Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám, kedd

SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ

r:-n 'Ȓ,

T,

A tfirténelem eatortaSsta értelmezése

1972.

II. 15.

Az emberi társadalom történelme az emberi tettek, konkrét emberek aktivitásának történelme időbeni sorrendben. Az emberi tevékenység más élőlényekétől eltérően céltudatos, célszerű, ami azt jelenti, hogy előbb adva van a cél — ideális formában — és az ember ezt a célt megfelelő és a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik elérni. Az a kétségtelen tény, hogy az emberi tevékenység céltudatos, felveti a történelem- filozófia alapvető kérdéseit: miből erednek az emberi tevékenység céljai* léteznek-e a nagy embercsoportok tevékenységét meghatározó alapvető közös célok? Tehát van-e a történelmi fejlődésnek valamilyen alapvető iránya, lehet-e valamiből származtatni? A társadalom fejlődése törvényszerű, vagy csak véletlen? Ezek a történelem-filozófia alapvető kérdései, vagy másképpen kifejezve az emberi társadalom általános fejlődéselméletének alapkérdései. Tehát ha elismerjük azt a vitathatatlan tényt, hogy az emberi tevékenység céltudatos, ebből számos egymással összefüggő kérdés származik.

E kérdések megválaszolása a legnehezebb feladat, aminek megoldását a filozófiától várták e tudományág több mint ezeréves fejlődése alatt, és amire ma is választ várnak. Ez az állítás nem látszik túlzásnak, ha figyelembe vesszük a társadalmi mozgalmak filozófiai magyarázatát, a marxizmus keletkezéséig. Ebben az időben láthatjuk azt az érdekes tényt, hogy a társadalmi mozgalmak okait azonosan magyarázta két olyan teljesen eltérő filozófiai irányzat, mint a materializmus és az idealizmus. A materializmus, pontosabban: a mechanikus materializmus (melynek lényege az, hogy a magasabb rendűt alacsonyabb rendűre redukálja) képtelen volt materialista módon magyarázni a társadalmi tudatot és annak szerepét a társadalmi fejlődésben, ezért megegyezett az idealizmussal.

A mechanikus materializmus szerint a társadalmi fejlődés a törvényhozók akaratának függvénye, ez viszont a nevelés hatására alakúi ki. A nevelés feltételei ugyanakkor a nép akaratfüggvényei, és a nép véletlen impulzusok alapján határoz és vezeti a társadalmat, lyen módszerrel természetesen úgy is magyarázható lett volna a társadalmi fejlődés, hogy a szélvihar elsodorta a Szahara homokját, egy porszem az egyik olyan európai államfő szemébe hullott, aki álmos, tehát rosszkedvű volt, ezért hadat üzent egy másik államnak, melynek nagykövete a fogadáson tanúsított magatartásával kiváltotta az államfő ellenszenvét. Ezért a háború hosszú időre megváltoztatta egész nemzetek sorsát.

A történelem magyarázata nem indulhatott ki más alapelvből, mint az uralkodó tudatvilágából mindaddig, amíg materialista módon nem indokolták az uralkodó helyzetét és szerepét a társadalmi fejlődésben, vagyis amíg nem tisztázták a személyiség és a tömegek történelmi szerepét (jóllehet ez az alapkérdés ellentéteket támaszt a materialista és az idealista történelemmagyarázat között).

Csak a marxizmus, a proletariátus ideológiája következetesen materialista a filozófiai tanaiban, amely elméleti alapja, materialista a társadalomfilozófiában is és nemcsak a természetfilozófiában, mint az előző materialista irányzatok. Az alaptézis: a társadalmi lét határozza meg a társadalmi tudatot. Ez a tézis a társadalomfejlődés marxista értelmezésének alapja, vagyis: történelmi materializmus. A társadalom fejlődését nem az egyén, a törvényhozó akarata határozza meg, hanem a tömegek akarata és érdeke. A tömegek ideális érdekei viszont anyagi létük feltételeitől függnek. A feltételeken mindenekelőtt a társadalom életének fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen anyagi javak termelésében kialakult

emberi kapcsolatokat értjük. Az anyagi javak termelését, a társadalom létalapját a társadalmi termelési viszonyok bizonyos szervezettségében valósítják meg. Az anyagi termelés területén a társadalmi szervezet eredője az a színvonal, amit a társadalom a természettel vívott harcban elért.

