. Az emberek bőségben éltek. Szivcev később Jakutföld Állami Tervbizottságának mezőgazdasági osztályvezetőjeként dolgozott. Megismerkedett más szektorok munkájával is, hogy jól ismerje a köztársaság egész gazdaságát és fejlődési távlatait. — Moszkvában, a Jakut ASZSZK állandó képviseleténél fog dolgozni, — mondták neki. — Fenn kell tartani a munkakapcsolatokat a Szovjetunió többi köztársaságaival, ez számunkra nagyon fontos. így aztán Szivcev a köztársaság ösz- szekötője lett az OSZSZSZK és a Szovjetunió központi kormányával. Vessünk egy futó pillantást Jakutföld mai népgazdaságára, hogy elképzelhessük, mi is a dolga Szivcevnek. Feltárt kincsek Jakutföld mélyén különféle hasznos ásványok szunnyadnak. Itt összpontosul a földkerekség felkutatott fűtőanyagforrásainak — a szénnek, olajnak, gáznak egyharmada. A köztársaságnak sok aranya, ólomérce, antimónja, wolfram- ja és más értékes és ritka ásványkincsei vannak. A geológusok 17 évvel ezelőtt tárták fel a gyémántmezőket. A tajgában rövid idő alatt bányavárosok keletkeztek. Mirnijben, a gyémántbányászati központok egyikében például ma már 25 ezren élnek. Széles sugár- utakkal, emeletes épületekkel, villanyfűtéssel büszkélkedő város. Hófehér alumíniumdobozokként hatnak benne a dúsítók épülettestei. A bányaipar megkívánta az energiakapacitások gyors növelését. Beindították a jakutszki erőmű gázturbinás aggregátorait és a viljujszki vízerőmű 308 ezer kilowatt teljesítőképességű első részét. Szinte egész Jakutföld az örök fagy zónájába tartozik. Nyáron a kétméteres talajréteg felenged, s ha nem volnának erre tekintettel, akkor a szokásos módon épített épületek csak egy telet bírnának ki, aztán összeomlanának. Ezért itt cölöpökre építenek, a cölöpöket az örökké befagyott, soha fel nem engedő fakutszk télen. Évente hét hónapon át így fest a város Tommot Szivcev
