Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám, kedd

lí *72 II. k’9. 3 NIXON BEFEJEZTE KÍNAI LÁTOGATÁSÁT Homályos megfogalmazások a közös közleményben Események margójára MUNKÁSGYÖZELEM ALBION BAN Sanghaj — Az Egyesült Álla­mok Nixon elnök vezette kül­döttségének hivatalos kínai lá­togatása befejeződött. Az amerikai vendégek hétfőn — közép-európai idő szerint néhány perccel hajnali három óra után — utaztak el Sang­hajból. Búcsúztatásukra megje­lent Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke. A kínai és az ameri­kai nemzeti zászlóval fellobo­gózott repülőtéren minden kü­lönösebb ceremónia nélkül mindössze öt percig tartott a búcsúztatási aktus. Az amerikai küldöttség tag­jai ma a hajnali órákban ér­keznek Washingtonba. Nixon elnök Sanghajból tör­tént elutazása előtt újabb egy­órás megbeszélést tartott Csou En-lajjal. A két államférfi utol­só konzultációjának lényegéről semmit sem közöltek. Sanghaj — Nixon amerikai elnök és Csou En-laj kínai mi­niszterelnök egyhetes tárgya­lás-sorozata vasárnap Sanghaj­ban azzal az amerikai kijelen­téssel ért véget, hogy az Egye­sült Államok végső célja „az összes amerikai erők és kato­nai létesítmények kivonása Taj­vanról“, amelyet „Kína részé­nek“ ismer el. A vasárnap délután nyilvá­nosságra hozott közös közle­mény Tajvanra vonatkozó meg­állapításai diplomáciai sikert jelentenek Kínának — bár nem hoznak azonnali változást a gyakorlati helyzetben — és számos jelenlévő amerikai új­ságíró szerint jelentős enged­ményt jelentenek Nixon részé­ről. Nixon a közlemény publiká­lása utáni szívélyes légköri banketten arra érezte indíttat­va magát, hogy kijelentse: tár­gyalásainak hete „megváltoz­tatta a világot Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a kommüniké publikálása utáni sajtóértekezleten egy olyan Kína és Amerika közötti, állan­dó „érintkezési pont“ létreho­zásának lehetőségéről beszélt, mint amilyen a formailag ma is fennálló varsói nagyköveti tárgyalás volt. Kissinger sajtó- értekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok Kínával való viszonya „nem irányul a Szovjetunió ellen“ és hozzáfűz­te, hogy úgy véli, Kína Egye­sült Államokkal kapcsolatos po­litikája sem irányul a Szovjet­unió ellen. A kínai—amerikai közös do­kumentum egyébként elég ál­talános fogalmazású — még a kulcspontokon is — ahhoz, hogy mindkét fél a maga ízlé­se szerint értelmezze. Tajvan­nal kapcsolatban például a nyi­latkozat ugyan politikailag tarthatatlanná teszi azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is védőpajzsot nyújt Csang Kaj- seknek, de a csapatkivonást a „térségben fennálló feszültség csökkenésétől“ teszi függővé, így Kissinger sajtóértekezletén már most leszögezhette, hogy nenj várható rövidesen a szi­geten állomásozó amerikai erők csökkentése. NIXON: Meg kell hagynom, bár az önök bora fia­talabb évjáratú, éppen úgy ízlik, mint a mi „tizen- hetesünk.“ {RP karikatúrája) Tegnap kezdődött meg Angela Davis pere San Jósé — A kaliforniai San José-ban tegnap kezdődött meg a világszerte ismert kom­munista filozófusnő, Angela Davis pere. Angela Davis megmentésére világméretű mozgalom indult, s ennek eredményeképpen a múlt hét szerdáján több mint 102 000 dolláros óvadék ellené­ben szabadlábra helyezték a filozófusnőt. Angela a börtön­ben töltött 16 hónap alatt azonkívül, hogy felkészült ön­maga védelmére, a tudományos munkával sem hagyott fel, s „Az erőszak elve a német idea­lista filozófiában“ címen dokto­ri értekezést írt. A hivatalos szervek a hétfőn kezdődő tárgyalásra a vádlott „veszélyességének“ hangsúlyo­zása céljából óriási biztonsági intézkedéseket terveztek. Egyes hírek szerint több mint ötszáz­ezer dollárt