Az emberi társadalom (és maga az ember is) az emberi egyedeknek a természet ellen vívott közös harcában alakult ki. Ezt a harcot a termelőerők fejlesztésének módszereivel folytatták (és folytatják szüntelenül). Ennek során a természet bizonyos korszakban olyan színvonalra emelte az emberi társadalmat, hogy az egyén tudásával és anyagi eszközeivel többet szerezhetett magának, mint amennyi létfenntartásához nélkülözhetetlen volt. Amíg az ezt megelőző időben az egyén az akkori termelési módszerek segítségével csak a saját létfenntartását biztosíthatta, nem volt értelme, hogy legyőzője foglyul ejtse és életben hagyja. Előnyösebb volt állati fehérjeként hasznosítani, vagyis megenni. Magántulajdonban levő termelőeszköz, tehát rabszolga csak akkor lett belőle, amikor a termelőerők előrehaladásával lehetővé vált, hogy az egyén a saját szükségleteinél többet termeljen. így alakult ki az első osztálytársadalom — az ókori rabszolgatartó társadalom.

Később a termelőerők fejlődése az anyagi termelés területén megkövetelte a társadalmi viszonyok új rendezését. A rabszolgát korbáccsal kellett hajtani. Amikor azonban a termelőeszközök tovább fejlődtek, előnyösebbnek látszott, ha termékeinek egy részét átadja uralkodójának. (Az egyházi és világi hatalmasságoknak, akik megkövetelték a dézsmát). így alakult ki a feudalizmus, majd később a kapitalizmus, amely más formában ugyan, de lényegében fenntartotta a fölérendeltek és alárendeltek viszonyát a termelésben.

A történelmi materializmus, vagyis a materialista történelem-filozófia abból indul ki, hogy az ember alapvető céljait anyagi léte határozza meg. A közösségi létben vagy a közösség anyagi létében alakulnak ki az egyedek céljai és érdekei. Ezek érdekcsoportokat, majd később osztályokat alkotnak és érdekeiknek az ideológia a kifejezője, ami nem más, mint a osztályérdekek érvényesítése a társadalmi élet szellemi területén.

A társadalmi fejlődés tudományos magyarázata a társadalmi-gazdasági alakulatok törvényszerű fejlődéséről éppen abból a felismerésből ered, hogy a társadalom fejlődésének legfontosabb láncszeme az anyagi javak termelése. Ebből erednek az osztályok, a nagy embercsoportok céljai, amelyek a termelésben elért helyzetükkel különböznek egymástól. Az osztálytársadalom fejlesztő tényezője az ellentétes érdekeken alapuló osztályharc.

Az okok és okozatok e bonyolult hálózatának összetevőit csak a társadalomfejlődés okait kutató tevékenység legújabb szakaszában lehetett tisztázni. Maga Marx is bevallja, hogy az a felfedezés, miszerint az osztályharc az emberi társadalom történelmének mozgató ereje, nem az ő megállapítása. Ezt a tényt, már előtte megállapították a francia restauráció történészei. Ami azonban a történelem-filozófia területén Marx elvitathatatlan érdeme, az az elemzés, amelyben kimutatta, hogy milyen célja van az osztályharcnak a kapitalista társadalomban, és mi a proletariátus történelmi küldetése az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus építésében.

A proletariátus ma már tudatosan betölti történelmi szerepét és kialakítja bolygónkon az osztályellentétektől mentes emberi társadalmat.

Amíg létezik osztálytársadalom, az ellentétes osztályok egymással szemben álló érdekei politikai, gazdasági és ideológiai téren is összeütköznek. A döntő fontosságú terület, amely végül is meghatározza az osztályok kölcsönös helyzetét, a politikai-jogi hatalom, vagyis az állam hatalmi apparátusa. Ezt az apparátust az uralkodó osztály az elnyomott osztály leigázására alakította ki, hogy saját céljait biztosíthassa. A kapitalizmusban az uralkodó osztály a maga helyzetét közvetlenül a hatalmi apparátussal, vagyis a rendőrséggel és a katonasággal védelmezi, gazdasági téren pedig azzal, hogy védi a termelőeszközök magántulajdonát és kialakítja az aránylag magas fizetésű ún. munkás elitet. Ideológiai téren uralom alatt tartja az állam által ellenőrzött befolyásoló eszközöket (iskola, rádió, sajtó, televízió).

Ezért az osztályharcban döntő fontosságú tényező a politikai hatalom megszerzése. Az ezen a téren bekövetkezett fordulat, a szociális forradalom páratlan a társadalom történelmében. Csak a forradalom eredménye, hogy a hierarchia csúcsán nem az egyik uralkodó osztály cseréli fel a másikat. A történelmi materializmus tudományos módszerekkel elemezte a társadalom eddigi fejlődését és a fejlődés okainak alapján megállapította a fejlődés további irányát: a kommunizmust, amelynek célja az osztályok teljes felszámolása. E célért minden szempontból érdemes harcolni. Elsősorban azzal, hogy a nevelésben és az oktatásban megmagyarázzuk a történelem-filozófia és a társada- dalomfejlődés materialista tudományos alapelveit.

MICHAL KRAJČOVlC

A K ráľovský Chlmec-i (Királyhelmec} Városi Népkönyvtárban több mint 17 000 kötet áll az olvasni vágyók rendelkezésére. A könyvi ár 1125 olvasója az elmúlt évben 22 355 könyvet kölcsön* zött. Reméljük, hogy ez évben még gyarapodni fog az olvasók száma. A közelgő könyvhónap alkalmából sok sikeres akció megrendezését várjuk a könyvtár dolgozóitól. Felvételünkön Od- robina Margit, aki 18 éve dolgozik a könyvtáros szakmában.

(Tóthpál Gyula felvétele)

Ifjú kommunisták a hadseregben

/. Stanék őrnagy kötelékében az elmúlt év folyamán arra törekedtek, hogy új tagokkal, fiatalokkal erősítsék meg a párt- szervezet tagságát. A CSKP üzemi alapszervezetébe felvett 59 jelölt bizonyítja azt, hogy ennek a kérdésnek állandó figyelmet szenteltek.

A legjobb eredményekkel, s ugyancsak a legjobb tapasztalatokkal a CSKP azon alapszervezetében rendelkeznek, ahol Ladislav firičný tiszthelyettes a pártszervezet elnöke. A párt megalapítása 50. évfordulójá- nak évében 14 úf tagjelöltet vettek fel. Ugyancsak sikeresen járnak el abban a szervezetben is, ahol J. Zahradníőek százados az elnök.

A kötelék ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy ezeket az eredményeket nem véletlenszerűen érték el. A CSKP alapszervezetének kommunistái egész évben foglalkoztak a fiatalokkal. Ez nem csupán néhány funkcionárius, hanem az egész pártszervezet ügye volt, amely szoros együttműködést folytat az ifjúsági szervezettel. Az ellenőrző és revíziós bizottság azt az elvet vallja, hogy elbeszélget minden új jelölttel, akinek felvételét jóváhagyja. Meggyőző, dik arról, hogy az ifjú elvtársat a pártszervezetben miként készítették elő a pártba való belépésre. Külön figyelmet szentelnek a párt alapszabályzata ismeretének és megértésének.

A kötelék pártszervezete a második évet leszolgált ténylegeseknek tartalékba vonulása után 50 fiatal párttaggal erősítette meg a polgári pártszervezeteket. Kár, hogy a polgári pártszervezetekben néhol nein szentelnek megfelelő figyelmet az új tagjelöltek felvételének. Ezzel magyarázható, hogy viszonylag kevés a fiatal párttagok és jelöltek a tényleges szolgálatra bevonuláskor.-tek-9

Mi a helyzet

a konténeres áruszállítás ügyében ?

A legkorszerűbb szállítási módszer első eredményei és távlatai

Míg az NDK-ban a konténeres áruszállítás számos nagy forgalmú iparvidék között ma már természetes, hazánkban az áruszállításnak ez a korszerű módszere még csak kibontakozóban van. A KGST-tagállamok elhatározták, hogy a konténeres áruszállítást minden szocialista országban meghonosítják, s erre vonatkozóan már számos szabvány- és szervezési kérdésben megállapodás jött létre. Mi a jelenlegi helyzet a konténeres áruszállítás meghonosításában nálunk? Erre a kérdésre a žilinai Közlekedési Kutatóimé zet igazgatóhelyettesénél, Rudolf Milučkú mérnöknél kerestünk választ.

— Intézetünk ötven kutatási feladata között a konténeres áruszállítás kérdése igen fontos helyet foglal el. Intézetünk a kérdés több vonatkozásában tevékenykedik: kidolgozza a konténeres szállítás technológiáját, az átrakóállomások hálózatának optimális elhelyezését kutatja, kidolgozza az ezzel kapcsolatos munkaszervezési, tarifa- és egyéb intézkedéseket. — R. Milučký mérnök még hozzáteszi: — A műszaki kérdésekkel, mint például a konténerek gyártásának biztosításával, a prágai IMADOS intézet foglalkozik ...

Az igazgatóhelyettes a továbbiakban örvendetes hírt közöl: hazánkban máris létezik konté neres szállítás, mégpedig nemzetközi vasútvonalon az NDK és Prága között, ahol hetente egy konténeres szerelvény közieke- dik.

— A munkálatok annyira előrehaladtak — folytatja R. Milučký mérnök —, hogy reális a terv, miszerint az idén megvalósít luk a konténeres szállítást a Magyar Népköztársaság és Csehszlovákia között is. A tervek arra irányulnak, hogy a vonalat Magyarországon keresztül

Bulgária felé is mielőbb meghosszabbítsuk. A belföldi forgalomban azonban még a közeljövőben nem számíthatunk a konténeres szállítás általános elterjedésére. Ez gyakorlatilag az átrakóállomásokon és felszerelésükön akadozik. A rakodás jelenlegi gépesítése megoldható kisebb gépekkel is, mint pl. autódarukkal, de a hatalmas, 10—20—30 tonnás tartályok rakodására nagy tel je- sitményű gépek szükségesek. Ezek beszerzésérol és üzembe helyezéséről van szó, s ez nagy beruházásokat követel. A nemzetközi lorgalom lebonyolítására azonban ideiglenes megoldást dolgoztunk ki, úgyhogy az átrakodás lehetővé válik Prágában, Bratislavában, Plzeüben és Ostravában.

— Legyen szíves érzékeltetni olvasóinkkal a konténeres áruszállítás előnyeit, gazdaságosságát — kérjük a Közlekedési Kutatóintézet igazgatóiie- lyettesét.

— Röviden: még a milliárdos beruházások ellenére is olcsóbbá és gyorsabbá teszi az áru- szállítást. A konténeres áru- szállítás hatékonysága két vonatkozásban nyilvánul meg: a szállítóknál és a szállíttatók- nál, s végeredményben népgaz dasági szinten. A szállíttatok, akik árujukat konténerekben, nagy tartályokban küldik rendeltetési helyükre, abban érzik meg e módszer gazdaságosságát, hogy kisebb összegeket kell majd fordítaniuk a csomagolásra, a szállítás közben történő megrongálódás megelőzésére. Ez jelentős tétel. Teljesen gépesítetté válik a rakodás, mert külön konténerek vannak a darabáru és a homokszerű anyagok számára. A szállíttató üzem a tartályokban tárolhatja is áruját, s ez raktárhiány esetében különösen előnyös. A konténerért nem fizet kötbért,

s ez mint tudjuk, a vasúti kocsik vesztesége esetén nagy pénzösszegeket emészt feU. Maga a rakodás a mai 4—5 esetleg 8 óra helyett 3—5 percig tart. Hiszen lényegében egy tartálynak a vasúti kocsira való emeléséről van szó. Különösen a közlekedési eszközök váltakozásakor érződik e módszer előnye. Van olyan áru, amely hajón érkezik, vasúton folytatja útját és a célba tehergépkocsin jut el. A konténeres szállításnál ez igen egyszerű művelet: a daru a tartályt az egyik közlekedési eszközről egy darabban, 10—30 tonnát egyszerre, áthelyez és kész. A szállító, tehát a vasút, a forgalom meggyorsításában érzi majd a módszer előnyét. A konténeres vagonok külön szerelvényeket alkotnak, amelyek nem tartózkodnak a rendezőpályaudvarokon. Tehát kitérő esetében nem kell átrendezni őket, egyenesen a cél felé haladnak. Csak az átrakodásnál vesztegelnek. Ez óriási iramban meggyorsítja az áru- szállítást ... Ennek a szállítási tervnek a szervezési kérdéseit oldjuk meg intézetünkben.

Megnyugtató, hogy a konténeres áruszállítás megvalósítására a feltételeket nálunk is jó ütemben teremtik meg. Sok függ azoktól az üzemektől is, amelyek e szállítási módszer műszaki részét vállalják, tehát a tartályok és rakodóberendezések gyártását. Minden huzavona e berendezések gyártásának elfogadása körül nemcsak a hazai szállítás hatékony- ságát gátolná, hanem a KGST- taqállamok közti közlekedést is kedvezötlériül befolyásolná. Ezért a konténeres szállítás ügyében a hozzávaló berendezéseket gyártó üzemek dolgozóinak segítségére ts szükség van.

V1LCSEK GÉZA-