Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
A munkaszüneti napok Munkaszüneti napnak a munkatörvénykönyv részben módosított (1970. január 1-től kezdődő hatállyal) 92. §-a értelmében az a nap számít, amely a dolgozó heti, megszakítás nélküli pihenője (rendszerint a vasárnap. de más nap is lehet, gyakorlatilag a munkahelyek többségében ennek kell számítani a szabad szombatokat is) és az ünnepnapok. Munkaszüneti napokon munkát elrendelni csak kivételesen, az üzemi bizottság előzetes hozzájárulásával lehet. A hét keretén belüli megszakítás nélküli pihenőnapokon a következő. csak a munkanapokon el nem végezhető, feltétlenül szükséges munkát lehet elrendelni: sürgős javítási munkát; rakodó és kirakodó munkát; leltározási és zárlati munkát; folyamatos üzemeltetésű munkahelyeken az olyan dolgozó helyett végzett munkát, aki a műszak átvételénél nem jelent meg; életet vagy egészséget fenyegető veszély elhárítása érdekében, vagy elemi csapásokkal és más hasonló rendkívüli eseményekkel kapcsolatos munkát; hajószemélyzet munkáját; gazdasági állatok etetését és gondozását. Ünnepnapokon csak olyan munkákat rendelhetnek el, amelyeket a hét folyamán, a megszakítás nélküli munkaszüneti napon lehet elrendelni, a folyamatos üzemeltetésű munkahelyeken és az üzem őrzésével kapcsolatos munkákat. Dr. FÖLDES JŰZSEF • Gj-Zálandban tartják a 13. nemzetközi veterán autóversenyt. Ebből az alkalomból, 1972 februárjában, az ottani posta 6 címletből álló sorozatot bocsát ki. A bélyegeken látható pl. az 1895-ös Benz, az 1904-es Oldsmobile. az 1914-es Ford-modell, az 1915-ös Cadillac autótípus is. 9 Hollandiában nemrég emlékeztek meg a népi egyetem megalapításának 50. évfordulójáról. Ez az intézmény már fél évszázadon át terjeszti a tudást. Jellemző, hogy a holland állam csak most határozta el magát arra, hogy állami támogatásbán részesíti ezt _az intézményt. Ez a támogatás az egyetem jubileumára kiadott bélyeg névértékéhez számított 10 c-es pótdíjban jut kifejezésre. © Száz évvel ezelőtt halt meg Franz Grillparzer osztrák költő és drámaíró. Ebből az alkalomból az osztrák posta január 21-én emlékbélyeget bocsátott ki. Ismeretes, hogy Grillparzer irodalmi műveinek tárgyát a cseh történelemből is merítette. Fodormenta (MENTHA SPICATA VAR. CRISPA //BENTLS./ MAUSF. MENTHA CRISPA L., MÄTA KUČEROVÄ) A fodormenta (banyamenta, fodrosmenta, kucserácska, köményes menta, kerti menta) az ajakosvirágúak családjába tartozó, évelő növény. Leginkább Észak-Ame- rikában, Dél-Európában és Angliában, hazánkban csak kisebb területeken termesztik. A borsosmentát tévesen gyakran fodormentának nevezik. A két mentaféleség között nemcsak a növények külsejében, de illatukban is nagy az eltérés. A borsosmenta, mentol tartalma miatt, jellegzetes hűsítő ízű, viszont a fodormenta car- von-tartalma miatt konyhakömény ízű, fűszeres zamatu. Gyökértörzse a borsosmentához hasonló. Szára 40—80 cm magas, világoszöld színű. Levelei keresztben átellenesek, nyelük egy cm hosszú, a csúcs felé levők mind rövidebb nyelűek. A levéllemez 5 cm hosszú, tojásdad alakú, ráncos, hullámos felületű (ezért nevezik fodormentának). Virágzata álörvből összetett álfüzér (a borsosmentánál tagoltabb). Virágainak színe li- lásfehér, vagy majdnem fehér. Gyűjtendő levele és a növény föld feletti része. A fodormentának is vannak nálunk vadon termő rokonai. Zamatra kissé hasonlítanak a termesztett