Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
I ill ill !ii I; L’Ji I! I: I! IT! SELEJT I Az anyagtakarékosság másik jelentős tényezője a selejt számának csökkentése. Az acélműben nem gyártanak patkószegeket, hogyha netalán valamelyik nem sikerülne, eldobhassák. Soktonnás acéltömbök, három—négy méter hosszú, vagy húsz centiméter vastag acéllapok gurulnak ki az úgynevezett kristalizátor alól a hengerszalagon. Ezt az acéllemezt a kemencétől a hengerműig annyi „baleset“ érheti, hogy nehéz lenne mind felsorolni. Van olyan selejt is, amelyet itt észre sem vehetnek. Az acéltömb belső szerkezetében keletkezett elváltozások néha csak a hengerműben kerülnek felszínre. A jobbik eset, ha itt, a saját hengerműben. De sok acélt más üzemeknek szállítanak és akkor a selejt okozta bonyodalom még drágább. Az acélmű minden hónapban pontos kimutatásokon ellenőrzi, mennyiért gyártott egy-egy tonna acélt, s ez az önköltség szint az itt dolgozók jutalmazásának az alapja. Ezért a selejtet egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Ez sem volt mindig így. Nemrég a bérezés kizárólag a mennyiségi terv teljesítésétől függött, s bár a selejt ezt is befolyásolhatta, a gazdaságos munka a bérrendszerben nem jutott eléggé kifejezésre. A jelenlegi hatékonysági mozgalom keretében a jutalmazást is a fő feladathoz, a gazdaságossági eredményekhez idomították. Ez az acélöntés tudományos eredményeinek fokozottabb bevezetésében, a szigorúbb felügyeletben és a körültekintőbb vezetésben nyilvánul meg. A mester szeme mindenütt ott van. öntőkád kifolyójának csapját helyezze a kádba, akkor megtörténhet — és megtörténik —, hogy a csapbetét ferdén kerül a helyére. Az eredmény: az acél melléfolyik, a kádat nem lehet a kellő pillanatban jól elzárni. Ha az illető dolgozót azzal bízzák meg, hogy a salakot húzza le a folyékony acél felszínéről, akkor ott felejt salakdarabkákat, amelyek rontják a minőséget. Ha a hűtő víz szabályozására állítják be fáradt emberünket, akkor elbóbiskol és későn fordítja el a csapot. Mindez, és még sok más, pontatlanul végzett munka növeli a selejtet. A munkát irányító embernek tehát oda is kellene figyelnie, ahová nem lát — beosztottjának egyéni világára. De ez a világ már nehezen ellenőrizhető, és a gyárkapun kívül a mester utasítása nem érvénýes. Viszont a gyárkapun kívüli világ nagyon is érezteti hatását a gyárkapun belül. Az öntöde dolgozói — öntudatos dolgozói — olyan légkört igyekeznek teremteni a munkahelyen, amely kiküszöbölné a hanyagságot, a nemtörődömséget, a fáradtan való munkába járást. Ennek a törekvésnek szervezett formája a verseny, a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért. Ennek a versenynek a mutatói olyan erősen hangsúlyozzák a pontos és felelősségteljes munkát, hogy nemcsak a mester, de maguk a munkások is ügyelnek, ne rontsa el valaki közös eredményüket. A brigád megsokszorozza a mester szemét. De a felelősségteljes munka légkörének kialakításában egy másik tényező is segít: a régi munkások magatartása. A régi munkások nem képeznek semmiféle külön kasztot, de magatartásuk, mentalitásuk természetszerűleg más, mint az újonnan érkezőké, a segédmunkára felvett embereké, A Šverma Vasmű műszaki osztálya rövid lejáratú, egy évne kidolgozott ésszerűsítési tervet nyújtott a vállalatvezetőség elé. A tervben 40 racionalizálási intézkedés van, összesen 11 millió 809 ezer korona beruházási értékben. A vállalatvezetőség a racionalizálási tervet elfogadta és tervbe vette. A különféle intézkedések mindegyikének pontosan megnevezett felelőse, és megmásíthatatlan határideje van. A minden szintű vezetőknek a racionalizálási intézkedések megvalósításában való részvételét nem bízzák a jóakaratukra, hanem szolgálati kötelességükké teszik. A racionalizálási intézkedések ezért már az idén 3 697 000 korona megtakarítást eredményeznek, sok helyütt javítják a munkakörülményeket, és sok évre korszerűsítik a termelést, biztosítják a megtakarításokat az ötéves terv idejére. Az anyagmegtakarítás, az energiafogyasztás csökkentése ez év január 17-én még kötelezettségvállalás volt. Egy nappal később a kötelezettségvállalás tervvé vált. Minden szintű vezető, technikus, mérnök, szervező szolgálati síkon is kötelezett a vállalt megtakarítások elérésére, ennek feltételei megteremtésére. A vezető egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy „elsüllyesszen“ olyan újítást, amely csökkentené az önköltséget. Nem eshet „tonnamániába“, s nem takarózhat a termelt áru tonnáival, ha a termelés nem hatékony. Jól, meg kell fognia és kihasználnia az intenzív termelési módszereket, hogy eleget tehessen a terv szabta önköltségi követelményeknek. A vezető dolgozóknak ez az elkötelezettsége a munkások kezdeményezésének támogatására, felkarolására és segítésére mérhetetlen jelentőségű tett. Az ilyen gyakorlat megakadályozza azt, ami a múltban oly gyakran elgáncsolta a hatékonysági törekvéseket: a kezdeményezés és a tervteljesítés elválasztását, a gazdaságosság és a mennyiségi mutatók látszólagos ellentétét A Šverma Vasmű dolgozóinak gyakorlata bizonyítja: a nagyobb tervfeladatok teljesítése nem akadálya annak, hogy e tervfeladatokat gazdaságosabban teljesítsék. A gazdaságosság követelménye egyenrangú része lett a tervnek. A gyakorlatban láttuk: lehet teremteni olyan feltételeket, amelyekben a vállalat minden dolgozója érdekelt, és elkötelezett nemcsak a terv mennyiségi teljesítésében, hanem az önköltségcsökkentésben is. VILCSEK GÉZA podbrezovál Sverma Vasmű szakszervezeti A konferenciáján egy felette értékes vállalati felajánlást fogadtak el a küldöttek, és felhívták a többi üzemet is, csatlakozzanak az önköltségek csökkentéséért, a hatékonyabb termelésért indított mozgalomhoz. A Felső- Garam menti kohászok, mindig a leglényegesebb feladatokra összpontosítják figyelmüket és kezdeményeznek versenyt teljesítésükért. Érdemes közelebbről megfigyelni munkájukat, gondolkodásmódjukat... ANYAGTAKARÉKOSSÁG A vállalati fejajánlás szerint a vasműben az idén nemcsak vállalták az 53 millió koronával felemelt árutermelési tervfeladatok teljesítését, hanem az önköltségek 4,5 millió koronás csökkentését is.- A vállalt önköltségcsökkentés döntő része anyagmegtakarítás, amely 3,5 millió koronát tesz ki. A fennmaradt) millió a rezsiköltségekre és az energia-megtakarításra vonatkozik. Hogyan takarékoskodnak az anyaggal? Az anyagtakarékosság legfontosabb módját Dra- hoslav Riez mester, az elektroacélmű művezetője mutatja meg. Elvezet egy vasúti kocsihoz, amelynek rakodólapját csatornás tűzálló téglákkal rakták ki. Ez a tűzálló padló lyukas. Minden lyukra egy kokil- lát állítanak. A tölcsér szerepét betöltő hatalmas acélcsövet az óriásdaru ráállítja a vagon egyik résére. Az izzó, folyékony acélt a tölcsérbe töltik, s onnan a samottpadló csatornáin keresztül alulról feltöltődnek a kokillák. Ha egy-egy kokilla, vagy neadjisten a tölcsér nem helyezkedik el pontosan a samottpadló lyukán, akkor az acél melléfolyik. Egy kokilla négy és fél tonna acél. Nagyon könnyű elfolyatni ennyi értékes fémet. S nagyon nehéz előteremteni. Itt a pontos munka egyenlő az anyagtakarékossággal. Ennél a minden mozzanatában teljes összp > o< és fokozott figyelmet követelő munkában ez tűnik a legfontosabbnak. A KOHÁSZOK Megtörténhet — és megtörténik —, hogy valaki a műszak előtti napon ünnepelt. Megtörténhet — és megtörténik —, hogy valaki a műszak előtti napon háza körül sokat dolgozott, vagy kertjét művelte nagy szorgalommal. Ha a munkába fáradtan érkező dolgozót a vezető történetesen arra utasítja, hogy az akik nemrég még ennyi felelősségtudatot nem igénylő munkahelyen dolgoztak. Az elektroacélműben a D —műszak 45 dolgozója közül kilencnek már az apja is itt, ugyanezen a munkahelyen dolgozott. Vannak itt más 40—45 éves férfiak, akik inaskoruktól itt dolgožnak. Ezek az emberek magatartásukkal, nézeteikkel, mindennapos együttlétükkel a többiekkel befolyásolják a munkahely légkörét. Nem engedik, hogy az újonnan érkezettek „köny- nyed felelőtlensége“, esetleg félvállról vett munkája (amely néha bizony „szimpatikusabbnak“ tűnik és kevésbé fárasztja el az embert) elterjedjen. Éppen ellenkezőleg: az új embereket nyerik meg annak a bizonyos kohászbecsületnek, amely nem engedi a felelőtlen magatartást. És így lassan „elfogynak“ a fáradtan munkába érkezők, a büfében ácsorgók ... Podbrezová! kezdeményezés A VEZETŐK Ladislav Hanes olvasztár munka közben Folyik az acél a „csapraütött“ kemencéből
