Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
A szocializmus építőnek általános törvényszerűségei A szocializmus — mint új társadalmi rendszer — nem alakulhat ki a kapitalista társadalmon belül, mivel a termelő- eszközök tulajdonjogának egészen más típusán alapszik. A szocialista forradalom, melyben a marxista—leninista párt által vezetett proletariátus kezébe ragadta a politikai hatalmat és eltávolította a kapitalista társadalmi rendszert, a szocializmus építésének kezdetét jelenti. A kapitalizmus és a szocializmus között átmeneti időszak van, mely során minden országban számos bonyolult problémát kell megoldani, hogy az egész gazdaságban és a társadalmi felépítmény területén is győzzenek a szocialista viszonyok és alapelvek. A kommunista és munkáspártok az egyes szocialista országok sokéves tapasztalatai alapján 1957-ben a «kommunista és munkáspártok Békekiáltványában a szocializmus építésének ezeket az alapvető törvényszerűségeit fogalmazták meg: — A szocialista forradalom és a proletárdiktatúra bizonyos formájának megvalósításában a dolgozók tömegét a munkásosztály vezeti, melynek magva a marxista—leninista párt; — kialakul a munkásosztály szövetsége a parasztság tömegeivel és a dolgozók más rétegeivel; — a kapitalista tulajdonnak felszámolása és a termelőeszközök társadalmi tulajdonának biztosítása; — a mezőgazdasági kisipari termelés fokozatos átváltoztatása szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termeléssé; — a népgazdaság tervszerű fejlesztése a szocializmus és a kommunizmus felépítése, a dolgozók élet- színvonalának emelése; — a nemzetiségi elnyomás felszámolása és a nemzetek közti egyenjogúság és testvéri barátság biztosítása; — a szocialista forradalom végrehajtása az ideológia és a kultúra területén, s a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez “és a szocializmushoz hű értelmiség kialakítása; — a szocializmus vívmányainak megvédése a külföldi és a hazai ellenséggel szemben; — az adott ország munkásosztályának szolidaritása a többi ország munkásosztályával, a proletár internacionalizmus. A szociálpolitikai és gazdasági törvények rendszeréről van szó, melyek kölcsönösen befolyásolják egymást és csak komplex módon hatnak. Ezek az általános törvényszerűségek szük- ségszerűek minden országban a szocializmus győzelméhez és további sikeres fejlődéséhez. Alkotó módon, az egyes országok konkrét, sajátságos viszonyainak megfelelően kell őket érvényesíteni. A konkrét történelmi feltételek mellőzése, más országok tapasztalatainak gépies érvényesítése, vagy a nemzeti sajátságok túlbecsülése, és az általános törvényszerűségek lebecsülése helytelen, számos nehézséget idéz elő, és deformációt jelent a szocializmus fejlődésében. Mindez valamilyen formában a revzionizmus megnyilvánulását jelenti. Nem véletlen, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa újból hangsúlyozta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok alkotó egybekapcsolásának szükségszerűségét: „A szocializmus építésében elért sikerek nagymértékben attól függnek, hogy a társadalmi fejlődésben hogyan kapcsolják össze az általános vonásokat a nemzeti sajátságokkal. Ma már nemcsak elméletileg tudjuk, hanem a gyakorlatban is meggyőződtünk arról, hogy a szocializmushoz vezető utat, az út jellemvonásait, általános törvényszerűségek határozzák meg, melyek valamennyi szocialista ország fejlődését jellemzik. Tudjuk azt is, hogy az általános törvényszerűségek hatása különböző formában nyilvánul meg, melyek megfelelnek a konkrét történelmi viszonyoknak és a nemzeti sajátosságoknak. Amennyiben nem indulnánk ki az általános törvényszerűségekből, és nem vennénk figyelembe az egyes országok konkrét történelmi saiátosságait, nem építhetnénk szocializmust. E két tényező respektálása nélkül nem fejleszthetjük helyesen a szocialista országok közti kapcsolatokat.“ A szocialista gazdaság mai fejlődési szakaszának gazdasági töryényszerííségei A szocialista gazdaság lényege a termelőeszközök társadalmi tulajdonában rejlik. Ez a társadalmi tulajdon megváltoztatja a termelés közvetlen célját Is. A szocializmus célja az emberek növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése, a társadalmi fejlődés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése alapján. Ez a jellemzés röviden kifejezi a szocializmus alapvető gazdasági törvényének tartalmát. Kifejezi a szocialista termelési mód, valamint e termelési módnak a dolgozók érdekeitől és szükségleteitől való függőségének lényegét és fő jellemvonását. A szocializmusban a gazdasági törvények egész rendszere érvényesül: — a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye; — a javak munka szerinti elosztásának törvénye; — a termelési viszonyok és a termelőerők fejlődésének színvonala és jellege közti összhang törvénye; — a munkatermelékenység állandó növekedésének törvénye; — az idő gazdaságosságának ■'* törvénye; — a szocialista árutermelés értéktörvénye; — a bővített újratermelés törvénye, a felhalmozás törvénye és más törvények. E rendszer magva a gazdasági alaptörvény. Kifejezi azt az objektív szükségszerűséget, hogy a társadalom minden tagja részt vegyen a kollektív, egyre produktívabb, társadalmilag hasznos munkában, mely biztosítja a szocialista nemzeti gazdaság növekedését a társadalom valamennyi tagja jóléte és sokoldalú fejlődése érdekében. Ezért a kommunista párt és a szocialista állam gazdaságpolitikájának legfőbb célja a nép életszínvonala emelkedésének biztosítása, ami egyúttal feltétele a gyors gazdasági fejlődésnek, és a dolgozók képességei s alkotó aktivitása sokoldalú fejlődésének. A szocializmus fontos törvényszerűsége a társadalmi termelés tervszerű, arányos fejlődése. A termelőerők mai jellege és a termelőeszközök társadalmi tulajdona megköveteli, hogy össztársadalmi viszonylatban tervszerűen és arányosan fejlesszük a termelést mint egységes, belsőleg összehangolt nép- gazdasági organizmust, amely biztosítja a termelés és a dolgozók szükséglete közti összhangot. A tervszerűség a társadalomnak a gazdasági folyamatok fölötti tudatos ellenőrzését jelenti, a népgazdaság rendszere egyes részei összehangolt tevékenységének tudatos szabályozását, ami biztosítja a társadalmi érdekek és a gazdasági fejlődés tudományosan indokolt céljainak megvalósítását. A tervszerűség a szocialista - állam gazdasági szerepe által valósul meg — mégpedig a tervezés rendszere, a népgazdaság fejlődésének egységes terve által. A javak munka szerinti elosztásának törvénye lényegében abban rejlik, hogy a szocializmusban a termelés nagyobb részét a társadalom minden egyes munkaképes tagja által végzett munka mennyisége és minősége szerint osszák szét. Az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás azt jelenti, hogy a dolgozók a társadalmi termelésben való részesedésüket személyes jövedelem formájában kapják meg, melynek fő részét az elvégzett munkáért járó jutalom alkotja. A szpcialista gazdaság törvényszerűségei a szocializmus fejlődésének egész időszaka alatt hatnak. Kihasználásuk konkrét formái és módszerei, hatásuk mechanizmusa a fejlődés során változik, mégpedig a gazdasági fejlődés történelmi időszaka konkrét sajátosságaitól, valamint a törvényszerűségek tudományos megismerésének fokától függően. A gazdasági fejlődés mai szakaszának jellege Csehszlovákia Kommunista Pártja a gazdaságpolitika meghatározásában a gazdaság forrásai és lehetőségei elért színvonalának reális értékeléséből indul ki. Figyelembe veszi a mai időszak sajátosságait, melyek egyre lobban befolyásolják a népgazdaság és a társadalom további fejlődését, új, igényesebb követeléseket támasztanak a párt, az állam és a gazdasági szervek irányító munkájának színvonalával szemben. Gazdaságunk fejlődésének mai szakaszát ezek a sajátosságok jellemzik: — Népgazdaságunknak fejlett ipara, szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelése, szakképzett munkásai és szakemberei vannak. — A hazai nyersanyag-, anyag- és energetikai alap nagyon korlátozott. A termelési folyamatban ezeknek a termékek• nek a fogyasztása aránytalanul nagy és ezért lényegesen csökkenteni kell. 4
