Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám, csütörtök

Világ proletárjaiy egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. március 9. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 58. szám Ára 50 fillér Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke március B án a bratislavai várban fogadta a szlovákiai kiváló és érdemes női dolgozók több mint 100 tagú küldöttségét. Képünkön: Klokoč elvtárs üdvözli a megjelenteket. {Felvétel: Z, Repová — ČSTK) Nöküldöttség a bratislavai várban Köszönet az áldozatkész munkáért % A szlovákiai nők teljesítették kötelezett­ségvállalásaikat ^ Ondrej Klokoč elvtárs beszéde (CSTK) — Ondrej Klokoč, az SZLKP KB El­nökségének tagja, az SZNT elnöke március 8-án a nemzetközi nőnap alkalmából a bratislavai vár­ban fogadta a szlovákiai kiváló és érdemes nő­dolgozók küldöttségét. A fogadáson részt vettek Ján Štencl, Jozef Gajdosík, Fábry István és Michal Žákovič, az SZNT alelnökei. A több mint 100 tagú küldöttség üdvözölte az SZLKP KB küldöttségét, nevezetesen a CSKP KB Elnökségének tagjait — Jozef Lenártot, az SZLKP KB első titkárát és Peter Colotkát, a szlovák kormány elnökét, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagjait — Ľudovít Pezlárt, és Václav Va­čokot, továbbá Fedor Gullát, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága vezető titkárát és Otto 'Aoncmannt, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségi tagját, a SZISZ SZKB el­nökét, Eugen Turzót, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárát, Ladislav Martinákot, Bratislava főpolgármesterét, Bohumil Chudýt, a bratislavai városi pártbizottság titkárát és Pavel Kuklišt, az SZLKP KB helyettes osztályvezetőjét. A fogadáson részt vettek a Szlovákiai Nők Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagjai. Jelen voltak a bratislavai konzuli testületek ve­zetőinek hitvesei, a külföldi diáklányok küldöttei és más vendégek. Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlo­vákiai Nők Szövetsége Közpon­ti Bizottságának elnöke beszé­dében rámutatott, hogy a nők Szlovákiában becsületesen tel­jesítették a CSKP 50. évforduló­ja alkalmából vállalt kötele­zettségüket és milliós érték- többletet alkottak. Jelentős részt vállaltak a serdülő nemzedék neveléséből különösen azzal, hogy a fiatalabbak, mint pio­nírvezetők, de más formákban is bekapcsolódtak a fiatalság körében végzett politikai ne­velőmunkába. Litvajová elvtársnő köszöne­tét mondott a nők nevében a CSKP vezetőségének, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a szlovák kormánynak és a Szlovák Nem­zeti Frontnak, az asszonyok­nak, anyáknak és lányoknak nyújtott sokoldalú gondoskodá­sért. Kijelentette, hogy társa­dalmunk a jövőben Is számíthat a nők dolgos kezére, tudására, áldozatkészségére és lelkesedé­sére, arra, hogy gyermekeiket szocialista szellemben nevelik. Litvajová elvtársnő jelentette Lenárt elvtársnak, hogy az SZLKP kongresszusára vállalt kötelezettségeket a szlovákiai nők túlteljesítették, és többek között több mint 2 millió bri­gádórát dolgoztak, több mint 7000 kulturális-politikai akciót rendeztek, és több mint 124 000 (Folytatás a 2. oldalon) Szadat arab körúton Egyiptom továbbra is támogatja a Jarring-missziót $ Űj haladó tömörülés Szíriában Kairó — Anvar Szadat egyip­tomi elnök szerdán 24 órás lá­togatásra Szaúd-Arábiába uta­zott, majd onnan Kuwait felé folytatja útját — jelenti az Al Ahram. A lap szerint a látogatások az arab államok közötti kon­zultációk újabb szakaszát jelen­tik és céljuk az, hogy fokozzák a közös arab akciók hatékony­ságát. A Reuter hírügynökség em­lékeztet arra, hogy Fejszal ki­rály, Szaúd-Arábia uralkodója, jó kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal. A hír­ügynökség szerint az egyipto­mi elnök a királyt arra sür­geti, hogy az Egyesült Államo­kat bírja rá közel-keleti politi­kájának módosítására. Ismeretessé vált az is, hogy szombaton érkezik Kairóba Szí­ria és Líbia elnöke, hogy részt vegyen az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának ülésén. E megbeszélésen az arab katonai potenciál egybe­hangolásáról lesz szó. Félrevezető manővernek mi­nősítette Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök azokat a tel-avi- vi jelentéseket, amelyek szerint Izrael esetleg hajlandó vissza­adni az 1967-es háborúban el­foglalt arab területek egyes ré­szeit. (Folytatás a 2. oldaton) HARCOK VIETNAMBAN Saigon — Dél-Vietnam észa­ki részében, a demilitarizált övezet tőszomszédságában, ahol a kormánycsapatok egy 36 000 fős egységgel Indítottak úgy­nevezett tisztogató hadművele­tet, a felszabadító erők tüzér­sége szerdára virradóan öt ál­lást és két támaszpontot vett tűz alá — a saigoni parancs­nokság közlése szerint. A térségben — nyilván a kormánycsapatok hadműveleté­nek támogatása jegyében — a B-52-es amerikai nehézbombá­zók hét légitámadást hajtottak végre. Ezek a támadások rész­ben a határ laoszi oldalának felszabadított területeit is súj­tották. A saigoni amerikai hadveze­tőség ismét hírt adott az ame­rikai szárazföldi erők közvetlen harci tevékenységéről: Da Nang közelében a 196. amerikai gya­logos dandár egyik alakulata ütközött meg a népi erőkkel. A saigoni amerikai parancs­nokság bejelentette, hogy a jö­vőben nem közli a VDK ellen bevetésre indított vadászgépek számát. A döntést az amerikai Mostanában a gazdaságpolitikai célkitű­zésekről hangzik el a legtöbb szó, a leg­több vélemény. A gazdasági feladatok tel­jesítésére irányuló törekvés mellett azon­ban nem feledkezhetünk meg arról, hogy ideológiai téren is nehéz munka vár el­végzésre. A jobboldali opportunizmus és a revizionizmus nem szórványjelenség. A kommunista és munkásmozgalomnak úgy­szólván állandó kísérője. Kisebb-nagyobb formában hol itt, hol ott felüti a fejét, és végzi bomlasztó munkáját. Az ellene foly­tatott küzdelem sem lehet csupán kam­pányfeladat. Hogy kivel és mivel állunk szemben, arra igen sok példát szolgáltattak a vál­ságos évek. A jobboldali opportunisták és a revizionisták a modern imperializmus szolgálatában álltak és állnak. Figyelmü­ket és zavart keltő „munkásságukat“ ná­lunk is az ideológiai és a hatalmi destruk­ció módszereire összpontosították. Célju­kat nagyon átgondolt taktikával — a pszi­chológiai hadviselések úgyszólván minden módszerét felhasználva — szakaszosan va­lósították meg. Az ideológiai harc később átnőtt a hatalomért vívott harccá, melybe a jobboldal teljes mértékben bekapcsolta a tömegtájékoztatási eszközöket. Tapasz­talataink alapján nyugodtan elmondhatjuk azt is, hogy ami nálunk az említett idő­szakban történt, az a tőkésvilág, a bur­zsoázia, az antikommunizmus malmára hajtotta a vizet, és szinte menetrendsze­rűen úgy zajlott le, ahogy azt a nyugati világ által kidolgozott fellazítás! taktika célja megkövetelte. Ellenfeleink a fellazítási taktikával pár­huzamosan különösen a tudatformálást és a lélektani hadviselést alkalmazzák nagy előszeretettel. Ennek lényegét maguk a zálás jegyében ezek segítségével próbál­ják kikezdeni és aláásni a marxizmus— leninizmus általános érvényű tanítását, a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű szerepét, az internacionalizmusnak, a munkásosztálynak, valamint az összes dol­gozók nemzetközi szolidaritásának a ne­mes elvét. A burzsoá teoretikusok miután kudarcot vallottak a marxizmus elleni frontális tá­madással, az agyonhallgatásra és a ta­gadásra tett kísérletekkel, ma azzal pró­bálkoznak, hogy a marxizmust, mint „a nyugati világ“ termékét valami olyannak tüntessék fel, amelyet szembe lehet és szembe kell állítani a „keleti világgal“, a szocializmust és a kommunizmust építő közösséggel. A szocialista országok és a marxista—leninista tanítás elleni harc so­rán sok kísérletet tesznek arra is, hogy a maguk módján magyarázzák Marxot, szembeállítsák őt Leninnel, Engelsszel, sőt a fiatal Marxot az időssel. Még attól sem riadnak vissza, hogy „Marxistának“ tün­tessék fel magukat. Azzal érvelnek, hogy ők csak az „egyoldalúságok“ és a „szocia­lizmus torzulásai“ ellen harcolnak. E harc leple alatt lényegileg azonban a marxiz­mus—leninizmus alapelveit támadják. Az igen szövevényes, és áttételesen al­kalmazott burzsoá propaganda ellen ered­ményesen csak szakszerű és igényes mun­kával küzdhetünk mind az ideológiai, mind a gazdasági élet területén. Aláhúzta ézt többek között a CSKP KB februári ülése is, ahol egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a kádereket aszerint fogjuk értékel­ni, milyen konkrét eredményeket érnek el a pártpolitika megvalósításában, ho­gyan érvényesítik és teljesítik a kongresz- szus határozatát. Az a vezető, aki csak passzívan képes átvenni az állami terv növekvő feladatait, aki csak elkésve al­kalmazkodik az értékesítési lehetőségek módosulásához, vagy a műszaki színvonal, a technológia és az irányítás változásai­hoz, a nagyobb hatékonyság követelmé­nyéhez, számolhat azzal, hogy elveszti te­kintélyét és ezzel egyben vezető beosztá­sát. A párt bízik és támogatja a tisztségeket betöltő dolgozókat, ám egyre igényesebb velük szemben. Az említett plénum azt is hangsúlyozta, hogy a kommunisták számá­ra nem magánügy, hanem pártos köteles­ség a szakképz iség állandó növelése, va­lamint a munkában és a magánéletben ta­núsított példás magatartás. Újra leszögez­te: „A párt politikáját nem szavakkal, ha­nem tettekkel kell életbe léptetni.“ Az Ideológiai élet területén az elmélet tisztaságáért, a gazdasági életben a ter­vek teljesítéséért, a hatékonyság növelé­séért folyik a szívós küzdelem. A döntő szó itt is, ott is a szakmailag alaposan felkészült kádereké. BALÁZS BÉLA hadvezetőség sajtófőnöke saját hatáskörében hozta „biztonsá­gi okokra“ hivatkozva, de mint az UPI hírügynökség amerikai köröket idézve kijelenti, a do­log hátterében az áll, hogy a Pentagon figyelmeztetésben ré­szesítette mind a sajtófőnököt, mind pedig Abrams tábornokot, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsno­kát, a VDK ellen végrehajtott légitámadások sajtóismertetései miatt. A hírügynökség megjegy­zi, hogy az amerikai parancs­nokság a VDK elleni légihábo­rú nyolc éve alatt eddig nem csinált biztonsági kérdést a tá­madásokban részt vevő gépek számának megnevezéséből. Egy saigoni amerikai kato­nai szóvivő szerdai közlése sze­rint az amerikai légierő va­dászbombázói kedden is támad­ták a VDK területét. A gépek számát nem közölte, csupán annyit jelentett be, hogy a de­militarizált övezet északi ha­tárától 40 kilométerre szórták le bombáikat. A VNA legújabb jelentéséből kitűnik, hogy a VDL légvédel­me hétfőn, március 6-án még egy amerikai támadó gépet semmisített meg az ország légi­terében. így összesen 3446 ame­rikai repülőgépet lőttek le a VDK felett. Múlt szerda óta az amerikai parancsnokság szerint a légi­erő 20 támadást hajtott végre a VDK ellen —, írja az AP ame­rikai hírügynökség, és hozzá­fűzi: jóllehet a parancsnokság minden egyes támadást „véde­kező reagálásként“ jelentett be, az ezek során végrehajtott be­vetések száma akár száz fölött is lehet. Waldheim Namíbiában Oshakati — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tegnap Oshakati namibiai városban annak a re­ményének adott kifejezést, hogy jelenlegi dél-afrikai és namibiai útja hozzájárul a Dél­afrikai Köztársaság és az ENSZ jobb megértéséhez a namibiai viszályban. Namíbia területét jogtalanul tartják megszállás alatt a dél-afrikai fajüldözők. A Zambia Daily News Wald­helm tárgyalásaival kapcsolat­ban azt írta, hogy az ENSZ- nek határozottabb lépéseket kell tennie a Dél-afrikai Köz­társaság ellen. A világszervezet főtitkárát Namíbiában afrikai tüntetők fo­gadták, akik függetlenséget kö­veteltek a fajüldöző Dél-Afri- kától. KÁDEREK burzsoázia teoretikusai, többek között így határozták meg: „A külpolitika hagyomá­nyos eszközei — a diplomácia, a katonai erő és a gazdaságpolitika — ma már nem elegendők. Növekvő szerepük van a pszi­chológiai fegyvereknek, mint a XX. szá­zad fő eszközeinek.“ A lélektani hadvise­lés leggyakrabban használt „eszmei“ fegy­vere a nacionalizmus, az antikommuniz­mus és a szovjetellenesség. A dezideologi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom