Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
Rozmaring ( ROZMARÍNU S AFFICINA- LIS L., ROZMARÍN LEKÁR- SKÝ) A rozmaring az ajakosvi- rágúak (Labiatae) családjába tartozó, évelő növény. A Földközi-tenger mellékén vadon terem, nálunk kertekben vagy cserepekben termesztik. Az alacsony hőmérsékletre nagyon érzékeny. A rozmaring örökzöld cserje. Szára 10—15 cm magas, elágazó, és nagyon sűrűn leveles. Levelei hosszúkásak ép élűek, begöngyölö- dött szélűek. Virága hala- ványkék. Gyűjtendő a növény levele, valamint virága. Szárításnál csak 35 C fokra lehet a hőmérsékletet emelni, mert másképpen elveszíti az illóolaját. A szárított drog erősen gáforosan illatozó. A drog 1—2 százalék illóolajat, szaponint, cseranyagot, nikotinsavat és keserű anyagot tartalmaz. Az illóolaja alfa-pinént, kamfént, borneolt (borneol a fő hatóanyaga a rózsailló olajának] gáfort, cineolt és ses- kviterpenokat tartalmaz. Ezek mind aromatikus (illatozó] anyagok. A drognak görcsoldó, idegerősítő, epeműködést serkentő, szélhajtó és étvágygerjesztő tulajdonsága van. A rozmaringot mint gyógynövényt már ismerték a rómaiak is. Úgy nevezték, hogy „ros marinus“ = tengeri harmat. Becsülték mint szobanövényt s mint gyógyszert használták belsőleg és külsőleg. A görögöknél a helyiségek kifüstölésére használták, ezért nevezték el, „libanotis-nak“. Libanotis annyit jelent, mint füstölgő. Még ma is úgy szerepel a rozmaring (illatos rozma- rin), mint gyógynövény. A virágjáf különféle teakeverékek illatosítására használják. A népi gyógyászatban (házi gyógyászat) rovarirtóként, rosszul gyógyuló sebekre borogatóként, s belsőleg, mint gyomorerősítőt, vagy mint menstruációs szabálytalanságokat gyógyító anyagot. Az orvosi gyógyászatban az illóolaja alkatrésze több kenőcsnek, amelyet bedörzsölő szerként használnak a reumatikus fájdalmaknál. Az ismert „Rosmarin-Kneipp“ bort az öregségi szívgyengeségnél használják. Nálunk az UNGUENTUM AROMAT1- KUM alkatrésze. A gyógyszertárakban megtalálható az illő olaja Oleum rosma- rini néven. Nagyobb mennyiségben fogyasztva belsőleg mérgező hatású. A mérgezés úgy nyilvánul meg, hogy igen erős gyomorfájdalmak jelentkeznek. Ezek a fájdalmak nemcsak a gyomor környékén érezhetők, hanem a veséknél is és a hasban is. DR. NAGY GÉZA LSQSEGÉLY FAGYÄSOKNÄL Sokan talán már azt hitték, hogy az idén nem is lesz tél, és várták a tavaszt. Tévedtek. Mégis itt van a hideg évszak a maga szépségeivel, üde és csípős levegőjével. így van ez rendjén. A nyarat úgy szeretem, ha forró napsugarával, megizzaszt, a telet pedig így ropogós hóval, csípősen és fehéren! A negyedik évszak, sajnos nemcsak szépséget és örömöket tartogat a számunkra, hanem veszélyeket is. Ilyen veszélyt jelenthetnek az egészségünkre a különféle meghűléses megbetegedések: a nátha, az influenza, a felső légutak gyulladásai és nem utolsósorban a fagyások. Egyénenként nagyon változó a hidegre való érzékenység. Az egészséges szervezet általában jói alkalmazkodik az eléggé nagy hideghez is. Rosszabb ez a gyermekeknél, a betegeknél és a különböző okokból le- gyengülteknél. A gyengeség oka lehet például nagyobb vérveszteség, éhezés, bármiféle betegség, álmosság, fáradtság és lelki kimerültség. A hidegre való érzékenység legsúlyosabb fokát fagyásnak, megfagyásnak vagy fagyhalálnak nevezzük. Ebben az esetben a szervezet annyira lehűl, hogy megállnak az életfontosságú szerv- működések, és bekövetkezik a halál. Ez az állapot nem következik be azonnal, mivel a megfagyást megelőzi a fáradtság és a didergés, majd az álmosság. Az ilyen ember ásít, kedvetlen, tántorog, a pulzusa és a légzése lelassul, ezt követi az eszméletlenség, majd a halál. Szerencsére ilyen súlyos esetekkel ritkán találkozunk. Helyi károsodásokat okozhat a hideg a testfelületen, ha a test bőrfelülete hosszabb ideig van kitéve a nagy hideg hatásának. Itt beszélünk a fagyásokról, amelyeket a kóros elváltozások mértéke szerint három fokozatra osztunk, éppen úgy mint az égéseket. Az I. fokú fagyásnál a megfagyott felület élénkpiros, és viszket. A II. fokú fagyásnál a bőrben hólyagok képződnek, és a bőr kékeslila színezetű. Ez nemcsak viszketéssel, hanem nagy fájdalmakkal is jár. A III. fokú fagyásnál a megfagyott részek fekete színűek, mivel az érintett részek teljesen elhalnak, elüszkösödnek. Az első két fokozatot sikeresen kezelhetjük, úgy, hogy a szerencsétlent meleg helyiségbe visszük, megitatjuk meleg itallal , és a fagyott bőrfelületet sterilen letakarjuk. A harmadik fokozatnál csak a sebészeti beavatkozás — amputáció (a fagyott rész kivágása) jöhet számításba. A fagyásoknál az elsősegély abból áll, hogy: 1. a póruljártat 20—22 C fokos helyiségbe visszük; 2. levetkőztetjük; 3. testét lehetőleg egy fél órára 36 C fokos vízbe tesz- szük; 4. a fagyott részeket vigyázva, meleg ruhával dör- zsölgetjük; 5. a beteget meleg takaróval betakarjuk; 6. meleg teát, kávét itatunk vele; 7. súlyosabb esetekben oxigént lélegeztetünk, vagy mesterséges légzést alkalmazunk; 8. mielőbb beszállítjuk a kórházba, ahol a teljes felépülésig komplex kezelést kap. Végezetül megjegyzem, hogy a kezelésnél sokkal fontosabb és ésszerűbb a fagyás megelőzése. E célból fogyasszunk kalória- és vitamindús ételeket, aludjunk eleget, és éljünk harmonikus életet. Alkoholt lehetőleg ne fogyasszunk, vagy csak keveset, és alkalmazkodóképességünket a hideggel szemben növeljük rendszeres testedzéssel a friss levegőn. Természetesen, nagy gondot kell fordítanunk az öltözködésre is. Célszerű a több rétegű, nem műszálas ruhaanyagok használata, mivel e ruharétegek között hőszigetelő levegőréteg van, és a nem műszálas anyagok beszívják az izzadtságot. A cipő és a zokni legyen meleg. Ez nagyon fontos, mivel a lábak ujjai gyakran szenvednek fagyásokat, éppen úgy, mint a kéz ujjai. az orr, a fülek, az ajkak és az áll. Ezért hordjunk meleg kesztyűt, sálat, sapkát, és ne szégyenkezzünk a meleg fülvédő miatt sem! Dr. JUHÁSZ ISTVÁN Fekete gólya A rožňavai (Rozsnyó) járás madárvilágának egyik ritka faja a gólyaalkatúak rendjébe, a gólyafélék családjába tartozó fekete gólya. Valamivel kisebb a fehér gólyánál. Szárnya 52— 60, farka 19—24, csüdje 18—20, csőre 16—19 cm hoszú. Súlya kb. 3 kg. Általános alkati sajátosságai megegyeznek a fehér gólyáéval. Az öregeknél a mell felső része, a has és a hónaljtolluk vörösbíborban csillog, a fejtetőn, a nyak többi részén, a dolmányon és a kis szárnyfedőkön pedig bíboros, zöldes fényű. A nyakon és