Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

A Zemianske Kosto- lany-i Könnyűbeton- gyár dolgozói ebben az évben 27 ezer köbméterrel több hőerő- míívi szállóhamut dolgoznak fel, mint tavaly. A szállóhamuból Iukacsosbeton elemeket, szigetelő lapokat, házgyári elemeket és további fontos építkezési alapanyagokat gyártanak. A termelés bővítését racionalizá- ciós intézkedések által és szocialista munkaversennyel akarják elérni.

Fenti képünkön Štefan Pisár keverőgépkezelő formatöltés közben látható.

A választási programnak megfelelően épülnek VeTký Krtíš (Nagykürtös) járási székhely lakónegyedei. Befejezés előtt áll három tizenegy emeletes toronyház is, mindegyikben 44 két-, három, és négyszobás lakással. Az elmúlt évben további 35 állami és 35 szövetkezeti lakás építését is elkezdték. melyekbe már jövőre beköltözhetnek a lakók. Az ötéves terv éveiben a járási székhely több mint ezerötszáz modern lakást kap.

fCSTK felvételei)

C gyetlen munkahely Sem akad ma- ^ napság, ahol a dolgozók ne foglalkoznának a XIV. kongresszus és a februári plenáris ülések után a szocialista racionalizáció jelenlegi helyzetével és további fejlesztésével. így van ez az építőiparban is.

Ismeretes, hogy az építőipari dolgozók ebben az ötéves tervben alapvetően fontos feladatok előtt állnak. Az építési munkák terjedelmét 1975-ben 1970-hez viszonyítva 50,6 százalékkal, az átadott lakások számát pedig 42,7 százalékkal kell növelniük. E növekedés jelentős részét a minőség rendszeres javítása mellett a munkatermelékenység növekedésével kell elérni.

A feladatok sikeres végrehajtásának egyik fő tényezője a termelési-műszaki folyamatok, vagyis az építőipar termelési technológiájának ésszerűsítése. A megnövekedett követelmények elemzésénél arra is gondolni kell, hogy az építőipar a párt gazdaságpolitikájának szerves részét képezi, melynek fő célja az 1975-ig terjedő időszakban a lakosság szükségleteinek a szocialista életmóddal összhangban történő kielégítése, a dolgozók létbiztonságának és jövőbe vetett bizalmának megerősítése, éspedig a társadalmi termelés hatékonyságának növelése és rendszeres fejlesztése által.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A CSKP KB elnökségének az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei határozottan rámutatnak, hogy az anyagi források növeléséhez és a termelés hatékonyságának fokozásához a gazdasági irányítás minden láncszemét a termelési alap hatékonyabb kihasználására és a szakmailag magasan képzett dolgozók képességeinek jobb érvényesítésére kell irányítani, éspedig elsősorban:

— a munkaidő és a munkaerőforrások jobb kihasználására;

— az állóeszközöknek a műszakok számának növelésével való jobb kihasználására;

— a fűtőanyagokkal, az energiával, a nyersanyagokkal és az anyagokkal való jobb gazdálkodásra;

— a technikai színvonal és a termékek minőségének javítására.

A népgazdaság intenzív fejlesztésének céljai nagyon igényesek. Eredményes munkát ezért főleg a komplex szocialista racionalizáció által végezhetünk, amelynek a tervfeladatok teljesítése folyamán az egész igazgatási munka alapját kell képeznie.

A minőségi fejlődés egyik alapvető tényezője a tudomány és a technika vívmányainak kihasználása. E tekintetben a technikusokra hárul a fő felelősség, elsősorban ők alakítják ki a szükséges feltételeket azok gyakorlati alkalmazásához. Az is természetes, hogy a munkaerő létszámának korlátozottsága mellett a termelés további növelése csak a munkatermelékenység növelése által lehetséges. Egész sor probléma elemzését kell tehát elvégezni, hogy kialakulhasson a szükséges intézkedések rendszerének teljes képe, melyhez elsősorban a komplex szocialista racionalizáció útján juthatunk el.

A komplex szocialista racionalizációra úgy kell tekintenünk, mint valami felépítményre, melynek tartalmaznia kell:

— az élő munka ésszerűsítésének elemeit;

— a tárgyiasult munka ésszerűsítését [anyag- és energia-megtakarításokat);

— a műszaki fejlődés módozatait;

— a beruházási programot.

Az építőipar más ipari ágazatoktól eltérően a termelési folyamatban nem változtathatja a termékek kivitelezési formáit és tulajdonságait, ezeket a beruházás megrendelője előre részleteiben is meghatározta. A racionalizáció számára itt a fő terület főleg az anyaggazdálkodásban és részben a technológia megválasztásában van. •

A mélyépítő vállalatok feltételei mellett a komplex szocialista racionalizációnak a következő alapelvekből kell kiindulnia:

— meg kell teremteni az optimális összhangot időben és térben a meglevő kapacitások és termelési program között;

— ki keli választani a megfelelő konstrukciós rendszert;

— meg kell választani az anyagok, az épületelemek és az alkalmazott technológia optimális szerkezetét;

— az építkezés szervezési tervében ki kell választani és meghatározni a legracionálisabb szervezési eljárásokat.

