Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 100. szám, péntek
Gustáv Husák elvtárs beszéde fFolytalás a 3. oldalról) Politikai téren a kis- és a középparasztok új szövetkezeti osztállyá változtak, amely osztály nagy iskolán ment keresztül, gazdag szervezői és szaktapasztalatokat szerzett az egységes földművesszövetkezetek- ben. Megszilárdult szövetsége a munkásosztállyal, mint államunk népi hatalmának alapja. Engedjék meg, hogy ez alkalomból köszönetét mondjak az efsz-ek megalapítóinak, a kommunistáknak és a nem kommunistáknak, a kis- és a középparasztoknak, a munkásoknak, akik segítettek mezőgazdaságunk nagy forradalmi változása alapjainak lerakásánál. Hősi munkájukat nagyra értékeljük. Földműveseink tapasztalataik alapján meggyőződtek arról, hogy a gazdálkodás új formája nemcsak a társadalom számára, hanem saját maguk számára is rendkívül előnyös, jobb életet biztosít. Az efsz-ekben tömörülő földművesek nagy hadseregének ezen tapasztalatai nagy politikai győzelmet jelentenek. Az ellenség azt jósolta, hogy a kollektivizálás a mezőgazdaság hanyatlásához vezet. Mit állapíthatunk meg ma? Mezőgazdaságunk korszerű, fejlett nagyüzemi termelés, amely olyan nagy feladatokat tűzhet ki, melyeket ötéves tervünk és több dokumentumunk fejez ki. A mezőgazdaság ma sokkal többet termel, mint a szétforgácsolt gazdaságok. A hatvanas evek derekától állandóan aránylag gyors ütemben növekszik az össztermelés, s elsősorban a piaci termelés. A második világháború időszakához viszonyítva a mező gazdaságban ma csak a mező- gazdasági dolgozók egyharma- da dolgozik. Számuk kétharmadával csökkent, de a mezőgazdasági össztermelés egynegyeddel nagyobb, a piaci termelés pedig 80 százalékkal. Ez a két példa — és elhangzott itt több példa is — szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk pozitív eredményeit mutatja. Szocialista államunk az első ötéves terv óta nagy eszközöket fektet mezőgazdaságunkba. Ha nem is vagyunk mindennel elégedettek — itt is elhangzottak bírálatok —, az irányzat olyan, hogy szocialista társadalmunk egyre nagyobb eszközöket fektet a mezőgazdaságba. Szembeötlő szociális változások Az első pillantásra is szem- beötlőek azok a szociális változások, melyeket a kollektivizálás alatt értünk el. Elegendő, ha felfigyelünk arra, hogyan élnek ma falvaink, hogyan laknak a falusiak, milyen a lakások ellátottsága, és ezt összehasonlítjuk azokkal a körülményekkel, amelyek alatt a falu a kapitalizmus alatt élt. 1960 — 1970-ben a szövetkezeti földművesek átlagos évi jövedelme több mint a kétszeresére növekedett. Ennek mindnyájan örülünk, annak ellenére, hogy minden falu sok mindenfélét sorol még fel, amire szüksége lenne. Az emberek igényei nőnek, a társadalom fejlődik. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, amit már elértünk. A falu és a város közti különbségek megszüntetéséről beszélünk. Ez a folyamat valamennyi területen gyors ütemben megy végbe. Azt is mondhatnám, hogy egyes élenjáró szövetkezeteink jobb létfeltételeket és kereseti lehetőségeket biztosítanak tagjaiknak, mint az iparban. Biztosítanunk kell, hogy ezt mindenütt gazdasági eredmények támasszák alá. Csakis a szocializmus biztosíthatta falvaink ilyen politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődését, csakis a szocializmus emelhette a kisparasztok és a falusi szegénység színvonalát olyan szintre, mint amilyent ma országunk egész területén a legnyugatibb kerületektől egészen a legkeletibb ré-. szig tapasztalunk. Megállapíthatjuk hogy falvaink kollektivizálása. a mezőgazdasági termelés szocializálása minden szempontból történelmileg jogos volt, és viszonyaink között nagyon pozitív eredményeket hozott. Szövetkezetesített fal- Valnk társadalmunk, rendszerünk szilárd részévé váltak. Földműveseink életük állandó részének tekintik a gazdálkodás szocialista formáit. A CSKP földművespolitikája a München előtti köztársaság idején és a háború után is alapjában helyes volt. Teljes győzelmet ért el, jobb életet hozott a városi és a falusi dolgozóknak egyaránt. Ezért a dolgozók bizalommal teljes politikai támogatásban részesítik. A világ fejlődése nem áll meg. Nekünk is el kell gondolkoznunk társadalmunk és államunk, az egyes területek, így a mezőgazdaság fejlesztésének további feladatain. A XIV. kongresszus kitűzte azt a feladatot, hogy sokoldalúan gondoskodjunk szocialista hazánk fejlődéséről, meghatározta a fejlődés fő irányvonalát, hogy mezőgazdaságunk, életszínvonalunk és szocialista demokráciánk még jobban megszilárduljon, és egyre nagyobb hasznot jelentsen a dolgozók számára. A párt központi bizottsága ülésein fokozatosan feldolgozza a XIV. kongresszus programját, és arra vezeti a kommunistákat, a Nemzeti Front szervezeteit és az összes dolgozót, hogy megvalósítsák ezt a programot. Ma rendkívüli gondot fordítunk a gazdaságosságra mind az iparban, mind az építészetben és a mezőgazdaságban is. A gazdaság eredményeivel szorosan függ össze az életszínvonal. Az emberek néha elválasztják egymástól ezt a két lényeges dolgot — a gazdaság fejlődését és az életszínvonal emelkedését. Rámutatnak, hogy hol kellene rendezni a fizetéseket, a nyugdíjakat stb. Sok még a probléma. Vannak még gyenge pontok és területek, ahol sok dolgot meg kell oldani. A lényeg azonban az, hogy csak azt oszthatjuk szét, amit termelünk. Népünk életszínvonala gazdaságunk eredményeitől függ. Minden földműves tudta és tudja, ha nem veti el a magot, nem is fog aratni, és ez egész társadalmunkra is érvényes. Ügy fogunk élni, olyan ütemben emelkedik életszínvonalunk, ahogyan dolgozni fogunk. Nem elégszünk meg az elért eredményekkel Gazdaságunk és mezőgazdaságunk pozitív irányban fejlődik, Ismerjük a tavalyi és az 1972-es év első negyedévének eredményeit. Az iparban és az építőiparban is teljesítik a feladatokat. A mezőgazdaság is teljesíti az állati termékek felvásárlásának feladatait. Van mit dicsérnünk. Világszerte felfigyelnek a csehszlovák állam gazdasági stabilitására és élet- színvonalunkra. Mi azonban nem elégszünk meg az elért eredményekkel. Sehová se jutnánk, ha csak dicsérnénk magunkat, csak a jó, a pozitív példákat említenénk, és szemet hunynánk az életünkben felmerülő problémák fölött. A párt központi bizottsága 1969 áprilisa óta az elért eredmények bíráló értékelésének módszerét érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy értékeljük a jó és a pozitív jelenségeket, az emberek érdemeit az elért eredményekben, de ugyanakkor nem hunyunk szemet a fogyatékosságok és a nehézségek, az életünket megnehezítő hanyagságok fölött. Minden szakaszban józanul és reálisan értékeljük gazdaságunk és társadalmunk helyzetét. Csak így tűzhetjük ki helyesen az előttünk álló feladatokat, csak így nyerhetjük meg az embereket e feladatok teljesítésére. Egyszóval — az embereknek meg kell mondani az igazat a helyzetről, dicsérni kell a pozitív megnyilvánulásokat, és ki kell küszöbölnünk a fogyatékosságokat. Állandó munkamódszerünkké kell válnia a haladásért, a tudománynak és a technikának a gazdaságban, az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban való érvényesítéséért folytatott harcnak. Figyelembe kell vennünk a kongresszus küldötteinek észrevételeit, hogy ezek ne ismétlődjenek meg a következő kongresszuson is. Ezeket az észrevételeket nem szabad csak regisztrálnunk. Az állami és a gazdasági szerveknek lelkiismeretesen foglalkoz- niok kell velük. A mezőgazdasági termelésben is szem előtt kell tartani a haladásért folytatott harcot. Nem támogathatjuk és nem is támogatjuk a konzervativizmust, a maradiságot, a kényelmességet, a spekulálás különböző megnyilvánulásait, amelyek még mindig megfigyelhetők ott, ahol a becsületes munka helyett ügyeskedni próbálnak, fövőbeli sikereink is a becsületes munkától, mindenkinek felelősség- érzetétől — a kormánytól, a miniszterektől egészen az egységes földművesszövetkezetekig és állami gazdaságokig — függ. Meg kell követelnünk, hogy mindenki vállalja a felelősséget, mindenki legyen igényes, és becsülettel teljesítse feladatait. Ebben az ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés növekedésének fedeznie kell lakosságunk élelmiszer-szükségletének növekedését. Örülök, hogy a kongresszus küldöttei támogatják a XIV. kongresszus erre vonatkozó határozatait, és úgy mondanám, aprópénzzé váltják őket. Nagyon hálásak vagyunk a kerületek, a járások és a szövetkezetek kötelezettségvállalásaiért, azoknak a dolgozóknak a kezdeményezéséért, akik elgondolkoznak afölött, hogyan és hol javíthatnánk a helyzeten, hogyan járulhatnánk hozzá nagyobb mértékben közös gazdaságunk gyarapításához. Teljesítsük o tervfeladatokat Ma különösen fontos, hogy biztosítsuk az 1972. évi tervfeladatok és az egész ötéves terv feladatainak teljesítését. Dicsé- rően szólunk a gazdaság és a mezőgazdaság eredményeiről, de tudjuk, hogy a globális adatok mögött még sok fogyatékosság rejtőzik. Tegnap a vitában több elvtárs beszélt erről. A szövetkezetek, és ugyanígy az állami gazdaságok és üzemek sem egyformák az eredményeket illetően. Elvtársak, ebbe nem nyugodhatunk bele. Ahol hozzávetőlegesen azonosak a feltételek, ahol az eredmények a munkaszervezéstől, a fegyelemtől stb. függnek, ott meg kell követelnünk, hogy teljesítsék az állami terv feladatait, ne titkolják el a tartalékokat. Ne támogassuk a lemaradást. Ellenkezőleg, ki kell emelnünk a fejlett szövetkezetek példáját, a fejlett mezőgazdasági termelést, az ipari üzemeket, és ezáltal haladásra ösztönözzük a lemaradó vagy az átlagos eredményeket elérő munkahelyeket. Szóba kerültek a mezőgazdaságunk előtt álló nagy távlatok. A következő tíz évben egyre inkább áttérünk az ipari munkamódszerekre, az együttműködésre, a szakosításra és a koncentrációra. Ezt a nagy jövőt már ma alapozzuk, és ebben az ötéves tervben nagy lépést akarunk előre tenni. Az efsz-ek Vili. kongresszusán és a szövetkezetek járási konferenciáin is gyakran bírálták az ipari reszortokat, az épí tőipart stb. Teljes mértékben megértjük a mezőgazdasági dolgozók elégedetlenségét, akiktől megköveteljük a feladatok teljesítését, akik nagy feladatokat tűznek ki, de ugyanakkor nem kapják meg a szükséges gépeket, építőanyagokat, vegyszereket stb. Az anyagi-műszaki ellátás kérdése egész népgazdaságunk fájó pontja. A párt- és a kormányszervek foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Évről évre több gépet és vegyipari terméket kap mező- gazdaságunk, habár a mezőgazdaság növekvő szükségleteit figyelembe véve még mindig nem elegendő mennyiségben. Csodák nem történnek, de feltétlenül rendet kell teremtenünk az ipar és az építőipar területén is. A mezőgazdasági dolgozóktól megköveteljük feladataik teljesítését, és ezért a mezőgazdaságnak meg kell kapnia azt, amit az ötéves terv előirányoz. Meg kell követelnünk, hogy mezőgazdaságunk megkapja a gépipartól, a vegyipartól és az építőipartól azt, amit az ötéves terv előirányoz, hogy a mezőgazdaság is hozzájáruljon közös sikereinkhez. A kongresszuson tapasztalható egészséges igényesség és bírálat nagvon fontos életünkben, Nem vagyok horgász, de azt mondják, hogy a dél-csehországi halastavakban és másutt is a halaknak mozgásra van szükségük. nehogy ellustuljanak. Néha az állami gazdasági mechanizmusnak is kell egy kis mozgás, egy kis injekció. Az efsz-ek Vili. kongresszusán, melynek pozitív és konstruktív jellege van, több bíráló észrevétel hangzik el. Valamennyi felelős intézménynek el kell gondolkodnia felettük, elsősorban megoldásuk felett. Elvtúrsakl Fokozott politikai gondoskodást akarunk szentelni falva- inknak. Szocialista gazdaságunk, szocialista mezőgazdaságunk van, de szocialista embereket is kell nevelnünk. Az emberek tulajdonságaiban, az emberek közötti kapcsolatokban sok minden maradt a régiből. Ügyelnünk kell arra, hogy a szocialista termelési alapon magas színvonalú, szocialista, öntudatos emberek nőjenek, a marxista—leninista tanítás humánus tartalmának megfelelően. Feladatunk tehát, hogy falvainkon fokozzuk a politikai munkát. Értékelnünk kell, hogy a CSKP szervezetei és a Nemzeti Front, köztük a Szövetkezeti Paraszt Szövetség szervezetei hogyan törődnek a politikai munkával. Ezen a téren még sok mindent kell tennie a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Az embereknek szívükkel is meg kell érteniök mai feladatainkat, távlatainkat, hogy lelkileg is összekapcsolódjanak a szocialista rendszerrel. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a kultúra területének. Úgy gondolom, hogy ezen a téren mi nagyon sokkal vagyunk adósai dolgozóinknak, különösen a falvakon. Nem elegendő, ha valamilyen tv-játékot közvetítünk kocsmáról vagy kártyázásról, és azt gondoljuk, hogy ez jellemzi a mai embert, a falvainkon végbement óriási változásokat. A dolgozóknak a művészetben és a kultúrában is (CSTK) — Tegnap megnyitotta kapuit Brnóban a közszükségleti cikkeket bemutató 11. nemzetközi vásár, amely alkalmas arra, hogy a csehszlovák közszükségleti ipar összehasonlíthassa készítményeit a külföldi gyártmányokkal. A vásár május 5-ig tart nyitva. A vásár ünnepélyes megnyitásán Vladimír Stroner, Brnó főpolgármestere köszöntötte a pártszervek képviselőit élükön Josef Kempnývel, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Ján Gregor, a szövetségi kormány alelnöke vezette kormányküldöttséget, Matej Lúčant és Karol Lacot, a szövetségi kormány alelnökeit, valamint az SZSZK és a CSSZK kormányának tagjait. ÜdvözölIrena Svsbodová sgy prágai iskolában (ČSTK) — Köztársasági elnökünk felesége, Irena Svobo- dová tegnap látogatást tett a csökkent látóképssségü fiatalok prágai zenei középiskoláján. Részletesen megismerkedett az iskola nevelőtevékenységével és nagyra értékelte azt az érdemes munkát, amelyet a látáshibával küzdő gyermekek szak- és művészi felkészítése érdekében tesz. meg kell találniok önmagukat, vágyaikat, jövőjüket. Támogatjuk a Szovjetunió békék ezdeménvezését Elvtársak! Teljes mértékben támogatjuk azt a nagy kezdeményezést, melyet a Szovjetunió fejt ki az európai és a világoroblémák békés megoldása érdekében. Nyugat-Németországban most bonyolultabbá válik a politikai helyzet. A reakciós erők játszadoznak a szerződések ratifikálásával, és harcolnak a nyugatnémet társadalom azon erői ellen, melyek a reális európai helyzetből kiindulva a feszültség megszüntetésére, és a nyílt kérdések megoldására törekednek. Nem avatkozhatunk be, és nem is akarunk beavatkozni a Német Szövetségi Köztársaság bel- ügyeibe, de nem közömbös számunkra, hogy jó szomszédaink vannak-e, akikkel megoldhatjuk a közös problémákat, vagy pedig túlsúlyba jutnak a revan- sista ellenséges erők, amint az a hidegháború éveiben volt. Nem félünk ezektől a kérdésektől, mivel tudjuk, milyen nagy a Szovjetunió és a szocialista tábor politikai, gazdasági és katonai ereje. Amennyiben Barzel és Strauss úr játszadozni próbál az európai problémák békés megoldásának kérdésével, csakis ők maguk fizethetnek erre rá. Támogatjuk és támogatni fogjuk az európai problémák és a világproblémák, köztük a közel-keleti és a vietnami kérdés békés megoldását, teljes mértékben támogatjuk a szocialista tábor közös politikáját. Mély meggyőződésem, hogy az efsz-ek VIII. kongresszusa további jelentős szakasz lesz szocialista mezőgazdaságunk fejlődésében, teljes mértékben támogatni fogja a XIV párt- kongresszus határozatait, az ötéves terv feladatait, és új szakaszt jelent majd egész gazdaságunk, valamint mezőgazdasági dolgozóink életszínvonalának fejlődésében. Még egyszer köszönetét mondok valamennyiöknek politikai á 1 lás fog la lásukért, t á mogia fásukért, az elvégzett munkáért, a kötelezettségvállalásokért. és azt kívánom Önöknek, hogy munkájuk sikeres legyen. Éljenek szövetkezeti földműveseink és természetesen a szövetkezetek nőtagjai, akik jogosan nagy számban vannak képviselve ezen a tanácskozáson! . Éljen Csehszlovákia dolgozo népe! Éljen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! te a szocialista államokból érkezett hivatalos küldöttségeket, a külföldi külkereskedelmi vállalatok képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, a külföldi és a csehszlovákiai kiállítókat és a többi vendéget Ünnepi beszédet Ján Gregor, a szövetségi kormány alelnöke mondott. Ezt követően Jaromír Koláč- ný, a brnói vásárok és kiállítások vezérigazgatója meghívta az ünnepélyes megnyitó részvevőit, tekintsék meg a vásár kiállítási részlegeit. Kidolgozzák a konferencia dokumentumait (ČSTK) — A dolgozó nők problémájával foglalkozó III. szakszervezeti világértekezlet tegnap Prágában a konferencia dokumentumait előkészítő két bizottság ülésével folytatódott. Christine Gilles franciaországi (CGT) küldött elnökölt annak a bizottságnak, amelyet a dolgozó nők gazdásági, szociális, kulturális és szakszervezeti jogairól szóló új alapokmány javaslatának kidolgozásával bíztak meg. Alekszandra Birjukova szovjet küldött elnökölt annak a bizottságnak az ülésén, amely a konferencia nyilatkozatának és további dokumentumok szövegét készíti elő. Brnóban megnyílt a nemzetközi nagyvásár