fodormentához’ de a vadon termők külsőleg is eltérőek. Az egyik a vízimentának fodros . levelű változata (Mentha aquatica var. cris- pa), a másik pedig a zöldmentának ráncos leverű változata (Mentha spicata var. crispata). Szárítása nem történhet nagyobb hőmérsékletnél, mint 35 fok, mert az illóolaj elillan belőle. A szárított drog jellemző fűszeres illatú, konyhaköményre emlékeztető illatú, de nem hűsítő. A drognak szélhajtó, étvágygerjesztő, epeműködést serkentő, antiszeptikus, idegnyugtató étvágyjavító, görcsoldó és üdítő hatása van. A fodormenta olajat a kozmetikában és élelmiszer- iparban használják. Főzetét a népgyógyászatban gyomorfájás. felfúvódás és bélrenyheség ellen használják. A többi felhasználása azonos a borsosmenta felhasználásával, csak a hatása gyengébb. Dr. NAGY GÉZA 11 r» íl i ír«» Sebes folyású patakok közelében a rožňavai (Rozsnyó) járásban is gyakran láthatunk egy tömzsi madarat, mely legtöbbször a mederből kiálló köveken tartózkodik. Ez az érdekes életmódot élő, az énekesma- • da rak rendjébe, a vízirigófélék családjához tartozó madár a vízirigó. Hossza 18, a hím szárnya 9—9,8, a tojóé 8,3—8,9, farka 4,7—5,6, csüdje 2,9—3,2, csőre 1,5—1,7 cm. Súlya 45 -70 g. Az öregek feje barna. Ez a szín a nyakra és a hátra is átterjed, s fokozatosan összeolvad a hát sötétszürke színével. A szárny és a farok feketés-barna. A mell és a torok fehér, a has vör- henyes-barna, hátrafelé sötétszürke. A csőr szarufekete, a láb világosbarna, a szivárványhártya sötétbarna. Életmódban elkülönülő családot alkotnak. Tollazatuk mögött, a vízimadarakéhoz hasonló és a fartőmirigyből zsírozható. Az orr- és fülnyílások hártyával, illetőleg bőrredővel lezárhatók. Csontjaik — az egyes fejcsontok kivételével — nem tartalmaznak levegőt. A láb erős és hátul jól fejlett. Évente kétszer költ. Jellegzetes, kettős-burkolatú fészkét mohából és egyéb növényi anyagokból építi vízmenti sziklarepedésekbe, gyökerek alá, vagy vízparti építmények üregeibe. 4—6 tiszta fehér, hosszúkás tojásán 15—17 napig kotlik. Átlagos tojásméretei 24,1X185 mm. Nem vonuló madár, s csak akkor hagyja el patakját, ha az befagy. Akkor a karsztforrások lefolyó patakjainál tartózkodik. Beleveti magát a legsebesebb folyásba, alábukik, fut a víz fenekén és szárnyalva is halad. Táplálékát a víz környékén és a víz alatt szerzi meg, elsősorban bolharákokból, apró keszegrákokból, tegzes-szitakötőkből és kérészlárvákból, valamint bogarakból (bronzos- és sebesvízi karmosbogár-fajtákból). Haftápláléka jelentéktelen, és így kártétele sem számottevő. Védett madár. R. T. HALÁSZAT A harcsa Európa édesvizeinek legnagyobb hala a harcsa. Leginkább Közép-Európa és Kö- zép-Ázsia nagyobb folyóiban és tavaiban él. A harcsával nagyságban csak a viza vetekszik, amely azonban a tengerek lakója és csak ívás idején keresi fel az édesvizeket. A harcsa a víz fenekén él, s ez megnyilvánul testalkatában is. Feje és törzse a hátúszóig, majd ismét erre merőlegesen lapított. Pikkelytelen. Széles, harántfekvésű szája felett két hosszú, ostorszerű, alsó állkapcsán pedig négy rövid bajuszszál helyezkedik el. Színe a hátán és az úszók szegélyén kékesfekete, oldala zöldesfekete, a has felé világosabb alapon zöldpetytyekkel tarkázott. Alsó oldala sárgás, vagy pirosas fehér. Színe tehát fínt mindig sötétebb, mint a has oldalán. Ez természetes is, hiszen az utóbbit nem sok fény éri. Színe egyébként a környezettől, a (alajtól és a fényviszonyoktól függ. A harcsa nagyon falánk, tápláléka változatos. Főleg halakat, de békákat, rákokat, sőt vízimadarakat is fogyaszt. Főként nyugodt helyeken, az iszapos fenéken, mély vizekben tanyázik. A kövek, elsüllyedt fa- torzsak mögül naphosszat leskelő.lik a zsákmányra. Kiváltképpen holdvilágos éjeken indul vadászatra: függőleges helyzetben, mozdulatlanul, farkával a víz fenekén msgtámaszkodva, fölfelé néző nyitott szájjal helyezkedik el, és az arra úszkáló kis halakat mind elnyeli. Falánkságára jellemző a következő eseť: Több mázsa nemes hal közé egy tágas tóba egy kis harcsát telepítettek. Néhány hónap múlva a tó lehalászásakor csak a harcsát találták meg. Ez ugyanis valamennyi lakótársát elpusztította és 20 kg súlyúra gyarapodott. „ * Az ívás idején nappal a sekély vizekben hevernek a harcsapárok. A vízi növények tövére a nőstény 3 mm átmérőjű, halványsárga petéket rak. A harcsa húsa zsíros, szál- kátlan, s kivált a fiatalabb példányoké rendkívül ízletes. A nagyobb példányoké már túlságosan zsíros. Általában egész súlyának hatvan százaléka hús. A fej majdnem az egész súly egynegyedét teszi ki. Horgászatának legismertebb módszerei a horoggal való horgászatnál az úszós horgászat, fenekezés, pergetés. s a kuttyogtatás. Tógazdaságokban is tenyésztik. P. J■ Mit tudunk a vitaminokról? Az A-vitamin a termések és a növények piros, sárga és zöld részeiben van jelen. Hiánya esetén csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség, változások állnak be a bőr és a nyálkahártyák szerkezetében és szürkületi vakság (farkasvakság) lép fel. Legtöbb A- vitamint tartalmaz a sárgarépa, a piros és a zöld paprika, a paradicsom, a csipkebogyó és a kajszi- barack. Tartósítással és konyhai feldolgozással nem semmisül meg az A-vitamin, úgyhogy a kon- zervekben jelen van úgyszólván az eredeti meny- nyiségben. A B-vitaminok csoportja magába foglalja a különféle hatóanyagok egész komplexumát. A gyümölcs és a zöldség csak kis mennyiségben tartalmazza ezeket a vitaminokat (a B2-vitamin megtalálható a kajszibarackban, a szilvában s . körtében stb.), és legtöbb van belőlük az élesztőben és a húsban. A C-vitamin (aszkor- binsav) főképpen a csipkebogyóban, a fekete ribiszkében, a szamócában, a citromban és a zöldségben (a piros és zöld paprikában, karfiolban, a kelben, a káposztában és a paradicsomban) fordul elő ' figyelemre méltó mennyiségben. A C-vitamin hiányában beálló zavarok a szervezet általános levertségében (tavaszi fáradtság), a fertőzésekkel és a betegségekkel szerhbeni csökkent ellenállóképességben, foghűsvérzésben stb. nyilvánulnak meg. A felnőtt ember napi átlagos C- vitamin-szükséglete kb. 7b mg. A C-vitamin érzékeny a melegre, a levegőre, a világosságra, vas-, vörösréz és egyéb fémtárgyakkal érintkezve veszít mennyiségén. Régi éjjeliszekrényből vagy íróasztal fiókos részéből készíthetjük a képen látható telefonáll- .ványt, amely egyben kis könyvespolc gyanánt is szolgálhat. Az ilyen kétrészes polcnak másutt is hasznát vehetjük, pl. a fürdőszobában, konyhában, előszobában, sőt még az éléskamrában is. Elkészítése nagyon egyszerű. Ha a fürdőszobában használjuk, ajánlatos a polcokat műanyaglemezzel beborítani, ui. annak nem árt a víz és a pára. BB — ,A-UL ]- I II JJMÜIWHIPPII" ”3? TI w- . T—I EH _ TH i« /•*—* '/wn'i>Vi""’"''«»»n I >—*" -v I r—i imiTlMMlTO Vízirigó Régi bútorból készítjük
