Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 97. szám, kedd

Belpolitikai kommentár NEHÉZ DOLOG Három jellemző szó: vár, gyár, sár £ Tízezer lakosú vá­ros, 50 brigádos # Akik példát mutatnak *£ Évi 130 ezer korona az utak karbantartására £ Válasz a türelrrfetlen- kedöknek Ha valaki fiatal, mindent el­érhetőnek, megvalósíthatónak tart. Napok, hónapok, de 'eg- feljebb évek alatt. Csak ezzel magyarázható, hogy manapság Fiľakovo (Fülek) városában egyre kevesebbet emlegetik a fiatalok a város múltját, ha­nem inkább így mondják: Há­rom nevezetessége van váro­sunknak; a vár, a gyár, és a sár. Az első pillanatban tuláló- nak látszik a fiatalok meghatá­rozása, hisz a történelmi neve­zetességű várban jelenleg ko­moly feltáró és helyreállító munka folyik, a gyárban, a KOVOSMALT üzemében, még szabad szombaton is dolgoznak, csakhogy teljesíthessék tervü­ket, a város íölütt pedig felhők goinolyganak, szemerkél az eső, és mi sárban lépkedünk a vá­rosi nemzeti bizottság épülete felé haladva ... SZABAD SZOMBAT van, nemzeti műszakot tarta­nak a városban, tehát alig re­mélhető, hogy valakit most hi­vatalában találjunk. Mégis meg­próbálkozunk hívatlan, kéret­len vendégekként tudakozódni a város élete felől. A vnb taka­rítónője kijelenti: „Ma kérem nemzeti műszakot tartunk, a ve­zetők, a hivatalnokok vagy kint dolgoznak a városban, brigá- doznak, vagy itt bent rendez­kednek, segítenek a tavaszi nagytakarításban. Nem érnek rá. Ma senkit sem fogadnak.“ Végül a polgári ügyek bizott­ságának vezetője elé kerülünk mégis, aki furcsának találja kérdéseinket, ezért inkább gyorsan bevezet a titkár elv­társhoz bennünket. „Most ér­kezett éppen, megnézte a mun­kacsoportokat, ő pontos felvi­lágosítással szolgál majd.“ És annak rendje, módja szerint másik irodahelyiségbe vezet bennünket. A városi nemzeti bizottság titkára, Geri Zoltán elv­társ véleménye az, hogy a legjobb, a legteljesebb választ úgy kaphatjuk meg, ha saját szemünkkel megnézzük mind­azt, amire kíváncsiak vagyunk. A titkár elvtárs múlt év de­cemberében, megválasztása után lépett szolgálatba, egyéb­ként tanár, s így érthető in­doklása: „Majd a látotta­kat kellően megmagyarázom." Egyetértünk, és már indulunk is. A TUZOLTOSZERTAR környékének rendezéséi a kom­munisták vállalták. Az 1. szá­mú utcai pártszervezet tagjai Molnár István elvtárs ve­zetésével kezdték meg a mun­kát. Itt dolgoznak a vnb kis­üzemének gépei is. Ha befeje­zik a rendezést, másik munka­helyükre, az autóbuszmegálló­hoz vonulnak át. Ahhoz a sokat emlegetett megállóhoz. Nem lesz végleges a rendezés, de legalább átmenetileg úgy átren­dezik, hogy az utasok elége­dettek legyenek. Ha május el­sejére, az ünnepélyre bejönnek a városba, legalább akkor ne emlegessék mindjárt a megálló­nál a sarat. Megkérdezzük a titkár elv­társtól: „Ebben a városban utakat, járdákat nem szoktak építeni?“ Egyszerű a válasz: „Költségvetésünk 130 ezer ko­ronát biztosít erre a célra. Szükséges, nagyon szükséges, hogy ezt az összeget a lehető legjobban használjuk fel. Ezért amilyen munkát csak bírunk, mi magunk végzünk el a nemzeti műszakok során, teljesítve a vállalásokat.“ Számot vetünk: A városnak közel 10 ezer lakosa van és aránylag nagy kiterjedésű terü­lete; régi-régi utcái, macska­köves utakkal, néhol téglás járdákkal; az új lakótömbök körül sem mindenhol rendezett a terep; és 130 ezer korona nem sok pénz, ebből riiég kar­bantartó gépeket is vásárolni kellene ... De brigádmunkával sokat segíthetnek a lakosok. NYESIK A FÁKAT mindenhol az utcákon. Már nem is szemerkél olyan erő­teljesen az eső. Gyorsabban ha­ladnak. Varga László veze­tésével a Rokkantak Szövetsé­ge helyi szervezetének tagsága végzi ezt a munkát. Megkérdezzük a titkár elv­társtól: „A gyümölcstermesztők nem végeznék ügyesebben, gyorsabban ezt a munkát? „Egyszerű a válasz: „Hívtuk őket, nem jöttek el.“ Kicsit ké­sőbb, elgondolkozva megtoldja a választ: „Lehet, hogy legkö­zelebb annál inkább kitesznek magukért.“ Nem szólunk, csak magunk­ban latolgatjuk a gondolatot: Jól választottak titkárt a lako­sok, hisz vérbeli pedagógus, aki még akkor is bízik az emberek jóakaratában, amikor látja, hogy azok könnyen felejtenek. Bízik, mert reméli, hogy ha nem hallgatnak az első szóra, talán később jóváteszik mu­lasztásukat. A HŐSÜK EMLÉKMŰVE körül már rendezett a park. Árvácskák, tulipánok díszlenek. Színpompájuk nagyon hatásos. Még ilyenkor is, ha borús az ég. Az Antifasiszta Harcosok Szövetségének helyi szervezete derekas munkát végzett. Már csak néhány négyzetméternyi területet kell rendezni. Klein Sándor, Holland Árpád, vala­mint Talán Pavel és Rabiak Jo­zef számára alig félórányi mun­ka ez. Rövid tanácskozás. A titkár elvtárs szeretné, ha a szervezet tagjai állandó feladatként el­vállalnák az emlékmű és kör­nyéke gondozását. Kívánsága nem marad csak óhaj, mert ja­vaslatát elfogadják. Csupán ar­ról van szó, hogy egyszer a titkár elvtárs menjen el a szer­vezet taggyűlésére, és akkor a további részleteket megbeszélik majd. Deliát ez mind olyan termé­szetes ... Az antifasiszta har­cosok részéről, a titkár részé­ről, a mi részünkről. És nyu­godtan kijelenthetjük: minden­ki részéről. Tudomásul venni, hogy vannak emberek, akik mindenféle körülmény köze­pette megállják helyüket. ÉS A FIATALOK? Valóban önkéntelenül vetődik lel a kérdés a látottak után. A kommunisták, a rokkantak, az antifasiszta harcosok példamu­tatása nyomán nagyon termé­szetes volna a fiatalok helyt­állása. Csakhogy a titkár elv­társ a városban egyetlen olyan munkaszakaszt, munkahelyet sem tud mutatni, ahol fiatalok dolgoznának. Szigorú tekintet­tel néz maga elé és szinte gúnnyal magyarázza: „A brigá- dosok átlagos életkora 70 év ... Bár ez nem számít, csak az, hogy hány brigádos, hány órai és milyen értékű munkát vég­zett.“ Tudakozódásunk végén szomo­rú megállapítás ez. Mintha csak az abszolút számok, szá­zalékszámok formai kerete iro­nizálna a fiatalok kifejezésé­vel: három nevezetessége van városunknak, a vár, a gyár, és a sár ... Jellemző a fiatalokra, hogy mindent elérhetőnek, megvaló­síthatónak tartanak. Napok, hónapok, de legfeljebb évek alatt. Ez magyarázza meg türel­metlenségüket, mely nagyon megérthető. Az első pillanat­ban. Ha azonban jobban szétné­zünk ebben a forradalmi múltú városban, gyorsan választ is adhatunk erre a türelmetlen­ségre: De tenni is kellene ám vala­mit! HAJDÚ ANDRÁS A kötelezettségvállalásoknak nagy szerepük van a társada­lom életében. Vannak, akik ar­ra kötelezik magukat, hogy az általánosan elfogadott munka- normákat túlteljesítik, mások társadalmi szervezetekben, vagy falujukban tesznek köte­lezettségvállalást. Április a tisztaság hónapja Is. Ez a hónap jó alkalom ar­ra, hogy azok, akik arra köte lezték magukat, hogy bekap csolódnak a környezetszépítési akcióba, beváltsák adott szavu­kat. Tudósítóink ezzel kapcso­latban a következőket írják: HATÁROZOTTABBAN, KÖVETKEZETESEBBEN Általában mindenki elisme­ri, hugy népgazdaságunk fej­lesztésének alapvető követel­ménye a termelés gazdaságo­sabbá tétele. Viszont az emlí­tett követelmény megvalósítá­sát vizsgálva, már közelről sem ilyen egyértelmű a gya­korlat. Ezt a megállapítást erősítette meg az elmúlt hét végén a Szlovák Nemzeti Ta­nács kétnapos ülése is. A ta­nácskozáson megvitatott egyik fontos jelentés azt elemezte, hogy miként biztosítja az SZSZK kormánya a XIV. párt­kongresszus, valamint a CSKP és az SZÍ,KP KB februári ülé­se határozatának teljesítését. Mert bar kedvező eredmény- nyel zártuk az elmúl ével. en­nek ellenére nem sikerült fel­számolni számos negatív je­lenséget. Gundjamk egy része építke­zési beruházásunkból ered. Még mindig megtörténik, hogy engedélyezik műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan építkezések megkezdését. így „menetközben“ végzik el a szükséges tervmódosításokat, ami egyrészt a megszabott költségek növekedését, más­részt az anyagbeszerzést ne­hezíti, s ami szintén nem el­hanyagolható tény: megnyújt- ja a kivitelezési határidőt. Az elmúlt évben Szlovákiában 39 fontos építkezésből 20 helyen tervmódosítást végeztek, ami a költségvetés növekedését és a kivitelezési határidő el­tolódását jelenti. Az elmúlt évben Szlovákiá­ban közel 2 milliárd koroná val — az egész országban 6 milliárddal — nőttek az épít­kezési költségek. Beruházási gondjaink nem új keletűek, sőt azt mondhatjuk e szaka­szon érezzük a legjobban az 1968—19B9-es válságos évek utóhatását. A kormány szor­galmazza a megkezdett épít­kezések gyors befejezését, mert a kapacitások átadási ha­táridejének eltolódása negatí­van hat a következő évek ter­melési feladatainak teljesíté­sére. Ugyanakkor a vállalatok és vezérigazgatóságok nagy nyomást gyakorolnak a kor­mányra, és az építés ütemé­nek fokozása kapcsán a költ­ségvetés további bővítését ké­rik. A beruházási piacon a ki­vitelezők szinte korlátlan urak, mert olyan nagy a ke­reslet, hogy kedvükre válogat­hatnak a legtöbb nyereséget hozó beruházási ajánlatok közül. Ezzel is magyarázható, hogy az igényesebb — például az egészségügyi — létesítmé­nyek építését nem szívesen vállalják. Továbbra is gondot okoz az anyagi költségek növekedése. E területen elsősorban a ter­melővállalatok kezében van a problémák megoldásának kul­csa. Több vállalatban már megkezdték az anyagnormák ellenőrzését, mivel anyagfel­használásunk növekedésének üteme sokkal gyorsabb, mint a termékek minősége javnlá­A távolsági gázvezeték nyugat-szlovákiai szakaszán a csövek nagy részét már összehegesztették. Jelenleg a legnehezebb szakaszon, a Kis Kárpátokon keresztül, készítik elő a csöveket hegesztésre. A felvételen a gázvezeték Kárpátokon át vezető szakaszának egy része látható. (.Felvétel: J. Lofaj. — ČSTK) Veliká nad Ipľom (Vilke) és a Közigazgatásilag hozzátartozó Trenf: (Tőrincs), jelsovec (Je!sői:| falvakban tavaszi nagytakarítást tartottak, amelyen összesen száz- nyolcvanhárom személy vett részt. Veliká községben a brigádusok rendbe hoztak a hnb épülete és a kuitúrház környékét, kitisztítot­tak mintegy kétszázötven méter hosszá vízelvezető árkot. Treniíen elhnrdták a parkból a szemetet, fertőtlenítették a közsé­Jó alkalom gi kutat, s ugyancsak kitisztították a vízelvezető árkukat. lelsovcén a fcdnnta épületének a környékét, valamint a kultúr- haz udvarát hozták rendbe. Csák István A fifakovói Kovosmaltban is üte mesen halad a tavaszi nagytaka­rítás. Ezt az akciót a szemfüles fotósok meggyorsították, mégpe­dig úgy, hogy végigjárták az üze­met és a kitakarítandó helyekről, szemétdombokról felvételeket ké­szítettek. A fényképeket azután kiragasztották az üzemben, a fa­liújságokon és az eltakarításért felelős vezetőknek is juttattak be­lőlük. A képek meghozták a várt eredményt, s máris több részleg dolgozói eleget tettek a tél folya­mán tett