a torok alsó részén a tollak megnyúltak, de nem olyan keskenyek, mint a fehér gólyánál. A pelyhesek olyanok, mint a fehér gólyáéi. Az első pehelyruha bojtjai a tollak végéhez tapadva maradnak, kivéve az evező- és kormánytoliakat. A fiatalok az öregekhez hasonlók, csakhogy a fej, a nyak, a torok és a mell felső része barna, az egyes tollak csúcsa világos barnássárga. A felső test, a szárnyfedők és a másodrendű evezők barnásfeketék, rajtuk a lilás és zöldes csillogás sokkal gyengébb, mint az öregeknél. A dolmány, a szárnyfedők és a felső farkfedők tollainak vége kissé világosabb. Az öregek csőre, valamint a kantár és a szem körüli csupasz rész élénk, sötét karminvörös, a csőr vége világosabb. A láb világosabb élénkvörös, a szivárványhártya barna. A csőr és a láb ősszel barnás lesz. A fiataloknál a láb előbb világoszöld, majd a második hónap elejétől kezdve vörösödni kezd. A szem körüli csupasz rész szürke. Költöző madár, amely március végén, április elején* érkezik Dél-Afrikából, és szeptember végén költözik el. Nálunk a Slovenský krasban, a Murányi fennsíkon és a Szlovák Érchegységben költ az erdő öreg fáin ill. szikláin. Magányos fészke a fehér gólyáéhoz hasonló, de kisebb és laposabb. A régi fészekbe évről évre visszatér. Április utolsó felében rakja le a 3—5 mészfehér tojásból álló fészekalját. A tojások átlagos mérete 65,3X48,8 mm. Főleg a tojó kotlik, a hím csak kora reggel. A kotlási idő 35—46 nap. A fió- kák 64—71 napig maradnak a fészekben. Évente csak egyszer költ. Fő tápláléka a hal, a béka és a békaporonty, ritkábban gőtét, gyíkot, piócát, rovarokat és elvétve kis emlősöket is zsákmányol. Ritka előfordulása miatt védett madár. R. T. Közeledik a tavasz. Ilyenkor nemcsak a lakásban végzünk nagytakarítást, hanem rendbehozzuk a ház táját is. Átfestjük a kerítést, vagy kicserélünk egy-egy vasoszlopot. Hogy a vas ne rozsdásodjék, míniumfestéket használunk. Természetesen, előzőleg dörzspapírral eltávolítjuk a rozsdát, és csak azután festünk. A ház bejárati ajtaja vagy a nyitott terasz fölé ma nagyon sok helyen szerelnek hullámos műanyaglemezből kisebb vagy nagyobb tetőt. Ezt vasoszlopokra erősítik. Ha azt akarjuk, hogy a festék gyorsan megszáradjon, és a rozdától is védjen, használjuk a CELOX gépkocsifestéket. Ez a drogériákban mindenféle színben kapható. Nagyon jó vele dolgozni. • Kopernikusz születésűnek 300. évfordulója (1373) alkalmából Pozna.iban oagy nemzetközi bélyegkiállítást rendeznek. A kiállítás előkészítésére márts megalakult a szervező bizottság. A lengyel posta a jubileum alkalmából már alkalmi borítékot is adott ki. Képünkön az alkaiml boríték Kopernikusz-arcképét mutatjuk be. # Az Osztrák Bélyeggyűjtő Szövetség most ünnepli fennállásának fél évszázados évfordulóját. © A Budapesti Filatelia! Szemle februári számában Dr. Sóky Dezső tollából tanú mány jelent meg, amelyben bélyegeken illusztrálva mutat rá a prágai és a budai, vái műemlékeire, melyek kimeríthetetlen filatelista motívumíorrlst b':tosítanak. A magyar szaklap közli Rudolf Fischernek, a csehszlovák szövetségi postaügyi minisztérium bélyeöalko*- tási osztályvezetőjének cikkét a CSSZSZK 1972. évt bélyegkiadási tervéről. (s) cd *n 1=1 T~1 nrniffliminimn Philip?’
