Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám, kedd
Hívnak a hegyek és a fenyvesek GONDOLATOK A TURISZTIKA FEJLESZTÉSÉRŐL Egy üzem 10 Hr A szabad Idő eltöltésének legalkalmasabb formája az utazással egybekapcsolt üdülés. A környezet- és levegőváltozás, eddig ismeretlen tájak, természeti kincsek, régi korok emlékeinek megismerése olyan alkalmas kikapcsolódást jelentenek a mai száguldó élettempó sodrásában élő embereknek, melyeknek jelentőségét, értékét egyszerűen nem tudjuk lemérni. A turisztika az utóbbi években — a népgazdaság valamennyi ágazatát megelőzve — soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. Az ötvenes évek második felében kezdte bontogatni szárnyait a külföldi és a hazai turisztika. Nem csehszlovák „specialitásról“, hanem világméretű jelenségről van szó. Ezt bizonyítják azok a határozatok is, melyeket az SZKP XXIV. kongresszusán fogadtak el a turisztika fejlesztésével kapcsolatban. A határozatban olvashatjuk: „Fejleszteni és széles alapokra kell helyezni a turisztikát, bővíteni kell a vasúti, hajó- és légi közlekedést, új utakat, útvonalakat kell létesíteni, több szállodát, campinget építeni“. Pártunk is érdemben foglalkozott a belföldi és a külföldi turisztika fejlesztésével. Az ezzel kapcsolatos teendőket a politikai feladatok rangjára emelték. Turisztikai szempontból az SZSZK legvonzóbb területe a kelet-szlovákiai kerület. Ez az országrész természeti kincsekben rendkívül gazdag, és mind a szakemberek, mind az érdeklődő turisták számára történelmi és művészi értékeket tartogat. Már 1963-ban elfogadták a külföldi turiszta fejlesztését előmozdító 303-as kormányrendeletet. Ezt követte a 964-es rendelet, melynek végrehajtására kormánybizottságot alakítottak és számos feladat elvégzésével bízták meg a minisztériumokat és a kerületi nemzeti bi- zotságokat. A keleti országrészben különbizottságot alakítottak, és a kerületnek a turisztika szempontjából legjelentősebb járásaiban — Poprad, Spišská n. Ves, Rožňava (Rozsnyó), Košice, Bardejov — járási bizottságokat is létesítettek. 1970-ben a Magas-Tátrában működő szállodák irányítását végző különféle szerveket ösz- szevonták és Interhotel Tatry néven a turisztika igényeivel kapcsolatos feladatok elvégzésével megbízott vállalatot alapítottak. Ennek székhelye Starý Smokovec, A kelet-szlovákiai kerületben 824 000 hektár terület áll a turisták rendelkezésére. Ebből 2520 hektárt főleg a városi emberek hétvégi „kiruccanására“, úgynevezett városközeiben levő turisztikára használnak, 6460 hektár területen nyári üdülő- központokat létesítettek (és létesítenek). Ezeken a helyeken főleg a vízisportok kedvelői találnak jó szórakozási és üdülési lehetőségeket, 107 015 hektár területen pedig hegyi rekreációs központokat építenek. A hegymászás, úszás kedvelőin kívül a barlangkutatók is megtalálják számításaikat a kelet-szlovákiai kerületben. Az utóbbi időben egyre többen keresik fel a csodálatos szép barlangokat, sajnos azonban nem mindegyik hozzáférhető, pedig a barlangoknak nemzetközi értékük is van. A keleti országrészben Csehszlovákia 22 meglátogatható barlangja közül fűleg a dob- šinai, gombaseki, demänovói, jasovskái, belavskái barlangok iránt érdeklődnek a hazai és a külföldi turisták. A kerület több pontján tör fel a föld mélyéből ásvány- és gyógyvíz, sokan keresik fel a levočai (lőcsei), košicei, prešovi, bardejovi, kežmaroki műemlékeket. Kelet-Szlovákiában 280 vadászterületet tartanak nyilván, melyek többségében dámvad fordul elő, de a Tátrában nem megy ritkaságszámba a barna- medve se. A Magas-Tátrában télen 100—-200 napon át hótakaró borítja a hegyeket, melyek elsőrendű feltételeket nyújtanak a téli sportok üzésére. Ezt bizonyítja az 1970-ben megrendezett sívilágbajnokság is. Sokat lehetne írni arról, milyen nagyszerű turisztikai „csemegékkel“ kecsegtet a kelet-szlovákiai kerület. Amit a természet önmagában nyújt az nagyon szép és jó, de ma már nem elég, éppen ezért a knb illetékes osztálya a turisztika szempontjából számításba jövő járási nemzeti bizottságok közreműködésével 1980-ig — sőt nagyobb vonalakban 1985-ig — a turisztika fejlesztésének konkrét tervezetét dolgozta ki. Figyelmük a látszólag apróbb, de mégis jelentős részletekre is kiterjedt. A dobšinai jégbarlangnál pl. felvonó építésével számolnak és a már korábban említett barlangok körzetében vendéglőket, falatozókat építenek. Nem hagyták figyelmen kívül a rendkívül nagy méreteket öltő és főleg a turisták körében elterjedt motorizmus követelményeit sem. Sűrű szervízhálózatot építenek ki, alkalmas parkolóhelyeket, benzinkutakat létesítenek. Az utóbbi időben 32 új szálloda épült, ötöt pedig rekonstruáltak. Gombamódon szaporodtak el a turistaszálók és 4 autócamping is működik már. Sajnos azonban mindez — beleértve a 78 vendéglátóipari létesítményt is — még mindig kevés. Akik hosszabb ideig távol élnek othonuktól, kitűnő ellátást, sokoldalú gondoskodást igényelnek. A turisták zavartalanul szeretnének pihenni, jól táplálkozni és szórakozni. Ezeknek a kívánalmaknak a feltételeit szükséges biztosítani. Az utóbbi öt évben — az előző évekhez viszonyítva — 35,8 százalékkal nőtt az autótulajdonosok száma. Az utakon egyre több jármű halad át. Főleg a hét végén, ugyanis a szabad szombatot és a vasárnapot az emberek nagy része a szennyezett levegőjű városoktól távol, a turistaüdülőkben szeretnék tölteni. Arra kell törekedni, hogy az új szállodák, éttermek autóval is elérhetők legyenek. Konkrét számadatok bizonyítják, hogy a lakosok átlagkeresete az utóbbi időben nőtt, így egyre többen engedhetik meg maguknak az utazást, a turistaközpontok felkeresését. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt három év folyamán az előző évekhez viszonyítva — a keleti országrészben háromszorosára nőtt a turistaforgalom. Szakemberek „jóslatokba“ bocsátkoztak. Az életszínvonal növekedése, a motorizmus fejlődése, az emberek egyre növekvő életigénylése alapján kiszámították, hogy 1985-ig — 1971-hez viszonyítva — a turistaforgalom 135 százalékkal nő. Nem elhanyogolható számról van szó, éppen ezért a felkészülést haladéktalanul szükséges megkezdeni. Az épülőfélben levő üdülőközpontokat, rekreációs létesítményeket mielőbb be kell fejezni, szükséges urbanisztikai felméréseket végezni a turisták által leggyakrabban látogatott helyeken, fokozni kell a lermészetvédelmet. A turisztika szempontjából fontos helyeken az illetékes járási nemzeti bizottságoknak nem szabad teret adniuk az ösztönösen építkezni akaró polgároknak, hanem a rendelkezésükre álló területet vizsgáltassák meg szakemberekkel és azok döntsék el, mit és hová?! Már most hozzá kell kezdeni a Magas-Tátrában a szolgáltatások hálózatának építéséhez, hogy 1980-ig, a Téli