Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 97. szám, kedd
Tények a csehszlovák gazdaság fejlesztéséről A Rudé právo Ján Lipovský tollából cikket közölt az elmúlt három év gazdasági fejlődéséről, összevetve az 1968 januárja előtti és a mai helyzetet. Az alábbiakban rövidítve ismertetjük a cikket. A válság Elsősorban is rá kell mutatta i arra, hogy erősen megzavarták a nemzeti jövedelem kialakításának és felhasználásának alapvető arányait. 1968-ban a nemzeti jövedelem 1966-hoz viszonyítva két százalékkal alacsonyabb volt. A bérek indokolatlan növekedése és a munkatermelékenység lemaradása következtében inflációs veszély keletkezett. A lakosság jövedelme 1968—1969 között évi több mint 15 százalékkal növekedett, míg a munkatermelékenység csak 4 százalékkal. Országunk nem teljesítette több külkereskedelmi kötelezettségét, s ennek következtében eladósodott. Különösen veszélyes volt a helyzet a beruházások terén. És talán a legrosszabb az volt, hogy csökkent az állami és a munkafegyelem. Ez a néhány tény is bizonyítja, milyen nehéz helyzetbe került a csehszlovák népgazdaság. A konszolidálás kezdete A Központi Bizottság 1969. májusi irányelvei meghatározták gazdaságunk fejlődésének fő irányvonalát. Az irányvonal alapján a pártban, az állami és gazdasági szervekben több politikai-szervezeti és gazdasági intézkedést hoztak. Ezeket nehezen léptették életbe, mivel először harcot kellett folytatni a revizionista és opportunista nézetek ellen. Ezenkívül széles körű káderintézkedéseket kellett végrehajtani a különféle állami és gazdasági szervekben. A kommunistaellenes propaganda központjaiban ezeket a káderintézkedéseket és más politikai-szervezési intézkedéseket bizonyítéknak tekintették arra vonatkozólag, hogy a tapasztalt szakemberek távozása után a csehszlovák gazdaság teljes kudarcot vall. A központi bizottság áprilisi ülése után másfél évvel azonban az ipari termelés 1969-hez viszonyítva már 7,7 százalékkal emelkedett. Az építkezési munkálatok mennyisége 7,5 százalékkal emelkedett. Míg 1969-ben az ipari termelés évi növekedését csak 70 százalékban fedezte a munkatermelékenység növekedése, 1970-től ez az arány már 90 százalék volt. Az utóbbi három év alatt 57 százalékkal emeltük a közszükségleti cikkek mennyiségét, pedig 1969 végén ötmilliárd korona értékű áru hiányzott a piacon. Külkereskedelmi fizetési mérlegünk is aktív. Learattuk a párt céltudatos politikájának és a dolgozók milliói munkakezdeményezésének gyümölcsét. Minden téren újra megindult a csehszlovák gazdaság dinamikus fejlődése. A múltban számos szakember a foglalkoztatottság magas arányából azt a következtetést vonta le, hogy az kedvezőtlenül befolyásolja a munkatermelékenység növekedését. Nem állítjuk, hogy mindig elégedettek voltunk gazdaságunk inten- Zifikálásával, de tény, hogy a foglalkoztatottság növekedése nem befolyásolta negatívan a munkatermelékenységet. 1971-ig 1948-hoz viszonyítva a munkatermelékenység 250 százalékkal növekedett. Megállapíthatjuk, hogy a csehszlovák iparban a munkatermelékenység a háború utáni időszakban gyorsabban fejlődik, mint a fejlett kapitalista államokban. Csehszlovákiában az elmúlt 23 év alatt évente átlag 7 százalékkal növekedett a munkatermelékenység, a fejlett kapitalista országokban pedig 3—6 százalékkal. A munkatermelékenység legnagyobb — 7,8 százalékos — növekedését 1970- ben értük el. Rendet teremtettünk az árak és bérek területén 1969-ben indokolatlanul megnövekedtek a jövedelmek és 1967-től emelkedtek az árak is. A létfenntartási költségek érezhetően emelkedtek, és ez szemlélteti a legjobban, hova vezetett az árak „gyors“, vagyis ösztönös emelkedésén alapuló „piacgazdálkodás“. A csehszlovák korona iránti bizalom erősen megingott, az emberek elvesztették létbiztonságukat. A szövetségi kormány első lépése a helyzet megjavítása érdekében a stabilizációs intézkedések voltak, melyeknek hatása már 1969 második felében megmutatkozott. Sikerült megállítani a bérek emelkedését és meggyorsítani a munkatermelékenység növekedését. A dolgozók örömmel fogadták az áremelkedések betiltását. 1970- ben az iparban az átlagbérek 3,7 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 7,8 százalékkal 'jmelkedett 1969-hez viszonyítva. A jövedelmek és az árak ösztönös emelkedését a tervszerű növekedés váltotta fel, ami semmilyen esetben sem vezethet a lakosság életszínvonalának romlásához. A bérek és árak növekedésének tervszerű szabályozásával 1969 és 1970 között 2 százalékkal csökkentek a létfenntartási költségek, tavaly pedig további 0,3 százalékkal. Ez a tény pártunk gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb sikere. Voltak, akik bizalmatlanul fogadták a különböző intézkedéseket, de az élet bebizonyította szükségességüket és célszerűségüket. A fokozódó konszolidálás lehetővé tette, hogy 1971. május 3-án csökkenthet- tük bizonyos árufajták árát, ami a lakosság számára 1,4 milliárd korona megtakarítást jelentett. Az ipari termelés növekedési üteme és a mezőgazdaság sikeres fejlődése lehetővé tette széles körű szociális intézkedések megtételét. Tavaly jelentősen emeltük a nyugdíjakat, az anyasági segélyt, az egészségügyi, iskolaügyi alkalmazottak fizetését. Jelentős siker az is, hogy Csehszlovákiában tavaly több mint 100 000 lakást építettünk, miközben nálunk a lakbérek világviszonylatban is rendkívül alacsonyak. Az állam fizeti a polgárok számos kiadását. Jelentősen növekszik a személyi fogyasztás, így a lakosok évről-évre többet takaríthatnak meg. A lakosság bankbetétjének összege 1970—1971 között 19,9 milliárd koronával növekedett. Megállítottuk az inflációt. Mindez dolgozóink munkájának köszönhető. Említésre méltó az 1969 első felében fellendült munkakezdeményezés. Sokan azóta is többet dolgoznak, mint amennyi a kötelességük, mint amennyit a munkaszerződésük megszab. Bebizonyították azoknak, akik kétségbe vonták gazdasági helyzetünk meg javulását, hogy lebecsülték a CSKP alkotó szervező erejét. Még vannak tartalékaink Senki sem állítja, hogy népgazdaságunkban már minden rendben van. Erről tárgyalt a CSKP XIV. kongresszusa és a központi bizottság februári ülésén. Az életszínvonal további emelkedésének feltétele a hatékony termelés és a munkatermelékenység növekedése. Megelégedéssel állapíthatják meg, hogy különösen tavaly óta pozitív eredményeket értünk el egyes árufajták termelési költségeinek csökkentésében. Nem lehetünk azonban elégedettek, még nagyon sok a kihasználatlan lehetőségünk. Ha több műszakban fogunk dolgozni és jobban fogunk gazdálkodni az anyagokkal, egy korona ráfordítás nélkül is azonnal emelhetjük a nemzeti jövedelmet. Az inflációt megállítottuk, de a következményeit még nem tudtuk tejes mértékben kiküszöbölni. 1968-tól a beruházások, a jövedelmek és a készletek gyorsabban emelkedtek, mint a nemzeti jövedelem. Gyorsan növekedtek az anyagi költségek, ami csökkenti a hasznot. Végül is vegyük fontolóra, hogy a világon az egyik leggazdagabb termelési alappal rendelkezünk. Az ötéves tervidőszakban gépeink és berendezéseink több mint egynegyedét a legmagasabb műszaki színvonalon felújítjuk. A műszakok arányszáma azonban aránytalanul alacsony. Mennyivel gyorsabban emelkedne a munkatermelékenység, ha job ban kihasználnánk a gépeket. Az állóalapok jobb kihasználása ugyanis olyan megtakarítást tesz lehetővé, ami szinte elkép zelhetetlen. Fö célunk a racionalizálás Nem véletlen, hogy a központi bizottság februári plénuma kiemelte a munka sokoldalú racionalizálásának fontosságát. Ez azonban azt jelenti, hogy elsősorban az irányítást kell racionalizálnunk, jobban ki kell használnunk a munkaidőt. 1970-ben a munkaidőalap mintegy 9 százalékát nem dolgoztuk le és közben számos üzem újabb dolgozókat követel. Sok esetben a meglévő munkaerőkkel elvégezhetnék munkájukat, de csak akkor, ha valóban ledolgozzák az egész munkaidőt. A komplex szocialista racionalizálás nem üres frázis, hanem létszükséglet, amennyiben azt akarjuk, hogy gazdaságunk dinamikusan fejlődjön és az életszínvonal tovább emelkedjék. Megvan minden előfeltételünk ennek biztosításához. Gépeink és berendezéseink értéke 1,6 billió korona, ami — országunk területét és a lakosság számát tekintve —, nagy gazdaságot jelent. Ügyelnünk kell azonban-- arra, hogy nap nap után kihasználjuk ezt a nagy tőkét. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarunk új gyárakat építeni, korszerű új gépeket gyár tani. Ellenkezőleg. Ahhoz azonban, hogy gazdaságunk nagyon hatékony legyen, mindenkinek még a legkisebb csavart is ki kell használnia. A központi bizottság februári plénuma után a munkakezdeményezés újabb fellendülését tapasztalhattuk. Tökéletesedett a tervezési és irányítási rendszer, megvan tehát minden okunk a derűlátásra. Ehhez jelentősen hozzájárult tudományos kutatóalapunk is, amely dolgozóink szakképzettségét és számát, valamint a munkahelyek ellátottságát tekintve a fejlett országok színvonalán áll. Gazdasági fejlődésünk színvonalát egyre jobban befolyásolja a nemzetközi munkamegosztás. Elsősorban is olyan termelésre összpontosítjuk a figyelmünket, amely szocialista szempontból, de a világpiac szempontjából is progresszív. A CSKP XIV. kongresszusa után reális programunk van és hatékony eszközökkel rendelkezünk a kitűzött célok eléréséhez. A CSKP Központi Bizottságának áprilisi plénuma óta eltelt három év világosan bizonyítja, hogy helyes úton haladunk. Tudjuk azonban, hogy további előrehaladásunk feltétele elsősorban polgáraink szocialista öntudatának növekedése. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a párt vezető szerepe volt a döntő a csehszlovák társadalom termelőerőinek fejlődésében. Csak a munkásosztály élcsapatának vezetésével biztosíthatjuk társadalmunk sokoldalú, szocialista fejlődését. „Dózsa György katonái" Baján LŐRINCZ GYULA GRAFIKAI KIÄLLÍTÄSA Lőrincz Gyula a Dózsa György katonái című grafikai sorozatát elsőnek Komáromban, majd Budapesten és Kecskeméten mutatta be. A rendkívül nagy sikert aratott rajzok jelenleg Baján láthatók. Az új kiállítás megnyitását megelőzően a bajai városi tanács látta vendégül a művészt. A fogadáson Lőrincz Gyula, a vidék egykori lakója, akit ma is szoros kapcsolat fűz az Alföldnek ehhez a tájához, életéről, munkásságáról, művészi törekvéseiről beszélt. A vendéglátók többek között elmondták, hogy a budapesti Csehszlovák Kultúra rendezte kiállítást olyan akciónak tekintik., amely amellett, hogy közelebbről megismertette Lőrincz Gyulát, egyengeti a magyar és a csehszlovák nép barátságának és egymás jobb megismerésének az útját. Örömmel beszéltek arról is, hogy a város vezetőségét és kulturális együtteseit jó kapcsolatok fűzik Csehszlovákia több városához és kulturális együtteséhez. Legutóbb a krome- ríži madrigál kórus látogatott el Bajára. A vendégszereplést rövidesen viszonozza a város 110 tagú Liszt Ferenc nevű kórusa. A k.romeŕížiekkel történt találkozásról filmet készítettek, amelyet a televízió is bemutat. A bajai Tiirr István Múzeumban rendezett, nagy érdeklődéssel kísért kiállítás megnyitóján Gyapai József, az MSZMP városi szervezetének osztályvezetője, Jan Goethe, a budapesti Csehszlovák Kultúra előadója, és Szíj Rezső művészettörténész mondott beszédet. Gyapai József a párt vezetősége és a városi tanács nevében köszöntötte a kiállítást és a közönséget. Hangsúlyozta, hogy Lőrincz Gyula alkotásai Magyarországon is ismertek. Tisztelik forradalmiságát, elkötelezett emberi és művészi magatartását. Jan Goethe azt emelte ki. hogy a Dózsa György katonái című sorozat bemutatásával mind az alkotó, mind a kiállítás szervezői méltóan adóznak a nagy parasztvezér születése 500. évfordulójának. Szíj Rezső a grafikák értékét elemezve többek között elmondta, hogy Lőrincz Gyulát a sorozat alkotása közben elsősorban a történelmi esemény nagysága érdekelte. A rajzok ennek megfelelően elevenítik meg az akkori idők emlékeit. A XVI. században lejátszódott eseményt a művész a XX. század formanyelvén fejezi ki, a rajzok a mai kor lelkületét tükrözik, mondanivalójuk is a mának szól. A megnyitót követő baráti beszélgetésen Kincses Ferenc, a bajai városi tanács elnöke élményét summázva így nyilatkozott — A Dózsa György katonái című sorozat maradandó élményt nyújtva eleveníti meg történelmünk egyik fontos fejezetét. Számunkra megtisztelő, hogy Lőrincz Gyulát és művét, a Dózsa György katonáit városunkban is láthattuk és köszönthettük.. Szeretnénk, ha a jövőben művészeink és együtteseink gyakrabban keresnék fel egymást. Gergely József né, a városi tanács népművelési felügyelője ezeket mondta: — Városunkban első ízben állított ki csehszlovákiai magyar művész. A tárlat nemcsak a szakembereknek, hanem minden bizonnyal a nagyközönségnek is megnyeri a tetszését. A megkezdett utat folytatjuk, és tovább erősítjük kapcsolatainkat mind a szlovák és cseh, mind pedig a csehszlovákiai magyar kulturális élet szerveivel és képviselőivel. Az április 22-én nyílt kiállítást Baja és környékének lakói közül már az első napon számosán megtekintették. BALÁZS BÉLA Győztes nemzeti bizottságok A Dolný Rubini járás nemzeti bizottsága és a Sviti Városi Nemzeti Bizottság felhívása alapján az 1971-es évben értékes versenymoz- galont bontakozott ki a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére a kelet-szlovákiai kerületben is. A kérőiét nemzeti bizottságai közel Ilit) millió korona értékű kü- elezcttség vállal ást teljesítettek, elsősorban a város- és falufejlesztés területén. 170 millió korona ráfordítással 277 millió koronát meghaladó értéket állítottak elő. Az SZSZK kormánya értékelte a nemzeti bizottságok elmúlt évi versenyét és a Kosice vidéki Jnb-t az elismerés első fokozatával éj» 251) ezer korona jutalommal illette. Kiismerő oklevelet és 101) ezer korona pénzjutalmat kap a Ko- siue déli körzetének nb-je, a steb- niki, a humennei, a medzevi, a michlovuci, a strbai, a petrovanyi, a dobsinai, a Sp. N. Ves-i, a lu- boviiai, a stropkovi, a botanyí IBottyán) és a vranovi városi, il- letve helyi nemzeti bizottság. Az idén is figyelemre méltó • versenymozgalom a nemzeti bizottságok szakaszán. A kerületben már eddig több mint 50U millió korona értékű felajánlás született hazánk felszabadulásának 27. évfordulója tiszteletére. —Ik Az EXICO külkereskedelmi vállaltat három termelő gazdasági egységével az idén már harmadszor állítja ki termékeit az április végén Brnóban megnyíló nemzetközi vásáron. Az 1050 négyzetméternyi térségen bemutatásra kerülő 1200 cipő- és kesztyűmodell, valamint a Kelet-Szlovákia városa, Trebišov (Töketerebes) 12 700 lakosával gyorsan változtatja arculatát. Az elmúlt hat év alatt a városban 519 lakást, két áruházat és 4 iskolát építettek fel, valamint átadták a szolgáltatások házát, amelyet 5 millió koronás költség- vetéssel létesítettek. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) bőrkonfekció a jövő évi divattal is megismerteti a közönséget. A kiállítás egyik legnagyobb érdekessége a barexnek nevezett, hazánkban kifejlesztett szintetikus bőrből készült áru lesz, mely a chropyné Techno- plast üzem terméke. A naponta háromszor megtartandó divatbemutatókon a partizánske! cipőkön kívül a budapesti Che- molLmpex cég ízléses bőrárujának is minden bizonnyal sok csodálója akad. A prágai sajtótájékoztatón kapott felvilágosítások értelmében az EXICO gazdasági egységeinek termékeit 90 országba szállítja. Míg tavaly 35 millió pár cipőt, az idén 50 millió pár cipőt exportál. A legtöbb árut előnyös feltételek mellett — kb. 30 millió pár cipőt — a Szvojetunióba szállítjuk, mely gabonával fizet érte. C i p ő ti zeme ink gyárt má n ya i iránt — noha a divattal nem mindig sikerül lépést tartanunk — főleg jó minőségűk miatt nagy az érdeklődés külföldön. Ebben a tekintetben határozottan felvesszük a versenyt a többnyire ragasztott, rosszabb minőségű olasz és jugoszláv cipőkkel, melyek fagyban és esős időben nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek ellenére rendkívül népszerűek a lakosság körében. Behozatalukkal a választék bővítésére törekszünk. — kin —» Cipőgyáraink eredményei és problémái