Az építkezés folyamata az építőipari termelés döntő szakasza, amelyben a munkák ütemét és minőségét keli elsősorban szem előtt tartani. A technikai megoldásokat és az építőanyagokat a műszaki tervek határozzák meg. A kivitelező vállalatoknak ésszerűen kell megoldania:

— az alapozás és az építkezés technológiai rendszerét — a szállítások gépesítését is beleértve —, hogy minél kisebb legyen a folyamat munkaigényessége, az anyagi veszteség, a rezsifogyasztás és a segédanyagok fogyasztása;

— a befejezési munkák minél gyorsabb technológiai menetét, maximálisan kihasználva az építőipari segédágazatok technikai berendezéseit;

— célszerű rendszerbe foglalni a vállalat által azonos időben realizált építkezéseket, s a kapacitások folyamatos kihasználása által lerövidíteni az egyes akciók építkezési idejét, csökkentve ezáltal a befejezetlen építkezések számát is;

— az építkezések folyamatos anyagellátását, főleg a belső készletek megengedett mértékű felhalmozása által, beleértve a szállítóeszközöket és az anyagmozgatás eszközeit az építkezés területén;

— a szakképzett dolgozókból álló munkakollektívák optimális összetételét, valamint az anyagi érdekeltség megfelelő rendszerét, hogy a munkakollektívák érdekei egységesen a terv teljesítését, a termelési költségek csökkentését és a munkák minőségi teljesítését szolgálják:

— az új építkezések idejében való előkészítését, beleértve a szervezési terveket, a felvonulási terület megszervezését, az építésvezetőség és a szociális berendezések megfelelő elhelyezését.

A felsorolt problémák megoldásához vezető eszközök és módszerek megtalálhatók a koncentrációban, a szakosításban, az előregyártott épületelemek felhasználásában, a gépesítésben, a műszaki normázás- ban, az új anyagok felhasználásában, az automatizációban és a szállítási technikában. „

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a termelési-technikai folyamatok ésszerűsítése megvalósíthatatlan a gépesítés, a szállítások és az anyagmozgatás, a technológiai berendezések és a befejező munkák ésszerűsítése nélkül.

A vázolt gondolatok azonban nem merítik ki teljes mértékben az adott témakörhöz tartozó kérdéskomplexumot. A fő gondot mindenesetre az erők összpontosítására kell fordítani, a tartalékforrások rendszeres és tervszerű feltárása érdekében az építőipar minden területén és szakaszán, elsősorban az irányítás területén. Rendszeres figyelmet igényel a kulcsfontosságú területek ésszerűsítése, példán! a fűtőanyag- és az energiafelhasználás, a munkaerő jobb kihasználása és az egész irányítási rendszer tökéletesítése. A tervfeladatok teljesítése érdekében ki kell alakítani a vállalatvezetés egységes rendszerét és ki kell használni a dolgozók munkakezdeményezését, aktív hozzájárulását.

Pártunk és az egész társadalom elvárja, hogy az építőiparra háruló feladatokat az építőipari szervezetek és vállalatok minden szakaszon teljesíteni fogják. Jó előfeltételei ennek az ötödik ötéves terv első évében elért pozitív eredmények.

LUKÁCS ISTVÁN mérnök

AZ ÉPÍTŐK A VEGYIPARÉRT, A VEGYIPAR A MEZŐGAZDASÁGÉRT

A šaľai Duslo építésének negyedik szakasza 276 millió koronás befektetés 0 A Hydrostav dolgozói a CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris ülése határozatainak alapján értékes kötelezettségeket vállaltak £ További tonnákkal növekszik a műtrágyagyártás

A salai (Vágsellye) Duslo hazánk legnagyobb vegyipari kombinátjai közé tartozik, amelyet a Hydrostav salai üzemének dolgozói építenek. Tervezett feladataikat a Duslo építésén eddig minden évben teljesítették. Jelentős érdeme van ebben az üzem gazdasági vezetőségének, valamint az üzemi párt- és szakszervezetnek, amelyek a dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésében és a kötelezettségvállalási mozgalomban kiváló eredményeket értek el.

Az üzemben 26 munkakollektíva dolgozik, melyek közül hét már elnyerte a „Szocialista munkabrigád“ címet, a többi pedig versenyben áll e cím elnyeréséért. A legjobb eredményeket elérő kollektívák közé tartozik Ján Šiva kőművesbrigádja, Rehák Szilveszter lakatosbrigádja és Magát Ladiszlav betonozó csapata, amely a leggyengébb szakaszon vállalt

munkát a termelési feladatok hiánytalan teljesítése érdekében.

A jó eredményeket elősegítik az üzemi termelési értekezletek, valamint az egyes építkezési részlegeken történő megbeszélések, amelyeken megoldják a felmerülő termelési kérdéseket, intézkedéseket javasolnak és fogadnak el a feladatok minél jobb és minél gyorsabb teljesítése érdekében.

A Hydrostav dolgozói a III. szakasz üzembe helyezése után hozzáláttak a IV. szakasz építkezési feladatainak teljesítéséhez, ami a jövőben jelentős mértékben megnöveli a Duslo műtrágyagyártását. A IV. szakasz minden munkáját, az utakat és a vasúti sínpárokat is beleértve, 1974- ben kell befejezni. A 276 millió korona értékű beruházásból ebben az évben 72 millió 900 ezer korona értékű munkát kell elvégezni. Az évi tervfeladat teljesítése érdekében 11 értékes kollektív kötelezettséget vállaltak az egyes üzemrészek. Az ammóniák-, a karbamid-, a salétromsav-termelő és a kombinált műtrágyákat gyártó részleg befejezésére olyan kötelezettséget vállaltak, hogy azok próbaüzemelésére már 1973 második felében sor kerülhessen. Az építési munkálatok gyors végrehajtása például lehetővé tette, hogy a salétromsavtermelő részleg technológiai berendezésének szerelésére már folyó év áprilisában sor kerülhessen. Az építkezési határidők lerövidítésén és a munkavégzés minőségi mutatóinak betartásán kívül a szocialista racionalizáció által a termelési fogyasztást 0,3%-kai csökkentik és a forgóeszközök forgalmának évi tervét egy nappal lerövidítik.

M. MAŤAŠEJE

Az újítómozgalom fejlesztése fontos feladat

Az építőipar újítói az újítási javaslatok gyakorlati felhasználása által 1962-ben érték el a legjobb eredményeket: 62 millió koronát takarítottak meg a népgazdaságnak. Ezzel szemben 1970-ben a realizált újítások csak 44 millió 198 ezer korona értékű megtakarítást eredményeztek. Az újítók aktivitása az elmúlt évben már ismét megnövekedett, az 1100 újítási javaslat realizálása 53 millió 149 ezer korona megtakarítással járt.

Az újítási javaslatok terén a legtöbb eredményt a bratislavai Könnyű Építőanyagok Vállalatában érték el, ahol 100 dolgozóra 9,15 újító jut, és az elmúlt év folyamán több mint 7 millió korona értékű újítási javaslatot realizáltak. Jő eredményeket érnek el az újítási javaslatok terén a prešovi, a bratislavai és a popradi mélyépítő vállalatban, ahol az egyes újítási javaslatokat azonnal alkalmazzák, és három év eltelte után gazdaságilag is kiértékelik. Versenyt írnak ki a legjobb újítási javaslatra és a „legaktívabb újító“ cím elnyerésére, melyekre értékes jutalmakat tűznek ki, és azzal is törődnek, hogy az újítási javaslatok minél gyorsabban érvényesüljenek a termelésben.

Az újítómozgalom területén azonban sok még a pótolnivaló a žilinai Középszlovákiai Kő- és Kavicsbányák vállalatában, a Lietavská I,účka-i cementgyárban, a Košicei Kerámiai Üzemben és más vállalatoknál. Ha már ebben az évben el akarnánk érni az újítómozgalom 1962-es színvonalát, szükséges lenne, hogy a vállalatok több tematikai feladatot írjanak ki. Legtöbb tématikai feladatot a vállalatok 1963-ban javasoltak, éspedig 5180-at. Ezt a számot az idén is elérhetnénk, mert ez teljesen összhangban van a szocialista racionalizáció célkitűzéseivel. Az újítómozgalom tárgyát képezhetik különböző szerkezeti, technológiai és szervezési megoldások, melyek a gazdaságosság növekedésére, a minőség javítására, a munkabiztonság és a munkahigiénia fokozására, az anyagokkal, a fűtőanyagokkal és az energiával való takarékosságra irányulnak.

Az újító és feltaláló mozgalom fejlesztéséhez céltudatos politikai nevelőmunkával minden párt-, szak- és ifjúsági szervezet hozzájárulhat. Hatásos formának bizonyultak az építkezéseken és a munkahelyeken szervezett termelési megbeszélések is. Ezeken a tanácskozásokon a munkások, a mesterek, az építésvezetők, a munkacsapatok és a szocialista munkabrigádok vezetői, a technikusok és a mérnökök széles körben érvényesíthetik ötleteiket és javaslataikat az újítási javaslatok és találmányok realizálása érdekében. Arról, hogy az újítás valóban kifizetődik, meggyőződhettek a Košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói is, akik egyetlen újítási javaslat alkalmazásával több mint egymillió koronát takarítottak meg.

MM