Olimpia megrendezéséig ezen a téren ne legyen fennakadás. A kelet-szlovákiai kerületben a lehetőségekhez mérten, minél nagyobb építési kapacitást kell felszabadítani és átállítani azoknak a létesítményeknek a felépítésére, melyek a turista- forgalom további fellendítése céljából fontosak. Már most hozzá kell kezdeni az idegenvezetők, tolmácsok, és a program- szervező szakemberek iskoláztatásához, hogy a természetadta kitűnő lehetőségeket kellően tudjuk hasznosítani a társadalom és az egyének hasznára! KOMLÚSI LAJOS Gemerská Hurka (Gömörhor- ka) a sajóvölgyi falvak egyike. Ennek a falunak egy jónevű cellulóz- és papírgyára van. Az üzeni klubjában emlékeztek meg a plešiveci (Pelsőc) tiltakozó nagygyűlés negyven- ötödik évfordulójáról. A tiltakozó nagygyűlés, amelyen harmincötezer gömöri dolgozó képviseletében négyszáz küldött vett részt, 1927. január 23-án zajlott le. A küldöttek a községháza udvarán jöttek össze, hogy tiltakozzanak a Gemerská Hőrka-i cellulózgyár, a Slavošovcei (Szlabos) Papírgyár és a Kunová Tepli- ca-i (Kúntapolca) vasöntöde bezárása ellen. A tiltakozó nagygyűlés egyik szónoka volt Klement Gottwald elvtárs. A dolgozók elérték céljukat, az üzemet nem állították le. 3. A gyár dolgozói az 1971-es év tervfeladatait határidő előtt teljesítették. December 23— 31 között már terven felUl termeltek, és ez alatt az idő alatt kétmilliószázhetvenki- lenc ezer korona értékű árut gyártottak, évi tervüket 107,2 százalékra teljesítve. 4. Egy és negyed millió koronát tett ki a dolgozók múlt évi kötelezettségvállalása, amelyet 109 százalékra teljesítet* tek. Ezeket a szép eredményeket a munkaidő jó kihasz* nálásával, a munkatermelékenység fokozásával érték el és nem utolsó sorban a dolgozók bekapcsolódásával a szocialista munkaversenybe. 5. A múlt év első hat hónapjár ban elért eredményekért az Iparügyi Minisztérium tizeid- ötezer korona pénzjutaloméban részesítette az üzem dók gozóit. 6. Az üzem gyártmányai közé tartozik a fehérített és nem fehérített szulfit cellulóz, amelynek gyártásánál az egyik bratislavai kutatóinté* zetben kikísérletezett technológiát alkalmazzák, s így az országban ők állítják elő leg» olcsóbban az említett termé* két. 7. Az 1972. évi állami terv alap* ján az üzem vezetői kidolgoz» ták a vállalat ex évi tervét és megállapították: minden előfeltétele megvan annak, hogy a tervet teljesítsék, sőt túlteljesítsék. 8. A tervteljesítésen kívül ebben az évben nagy súlyt helyez* nek az energiával (víz, gőz, villany) való helyes gazdálkodásra, a termékek jobb minőségére és a termékegység előállítására fordított költségek csökkentésére. 9. Átépítik az üzem főzősav gyártó részlegét. Ezenkívül az ötödik ötéves tervidőszak folyamán több részleget korszerűsítenek, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az üzem a hatodik ötéves terv időszakában versenyképes legyen, és ezzel elhárítsák annak veszélyét, hogy mint elavult gyárat leállítsák. 10. A cellulóz- és papírgyár ebben az évben ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját. A vállalat dolgozói az eddiginél jobb eredményekkel szeretnének hozzájárulni az évforduló méltó megünnepléséhez. HORKAY ISTVÁN Az elmúlt héten a levicei (Léva) és az érsekújvári (Nové Zámky) járás több egységes földművesszövetkezetében tartottak zárszámadó közgyűlést. Mindkét járásban örvendetesek az eddigi eredmények. A kedvező időjárás folytán elsősorban a gabonatermesztésben értek el kimagasló eredményeket, de a növénytermesztés egyéb ágazataiban is aránylag jó gazdasági évet zártak, szinte valamennyi gazdaságban. Említésre méltók azonban az állattenyésztés tavalyi eredménymutatói is. Az 1970-es esztendőhöz viszonyítva mindenütt lényeges növekedés tapasztalható a sertés- és marhahús, valamint a tej eladásában. A legtöbb helyen ugyancsak örvendetesen növekedett a növendék- és hízóállatok átlagos napi súlygyarapodása, az egy tehénre eső évi fejési átlag. Nincs baj a szövetkezetek pénzügyi tervének teljesítésével sem. Néhány esetben ugyan a tervezettnél valamivel nagyobbak az anyagi költségek. Ezeket viszont maradéktalanul a tavalyi, valóban magas terméshozamoknak és az állattenyésztés jobb eredményeivel járó többletmunkának lehet tulajdonítani. Egyik járásban sem akad olyan földművesszövetkezet, ahol nem fizették volna ki az év elején tervezett munkaegység vagy munkanorma értékét. Ellenkezőleg, a tavalyinál jóval nagyobb azon gazdaságok száma, amelyekben a munkanormára kisebb-nagyobb ösz- szegíi osztalékot is fizetnek. A szövetkezeti tagok évi átlagkeresete hozzávetőlegesen mindkét járásban eléri a huszonöthuszonhat ezer koronát. Ebben a két járásban egyformán fontos szerepe van a szövetkezetek társulásának és az egyes termelési ágazatok szakosításának. A zbrojníkyi (Fegyvernek) földműves- szövetkezet vezetői és tagjai már pontot tettek a hetvenegyes gazdasági év végleges eredményei után. Martos Lajos főkönyvelő és Kiss Gyula agronómus tájékoztatása szerint nem várt sikerekkel fejezték be a múlt évi gazdálkodást. Pénzügyi tervüket mintegy 1 600 000 koronával teljesítették túl. Ezenkívül az 1500 hektáros közös gazdaság 246 állandó dolgozójának dicséretére válik, hogy az év folyamán szükségessé vált többletmunka ellenére sem merítették ki a termelés tervezett költségeit. Több mint 300 ezer koronát megtakarítottak. Főleg akkor örvendetes ez, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az 1970-es évhez viszonyítva tavaly tizennégy százalékkal növekedett a szövetkező« bruttó termelése. A növénytermesztés minden ágazatának munkacsoportjai jó munkát végeztek. Gabonából szinte szemveszteség nélkül takarították be a 39,5 mázsás búza- és a 43 mázsás árpatermést. Az aratás után az eddigi évektől eltérően tavaly már nem préselték a szalmát, hanem egy korszerű gyűjtőkocsival takarították be. Ilyenformán harmincezer koronát nyertek csupán a szalma betakarításánál. Mindezen felül a tervezettnél ötven vagonnal több gabonát adtak az államnak. Jól jövedelmezett a szövetkezet kertészete is, amelynek szorgos lányai és asszonyai 400 ezer koronáSIKERES ÉVET ZÁRNAK val teljesítették túl a múlt esztendő termelési tervét. A nyári és őszi hónapok hosszan tartó szárazsága ellenére is aránylag jó termésük volt cukorrépából. Négyszáz mázsa helyett négyszázharmincat hektáronként. Némi lemaradás csupán az erős fagykárt szenvedett szőlőnél mutatkozik. A huszonöt koronás munkanorma értékét azonban így is három korona osztalékkal sikerült emelni amellett, hogy egymillió hatszázezer koronával növekedett a szövetkezet vagyona. így az állandó dolgozók tavalyi átlagkeresete már eléri a huszonötezer koronát. Bár a tavalyi esztendő időjárása nem igen kedvezett a Jur nad Hronom-i (Ga- ramszentgyörgy) földműveseknek, aránylag jól zárul a szövetkezet gazdálkodási mérlege. Tulajdonképpen az első félév volt a sikeresebb. A második félév nagy szárazsága erősen rányomta bélyegét a növénytermesztés csaknem valamennyi ágazatára. Gabonából tíz kiló híján 37 mázsára alakult a hektáronkénti terméshozam, ami a szövetkezet természeti adottságait nézve, jó eredménynek számít. Kovács László, a harminchektáros gyümölcskertészet vezetője arra panaszkodott, hogy rengeteg kárt okoztak a tavalyi „fagyosszentek“. A gyümölcsös nagyobb része fagykatlanban van, így alig volt valami eredménye a védekezésnek. A május elejei 5—6 fokos, sőt ennél nagyobb fagyok annyira megtizedelték a sárgabarack termését, hogy mindössze egy mázsányit sikerült leszüretelni. Az őszi betakarítás során is csak a dombosabb részeken volt valamire való termés. Hanušiak István üzemgazdász ennek ellenére elmondhatta, hogy a gyümölcsös tervezett bevételének kiesése nem okozott különösebb problémát a szövetkezet pénzügyi tervének teljesítésében. Tizenöt millió 885 ezer korona helyett évzáráskor 16 millió 190 ezret könyvelhettek el, és 117,9 százalékra teljesítették ezzel a szövetkezet összbevételi tervét. Ennek folytán minden évközben megkeresett száz koronára hat korona osztalékot tudott fizetni tagjainak a jóhírű közös gazdaság. A Strekoví (Kürt) Egységes Földművesszövetkezetben ugyan még nem tartották meg a zárszámadó közgyűlést, a tavalyi gazdálkodás mérlegét azonban már néhány napja megvonták. Az 1615 hektáros efsz dolgozói minden várakozáson felül jó évzárásra készülnek. Az egész határban jól fizettek a gabonafélék. Búzából csaknem 44, árpából 41 és kukoricából, mor- zsoltan mérve, 46 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be jó minőségben a szövetkezet koinbájnosai. Négy mázsával terven felül termett a cukorrépa is. Nem érheti panasz a zöldségkertészet munkacsoportjának tagjait sem, hiszen sikerült túlteljesíteniük az ágazat bevételi tervét. Különben a mostani lesz a földművesszövetkezet huszadik és egyben utolsó különálló zárszámadása. Az idén ugyanis egyesülnek a rubaüi (Für) és a dubníky (Csúz) szövetkezettel. Néhány hónap múlva már 5300 hektáron fognak közösen szántani, vetni, gazdálkodni. Csütörtökön a Nová Vieska-i (Kisújfalu) szövetkezet egykori csárdájában gyűlt össze az ünneplőbe öltözött tagság. Ott tartották ugyanis zárszámadó taggyűlésüket az 1300 hektár földet művelő gazdaság dolgozói. Mint ahogyan mostanában csaknem mindenhol, az érsekújvári járás eddigi legrosszabb szövetkezetében is örömre okot adóak a tavalyi év eredmény- mutatói. Nemrégen, amikor új vezetőség vette kezébe a szövetkezet irányítását, még — enyhén mondva — siralmas volt a helyzet. Azóta minden megváltozott. Bogdány Ferenc elvtárs, az efsz elnöke is örömmel sorolhatta beszámolójában a minden téren megnövekedett eredményeket. Terven felüli jó termést sikerült idejében betakarítani minden gabonaféléből. jelentősen gyarapodott az állatállomány is. A sertésgbndozók anyakocánként 20,7 malacot választottak el, ami az elmúlt esztendő legjobb eredményének szá mit a járásban. Ezenkívül a tagoknak más okuk is lehet az örömre. A szövetkezet megalakulása óta most fizetnek először munkaegység-kiegészítést, vagy ahogyan arra felé mondják, osztalékot. Tehát nem veszett kárba a tagok egész éven át tartó, fáradtságot nem ismerő munkája. LALO KAROLY