fordítottak arra a célra, hogy megerősített őrsé­get, zártláncú tv-állomást és fegyvereket kimutató berende­zéseket állítsanak fel a tárgya­lóteremben és környékén. Ezek az intézkedések a kormányzat félelmét bizonyítják a gyilkos­sági ügynek beállított politikai pertől. A tárgyalás előrelátha­tóan hat hónapot vesz igény­be. A világküzvélemény nagyará­nyú érdeklődésére jellemző, hogy a bíróság 280 akkreditált újságírója közül csak egy ti­zede vehet részt a tárgyaláso­kon, a külföldiek közül pedig mindössze hárman kaptak en­gedélyt. TEGNAP MUNKÁBA LEPTEK a brit bányászok, akik — mint is­meretes — hat hétig dacoltak a kormány fenyegetéseivel, s kitartva követeléseik mellett végül is meghátrálásra kény­szerítették a Heath-kabinetet. 1926 óta ez volt az első orszá­gos méretű sztrájk, mely meg­rázkódtatta a brit gazdaságot, s a szigorú áramkorlátozások miatt közvetlenül az angol pol­gárt is érintette. A múlt héten fejeződött be a bányászklubokhan a szavazás a munkásokat képviselő szakszer­vezet, valamint a kormány és az államosított széntanács kö­zött elért megállapodásról, s a bányászok többsége egyetértett az egyességgel. A lapok döntő­nek, sőt történelmi győzelem­nek mondják a bányászok által elért eredményt. Nyilvánvaló, hogy ez a győzelem a munkás- osztály összefogása, kitartása, politikai és erkölcsi erejének bizonyítéka, mely előtt a tory kormánynak meg kellett hátrál, nia. A győzelemnek fontos része volt az általános szolidaritás. Nemcsak a munkások, hanem más dolgozó rétegek is megér­tették a bányászok követelé­seit, s a szükségállapot követ­keztében előállt helyzetért nem a bányászokat okolták, hanem a kormány gazdaságpolitikáját. Kimutatták rokonszenvüket a szállítási dolgozók is, akiktől nagy mértékben függött a sztrájk kimenetele. A megálla­podás szerint a Wilber force-bi- zottság ajánlásai átlagban nem 17 százalékos, hanem több mint 20%-os béremelést jelentenek a brit bányászoknak. A bányá­szok tavaly júliusban Összesen 120 millió fontos bérkövetelé­sükkel szemben a bizottság ál­tal aláírt megállapodás 85 mil­liót ajánlott meg, a többit rész­ben mellékes juttatásként szán­dékszik pótolni. A Guardian szerint a „Heath- kormány súlyosabb vereséget szenvedett el a szakszervezet­től, mint a modern idők bár­mely kormányzata“. A bányász­sztrájk nagy győzelme viszont felbátoríthatja a többi szakszer­vezetet, hogy szembeszálljon a kormány bérpolitikájával. A Heath-kormány tehát gondok­ban van. S mint Heath minisz­terelnök vasárnap esti televízi­ós és rádióbeszéde bizonyítja, nem riad vissza a fenyegeté­sektől sem. A kormány nem tűr semmi olyan „erőszakos“ meg­nyilvánulást — hangoztatta Heath —, mely felborítaná a „hagyományos angol életmó­dot“. Igaz, a bányászokkal való me-gegyezés után egy gonddal kevesebbje van a kormánynak, bár az energiaellátásban beállt zavarok kiküszöbölése — s így a korlátozások megszüntetése — még jó néhány napig eltart. Abban a kérdésben azonban, hogy mit hajlandó a kormány „tűrni“, nem feltételűül a kor­mány szava lesz a döntő ... A toryk gondjait egyébként csak növeli az a tény, hogy a közös piaci belépésről tartott szava­záson mindössze 8 mandátumon múlott a kormány sorsa. A pattanásig feszült helyze­tet csak fokozza, hogy az észak-írországi helyzet egyre puskaporosabb, s már-már pol­gárháborús jelleget ölt. A má­sik tényező, hogy a munkanél­küliek száma napról napra nö­vekszik. Évtizedek óta nem volt a számuk olyan magas, mint most. Jelenleg ugyanis 1 mil­lió ember állás, munkahely nél­kül van a szigetországban. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT tehát az sem volna meg­lepő, ha rövidesen újabb vá­lasztások kiírására határoznák magukat a konzervatívok. Poli­tikájuk ugyanis egyre erősebb ellenállásba ütközik. Tekinté­lyük megcsorbult, s nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy a konzervatív párt és híveik so­rában megpróbálják helyreállí­tani a megingott bizalmat... Hogy ez a szándékuk milyen eredménnyel jár, rövidesen az is kiderül. FONOD ZOLTÁN Kennedy békefenntartó erők küldését javasolja Ulsterbe New York — Washington — Edward Heath brit miniszterel­nök a New York Times tudósí­tójának adott nyilatkozatában a jelenlegi észak-írországi hely­zet kilátásairól szólva távoli és rossz megoldásnak nevezte a két Írország egyesítésének gon­dolatát. „Sem történelmi, sem jogi' igazolást nem találhatunk annak kijelentéséhez, hogy ezt a két országot egyesíteni kel­lene“ — mondotta Heath. Az amerikai kongresszus kül­ügyi bizottságának európai al­bizottsága hétfőn meghallgatta Edward Kennedy és Abraham Dmitrij Dmitrijev, a TASZSZ tudósítója jelenti a Szovjet Tudományos Akadémia különleges laboratóriumából Wasárnap, nagyszámú bo- * nyolult művelet elvégzé­se után, ami csaknem 14 órát vett igénybe, felnyitották a Luna-20 Hold-talajmintákat tar­talmazó acélkamráját. A meghí­vott újságíróknak bemutatták a titokzatos: porszerű világos­szürke, hamuszínű részecské­ket, amelyek között viszonylag nagyok is vannak. Színükből és egyéb ismertetőjegyekből ítél­ve az anortozit ásványra ha­sonlítanak, amely a tudomány által eddig ismert legősibb kris­tályos anyag. A korábban a Hold felszínéről szerzett talaj­minták tanulmányozása során megállapították: az anortozit kora több mint három milliárd év. A Hold-kontinensről hozott anyag külsőleg lényegesen vi­lágosabb a föld természetes kí­sérőjének tengereit borító anyagnál. A korábban hozott talajmin­tákat nemcsak a Szovjetunió­ban tanulmányozzák, hanem Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Franciaország, és az Egyesült Államok tudósai is megvizsgálták. Közös erővel sok új vonást sikerült feltárni a Hold természetét illetően. A tengerek talajának vizsgálata során a legváratlanabb ese­mény volt, amikor olyan tiszta­ságú vasat mutattak ki, ami még a földi légkör hatására sem rozsdásodik. Az elemzések során a földön nem található ásványokra bukkanlak és meg­vizsgálták azokat. Tanulmá­nyozták a Hold síkságait borító talajféleségek kémiai és fizi­kai tulajdonságait. Feltételezhetően bolygónk utitársának egész felszínét lé­nyegében bazaltfélék borítják. A Holdon bizonyára sajátos „bazalt-tartomány ok11 találha­tók, amelyek vegyi és ásványi összetétele geológiai régiók szerint eltérő. A viharok óceán­jában több mint tíz százalék ti­tánt és oxigént tartalmazó ba­zaltra leltek. A Hold hegyes vidékeit még több titok övezi. A Luna-20 ál­tal a földre juttatott anyag­minták elősegítik a Hold ter­mészetének tanulmányozását — hangsúlyozta a szovjet tudós. Fontos körülmény, hogy a Luna-20 a kitűzött programnak megfelelően, a Luna-16 leszál­lási körzetétől 100 kilométer távolságban levő térségből ho­zott talajmintákat. Ez lehetővé teszi általános törvényszerűsé­gek kimutatását a Hold-felszí­nen megtalálható vegyi elemek kiterjedését illetően. A Hold kontinens anyagának tanulmányozása fényt deríthet a Hold származására is. Ezzel kapcsolatban több feltevés lé­tezik. Egyes tudósok feltétele­zik, hogy a Hold valaha önálló égitest volt, de a Föld vonzó­erejének foglya lett. Mások úgy vélik, hogy éjjeli lámpá­sunk a Földből szakadt ki. A harmadik verzió hívei azt állít­ják, hogy a Hold és a Föld egyidejűleg keletkezett ugyan­abból a protoplanetáris porfel­hőből. néhány sorban MILOSLAV HRUŠKOVICNAK, a CSKP Központi Bizottsága el­nöksége póttagjának vezetésé­vel csehszlovák küldöttség uta­zott Szófiába, hogy a két or­szág közti gazdasági együttmű­ködés további távlatairól tár­gyaljon. KÁDÄR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság munkás-paraszt kormányának elnöke Budapes­ten fogadta azt a koreai kor­mányküldöttséget, amelyet Pák Song Csol, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormány alelnöke vezet. AZ UNESCO hivatalos dele­gációja a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A kül­döttséget dr. Madzsid Rahne- ma, a teheráni egyetem pro­fesszora vezeti. MADRIDBAN ellenséges tün­tetők fogadták Douglas-Home külügyminisztert, aki az Gib­raltárral kapcsolatos tárgyalá­sok céljából érkezett a spanyol fővárosba. Hírügynökségi jelen­tés szerint mintegy 500 jobbol­dali tüntető vonult ki „Gibral­tár spanyol“ feliratú táblákkal a repülőtérre. Dr. BRUNO KREISKY osztrák kancellár szombaton befejezte hivatalos látogatását a nyugati államokban. Kreisky Franciaor­szágba, Nagy-Britanniába és Belgiumba látogatott el. Tár­gyalásai központjában Ausztria és a közös-piaci tagállamok együttműködésének kérdései szerepeltek. VORSTER fajüldöző dél-afri­kai kormánya nemkívánatos személynek minősítette Winter püspököt, akinek egy héten be­lül el kell hagynia az orszá­got. A PÁRIZS melletti Marly-le- Roi-ban befejezte munkáját az „Ifjúság és a kozmosz“ cím­mel tartott nemzetközi konfe­rencia. Az értekezleten 22 eu­rópai ország vett részt. MARSCHALL GREEN, az Egyesült Államok külügymi­niszterének helyettese Sanghaj­ból a japán fővárosba érkezett. BRÜSSZELBEN megkezdődött a közös piaci tagországok kül­ügyminisztereinek értekezlete, amelyen első ízben vesznek részt az új tagállámok külügy­miniszterei is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ismét elhalasztották annak az Atlasz-Centaur rakétának a felbocsátását, amelyet az ame­rikai űrkutatók a Kennedy-fok- ról a Jupiter felé akarnak el­juttatni. A hivatalos indoklás­ban a Kennedy-fokon végigsöp­rő heves szél, továbbá a rakéta áramellátásában keletkezett za. var szerepel. AZ OLASZORSZÁGI Bergamo- ban szélső baloldali tüntetők­kel csapott össze a rendőrség. A biztonsági erők 9 embere, to­vábbá 4 tüntető sérült meg. Az incidens amiatt robbant ki, hogy a szélsőbaloldali szerve­zet tagjai túl hevesen követel­ték: ne engedélyezzék az új­fasiszta-mozgalom egyik veze­tőjének gyűlését. Az FKP tiltakozása Párizs — A Francia Kommu­nista Párt tegnap élesen tilta­kozott a Renault-művekben pénteken lezajlott véres inci­dens ellen, amelynek egy halá­los és számos sebesült áldozata volt. Ugyanakkor tiltakozott azon további incidensek ellen is, amelyekre Franciaországban az utóbbi napokban került sor. Az FKP Politikai Bizottságá­nak tegnap közzétett nyilatko­zata hangsúlyozza, hogy nem véletlen akciókról van szó, ha­nem a politikai provokációk széles körű kampányáról. Az FKP felhívja a munkás- osztályt, a dolgozókat, az ifjú­ságot és a diákokat, határolják el magukat azoktól, akik meg akarják zavarni igazságos har­cukat. Miről vall a üioldkozet Ribicoff demokrata párti szená­torok Észak-Irországra vonat­kozó beszámolóját és javasla­tait. A két szenátor állásfogla­lásában síkraszáll a brit csapa­tok Észak-írországból történő kivonása mellett, követeli a bí­rósági eljárás nélküli interná­lások megszüntetését, a stor- mont (az északír parlament) feloszlatását és a két Írország egyesítését. A kongresszusi bi­zottság ezenkívül megvitatott egy olyan javaslatot is, amely az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét sürgeti az észak-írországi helyzet megvizsgálására és azt indítványozza, hogy az küldjön békefenntartó erőket Ulsterbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom