Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 93. szám, csütörtök

Szívügye a mezőgazdaság A közösség érdekében koronával túlszárnyaljuk a bruttó termelést, a tervezett költségekből 184 000 koronát megtakarítunk, tagsá­gunk élet- és munkakörülményeinek javítására 43 000 koronát fordítunk. Szövetkezetünk versenyre liívta fel a trebišovi járás többi szövetkezetét búzából 37 mázsás átlagos hektárho­zam elérésére, 200 mázsa bűza ter­ven felüli értékesítésére, s a növény­termesztésben hektáronként 5800 ko­rona értékű bruttó termelés elérésére. Ha szót kap, miről beszél majd a kongresszuson? — A CSKP XIV. kongresszusa na­gyon igényes feladatokat tűzött elénk: saját forrásainkból kell fedeznünk az élelmiszerszükséglet növekedését. A termelés hatékonyságának növekedése azonban nemcsak rajtunk, mezőgazda- sági dolgozókon múlik. Számos üzem­nek, vállalatnak kell segítenie ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés szaka­szán felmerülő problémákat felszá­molhassuk. Itt elsősorban a szolgál­tatások bővítésére gondolok. Folya­matos, zavartalan műtrágya-, vegyszer-, vetőmag- és alkatrészellátásra van szükségünk, hogy az igényes felada­toknak eleget tehessünk. Nagyobb se­gítséget várunk a termékértékesítéssel kapcsolatos szerződések megkötése és lebonyolítása terén. Nagyon jól jönne, ha a felvásárló üzemek nagyobb segít­séget nyújtanak a növendékállatok beszerzése terén. Célszerű lenne a ko­operáción belüli árrendezés is. Ma­napság még előfordul, hogy a borjak­ért többet kell fizetnünk, mint ameny- nyit a nővendékállatokért kapunk. A kongresszus hivatott rendezni a ház­táji földek problémáját is. A termelés növelése rendkívüli feladatokat ró az efsz-ek és az állami gazdaságok párt- szervezeteinek tapjaira. A mezőgazda­ságban dolgozó kommunisták feladata, hogy jól megismerjék a gazdálkodás problémáit és feladatait. Tudatosíta­nunk kell, hogy minden siker elsősor­ban az emberek alkotómunkájától függ. Bízom abban, hogy a kongresz- szus számos kérdésben feleletet ad a felmerül problémák megoldására. (kulik) Amióta ismerem Juhász János mér- ~ nököt, a Veľký Ka- -ír;:; ■/«BÉL' menec-i Efsz jelen- fí|| légi fiatal elnökét 1; . Ym ^ '/ & mindig a mezőgaz- Pl daságban dolgozott. Szülőfalujában, Strážne (Őrös) köz- ségben ismerkedett meg ezzel a ter­melési ágazattal, már gyerekkorában. Juhász elvtárs, — 1953-tól tagja a CSKP-nek. — Állandóan az foglalkoz­tatja, hogyan lehetne a termőföldből, az állattenyészetből minél többet „ki­hozni“ s ő, mini mezőgazdasági dol­gozó, milyen mértekben járulhat hozzá ennek a célnak a/ eléréséhez. Érdeklődési körét nem elégítette ki a szülőfalujában folytatott gazdálko­dás. Látni, tanulni akart. A Kráľ. Chlmec-i (Királyhelmec) Gép- és Trakr torállomásra került, ahol vezető tiszt­ségeket töltött be, s közben elvégezte a mezőgazdasági középiskolát. Később a nitrai főiskolán agrármérnöki dip­lomát szerzett. Néhány éven át a já­rási mezőgazdasági termelési igazga­tóság egyik vezető munkatársa, majd hat éven át a Kráľ. Chlmec-i (Király- helmeci) Állami Gazdaság főmérnöke volt. Tavaly új feladattal bízták meg. a Nagykövesdi Efsz élére került. A fiatal elnök a trebišovi járás egyik küldötteként részt vesz az efsz-ek 8. országos kongresszusán. Ar­ra a kérdésünkre, mit visz magával erre az országos találkozóra, így nyi­latkozott. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek a kongresszuson, amely jelentős kérdésekben hoz dön­tést a mezőgazdaság érdekében. Ha a CSKP KB legutóbbi ülése hatá­rozatainak szellemében folytatja mun­káját, ez a tanácskozás csakis ered­ményes lehet... Én sem megyek üres tarisznyával a kongresszusra. Szövet­kezetünk, — amely az utóbbi három esztendő alatt a trebišovi járásban az élenjáró közös gazdaságok közé küz­dötte fel magát — az országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére 450 000 koronát meghaladó felajánlást tett. Ennek alapján az idén 223 000 Nevét és az álta- j§|É| la vezetett szövet- ;­kezet gazdasági \\ igL eredményeit nem- llKH£ csak járási méret- KÍ ^1111 ben, de azon túl is ' jól ismerik. Élet- l '■ útja küzdelemmel, szorgos munkával. a falusi élet prob- ^ léniáinak ismereté- vei telített. így is­merik barátai, ismerősei, de az idegen is ezzel a benyomással távozik, ha Vass Ferenccel, a Zlaté Klasy-i (Aranykalász) Béke Efsz elnökével beszélgetett. Egyszerű napszámosként kezdte a nagybirtokon, s a felszabadulás után, számára is az új világ kezdetét jelen­tette, aktív kezdeményező szerepet vál­lalt a falu szocialista átalakításában. Ott volt a szövetkezet bölcsőjénél, időt nem sajnálva, fáradhatatlanul agitált, magyarázta a közös gazdálkodás elő­nyeit. 1950-ben felvették a kommunis­ta pártba. Mint jó szervező és vezetői készségekkel rendelkező egyén, több szakaszon is munkálkodott. Volt hnb- elnök, titkár, de a szíve mindig a me­zőgazdasági termeléshez vonzotta. 1954- től az efsz elnöke. Érdemes végigpil­lantani az általa vezetett gazdaság eredményein. A tagok átlagos havi keresete 1954- ben 600 korona, tavaly pedig 2560 ko­rona volt. A gabonafélék hektárhozama ugyanezen évben 15 mázsa, tavaly bú­zából 39 mázsa, árpából 36 mázsa volt. A szövetkezet gyümölcsöse, melynek megteremtésében oroszlánrésze van Vass eltvtársnak, tavaly a tervezett 3 millió helyett 4,3 millió korona jövedel­met biztosított. Mindemellett itt 30 asz- szony és lány talált állandó munka­helyre, akiknek már nem kell város­ban munkát keresniük. Az elnök hoz­záértése, előrelátása itt is diadalmas- líódott. 1960-ban, amikor a három szomszé­dos község egyesült, a szövetkezeteket is egyesítették. Az egyesítés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az eredmé­nyek önmaguk helyett beszélnek. Sok szövetkezetben hiányzik a fiatal mun­kaerő, kevés az etető. Itt ezeket a prob­lémákat nem ismerik. A szövetkezet messzemenően támogatja az ifjúsági szövetséget. Az idén a kultúrház épí­tését is megkezdik. A fiatalok sorra je­lentkeznek munkára, többen olyanok is, akik már szakmát tanultak, visszajön­nek a szövetkezetije, mert megtalálják számításukat. A titok nyitja itt van a szövetkezetben, ahol az emberek min­dennemű támogatást és kellő anyagi fedezetet kapnak. így aztán nem cso­da, hogy gomba módra szaporodnak az új házak és nő a személygépkocsik szá­ma. Az elnök mindezt a fejlődés tert- mészetes eredményének könyveli el. Szerénységére jellemző, hogy önmagá­ról nem szívesen beszél, pedig élete szinte összeforrott a szövetkezettel. Egyszerűen csak annyit mond, hogy örül, ha kötelességét jól teljesíti, ha munkájával elégedett a tagság. Erről jut eszembe, hogy mennyi minden job­ban mehetne nálunk, ha minden veze­tő beosztású dolgozó úgy gondolkodna és úgy is cselekedne, mint Vass Ferenc. A szövetkezeten kívül sok más tiszt­séget is betölt. Jó munkáját, politikai és mezőgazdasági szakaszon kifejtett érdemdús tevékenységét egész sor em­lékérem és dicsérő oklevél bizonyítja. 1962 óta rövid megszakítással az SZLKP KB Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának a tagja. 1968-ban ő is akadály­nak számított az antiszocialista elemek szemében, mert nem adta fel kommu­nista meggyőződését. Ezért kihagyták a KB soraiból. 1970-ben kooptálták, majd 1971-ben újból beválasztották az SZLKP KB Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságába. Több párt- és állami kitünte­tés tulajdonosa. Tavaly a párt megala­kulása 50. évfordulójának alkalmából „Az építésben szerzett érdemekért“ ki­tüntetést, ez idén pedig a Klement Gott- wald-emlékérmet kapta. A járási nem>* zeti bizottság képviselője, a járási me­zőgazdasági társulás elnökségi tagja. Ä községben működő tömegszervezetek sokat köszönhetnek a szövetkezetnek és személyesen Vass elvtársnak, aki ak­tívan kapcsolódik be munkájukba, se­gíti működésüket. A dunaszerdahelyi járási mezőgazda- sági konferencia küldöttei Vass Feren­cet a szövetkezeti mozgalomban végzett áldozatkész munkája elismeréséül az efsz-ek VIII. kongresszusának küldötté­vé választották. SVINGER ISTVÁN olcsóbban Többet és Több figyelmet a nők munkafeltételeinek is, bocsássanak meg a rendetlenségért, néhány pillanattal ezelőtt jöttem meg az istállóból. Még a lakás sincs egé­szen befejezve, valahogy minden olyan lassan megy ... Nem tudom, miért mentegetőzik any- nyira, mi ugyanis nagyon elégedettek voltunk a környezettel. így is csak csodálkoztunk, hogyan ér rá mindenre. Négy óra előtt már a tehénistállóban van, ahonnan nyolc óra körül tér ha­za. Aztán elkészíti a reggelit, elkíséri kislányát az óvodába. Bevásárol, főz, takarít, pihenni is kell egy kicsit, az­tán gondoskodni az udvaron kapargáló baromfiról. Délután négy körül érke­zik a férj Bratislavából, ő ott dolgo­zik. Útközben betér Lubkáért az óvo­dába és a társaság éhesen érkezik ha­za. Az asszonynak sietnie kell, az is­tállóban várja a munka. Amikor este nyolc után hazatér, minden tagja fáj a fáradtságtól. Reggel újból korán kell kelnie. Mindennap. — Tulajdonképpen hogyan került ön a mezőgazdaságba? Hisz annyi itt a munkalehetőség, gondolok ezzel Bra- tislavára. — A közeli Jánosíkovoból (Dénesd) származom. A föld kicsi koromtól na­gyon közei áll hozzám. Ezért végeztem el a mezőgazdasági szakiskolát is. Az iskola elvégzése után egyéves gyakor­laton vettem részt Jánoštkovón. Aztán, nem is tudom miért, talán az alacsony jutalom miatt, más szakmában kezdtem dolgozni. Három évig dolgoztam Bra­tislavában a Pionír Áruházban. Ez idő­ben ismerkedtem meg férjemmel, aki Rovinkáról való. Házasságunk után az itteni Prefában dolgoztam. Darukeze­lő voltam. Amikor megszületett kislá­nyunk, Ľubka, sokáig gondolkoztam ... Hogyan tovább? No, és mint látják, a mezőgazdaság győzött. 1967 óta gondos­kodom a tehenekről, hogy a gyerekek­nek elegendő tej jusson. A mezőgazda­ság a lakosság élelmezésében fontos szerepet játszik. Bízom benne, hogy a prágai kongresszuson közös erővel sok problémát sikerül megoldanunk, hogy minél jobban kielégíthessük a lakosság mezőgazdasági termékek iránti igénye­it. Ez a mi célunk, melyet a CSKP XIV. kongresszusa és a .CSKP KB plenáris ülésének szellemében akarunk teljesí­teni. J. SLUKA Alžbeta Blahúto. vá, a Rovinkai Efsz .JÉÉäfe I (Bratislava-vidéki ŕ f! járás) fejönője a ^ . j|P || mezőgazdasági dől* 4 gozók fiatalabb ge- * iterációjához tar- \ tozik. Még csak 27 éves, de munkáját „->■ a tapasztaltabb dől gozókhoz méltóan végzi. Jelenleg 16 tehenet ápol és lej, melyek átlagos na­pi tejhozama 10,8 liter. Blahútovának is köszönhető, hogy tavaly 90 000 liter­rel túlszárnyalták a tervezett piaci tejtermelést, és a szövetkezet 540 000 liter tejet adott át a közellátásnak. — Szép ez az eredmény — mondja Blahútová beszélgetés közben —, de szebb is lehetett volna. A termelés nö­velésében és a költségek csökkentésé­ben nálunk is nagyok még a tartalé­kok. örvendetes tény, hogy tavaly túl­teljesítettük a tervezett piaci tejterme­lést, viszont a tej kitermelése nagyon drága. Az egy liter tej termelésére for­dított 2,38 korona költség mlndannyi- unknak nagyon magasnak tűnik. Azért beszélek erről, mert szövetkezetünk ez idei termelési feladata 10 000 literrel több, mint tavaly. — A járási konferencián önt is meg­választották az efsz-ek VIII. kongresz- szusának küldöttévé. Mit gondol, erről is szó lesz majd a kongresszuson? — Bizonyára. Az utóbbi években fo­kozott figyelmet szentelnek nálunk a szarvasmarha-tenyésztésnek. Nagyon so­kat várok a szarvasmarha új típusától, melyet kutatóintézeteink a mi feltéte­leinknek megfelelően nemesítenek. Ter­mészetesen, nem akarom ezzel a ta­karmányozás szerepét lebecsülni. Szá­mítok arra, hogy a növénytermesztési dolgozóknak sikerülni fog a takar­mánynövények hektárhozamát növelni­ük. Ezzel a tejtermelésre fordított költ­ségek is csökkennek. Hallgatom ezt a fiatalasszonyt, és közben ötéves kislányára, Ľubkára is figyelek. Ľubka egy kis farkaskutyával játszadozik az udvaron. — Néhány nap­pal ezelőtt kaptuk ezt a kutyát — ma­gyarázza a fiatalasszony. — Nagyon já­tékos állat, mindent tép, szaggat, ezért nem szívesen engedjük a lakásba. így — Milyen kérdések megoldását vár- ja a kongresszus tanácskozásától? — Munkatársaimhoz hasonlóan so­kat várok a szövetkezetek nyolcadik kongresszusától. Elsősorban azt sze­retném, ha az időszerű gazdasági kér­dések megtárgyalása mellett az eddigi­nél nagyobb figyelmet fordítanának a mezőgazdaságban dolgozó nők mun­kafeltételeinek javítására. Ugyanúgy, mint a mi szövetkezetünkben, sok nő dolgozik ezen a vidéken a mezőgazda- sági termelésben. Többnyire olyan munkát végeznek, mint a férfiak. Gon­dozzák az állatokat, kapálják, ápolják a szátóföldi növényeket. Köztudott, hogy a jelenlegi feltételek mellett egyelőre még nehezen lehet elképzel­ni nálunk a nyolcórás munkaidőt és a szabad szombatot. Talán azt is fö­lösleges magyarázni, hogy a szövet­kezetekben végzett munka után job­bára a nőkre vár a háztartási tenni­valók legnagyobb része is. Egyáltalán nem kis feladat ez számunkra. Személy szerint továbbá azt is szeretném, ha a kongresszuson olyan eredmény is születne, amely segítene megoldani a mezőgazdaság ipari termékekkel va­ló ellátásának régi nehézségeit. Ugyan­is jó minőségű gépek, műtrágyák és más vegyi anyagok nélkül mi semmi­képpen nem tudjuk fokozni a terme­lést. Az ilyen jellegű gondok, problé­mák mielőbbi megoldásával sokat javulnának a mezőgazdasági termelés eredményei. A magam részéről bízom abban, hogy a szövetkezetek nyolcadik országos kongresszusa részletesen megtárgyalja majd ezeket a problémá­kat is. Amint befejezzük a beszélgetést, már­is nyomja a kilincset. Az ajtóból ma­gyarázatképpen még visszaszól: foly­tatni kell a félbehagyott munkát. Be kell hozni a néhány perces lemara­dást. Nyolc esztendeje, amióta a Tekovské - , " ■■«r* Lužany-i (Nagysal- ■ ló) egységes föld- müvesszövetke- zet tagja Tichá ''|V B'i Helena, becsületes, lí|*p munkaszerető em- l^PI. '%WT | bérként ismerik öt • faluszerte. A sző- i vetkezet vezetői és a munkatársai egyaránt ugyanezt mondják róla. Ami­óta aláírta a belépési nyilatkozatot, állandóan a szőlészetben dolgozik. A fárasztó munka, valamint a liázkö- rüli tennivalók elvégzése után minden alkalommal tevékenyen részt vállal a falusi nőszövetség munkájából is, amelynek vezetőségi tagja. Jó ideje múlt már annak is, hogy ezt a sze­rény, halk szavú falusi asszonyt a nő­szövetség járási bizottságának plénu- mába választották. Legutóbb pedig a helyi efsz tagjai fordultak hozzá bizalommal. Ugyanis a Ievicei (Léva) járás földművesszövetkezeteinek nem­régen megtartott konferenciája előtt a tagsági gyűlés egy emberként őt javasolta arra, hogy Prágában a VIII. szövetkezeti kongresszuson képviselje az 1700 hektáros jónevű gazdaság dol­gozóit. Az efsz-ek járási konferenciá­ja ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a tagsági gyűlés javaslatát. — Talán mondanom sem kell, hogy nagyon meglepett és örömmel töltött el munkatársaim bizalma. — mondta. Egyszerű falusi asszony vagyok. Éppen olyan szövetkezeti tag, mint valameny- nyien ebben a gazdaságban. Különös megtiszteltetésnek veszem, hogy sze­mélyesen részt vehetek ezen a neve­zetes eseményen, amelynek határozata kétségkívül a mezőgazdasági termelés további fejlesztését és ezzel a növény- termesztésben, valamint az állatte­nyésztésben dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítását, életszínvonalának emelését is eredményezni fogja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom