Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-17 / 90. szám, hétfő

ni IMI 1372. IV. 17. 3 A Szovjetunióba látogat a Szövetségi Gyűlés küldöttsége Janik elvtárs fogadta a Lenini Komszcmol küldöttségét (ČSTK) — A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának meghívásá­ra a közeli napokban a Szov­jetunióba látogat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövet­ségi Gyűlésének küldöttsége, Alois Indra elnök vezetésével. A küldöttség látogatásának célja: elmélyíteni a személyes kapcsolatokat a testvéri szocia­lista köztársaság legfelsőbb képviseleti testületének képvi­selőivel, hagyományosan baráti és elvtársi kapcsolataink továb­bi fejlesztése érdekében. A csehszlovák képviselők szovjetunióbeli látogatása lé­nyegesen hozzájárul majd a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió nemze­te! közti barátság és minden irányú együttműködés további megszilárdításához és elmélyí­téséhez. MEGHALT RUDOLF DEYL NEMZETI MŰVÉSZ (ČSTK) — Hosszú betegség után 96 éves korában Prágában tegnap délelőtt meghalt Rudolf Deyl nemzeti művész. 1876. április 6-án született Prágában. A Kereskedelmi Aka­démia elvégzése után különbö­ző színjátszó társulatok tagja volt, majd a bécsi Színművé­szeti Akadémián tanult. 1898- tól 1902 íg a ljubljanai Kerületi Színház drámai együttesének tagja, 1902-től 1905-ig a plzefíi Városi Színház tagja, majd 1905-től megszakítás nélkül 1943-ig a prágai Nemzeti Szín­ház drámai együttesének tagja, 1925-től 1933-ig a prágai Álla­mi Konzervatórium színművé­szeti osztályának professzora volt. (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta a Lenini Komszomol KB küldött­ségét, amelyet Ny ina Petrovna Balbanova vezet. A fogadáson részt vett Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője, Oto Moncman, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke és Ľudmi la Korytárová, a SZISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának tit­kára. Jelen volt Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratisla­vai főkonzulja. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke tö­rökországi látogatása folya­mán szombaton kíséretével Isztambulban felkereste a leg­nagyobb állami dohánygyárat. A CSEMADOK XI. országos közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) ra olvasta fel a központi bi­zottságnak a szövetség IX. or­szágos közgyűlése óta kifejtett tevékenységéről szóló beszámo lóját. A beszámoló a bevezetőben rámutat pártunk XIV. kongresz- szusának össztársadalmi jelen­tőségére, majd megállapítja: — Társadalmi életünk viszony­lag gyors konszolidációját az tette lehetővé, hogy pártunk Központi Bizottsága az 1968— 69-es évek eseményeiből levon­ta a szükséges következtetése­ket. Az ebben az időszakban megnyilvánult válság a CSE­MADOK ot sem kerülte el. Tény, hogy az elkövetett tévedések­nek és hibáknak megvoltak a CSEMADOK-on kívüli objektív okai is, de ugyanakkor megvol­tak szövetségünkön belül azok az erők, amelyek az adott po­litikai helyzetet kihasználva nacionalista és pártellenes el­képzeléseket igyekeztek érvé­nyesíteni. A beszámoló ezután az emlí­tett időszak eseményeit elemzi, majd leszögezi: — Mostani köz­gyűlésünkön lezárunk egy po­litikai viharokkal teli, tévedé­sekkel és hibákkal terhelt idő­szakot. Levonva a tanulságot az elkövetett hibákból hangsú­lyoznunk kell: a CSEMADOK húszéves tapasztalatai azt iga­zolják, hogy a szövetség mun­kája mindig akkor volt sike­rekben gazdag, amikor tevé­kenységét a párthatározatok szellemében, az össztársadalmi érdekek és a marxista—leninis­ta elvek alapján végezte. Mun­kánk akkor volt eredményes, amikor figyelembe vettük azo­kat az objektív feltételeket, amelyek közepette szövetsé­günk dolgozik, s amikor követ­kezetesen védelmeztük és a proletár nemzetköziség szelle­mében erősítettük a népeink közötti barátság elmélyítésének gondolatát. Éppen ezért tör­vényszerű volt az is, hogy a CSEMADOK kulturális, népneve­lő munkájában akkor állt be a törés, amikor az 1968—69-es esztendőben a fenti alapelvek háttérbe szorullak a szövetség tevékenységében. A CSEMADOK húszéves hagyományaihoz mél­tóan szervezeteink legfontosabb küldetését abban látjuk, hogy tevékenységükkel hatékonyan hozzájáruljunk a hazánk nem­zetei és nemzetiségei közötti baráti és testvéri együttélés el­mélyítéséhez. A CSEMADOK a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemé­ben akarja nevelni tagságát és u csehszlovákiai magyar dolgo­zókat, s következetesen harcol­ni fog a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása, a né­peink egységének és barátságá­nak megbontására irányuló minden törekvés ellen. A továbbiakban a beszámoló részletesen elemezte a szövet­ség kulturális tevékenységét. Az 1971 es esztendő végén a CSEMADOK-nak 540 helyi szer­vezete és 47 172 tagja volt, ez 15127 fővel több, mint a IX. országos közgyűlés idején. Tu­domást szereztünk arról is, hogy a CSEMADOK helyi szer­vei és járási bizottságai az el­múlt esztendő nevezetes belpo­litikai eseményei és jubileumai alkalmából színvonalas rendez­vényeket szerveztek és jelentős kötelezettségvállalásokat tet­tek. A szövetség népművelő és kulturális tevékenységét ele­mezve a beszámoló megállapí­totta, hogy az utóbbi időben különösen az énekkari és az irodalmi színpadi mozgalom van feljövőben, viszont néhány figyelemre méltó eredmény el­lenére az elmúlt esztendőben stagnált a műkedvelő színját­szás. Országszerte nagy érdek­lődés nyilvánul meg a külön­böző szakkörök, honismereti körök, valamint a népszerű tu­dományos előadások iránt. A jövőben e rendezvények számát és színvonalát emelni kell. Eb­ben az esztendőben a CSEMA­DOK KB rendezésében, illetve más társadalmi szervezetekkel karöltve több jelentős rendez­vényre kerül sor, melyek kö zül a koniárnói Jókai-napokat, az országos dal- és láncünne­pélyt, a galántai Kodály napo­kat és az országos kiejtési ver senyt említjük meg.' A beszámoló befejezésül hangsúlyozza: A CSEMADOK legfontosabb feladatának tartja, hogy a kulturális-népművelői tevékenység konkrét érvénye sitésén keresztül terjessze a tudományos világnézetet, a CSKP politikáját és határozó tait, 5 mozgósítsa tagságát a ki­tűzött feladatok teljesítésére. A szövetség népművelői tevé­kenységével segíteni fogja a csehszlovákiai magyar dolgozók szakmai továbbképzését, szoro san együttműködve az állami művelődésügyi szervekkel. A szövetség egyik törekvése arra irányul, hogy a népművészeti és a kulturális népnevelői te­vékenység szolgálja a csehszlo­vákiai magyarság őszinte barát­ságának elmélyítését uz ősz- szes nemzettel és nemzetiség­gel. Különösen hangsúlyozzák a szlovák—magyar baráti kap­csolatok ápolásának fontossá­gát. A beszámoló után vita követ­kezett, amelyben elsőnek Július Hanus elvtárs kért szót. Hosz- szan tartó tapssal jogadott be­széde után több mint tíz fel­szólalás hangzott el, amelyek­ben a küldöttek beszámoltak a helyi szervezetek és a járási bizottságok munkájáról. Több jelszólaló megemlítette, hogy nincs megfelelő magyar nyelvű segédanyag, a korszerű népmű­velési tevékenységhez. Felvető­dött a magyar nyelvű tanonc­képzés kérdése is. A vita során meleg, baráti szavakkal üdvö­zölte a közgyűlést Emil Sztad- le, a Lengyel Dolgozók Kultu­rális Szövetségének titkára. Szombaton este a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkara és a Szőttes Népmű­vészeti Együttes adott nagysi­kerű kultúrműsort. Vasárnap vitával folytatta ta­nácskozását a közgyűlés. Jaros­lav Čelko tanár, a Matica slo­venská igazgatója felszólalásá­ban megemlítette, hogy az el­múlt esztendők káros jelensé­geinek felszámolása után baráti eqyüttműködés alakult ki a két kulturális szövetség között. Eb­ben az esztendőben közösen ünnepük meg Janko Kráľ és Pe­tőfi Sándor születésének évfor­dulóját, s ezenkívül számos olyan kulturális rendezvényre kerül sor, amelyeket közösen rendeznek. Üdvözölte a tanács­kozást Michal Danko, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének vezető titkára is. Dr. Pa­vol Paška, a tudományok kan­didátusa felszólalásában ismer­tette a Szocialista Akadémia te­vékenységét, s beszámolt arról, hogy az utóbbi időben szoros kapcsolat alakult ki a CSEMADOK és a Szocialista Akadémia között, ami minden bizonnyal a népművelői munka minden területén érezteti majd jótékony hatását. Közölte a hallgatósággal, hogy a követ­kező esztendőkben széles körű tudományos felmérés kezdődik a nemzetiségi kulturális életről. Vasárnap szólalt fel Lőrincz Gyula elvtárs, aki röviden fel­elevenítette a CSEMADOK több mint kétévtizedes tevékenységé­nek eredményeit, s rámutatott az előfordult hibákra is. Hang­súlyozta a haladó hagyományok ápolásának fontosságát, de ugyanakkor óva intett attól, hogy megpróbáljuk feléleszteni a letűnt korok reakciós nézetei­nek, s azok hordozóinak emlé­két. A továbbiakban javasolta, hogy Fábry Zoltán születésének közelgő, 75. születésnapját or­szágos méretben, méltóképpen ünnepeljük meg. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a CSEMA­DOK legfontosabb feladata kor­szerű kulturális és népművelő tevékenység kifejtése pártunk politikájának meqfelelően. Azo­kat az eredményeket kell to­vábbfejleszteni, amelyeket a CSEMADOK az elmúlt két év­tizedben elért. Ez a célkitűzés nem lehet formalitás, hanem azt megfelelő tartalommal kell feltölteni — hangsúlyozta Lő­rincz elvtárs. A tartalmas és sokrétű vita lezárása után a küldöttek meg­hallgatták és jóváhagyták a mandátumvizsgáló bizottság je­lentését. Ezután megválasztot­ták a CSEMADOK nyolcvantagú központi bizottságát és a köz­ponti ellenőrző bizottságot. Ezt követően tárgyalták meq és hagyták jóvá a CSEMADOK új alapszabályzatát, valamint a ha­tározati javaslatot. A közgyűlés résztvevői üdvözlő levelet küld­tek a CSKP és az SZLKP Köz­ponti Bizottságának és Ludvík Svoboda köztársasági elnöknek. A CSEMADOK XI. országos közgyűlése az Internacíonálé hangjaival ért véget. A közgyűlés befejezése után a CSEMADOK új Központi Bi­zottsága megtartotta alakuló ülését. Ezen Lőrincz Gyula elv­társat választották meg a CSEMADOK országos elnökévé, Varga Béla elvtársat pedig ve­zető titkárrá. A központi bizott- sáiq titkára Varga János és dr. György István lelt. A Központi Bizottság Elnök­ségének névsora: Balázs Béla, Esztergályos Gabriella, Fábry István, dr. György István, Kiss József, Krocsány Dezső, Kulcsár Tibor, Lőrincz Gyula, Mag Gyu­la, Mózsi Ferenc, Papp Benjá­min, dr. Rácz Olivér, Szakáll László, Varga Béla és Varga János. —y—f AZ APOLLO—16 útban a Hold felé Kennedy-fok — Tegnap — közép-európai idő szerint — 18.54 órakor a floridai Kenne- dy-fokról felbocsátották az Apollo-16 amerikai űrhajót a Hold felé. Az űrhajó parancs­noka John W. Young 41 éves kapitány, aki negyedszer kel útra a világűrbe. Az Apollo-16 parancsnoki fülkéjének pilótája Thomas K. Mattingly 37 éves hadnagy. Mattingly a parancs­noki kabinban kering majd a Hold körül, míg Young pa­rancsnok, valamint a legénység harmadik tagja, Charles Moss Duke, 36 éves repülőalezredes — a tervek szerint — kiszáll a Hold felszínére. Moszkva — „Éljen a marxiz­mus—leninizmus, az örökké élő internacionalista tanítás, vala­mennyi ország dolgozóinak az imperializmus ellen, a szocia­lizmus és a kommunizmus győ­zelméért vívott harcának zász­laja!“, „Legyetek éberek a szo­cializmus ellenségeinek me­rényleteivel szemben!“, „Lo­bogjon fennen a szocialista in­ternacionalizmus zászlaja!“ — ez néhány kiragadott jelszó azokból, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tegnap Moszkvában az idei május le alkalmából adott ki. Az SZKP Központi Bizottsága e jelszavakban üdvözli a testvé­ri kommunista és munkáspár­tokat, a szocialista országok dolgozóit és a tőkésállamok munkásosztályát. A jelszavak közül néhány üdvözli a Szov­jetunió lenini külpolitikáját és harcra szólítja a népeket a bé­kéért, az imperializmus és az újgyarmatosítás ellen, a sza­badságért, és a nemzeti függet­lenségért. „Világ népei! Köve- leljétek nyomatékosan az Egye­sült Államoktól a VDK területe bombázásának, az indokínai barbár háborúnak azonnali be­szüntetését, és az amerikaiak és csatlósaik valamennyi csa­patának teljes és feltétel nélkü­li távozását Dél-Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából!“, „Világ népei! Követeljétek mindenfajta atom- és vegyi fegyver betiltását!