kötelezettségvállalásuk­nak, kitakarították műhelyeiket és több gazdasági épület környékét is rend behozták. Punyi Mária sáé. Kutatni kell az anyagpa­zarlás megszüntetésének haté­konyabb formáit. Ugyanez vo­natkozik a terven felüli tarta­lékok felszámolására is. A vállalatokban erre a kérdésre kell irányítani a szakszerveze­tek figyelmét is. Világosan kell látni azt, hogy a vállala­tokban a gyártmánystruktúra változása egyik eszköze a ha­tékonyság növelésének. Gyor­sabban kell reagálni a piac igényeire, nem szabad „raktár­ra termeli“, olyan termékeket kell gyártani, amelyek iránt van kereslet. Az első negyed­év tapasztalata azt bizonyítja, hogy főként a textiliparnak kell gyorsabban reagálnia a kereslet alakulására. Készle­teink az elmúlt évben sem csökkentek, sut egymillió 300 ezer koronával növekedtek. A tapasztalat azt jelzi, hogy a vállalatok több energiát for­dítanak a terven felüli készle­tek szükségességének indoklá­sára, mint csökkentésére. Ezért az ágazatoknak haté­konyabb eszközökkel — az anyagi felelősség érvényesíté­sével — kell kényszeríteniük a vállalatok vezetőit terven fe­lüli készleteik csökkentésére. A hatékonyság igényének hangsúlyozása kapcsán a munkások gyakran rámutat­nak arra, hogy az üzemen be­lüli munkaszervezés javítása az a szakasz, amely minden beruházás nélkül lényegesen elősegítheti a hatékonyság nö­velését. Az ötéves tervben gé­peink és gépi berendezéseink egynegyedét cseréljük fel újakkal s ezek műszaki szín­vonala eléri a világszintet. Ugyanakkor nem tudjuk bizto­sítani, hogy a meglévő üze­mekben — az új üzemek sem képeznek kivételt — megfele­lően kihasználjuk a gépeket. Képzeljük el, milyen ütemben nőne a munkatermelékenység, ha két-három műszakban dol­goznának a gépek. Gondoljuk el, ha csupán egy százalékkal használnánk ki jobban az ál­lóalapokat, ez a termelés ha­sonló terjedelme mellett éven­te országos mértékben 8,3 milliárd korona megtakarítást jelentene. Az SZNT ülésén több képvi­selő hangsúlyozta: Kedvező eredménnyel zártuk az 1971-es évet és az idei első negyedév eredményei is biztatóak, ép­pen ezért szükséges olyan közvéleményt kialakítani min­den munkahelyen, amely a fej­lődést gátló negatív jelensé­gekre irányítja a figyelmet és kikényszeríti ezek eltávolítá­sát. A vita egyik pozitívuma, hogy a felszólalók nem reked­tek meg a tények felsorolásá­nál, hanem kutatták a jelen­ségek gyökereit és felszámolá­suk lehetőségét. A kormány jelentése, valamint a vita ta­nulsága: határozottabban és következetesebben kell küzde- nünk gazdasági céljaink el­éréséért. Ehhez minden lehe­tőség adva van. CSETÖ JÁNOS llosťovcén | Vendégi) Királyi Gabriella tanítónő vezetésével a szülői munkaközösség tagjai he* kerítették az iskola kertjét, több helyen megjavították a kerítést, rendbe tették a fáskanirát, elhord- ták az iskola környékéről a sze­metet. A nagytakarításba bekap­csolódott személyek nyoicvanhat brigádérát dolgoztak le. Farkas Rózsa A Zelenina KráL Chlmec-1 üze­mének dolgozói egy szombati na­pon kitakarították az üzem udva­rát, helyre raktak hétezer ötszáz zöldséges és gyümölcsös ládát, ki­építették egy ötszáz négyzetméter­nyi parkoló helyet, felülvizsgálták a tűzoltó berendezést. Az elvég­zett munka értéke tizenötezer ko­rona. Magyar András Maié Trakany (Klstárkány) köz­ségben a falu fiataljai szerveztek brigádot, amelyen húsz SZISZ-tag vett részt. Megtisztították a par­kot a gaztól, kibordták a tél fo­lyamán felgyülemlett szemetet és a park virágágyaiba friss virágo­kat ültettek. Fülep Anna 1972. IV. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom