Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó
5. „Teremtsünk céltudatos ....... » • ... .-'gjöfMRJ kezesi beruházások terület« építkezések hatékonysagá a befejezetlen építkezések s dályózzuk meg a termelesi k • }•' ’'’ ť' ■'V1-- : -$£■: Lpfjnc/.'i Keaesci. (A CSKP KB februári plenáris üléséne A SZLOVÁKIAI ÉPÍTŐIPAR feladatai AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN A CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozata az építőipari feladatok területén is visszatükröződik. A határozatok rámutatnak, hogy az építőiparnak a jövőben, főleg az ötödik ötéves terv éveiben lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez, anyagi forrásainak bővítéséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez. Ez nemcsak az építkezés időtartamának és a megkezdett építkezések számának csökkentését jelenti, hanem azt is, hogy növelni kell az építkezés gazdaságosságát, az építési munkák minőségét, és kiváló minőségű anyagokat kell termelni az építőipar számára, főleg az építkezési beruházásokhoz. Az ötödik ötéves terv a szlovákiai építőipari szervezetek 72 milliárd korona értékű teljesítményére számít, ami a kapacitások 48,6 százalékos növekedésének felel meg. Bár a fő súly elsősorban a termelési beruházásokon lesz, a leggyorsabb ütemben a komplex lakásépítést fogjuk fejleszteni. 1975-ben a komplex lakásépítés a realizált építőipari munkák terjedelmének mintegy 40 százaléka lesz. , Az építkezési kapacitások gyors növekedésén kívül jelentős szerkezeti változásokra kerül sor a polgári és a lakásépítkezések javára. Az utóbbi számítások alapján azonban az ipari építkezések területén is gyorsabb növekedésre kell számítanunk, mint ahogy azt az állami beruházási program eredetileg feltételezte. Az ötödik ötéves tervidőszak rendkívül igényes programja az építkezési beruházások összpontosítása Prágába, Észak-Csehországba, Bratislavába és némely más, nagy gazdasági jelentőségű építkezésre. A feladatok teljesítéséhez az építkezési kapacitások jelentős mértékű átcsoportosítására kerül sor. Az építkezési munkák terjedelmét az alábbi adatokkal fejezhetjük ki: Az ötödik ötéves terv folyamán 125 403 lakást kell megrendelésre átadni. A lakásépítésekkel kapcsolatban jelentős terjedelmű munkát kell elvégezni a technikai és a polgári ellátottság területén is, valamint a lakásépítéseket feltételező beruházásoknál. Rendkívül fontos feladat a tranzit gázvezeték építése, s a fűtő-energetikai alap fejlesztésének további építkezései. A gázvezeték építésén ez az év döntő jelentőségű a Szlovákia területén végzett munkák befejezése szempontjából. Az építkezési beruházások sikeres végrehajtása döntő mértékben függ az építőanyagok termelésétől. Az ötéves tervidőszak folyamán a cementgyártást 49,4 százalékkal, a falazóanyagok termelését pedig 46,5 százalékkal fogjuk növelni. A leggyorsabb növekedés a ke- ramikai anyagok termelésében lesz. A kerámia padlóburkolatok termelését például 5 és félszeresére fogják növelni. Az ágazat kapacitásának tervezett növekedése jó feltételeket biztosít az építkezési feladatok teljesítéséhez, az egyéni lakásépítkezést is beleértve, melynek ebben az évben is jelentős szerep jut. Az ötödik ötéves terv feladatai nemcsak a realizálás szempontjából, de a minőségi mutatók teljesítése szempontjából is igényesek. Az építőiparnak továbbra is bonyolult és igényes feladata marad az anyagi költségek csökkentésének kérdése. A tavalyi és az idei tapasztalatok egyaránt arra engednek következtetni, hogy a termelési fogyasztás gazdaságosságának növeléséhez egész sor fontos és konkrét intézkedés szükséges. Az 1972-es állami terv és a további évek alapvető feladatainak teljesítése a megelőző évekhez viszonyítva minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt igényesebb lesz. Az irányelvek megtartásához minden tekintetben emelni kell az építőipari termelés színvonalát, be kell vezetni a szalagszerű építés haladó technológiáját, ki kell használni a technikai fejlődés adta lehetőségeket, a munkaszervezésben és az irányításban rejlő tartalékokat, nem utolsósorban a munkaidőalap jobb kihasználása céljából. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megkövetelik a beruházási tervek maximális egybehangolását az építőipari vállalatok kapacitásával, fokozzák az építőipari tevékenység koncentráltságát, beleértve az erők célszerű területi elhelyezését. Ezekkel az intézkedésekkel elsősorban a befejezetlen építkezések területén kell elérni döntő fordulatot. A lakásépítések területén ezeknek az intézkedéseknek folyamatosabb és kiegyenlítettebb termelést kell biztosítaniuk, hogy a vállalatok az I. fél év végéig a tervezett lakásoknak legalább 50 százalékát elkezdjék, és legalább 38 százalékát átadják. A szükséges fejlődés feltételeit azonban a beruházási intézmények egyes fokozataival, főleg a Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériummal szoros együttműködésben kell biztosítani, elsősorban az idejében való területi előkészítés és a műszaki tervezés szempontjából. A mennyiségi és a minőségi növekedésben döntő szerep jut a technikai fejlődésnek, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulhat az épületelemek házgyári termelése, s a lakásegységek szerelésénél előforduló eddigi fogyatékosságok és hibák eltávolítása. A polgári és műszaki szükségletek objektumait új technológiával és új szerkezeti elemekből kell felépíteni, hogy jelentős mértékben növekedjék az építkezés korszerűsége. Az építkezési gépesítés területén céltudatosabban kell előkészíteni az építkezési folyamatokat a meglevő kapacitások jobb kihasználásához és rendszeres karbantartásukhoz. Az építőanyagok gyártása területén gyorsabban kell fejleszteni a hiánycikknek számító anyagok termelését. A cementellátásban a befejezés előtt álló Túrna nad Bodvou-i (Torna) új cementgyár felépítésétől várunk javulást. Arra is számítunk, hogy a téglagyártásban bevezetett új intézkedések már az idén javítják a termelés minőségét és a termékek választékának jobb területi elosztását. Az igazgatás és a szervező munka figyelmét az építkezési ciklusok meggyorsítására, a minőségi követelmények növelésére, a termelési fogyasztás csökkentésére, valamint a szállítások jobb kihasználására és szervezésére kell összpontosítani. Hogy a gazdasági irányítás eleget tehessen e célkitűzéseknek,' ki kell dolgozni a szükséges intézkedések rendszerét minden szervezési fokon, és biztosítani kell a feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Az intézkedések rendszerének vissza kell tükröződnie a vállalatok gazdasági elemzésében is, melynek keretében havonta és negyedévente fel kell mérni a termelési költségekre kedvezőtlenül ható tényezőket. Az idei állami terv igényességét az is növeli, hogy rendkívüli figyelmet szentelünk kvalitatív oldalaira. A termelés hatékonyságának növelésébe be kell kapcsolni az építőipar minden dolgozóját, s biztosítani kell aktív hozzájárulásukat az önköltségek csökkentéséhez és a jövedelmezőség növeléséhez. A gazdaságosság területén döntő fordulatot csak egységes, következetes és igényes szervező munkával érhetünk el. Szükséges, hogy a komplex szocialista racionalizáció intézkedéseinek megvalósítása a termelés szervezőinek mindennapi tevékenységét képezze. Csak így teljesíthetjük azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom az építőipari dolgozók elé állított. Ezek között legfontosabb a megkezdett beruházások gyors befejezése, aminek rendkívüli gazdasági jelentősége van. Az építkezési beruházás a társadalmi folyamatok szerves részét képezi, ezért értékelése is ebből a szempontból történik. Ez az értékelés lehetővé teszi, hogy a beruházások ösz- szetettségét több szempontból is vizsgálhassuk, mert csak objektív felmérés alapján hozhatunk intézkedéseket a tartalékok feltárására. Az építkezési beruházások széles körű és sokoldalú feladataival több szervezet és intézmény foglalkozik, amelyek a műszaki tervezésről, az előkészítésről, a finanszírozásról és a realizálásról gondoskodnak. Ebben a széles körű és nem mindig egységes folyamatban az egyes módozatokat, elvi és szervezési kérdéseket illetően eltérő nézetek alakulnak ki, amelyek végső fokon késleltetik a beruházások befejezését, és csökkentik népgazdasági hatékonyságukat. Ilyen körülmények között az építőipari vállalatok a szállítások rendszertelensége miatt kapacitásukat az egyik befejezetlen építkezésről a másikra diszponálhatják. Olyan helyzet alakul ki, amelyben növekszik ugyan a befejezetlen építkezések száma, de amiben kialakulnak a feltételek az építkezési vállalatok számára az adott lehetőségek jobb kihasználásához is. Ez azonban nem kívánatos jelenség, ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek növelik az építkezések hatékonyságát és csökkentik a befejezetlen építkezések számát. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy építőiparunk jelenlegi teljesítménye a lakásépítéseken és az egyes figyelemmel kísért gyors akciókon kívül nem mérhető szigorúbb nemzetközi mércével. A lakásépítés területén is csak a lakásegységek építésében érünk el viszonylag jó eredményeket, a polgári és a műszaki szolgáltatások objektumainak építésénél azonban jelentékeny lemaradás tapasztalható. A lakásépítés üteme alapjában véve a házgyári elemek termelésétől függ, aminek összhangban kell lennie a lakásépítés szükségleteivel, hogy ne halmozódjanak fel felesleges készletek közvetlenül a házgyárakban. Más haladó technológiai eljárásoknál is bebizonyosodott, hogy maga a technológia nem képes lerövidíteni az építkezési időt, ha az építkezést nem jól koordinálták és szervezték, ha a progresszív elemek termelése nincs összhangban a szükségletekkel. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az építkezési idő csak a szalagszerű építés új módszereinek alkalmazásával és az építőipari munkák céltudatosabb szakosítása által rövidíthető le. A szalagszerű építkezés tehát az ipari termelési módszerek érvényesítését jelenti az építészetben. Ezt az iparosítási folyamatot azonban nem úgy kell értelmezni, hogy az építkezési vállalatok ezentúl nagyobb teljesítményű szállítóeszközökkel és jobb gépekkel fognak dolgozni, hanem úgy, hogy bevezetik az irányítás és a munkaszervezés ipari módszereit. Meggyőzően bizonyítják ezt a szalagszerű építkezés eddigi tapasztalatai a lakásépítések területén. Érthető, hogy a szalagszerű építkezés ipari módozatait nem lehet teljes mértékben érvényesíteni az építőiparban, annak előnyeit, tudományosan is kidolgozott gyakorlati eredményeit azonban érvényesíteni lehet a folyamatos építésnél. A folyamatos építkezésben nagy jelentősege van a szakosított kollektíváknak és az egyéneknek, akik szakmájukban nagy gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, és akiket az egyes építkezéseken folyamatos sorrendben lehet alkalmazni. SZURDUSZ GÁBOR mérnök
