Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám, szerda

4. Feladatunk, hogy intenzívebben fejlesszük a nemzetközi szocialista gazdasági integrációt, elsősorban a Szovjetunióval.

A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának szükségességével és a termelés strukturális változásai céltudatos meggyorsításának fontosságával kapcsolatban a kongresszus kiemelte, hogy gyorsabban kell áttérnünk a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés magasabb formáira. A kongresszus hangsúlyozta, át kell hidalnunk az egészségtelen nemzeti korlátozottságot és az üzemek szűk látókörűségét. Népgazdaságunkban a strukturális változásokat úgy kell végrehajtanunk, hogy a szocialista integrációs folyamat keretében valósuljanak meg, miközben respektáljuk saját szükségleteinket, és a többi szocialista ország szükségleteit is. Ez lehetővé teszi, hogy a feldolgozóiparban, elmélyítsük a szakosítást és a^ kooperációt, elérjük a termelés magasabb koncentrációját, a munkatermelékenység növekedését, és a termelés műszaki színvonalának emelését. Csakis így tudjuk megoldani a csehszlovák gazdaság távlati problémáit, különösen az energia, a vegyipar és a gépipar fejlesztése és az élelmiszer-szükséglet fedezésének terén.

Csehszlovákia számára gazdaságunk osztálypolitikai stabilitása és a szocialista távlatok szempontjából is elvi jelentőségű a nemzetközi szocialista gazdasági integráció. Ezért számítunk arra, hogy jelentősen meggyorsítjuk a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval való árucserénk fejlesztését. 44 %-kal növeljük külkereskedelmi forgalmunkat a szocialista országokkal. A szocialista országok részaránya az egész csehszlovák külkereskedelmi forgalomban 59 %-ról 62 százalékra emelkedik.

A gazdasági fejlődés feladatainak teljesítése 18 /1-ben, és az 1872. évi állami végrehajtási terv fő feladatai

A párt céltudatos törekvésének a negatív fejlődés és az inflációs irányzat megállítására hozott intézkedések energikus végrehajtásának köszönhető, hogy népgazdaságunkban 1969 felétől kedvező fordulat állt be. Felújítottuk az egységes gazdasági irányítást, az állami terv kötelező voltát, és rendszereden ellenőrizzük a terv teljesítését. Az inflációs fejlődés megállt, stabilizáltuk a hazai piacot, megszüntettük a kedvezőtlen irányzatokat az építkezési beruházásokban, és jelentősen emelkedett kereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. A gazdasági fejlődés folyamatosabb és arányosabb lett. A termelés növelésének döntő tényezője a munkatermelékenység fokozása lett. Ez a fejlődés 1971-ben is folytatódott.

Értékelnünk kell ezeket az eredményeket, figyelembe véve azt a helyzetet, amelyben gazdaságunk 1969 előtt volt, és rá kell mutatnunk arra, hogy a gazdasági problémákat nem a dolgozók megkárosítása árán oldottuk meg. Kommunista pártunk a dolgozók megkárosítását határozottan visszautasította. Ez a tény és a fogyatékosságok kiküszöbölésében tanúsított határozottság azt eredményezte, hogy gyorsan felújult a dolgozóknak a kommunista pártba és vezetésébe vetett bizalma. Ez visszatükröződött a dolgozók növekvő kezdeményezésében, a szocialista verseny fejlődésében. A növekvő bizalom jelentős megnyilvánulása volt a tavalyi választások eredménye.

A népgazdaság 1971. évi fejlődésének eddigi elemzései azt mutatják, hogy túlsúlyban vannak a pozitív tényezők. Ez megnyilvánul abban, hogy az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban tovább növekszik a termelés, és hogy külkereskedelmi, valamint fiz^íési mérlegünk aktív. Tovább javult a hazai piac helyzete, megtettük az első jelentős lépéseket a XIV. kongresszusnak az életszínvonal emeléséről hozott határozatainak megvalósításában. Sikerült megoldanunk a szilárd tüzelőanyagokkal való ellátás problémáját. Az építkezési beruházások terén is több pozitív eredményt értünk el. Teljesítjük a lakásépítés feladatait. Az ilyen fejlődéshez hozzájárul mindkét nemzeti köztársaságunk területén az egész gazdaság. Becslések szerint 1971-ben a társadalmi termelés a tervezett 4,6 %-kal szemben 6 %-kal emelkedett. A legfontosabb ágazatban — az iparban — a termelés 6,9 %-kal növekedett (a terv 5,9 %-os növekedést irányzott elő). Az 'építőiparban a növekedés üteme a tavalyihoz viszonyítva 9,7 %-kal növekedett

(a terv 8,5 %-ot,irányozott elő). Az Iparban és az építőiparban a termelés növekedését nagymértékben a munkatermelékenység növekedésével fedezték. A mezőgazdasági termelésben, a gabonabetakarításban kedvezőbb eredményeket értünk el, mint amilyeneket a terv irányzott elő. Több mint 8 milliárd tonnás rekordtermést értünk el. Gyengébb volt a termés a kapásnövényekből és a takarmánynövények második kaszálásából. Kedvező a fejlődés az állattenyésztésben. Emelkedett a szarvasmarha-állomány, sikerült megállítani a tehénállomány csökkenését. Az állati termékek felvásárlási tervének teljesítése, a tejfelvásárlás kivételével, kedvező volt. (A tejfelvásárlás is — 1970-hez viszonyítva — 169 millió literrel növekedett).

A külkereskedelemben a kivitel üteme gyorsabban növekedett, mint a behozatal üteme, ami kedvezően tükröződött visz- sza Csehszlovákia fizetési mérlegének fejlődésében a szocialista országokkal és a kapitalista országokkal szemben is.

Az 1971. évi terv teljesítésében elért túlnyomórészt pozitív eredmények alapján a XIV. kongresszus határozatainak szellemében tavaly határozatot hozhattunk számos jelentős intézkedésről lakosságunk életszínvonalával kapcsolatban:

— több ízben csökkentettük a kiskereskedelmi árakat [pl. a textilfélék és a tartós iparcikkek árának csökkentése évente mintegy 1,3 milliárd korona megtakarítást jelent a lakosságnak);

— az egészségügyben, az építőiparban, a bányászatban; a szerkesztők és a főiskolai tanárok esetében 668,5 millió korona értékben bérmódosítást hajtottunk végre;

— szociális téren módosítottuk az alacsony nyugdíjjárulékokat, emeltük a szülési segélyt, kibővítettük a gyermekgondozási segélyt, valamint a főiskolákon emeltük a szociális és a tanulmányi ösztöndíjakat.

Növekedtek a reálbérek, és 0,4 %-kal csökkent a létfenntartási költségek indexe. Ennek alapján több mint 5,0 %-kal emelkedett a lakosság személyi fogyasztása. Ezáltal megszilárdult lakosságunk létbiztonsága.

Csökkenti a népgazdaság fejlődésének hatékonyságát, és jelentős veszteséget okoz a nemzeti jövedelemnek az a tény, hogy a népgazdaság ágazatainak aránylag magas növekedése mellett még mindig magas a termelési fogyasztás, Különösen kedvezőtlen a termelés anyagi költségeinek fejlődése, amely gyorsabb, mint a teljesítmény növekedése. Míg tavaly a társadalmi termelés 6 %-kal növekedett, a termelési fogyasztás kb. 6,7 %-kal. Lassan javul a helyzet a termelésnek a piac szükségleteihez való alkalmazkodása terén. Megjavult a beruházási termelés, valamint az egész termelés helyzete is. A termelés egy része nem felel meg a keresletnek, és így fölösleges tartalékká válik, amelynek értéke tavaly mintegy 10,5 milliárd koronával növekedett. Az üzemek közti nagyon széles körű és gyakran nem célszerű együttműködés is csökkenti a gazdaság hatékonyságát. Az alapeszközök kihasználása terén sem kielégítő az eddigi fejlődés, amit elsősorban a műszakok számának állandó csökkenése bizonyít. (1970 — 1351, 1971 — kb. 1345).

Nem sikerült teljesen megvalósítanunk célkitűzéseinket a beruházási termelésben, a befejezetlen építkezések számának csökkentésében, a költségvetési árak növekedésének megállításában, és a legfontosabb kapacitások határa időben történő üzembe helyezésében.

Az 1972. évi terv biztosítja a CSKP XIV. kongresszusa által jóváhagyott koncepciós célkitűzéseket, a fejlődés arányosságát és dinamikáját. A terv teljes mértékben az 1971. évi pozitív eredményekre támaszkodik, és a kongresszus irányelveivel összhangban arra törekszik, hogy következetesebben hozzálássunk a múltban felgyülemlett fogyatékosságok kiküszöböléséhez, a távlati célkitűzések céltudatosabb megvalósításához, a termelési alap strukturális átépítésére támaszkodva, elsősorban az ipar fejlesztési programjai által.

A terv nagyobb gondot- fordít a kedvezőtlen irányzatok fokozatos kiküszöbölésére, hogy jelentősebb sikereket érhessünk el a gazdaságpolitika egyik alapvető feladatának teljesítésér- ben — sokoldalúan növeljük gazdaságunk hatékonyságát. Ezért a gazdaság fejlődésének meghatározott dinamikáját a racionalizálási programokra és a racionalizálási intézkedések megvalósítására kell alapoznunk. Ezeknek célja a munkaerővel való jobb gazdálkodás, a termelés anyagi igényességének csökkentése, a termékek struktúrájának, minőségének és műszaki színvonalának jelentős megjavítása. A teljesítőképesség növeke12