Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám, szerda

dése ütemének meggyorsítását csakis a tüzelőanyag, az energia- és a nyersanyagforrások hatékonyabb kihasználása alapján érhetjük el, és azokon a helyeken, ahol hatékonyan ki tudjuk használni az utólagosan szerzett forrásokat is.

A nemzeti jövedelem tervezett 5 %-os növekedése a terv alapvető proporcióival együtt lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük a lakosság életszínvonala terén elért eredményeket, és tovább növeljük* a lakosság szociális biztonságát. 1972-ben a személyi fogyasztás 5,6 %-kal emelkedik, ami gyorsabb, mint az ötéves tervben előirányzott átlagos évi fejlődés. A lakosság reáljövedelme 5,3 %-kal emelkedik, s ennek megfelelően fejlődik a kiskereskedelmi forgalom is, amelynek belső struktúrájában további változások történnek. Megjavítjuk a lakosság szükségleteinek kielégítését a közszükségleti iparcikkek minőségét és választékát illetően. Ez megköveteli, hogy magasabb igényeket támasszunk a termelő- és a kereskedelmi szervezetekkel szemben, amelyek felelősek a hazai piac folyamatos ellátásáért. A lakásépítésben újból legalább 100 000 lakás felépítését tervezzük.

1972-ben a népgazdaság fejlesztése következetesebben összekapcsolódik fokozódó intenzifikálásával. Jelentős szerepe lesz ebben a kiválasztott ágazatoknak, melyek az egész műszaki fejlődés fő hordozói lesznek. Ezzel összhangban fokozódnak az igények az építkezési beruházással és hatékonyságával szemben. Az építkezési kapacitásokat és a munkaerőket elsősorban a döntő fontosságú építkezésekre, a legfontosabb kapacitások építésének befejezésére és üzembehelyezésére, a költségvetési beruházási költségek betartására és a befejezetlen építkezések számának csökkentésére kell összpontosítanunk.

1972-ben a gazdasági fejlődés köztársaságunk két nemzeti köztársasága gazdaságának további közeledését tűzi ki feladatul. A Cseh Szocialista Köztársaság gazdasága a társadalmi termelés növekedésének 62 %-át, a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasága 38 %-át biztosítja. Ezáltal a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának részaránya a társadalmi termelés kialakításában az 1971. évi 26,9 %-ról 1972-ben 27,4 %-ra emelkedik.

Az 1972. évi terv arra törekszik, hogy gazdaságunkat nagyobb mértékben vonja be a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba. Ezért az idén több jelentős feladatot hajtunk végre. Kibővítjük áruforgalmunkat a szocialista országokkal. Igényes feladatok állnak előttünk a gépipari termékek kivitelének növelésében, valamint a behozott nyersanyagok és anyagok fel- használása gazdaságosságának növelésében.

A terv fejlesztési célkitűzései elsősorban a gépipar, az építőipar és a mezőgazdaság fejlődése feladatainak teljesítésétől függnek. A gépiparnak biztosítania kell az építkezési beruházások számára a szükséges gépeket és berendezéseket, valamint a következő évekre a gazdaság intenzifikálásához szükséges szállítmányokat. Ebben az ágazatban a termelés jelentős mértékben részt vesz a kivitel tervezett növelésében, ahol a gépkivitel részarányának növelésére számítunk. Az építőipar mint az építési beruházások fő megvalósítója 1972-ben teljesítményének egész növekedését az építkezési beruházásokra összpontosítja. A javítási munkák terjedelme az idei színvonalon marad. Az igényes feladatok teljesítése azonban megköveteli, hogy a kapacitásokat maximálisan a már megkezdett építkezésekre koncentráljuk. A mezőgazdaságban a terv figyelme a vágómarha felvásárlási tervének biztosítására és a tejtermelés növelésére összpontosul. A terv az olajpogácsa és a dara, a csontliszt és a mezőgazdasági vegyszerek behozatalának növelésével alakítja ki az ehhez szükséges feltételeket.

Az 1972. évi terv, majd az 1973-as terv az ötéves terv keretében kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ezekben az években a feladatok teljesítésétől függ döntő mértékben az ötödik ötéves terv tartalmának és céljainak valóra váltása. Az 1972. évi terv határkövet jelent, amely döntő az alapvető koncepciós irányzatok meghatározásában, elsősorban az építkezési beruházások területén, a termelés és a külkereskedelem fejlesztésében. Az idei feladatok teljesítése azért is különösen igényes, mert e feladatok teljesítésének elválaszthatatlan része a döntő fordulat elérése a fejlődés minőségi oldalának megszilárdításában, és egyes hosszas negatív irányzatok végleges megszüntetésében. Ezzel összhangban arra számítunk, hogy a nemzeti jövedelem tervezett növekedését 93 %-ban a társadalmi munkatermelékenység növekedésével fedezzük. Ez a tény

még jobban kiemeli azt a feladatunkat, hogy energikusan fel kell lépnünk a még létező fogyatékosságok ellen.

E kérdések megoldása annál is fontosabb, hogy jelentőségüket — különösen az irányítás alacsonyabb szintjén — nem értékelik teljes mértékben. A mennyiségi feladatok kedvező teljesítése gyakran önelégültséghez vezet, ami gyakorlatilag megnyilvánult a termelési gazdasági egységek 1972. évi terv- javaslataiban, melyekben aránytalan követeléseket támasztottak az újabb beruházásokkal kapcsolatban, további dolgozókat követeltek stb. Aránytalanul kisebb figyelmet szenteltek a terv minőségi oldala megjavításának.

A következő időszakban ezért lényegesen igényesebbeknek kell lennünk az irányító és a szervező munka színvonalával szemben. A gazdasági vezetőknek munkájukban elsősorban a fejlődés minőségi oldalait kell megoldaniuk, meg kell határozniuk a megoldandó problémák konkrét körét és megoldásuk módját. Ezzel összhangban kell irányítanunk a dolgozók aktivitását is. Ehhez ki kell használnunk a szakszervezetek és az egységes földművesszövetkezetek tervezett kongresszusait.

Az 1972. évi tervfeladatok teljesítése érdekében a tervszerű irányítás elvei területén néhány módosítást eszközöltünk. Ezek a módosítások a tervképzés módszereinek tökéletesítésében, a normák meghatározásában, az anyag-, a nyersanyag-, az energia- és a tüzelőanyag-fogyasztásban a rendszeres tevékenység felújítására irányulnak, miközben következetesen kihasználjuk ezeket az alapanyagokat a termelési-gazdasági ^egysé- gekben a végrehajtási terv megvalósítása 'és teljesítése ellenőrzésének folyamán.

Megszilárdítjuk a végrehajtási terv teljesítése ellenőrzésének rendszerét, hogy idejében operatív módon megtaláljuk a terv- teljesítés folyamán felmerülő fogyatékosságok megoldásának módját. Irányelveket adnak ki, melyek szerint a gazdasági irányítás minden fokán, az üzemektől kezdve egészen a központi szervekig, bevezetik a terv teljesítésének ellenőrzését. Az állami végrehajtási terv feladatainak rendszere lényegében az 1971. évi szinten marad. Az új intézkedések elsősorban az anyagi-műszaki ellátás megjavítására, a bérszabályozás elmélyítésére, valamint az építkezési szervezetek terveinek a beruházási tervekkel való szorosabb összekapcsolására irányulnak. Megszilárdul a központi szervek befolyása a kutató és a fejlesztési alap irányítására.

Az 1972. évi módszertani utasítások először tartalmaznak adatokat, amelyek az ágazatok közti kapcsolatok mérlegének összeállításához szükségesek. Csakis az egységes rendszer, amelyben szerves kapcsolat lesz az ágazatok közti kapcsolatok mérlege,- valamint a tüzelőanyag, az energia, a nyersanyag és az anyag mérlegének rendszere között, alakítja ki a feltételeket gazdaságunk arányos és harmonikus fejlődéséhez.

Az üzemek, a vállalatok és termelési-gazdasági egységek munkájának értékelésekor mérlegelni fogják a kivitelezők és a megrendelők közti kapcsolatot, de nemcsak a megrendelők szükségleteinek határidőben történő, jó minőségű kielégítését illetően, hanem az illetékes gazdasági szerződések rugalmasabb megkötésének szempontjából is.

1972 januárjától új jogi szabályok érvényesek a gazdasági szervezeteknek az állami költségvetésbe való befizetését illetően. A népgazdaság valamennyi ágazatában 1972. január í- től megszüntetik a gazdálkodás és a bruttó jövedelemben való érdekeltség nem megfelelő rendszerét, és egységesen módosítják a haszonban való érdekeltséget és gazdálkodást. A haszon komplexebb módon fejezi ki a gazdálkodás színvonalát, mint a bruttó jövedelem, amely nem érzékelteti a különböző feltételeket, és így nem kívánatos különbségeket tenne lehetővé a bérek fejlődésében. Az üzemi adók rendszerét az állami költségvetésbe való befizetések rendszerével helyettesítik, amely az egyes ágazatok szerint differenciálódik. Megszűnik az üzem állóalapjából való törlésből eredő befizetések rendszere. A törléseket az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben használják ki az üzemekben és a termelési-gazdasági egységekben a tervezett beruházások fedezésére.

A pénzügyi szakaszon, a hitelek és az árak szakaszán a külkereskedelem irányításának eszközei terén hozott további intézkedésekkel együtt ezek a lépések a tervszerű irányítási rendszerben nagyobb nyomást gyakorolnak a hatékonyság növelésére a termelési szférában, valamint a népgazdaság" mm területein is.

13