“, „Harcolja­tok az általános és teljes lesze­relésért, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításáért!" Az SZKP Központi Bizottsága a jelszavakban állást foglal amel­lett is, hogy az európai konti­nens váljék a tartós béke, biz­tonság, az államok gyümölcsö­ző együttműködése területévé. BRANDT NYILATKOZATA A SZERZŐDÉSEKRŐL Bonn — A szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződés hozzájárul a nemzetközi hely­zet enyhítéséhez, a megértés­hez, a béke biztosításához. Az egész világ nagy érdeklődéssel tekint e megoldás elé. Ezt az álláspontot hangsúlyozza Willy Brandt szövetségi kancellár a nyugatnémet sajtóban közzétett nyilatkozatában. Brandt sajtónyilatkozata ré­sze annak a nagyarányú kam­pánynak, amellyel a szövetségi kormány tájékoztatja a nyugat­német lakosságot a moszkvai és a varsói szerződés jelentősé­géről. Hasonló nyilatkozatokat tettek közzé a sajtóban a bon­ni kormány más tagjai is. Nyugat-Berlinben is széles körű mozgalom indult a szer­ződések jelentőségének megvi­lágítására. Számos ifjúsági szervezet röplapokat adott ki, amelyekkel tájékoztatást nyújt a szerződésekről, és felszólít­ja a lakosságot, hogy követel­jék a bonni parlament képvise­lőitől a két szerződés jóváha­gyását. Földrengés Bratislavában és a dél-csehországi kerületben (ČSTK) — A Szlovák Tudo­mányos Akadémiának a bratis­lavai Kolibán levő földrengés- jelző állomása vasárnap 11 óra 10 perc és 19 másodperckor 4,5 ball erősségű földrengést ész­lelt. A műszerek 13 óráig még két kisebb földlökést rögzítet­tek, amelyeknek epicentruma az előzetes felmérések szerint Bécsújhely és Semmering kö­zött volt. A földlökéseket rögzítették a hurbanovói (Űgyalla), a Skal­naté Pleso-i és a Komárno (Ko­márom) közelében levő föld­rengésjelző állomások. Ivan Broučeknek, az SZTA bratisla­vai Geofizikai Intézetének dol­gozója szerint ez a földrengés volt Nyugat-Szlovákiában a legerősebb. A keleti Alpokból mintegy 30 km mélységben ter­jed a földrengés energiájának nagy része, és a geológiai tö­rések helyén jelentkezik. A földlökéseket a bratislavai lakosok is érezték, akik azon­nal figyelmeztették a geofizikai intézetet, és a Csehszlovák Táv­irati Iroda szerkesztőségét. Je­BUKAK ESTBEN szombaton együttműködési egyezményt ír­tak alá az 1972—1975-ös évek­re a Román Szocialista Egység­front és a CSSZSZK Nemzeti Frontjának megbízottai. Az egyezményt Csehszlovákia ne­vében Miloslav Vácik, a Nem­zeti Front Központi Bizottságá­nak központi titkára, román részről pedig Mihai Draganes- cu, a Román Szocialista Egy­ségfront Nemzeti Tanácsának alelnöke írta alá. MOSZKVÁBAN befejeződött a szovjet—kubai gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­dési bizottság második ülés­szaka. lentették, hogy megremegtek a házak, a bútorok, sőt a több- emeletes házakban kiömlött a víz az akváriumokból. Szlovákiában 1763. június 28- án észlelték a legerősebb föld­rengést, amelynek epicentruma a komáromi katlanban volt. A földrengés 87 000 négyzetkilo­méternyi területen volt érezhe­tő, ami a CSSZSZK mai terüle­te kétharmadánál is nagyobb terület. Akkor 63 ember életét vesztette. Ez a földrengés nagy károkat okozott. Hét templom és 279 lakóház összedőlt. Az eddigi megállapítások sze­rint Bratislavában és környé­kén a tegnapi földrengés nem okozott nagyobb károkat. E földrengéshez hasonló volt a január elején észlelt földren­gés, amely négy ball erősségű volt. A szakemberek véleménye szerint az ilyen fajta földren­gések szokványosak. Ezeket „törpe“ földrengéseknek minő­sítik. Bratislavában a kolibai szeizmográf 1962 óta négyet jegyzett fel. Az Alpok térségé­ben keletkeznek, amelyek — Alois Zátopek akadémikus, az ismert cseh geofizikus szavai szerint, aki az Unesco nemzet­közi szeizmológiai és kutatóin­tézetének műszaki főtanácsosa, — egyre növekednek. A dél-csehországi kerületben, amely aránylag közel fekszik az alpesi szeizmikus térséghez, az utóbbi években a legészlel- hetőbb földlökések 1963. de­cember 2-án, 1964. június 30-án és október 27-én, és az idén, január 5-én voltak. A mai volt a legerősebb. A levéltárakban azonban a múltból több földrengésszerű jelenségről maradtak feljegyzé­sek. Az ottani feljegyzések szerint az 1590-i földrengéskor elhaj­lott a mintegy 80 méter magas sobéslavi torony. AZ SZKP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom