Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám, péntek
A szocialista Románia gazdasági és társadalmi fejlődésének prognózisai Románia gazdasági és társa, dalmi fejlődésének bonyolult folyamata megkívánja az egész társadalmat érintő prognózisok kidolgozását. Folyik az 1971— 1975. évi ötéves terv megvalósítása és kirajzolódnak a társadalom fejlődésének távlati inányvonalai. Évezredünk végéig a sokoldalúan fejlett román társadalom növekedésében ilyon határjelzőket ér el: a lakosság 1970-hez képest 1990-ig 118,5 százalékkal gyarapszik, az ország ipari termelése hatszorosára nő, nemzeti jövedelme 5,7-szerte, egy lakosra jutó nemzeti jövedelme 4,9-szerte lesz nagyobb. A gazdasági, tudományos, kulturális fejlődés, az életszínvonal állandó emelkedése további gyors ütemének biztosítása érdekében hosszabb időszakra vonatkozó intézkedések történtek a gazdasági és társadalmi fejlődés prognózisainak 1990-ig, egyes kérdésekkel és területekkel kapcsolatban pedig 2000-ig történő kidolgozására. Romániában ilyen prognózisok kidolgozását rendszeres tudományos kutatást tevékenységnek tartják, amelynek célja a valószínű minőségi és meny- nyiségi fejlődés értékelése, hogy megjelöljék a gazdaságitársadalmi fejlődés alapvető folyamatainak hosszabb távlatát, ötéves szakaszok szerinti különféle szín vonal variánsok mellett. Az ország gazdasági-társadalmi fejlődése hosszú távú prognózisainak kidolgozására központi párt- és állatni bizottság jött létre, amelynek élén Nico- lue Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke áll. Tagjai a pártvezetés legfelső szerveinek munkatársai, az Államtanács és a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői, a nagy társulások, kombinátok és vállalatok igazgatói, akadémikusok, tudományos kutatóintézetek és főiskolák szakemberei, kulturális és művészeti kiválóságok. E bizottságnak kell megszerveznie a prognózisok összeállításán végzendő munkálatokat, biztosítani kellő végrehajtásukat, a következő évtizedek távlatában megvizsgálni az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének variánsait és annak módjait, hogy Románia gyorsabban haladjon előre a sokoldalúan fejlett szocialista társadalommá való átalakulás útján A mennyiségi fejlődés és minőségi fellendülés hű értékelése céljából ágazati prognosztikai bizottságok alakultak, így a nyersanyag- és anyagbázis, energetika, fémkohászat, gépgyártás, vegyipar, fakitermelés és feldolgozás, könnyű- és élelmiszeripar, építőanyagipar és építőipar, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés és posla stb. terén. Számos nagy gazdasági és társadalmi jelentőségű területen a valószínű fejlődés különféle variánsainak megvizsgálására és tervezésére probléma- tikal-prognosztikai bizottságok alakultak, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a lakosság és a munkaerőforrások gyarapodása, a lakosság életszínvonala, a tudomány és a technológia, a külgazdasági kapcsolatok, a káderképzés, kommunális és lakásgazdaság, a tervezés és a terület társadalmi-gazdasági fejlesztése, az egészségvédelem és a szociális biztosítás, a kultúra, a vízgazdálkodás és a környezet kérdései, a társadalmi szerkezet fejlődése és a társadalom berendezésének kérdései. A 28 ágazati és problematl- kai-prognosztikai bizottság átlag 1500 embert foglalkoztat, köztük vezetőket, minisztériumi szakértőket, központi gazdasági intézmények, társulások, vállalatok és más gazdasági szervezetek, tudományos kutató és tervező intézetek, tanintézetek, társadalmi szervezetek szakembereit. Hasonlóképpen járási-körzeti 1prognosztikai bizottságok is alakultak, ezek átlag 2500 személyt foglalkoztatnak. A prognosztikai bizottságok összetétele és az a tény, hogy más szakembereket is bevonhatnak munkájukba, a romániai prognosztikai tevékenység demokratikus jellegét, az ország jövőjével kapcsolatos konzultációk iránti állandó figyelmet bizonyítja. A prognosztikai kutatások elősegítik a gazdasági fejlődés irányzataival és a társadalmi átalakulásokkal kapcsolatos kérdések tüzetesebb tanulmányozását. Prognosztikai kutatások folynak olyan problémákkal kapcsolatban, mint: — a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság és az anyagi termelés más ágainak gyors, sokoldalú és lehető leghatékonyabb fejlődése, ami a nemzeti jövedelem, a társadalmi haladás gyors ütemű növekedésének szubjektív tényezője; — a termelés további korszerűsítése, a gépesítés, automatizálás és kibernetizálás széles körű alkalmazása; minőségi ugrások a technikában és technológiában; — fokozott és aktív részvétel a nemzetközi kereskedelemben, külgazdasági együttműködés és kooperálás a KGST-ál- lamokkal és az összes szocialista államokkal, úgyszintén más államokkal, a kivitel gyors növelése és szerkezetének állandó javítása; — a munkaerő további növelése és tökéletesítése, a társadalmi munkatermelékenység gyors fokozása; — a termelőerők helyes elhelyezése az ország területén azzal a céllal, hogy kedvező fejlődési feltételeket teremtsenek valamennyi vidéken, a munkásosztály számbeli növekedésének biztosítása minden járás - ba n-körzetben; — az ország területének észszerű megszervezése és jobb elrendezése, új városi központok létrehozása, a közösségek és falvak életének tudományos alapú megszervezése, ez biztosítsa a falu és a város fokozatos egymáshoz 'közeledését; — helyes arány érvényesítése a felhalmozási és a fogyasztási alap között, hogy ez rendszeresen és gyorsan biztosítsa a bővített szocialista újratermelést és egyidejűleg a nép élet- színvonalának szüntelen emelkedését a fogyasztási alap gyors növelése és elosztása útján, a szocialista igazságosság szellemében; — az egész tevékenység megszervezésének, irányításának és tervezésének tökéletesítése a munkásosztálynak és az egész népnek a társadalom irányításában való mind aktívabb részvételével; — a munkásosztály mint az egész gazdasági és társadalmi élet alapvető ereje szerepének mind gyorsabb növekedése; — a termelési viszonyok, a szocialista társadalom tagjai egymás közli kapcsolatainak tökéletesítése; — az egész nép életszínvonalának emelése, a társadalom összes tagjai igényeinek lehető legteljesebb kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtése, a lakosság kulturális és műveltségi színvonalának lényeges emelése, szocialista öntudatuk növelése, a fizikai és a szellemi munka közti különbségek lényeges csökkentése. Ezek a prognózisok mind előrevetítik a termelőerők és a gazdasági fejlődés alapvető növekedési irányait. Ezenkívül lehetőségek jönnek létre a társadalom szerkezetében és berendezésében végbemenő változások prognosztizálására, az ország lakossága igényelnek teljesebb kielégítéséhez szükséges anyagi, szociális és kulturális feltételek meghatározására, a romániai kommunista társadalom építésére való fokozatosát, menetre. MANIA MANESCU 'tucofesszor cikkéből Szívügyük a város szépítése ELSŐKÉNT VÁLASZOLTAK A GALÄNTAI ÉS TRNAVAI FELHÍVÁSRA „A levicei Városi Nemzeti Bizottság felhívja a város lakóit, az üzemek dolgozóit, a különféle szervezetek, intézmények alkalmazottjait és az iskolák tanulóit, kapcsolódjanak be a városfejlesztési szocialista munkaversenybe. Teljesítsük közös erővel a választási programból városunkra háruló feladatokat.“ A vnb-nek ez a felhívása nem maradt pusztába kiáltott szó. Ezt mindenekelőtt a napról napra szépülő járási székhely bizonyítja. Öröm nézelődni ebben az egykor vidékies, klsvá- rosias hangulatot árasztó, ma pedig mind jobban iparosodó, forgalmas, rendezett és soksok új lakóházzal gazdagodott városban. A polgárok alaposan munkához láttak. Toronyház mellett toronyház, portalanított utak ... nehéz lenne felsorolni, mit építettek az utóbbi években. A belváros üzletekkel zsúfolt utcái nagyvárosra hasonlítanak. A városi nemzeti bizottság munkáját azonban nemcsak kézzel fogható és szemmel látható értékek összeszámolásával mérhetjük le. A képviselők és tisztségviselők foglalkoznak az emberekkel, a lakosokat közvetlenül érintő különféle szolgáltatások színvonalának állandó emelésével, az üzlethálózat bővítésével, a városi közlekedés problémáinak megoldásával, a szociális programból eredő feladatok megvalósításával is. Az utóbbi tevékenység nem mérhető tonnákkal és métermázsákkal, de ugyanolyan fontos, mint a messziről látszó gyárkémények, szövetkezeti és állami lakások építése. A leviceiek lényegében mindent megtalálhatnak városukban, amire szükségük van. Munkaalkalomban, szórakozási lehetőségekben nincs hiány. A városi nemzeti bizottság azonban ezzel korántsem fejezte be tevékenységét, mondván, hogy ennyit és ennyit tettünk és ez egy járási székhelynek elegendő. Ellenkezőleg az országban elsőkként válaszoltak a galán- tai és trnavai felhívásra, mely- lyel kapcsolatosan Július Sokol, a vnb titkára a következőket mondotta: — A felhívás óta eltelt időszakban többfelé jártam, városi és járási tisztségviselőkkel beszéltem, s a szerzett tapasztalatok alapján elfogultság nélkül megállapíthatom, kevés helyen fordítanak olyan figyelmet a felhívásra, mint városunkban. Mit is tettek lényegében a lévaiak? Még december 22-én a vnb plenáris ülésén körvonalazták a felhívással kapcsolatos feladatokat és megbízták a képviselőket, keressék fel a körzetükbe tartozó lakosokat, ismertessék meg őket a felhívás lényegével és érdeklődjenek, ki mivel és mikor tud brigádmunkával hozzájárulni a város arculatának további szépítéséhez, a lakó- és munka- környezet javításához? — Várakozáson felüli eredményeket értünk ei — mondotta Sokol elvtárs. — A képviselők vittek magukkal egy erre a célra nyomtatott jelentkezési ívet, melyre ráírták a meglátogatott polgár nevét, feltüntették pontos címét és vállalásának értékét. Ezeket összegyűjtöttük, választási körzetek szerint csoportosítottuk és kidolgoztuk a 3 millió 700 000 korona értékű összvárosi munkavállalást. Megközelítőleg 5700 polgár vesz részt aktívan ennek a programnak a megvalósításában. Egy lakosra átlagban 219 korona értékű társadalmi munka elvégzése vár. Ragyogó ötlet, kiváló kezdeményezés. Úgy hisszük, ezekkel a szavakkal fejezhetjük ki legJúlius Sokol találóbban a vnb ilyen módon történő reagálását a galántai és trnavai felhívásra. A már említett értékeken kívül ez az akció még egy fontos követelmény megvalósításához is hozzájárult. A választások előkészítése idején objektív nehézségek (elutazás, betegség) következtében nem minden polgár ismerkedhetett meg személyesen lakókörzetének a képviselőjelöltjével, de most ennek az akciónak a keretében minden polgárhoz bekopogtattak a képviselők. Elbeszélgettek, közelebbről megismerhették egymást. A képviselők magukkal vitték a választási programot és az abból eredő feladatokat is megtárgyalhatták. — Tizennégy polgári bizottság működik a levicei vnb mellett — mondotta a titkár —, s a tanácsi szervek tisztségviselői pontos munkatervet dolgoztak ki, mely tartalmazza, ki, mikor, mit végez el? Természetesen biztosítottuk a munkálatodhoz a szerszámokat. A város műszaki szolgáltatásának dolgozói lapátokat, csákányokat, szállítóeszközöket biztosítanak a brigádosok részére. A galántai ős trnavai felhívásra adott konkrét munkaterv kidolgozásához ötleteket adtak az egyszerű emberek, ugyanis ők ismerik legjobban lakókörnyezetüket, ők tudják, hol szorít a cipő. A képviselőkkel való beszélgetéseken rámutattak olyan fogyatékosságokra is, melyek ugyan nem „egetrenge- tőek“, de alaposan megkeserítik egy-egy lakókörzet vagy lakótelep polgárainak az életét. A lévai elvtársak ezeket az észrevételeket, javulást célzó kezdeményezéseket összegyűjtötték és a hibák kiküszöbölésével négy bizottságot bíztak meg, melyeknek tagjai kidolgozzák a megvalósításra váró feladatok munkatervét. Levicén is jól tudják, hogy a képviselők megválasztásával nem ért véget, hanem elkezdődött egy fontos időszak, melynek keretében az újonnan megválasztott képviselőknek a város lakosaival együtt mindenekelőtt a városfejlesztés valamennyi területét érintő választási programot keil megvalósítaniuk és teljesíteniük kell azokat a vállalásokat, melyekkel a város 27 évvel ezelőtt történt felszabadulási évfordulóját köszöntették, s melyeket a galántai és trnavai felhívásra fogadtak el. — A szocialista munkaverseny nem újkeletű városunkban —■ mondja Sokol elvtárs. — Pártunk megalapításának 50. évfordulóját 257 773 brigádóra ledolgozásává! köszöntötték a lakosok. A vállalások értéke 3 millió 254 ezer korona. Ebben az évben Levice felszabadulásának tiszteletére 6368 egyéni és 69 kollektív munkavállalást fogadtak el. Városunk 17 300 lakosából 5426-an kapcsolódtak be a különféle évfordulók és események tiszteletére szervezett szocialista munkaversenybe. Levice ebben az évben tovább épül, szépül. A „Z“-akció keretében új sportlétesítményekkel gazdagszik a város. A II. alapiskola tanulói részére 840 000 korona költséggel ebédlőt építenek. A tanulók hozzátartozói a galántai és trnavai felhívás alapján 100 000 korona értékű brigádmunkával járulnak hozzá a létesítmény mielőbbi és olcsóbb elkészítésé« hez. A város nyolc parkját gondozzák majd a nyári hónapokban, az új lakótelepeken és a Rozkvet szálló előtt erre a célra kijelölt területeket füvesítenek be. Javítják az üzleti tevékenységet, a közszolgáltatást, A levicei Városi Nemzeti Bizottság, az elmúlt választási időszakban is eredményes munkát végzett. Minden dicsérő szónál többet mond az a városkép, mely a Léván ritkán járó idegen szeme elé tárul. Az új képviselők között az eddiginél több fiatalt, nőt találunk. A választási program is gazdagabb az előzőnél. Ha olyan lendülettel dolgoznak az egész megbízatási időszak folyamán, mint az első hónapban, akkor elmondhatják a lévaiak: jól választottunk, a képviselők méltók voltak a bizalomra. KOMLŰSI LAJOS Tavasz a télben Március van. Az időjárás mintha csak játszanék velünk, hol meleget, hol hideget zúdít ránk. Tegnap kellemes, meleg idő volt. ma dideregve húzom össze magamon a kabátot, ahogy kilépek a kocsiból Zbroj- níkyn (Fegyvernek), a termelőszövetkezet üvegházai mellett. Fütyül a szél, csapkodja az üvegtáblákat, s megszaggatja a műanyagfőliákat. Szélvédett területre sietek. Bent az üvegházban, mintha egy másik évszakba léptem volna. A kellemes meleg, a sokszínű tarka virág között csak a nekiveselkedő vad szél hangja figyelmeztetett a télre. Tavasz a télben. Akárcsak a mesék országában. Az elnyomott nép ajkán született mesék álomvilága szocialista társadalmunkban már nagyon sok eset- ben megvalósult. Egv töredéke G7- is: a télben nyíló soKszínú virág, ami ezéri terem, hogv a dolgozó nép lakását, munkahelyét, egyszóval környezetét kedvesebbé, melegebbé varázsolja. A virág, ez az apró élet hozzátartozik ünnepeink, hétköznapjainkhoz, mert nélküle a legszebb lakás is kopár kirakatként hat ránk. — Az emberek nagyon szeretik a virágot. De igényesek is -- mondta Duba János, a kertészet vezetője. Igényesek. Sokszor találkozik az ember ezzel a szóval, de virággal kapcsolatban most hallom először e kifejezést. Valóban így van. A falusi házak ablakaiból mindjobban kiszorul az igénytelen „parasztvirág“: a muskátli, s helyébe lép az igényesebb filodendron, fikusz, azalea, üvegházi jácint, tulipán. Virágokkal foglalkozni nemcsak szép, hanem kifizetődő is. Hiszen a szövetkezetnek az elmúlt évben is 700 ezer korona tiszta jövedelmet jelentett a virágkertészet. A kertészeknek jövedelem, az embereknek kedves ajándék. Talán sok levicei (Lévai, želiezovcei (Zse- líz), stúrovói (Párkány) lakos nem Is tudja, hogy a virágüzletekben kiválasztott gyönyörű szegfűket a zbrojníkyi üvegházakban termelték holland tőről. S a szegfűk mellett már itt sorakozik a sok száz cserép, amelyekben bimbózó virágok várnak jövendő gondozóikra, hiszen már közeleg a nagy ajándékozás napja: március nyolcadika. Míg a virágokban gyönyörködöm, besötétedik. A homályba borult üvegházak a könnyfakasztó széllel dacolva védik kincseiket, hogy nemsokára valaki egy-egy virágszállal belophassa egy másik ember szívébe a boldogságot, a szeretetet. KREMMER LÁSZLÚ Értékes vállalások A budmericei szövetkezeti dolgozók az idén a tavalyi évhez viszonyítva 8S0 mázsa hússal többel adnak el az állami alapokba. Az egy bektáronkénti hústermelést 76 kg mai emelik. Az átlagos tejhozam eléri ■ 700 litert. A szövetkezeti dolgozók 160 aláírással kötelezik magukat a vállalás teljesítésére. 1972. III. 3.
