Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
A Rudé právo érdekes beszélgetést közölt Mark Lane ismert amerikai ügyvéddel és publicistával, valamint James Aldridge angol íróval a mai imperializmusról. A beszélgetés a közelmúltban Lipcsében zajlott le. Az alábbiakban közöljük a két neves személyiség válaszát a jelvetett problémákra. Világszerte terjed a forradalom. Az imperializmus mindenáron meg akarja akadályozni azt a fejlődést. Sok országban azonban már a szocializmust építik, és a kommunista párt a vezető erő. Az imperializmus nem akar belenyugodni ebbe a ténybe. Ezt megérezték Csehszlovákiában is 1968—1969-ben. Lane: Nem ismertem és nem is Ismerem Csehszlovákia sajátos problémáit. Az eseményekről tájékoztató amerikai sajtóhoz nem fűzök semmilyen illúziót. így tehát nem állíthatom, hogy a CIA beavatkozott-e országuk ügyeibe vagy sem. Nagyon meglepne azonban, ha nem avatkozott volna be. Aldridge: Nem gondolom, hogy elsősorban az amerikaiak voltak azok, akik beavatkoztak anélkül, hogy önök tudtak volna róla. Angliának gazdag tapasztalatai vannak más országok feletti uralkodásában és Anglia sokkal rafináltabb. A CIA volt felelős elsősorban a magyarországi 1956. évi ellenforradalomért. Nem tudják ezt másképp csinálni. Közönséges puccskísérletet hajtottak végre. Ügy, ahogyan a CIA a világ minden részén csinálja. Tudják, hogyan végződött az egész. Véleménye szerint Csehszlovákiában más volt a helyzet? Aldridge: Elvileg nem, de a módszerek tekintetében igen. A cél azonos volt. A magyarországi kudarc okait tanulmányozták, elemezték. Nyugaton kitűnően felszerelt központok vannak erre. Azt a következtetést vonták le, hogy a szocialista országokban ilyen bután szervezkedni nem lehet. Ezért új módszert kellett keresniük. Nem támadták nyíltan a. szocializmust, nem beszéltek a kapitalizmushoz való visszatérésről, hanem „csak“ a szocializmus megváltoztatásáról. Ennek a módszernek az elvét Angliában találták ki. Az ún. ember arcú szocializmusra gondol? Aldridge: Maguk nem látják mögötte az angolokat? Az az emberarc, az pontosan az angol fehér kesztyű. Az ú] módszer célja az volt, hogy megnyerjék az értelmiséget, majd fokozatosan hatalomra juttassák. Liberalista gazdasági politikát érvényesítenek, és idealizálják a szabad piacot. A gazdaságban ezt a kapitalista iránymódot sem volt szabad másképp nevezni, mint a szocializmusnak. Ez volt annak a kutatásnak az eredménye, melyet az amerikai szakemberek végeztek a magyarországi események után. Az angolok megváltoztatták a terminológiát, hogy Csehszlovákiában elfogadható legyen. Csehszlovákiában tehát nemcsak 1968- ról volt szó. Aldridge: Természetesen nem. Az akkori csehszlovák vezető személyiségek fejlődését elemezve megállapíthatjuk, hogy 1988 előtt nagyon gyakran látogattak Angliába és más nyugati országokba. A visszatérésük után közzétett cikkek tanúsítják, milyen változásokon mentek keresztül, melyek teljes mértékben összhangban voltak az Angliában kieszelt tervvel. Az már mindegy volt, hogy ezeket az irányzatokat közvetlenül Angliában vagy Nyugat-Német- országban, Ausztriában, esetleg más országokban ismerték meg. Minden esetben az angolok álltak a háttérben. Valóban csak az angolok? Aldridge: Távolról sem. Az alapgondolat angol volt, de egyébként példás volt a munkamegosztás. A CIA végezte a piszkos munkát, az angolok, vagy az Intelligence Service a finomabbat. A Szabad Európa és az Amerika Hangja végezte a legdurvább napszámos munkát. A nyugatnémetek közvetítették a személyes befolyást, kapcsolatokat kötöttek, tapogatóztak az embereknél. Véleménye szerint mi volna a helyzet Csehszlovákiában, ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem nyújtott volna segítséget? Aldridge: Kétségtelen, hogy Csehszlovákia mi a Nyugathoz tartozna. Továbbra is azt mondanák, hogy .Csehszlovákia szocialista ország, de egész struktúrájával szorosan Nyugat-Európá- hoz kapcsolódna. A szocializmusból csak a név maradt volna meg. A Nyugat éppen ezt akarta. Feltételezhető-e, hogy az imperialista államok a csehszlovákiai kudarc után újabb módszereket és formákat keresnek a szocialista országok gyengítésére és egységük megbontására? Aldridge: Már keresik is. A Szabad Európa levonta a tanulságot. Nem beszél már arról, hogy a CIA ellenőrzi a Szabad Európát, úgy tesz, mintha független rádió lenne. Munkája a BBC-hez hasonlóan raffináltabb lett, az amerikaiak ebben az esetben is tanultak az angoloktól. Most is csak a módszerek és formák változtak, a cél maradt. A mai világban egyre jobban kiéleződnek a szociális ellentétek. Az alapvető mozgató erő a kapitalizmus és szocializmus közti ellentmondás. A kapitalizmus volt az első olyan rendszer, amely kialakított egy egész világrend- szert. Az imperialista központok fokozatosan az egész világon úrrá leitek. Ez a világ azonban már szétesett. Ma már a szocializmus is létezik, és létezése befolyásolja a jelent. Az imperializmus •••'O '■ BESZÉLGETÉS . ■: , - "r. i • * ■ A KETTÉOSZTOTT VILÁGRÓL azonban nem adja meg magát. Az Egyesült Államokról azt mondják, hogy a világcsendőr szerepét tölti be. A Pentagon és a CIA akarja megmenteni az imperializmust. Lane: Igen így van. Ezt csinálják.- Pl. Latin-Amerikában sok országot a CIA ellenőriz. Ezek olyan szegény ors/ágok, melyekben a CIA-nak korlátlan lehetőségei vannak. Sok országban az egész sajtót, az egész politikai életet, az ösz- szes politikai pártot a CIA tartja kezében. Napirenden van, hogy Latin-Amerikában közvetlenül a CIA ülteti embereit a legmagasabb állami funkciókba. A CIA pénzeli a választási kampányokat, és minden lehetséges eszközökkel elősegíti választási győzelmüket. Gyak-, ran még az ellenjelöltet is a CIA választja ki. A választási kampány költségeit is vállalja. Nyerjen bármelyik, a győztes a CIA marad. S ezt úgy tüntetik fel, mint a demokratikus választások eredményét. Az ilyen bábdemokráciák a választások számára is több millió dollárt igényelnek. A karbantartás nagyon drága. Azt akarja mondani, hogy a CIA csak a háttérben dolgozik? Lane: Ott, ahol nem tudják a demokratizmus látszatát kelteni, a CIA közvetlenül — gyilkossággal, puccsal, korrupcióval, vagy katonai lépéssel avatkozik be. A nyugati politika terminológiájában gyakran manipulálnak a demokrácia fogalommal. A Nyugat nagyon szeret szabad világként szerepelni. A gyakorlatban nagyon sok mindent eltakarhatnak a demokrácia fogalommal. A kettéosztott világ azonban tény. Lane: Igen. Példa, a kettéválasztott Németország. Nálunk nagyon sok demagógiát terjesztettek Németország egyesítéséről. Mindezt annak érdekében, hogy egész Németország kapitalista legyen. Ilyen irányban dolgozták meg a közvéleményt, de az emberek előtt elhallgatták a probléma lényegét. A Németország egyesítéséről hangoztatott szavak igen naivak. A társadalomban a legfontosabb tényező a politika. Az emberek mindkét német államban azonos nyelven beszélnek, ugyanazokat az ételeket eszik, ugyanazokat a népdalokat éneklik, de ez sokkal kevesebbet jelent, mint az, hogy két különböző politikai rendszerben élnek. Míg az egyik állam tervezi és ellenőrzi a termelést, új társadalmat épít, a másik a régi kapitalista elveket őrzi meg. Meggyőződésem, hogy a tervezett és ellenőrzött gazdálkodás nagy haladást jelent. Ha absztraktul értelmeznénk a mai német államok kérdését, olyan értelemben, hogy az egyik államban feudalizmus, a másikban már kapitalizmus lenne, ugyan ilyen lehetetlen lenne az egyesítés. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a kapitalista államnak újból feudálissá kellene válnia, vagy fordítva, a feudálisnak kapitalistává. Meghátrálást jelentene, ha a kapita: lizmus visszatérne a feudalizmusba. Ezért a mai Németország csakis szocialista államként egyesülhet, Aldridge: A demokrácia fogalmával, Németország esetében az egyesítés fogalmával való handabandázás közönséges ámítás — „a cél szentesíti az eszközt“ — jelszóval. Bizonyára, Vietnam, vagy Korea esetében az Egyesült Államok erőszakkal akadályozza meg az egyesítést? Aldridge: Más példák is vannak. Vegyük pl. a nigériai háborút. Amit Nigéria akart, az igazságos volt. Meg akarta védeni az egyesült országot, hogy jobban ellent tudjon állni a külföldi monopóliumok nyomásának. Csakhogy Biafrában a kolajtermelés csaknem teljesen az Egyesült Államok kezében MM volt. Nigériában pedig Nagy-Britannia kezében. A véres háború tulajdonképpen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagy összecsapását jelentette. Az áldozatok a nigériaiak és a biafraiak voltak. Ezért Nagy-Britannia Nigériának nyújtott segítsége nem minősíthető jótékonysági akciónak. Csak azért avatkozott be, hogy el ne veszítse a kőolajat. Tehát a kőolajról volt szó? Aldridge: Nyugaton a legnagyobb probléma a kőolaj, mely nemcsak hajtóanyag, hanem a vegyipar fontos nyersanyaga. Ma már nem létezik egyetlen gyártmány és gép sem műanyag- alkatrész nélkül. Ma a műanyag a nyersanyagok 1,3 százaléka, 10 év múlva már a 60 százaléka az lesz. A fejlett kapitalista országoknak nincs saját kőolajuk, így rászorulnák a fejlődő országokra. Ez a magyarázata a közel-keleti, a dél-amerikai és az afrikai konfliktusoknak. Nagy-Britanniának más nyersanyagokra, bauxitra, mangánra, rézre stb., is szüksége van. Függő helyzetben van azokkal az országokkal szemben, amelyek ezekkel a nyersanyagokkal rendelkeznek, és ezért mindent megtesz azért, hogy ezek az országok tőle függjenek. Az erőszaktól sem riad vissza? Aldridge: Igen, attól sem. Ezeket a nyersanyagokat meg is vásárolhatná? Aldridge: Ekkor azonban fizetni kellene érte. Az előző esetben a fejlődő országok fizetnek. A legértékesebb nyersanyagokat az Egyesült Államok, Anglia, Nyugat-Németország s a többi nyugati ország a legszegényebb országokból kapja. Vegyük pl. a chilei rezet. A chilei nép teljes nyomorban élt. Az Egyesült Államok ennek ellenére nemcsak rezet szerzett Chilében, de tíz év alatt ezenkívül még egymilliárd dollárt is. Minden ekörül forog. Amíg a dolgok így mennek, addig minden rendben van. Amint azonban ezek az országok síkraszállnak jogaikért, baj van. . Ez sszefügg Nyugat politikájával? Aldridge: Természetesen. A szocializmus túlságosan élő és vonzó. Nyugat politikája segítségével akarja megtartani stratégiai pozícióit, katonai túlerejét* hogy továbbra is uralhassa a világot. A legjobb módszer az, hogy a szocializmust távol tartsák a kapitalizmus által befolyásolt országoktól. A nyersanyagok stratégiájuknak-csupán egyik részét jelentik. A forradalmi hullám tompítása ugyancsak időszerű feladat. A világon minden történés és esemény összefügg. Az egyik esemény nem választható el a másiktól. Lane: Minél tovább terjed a világon a felszabadító mozgalom, annál kisebb lesz az Egyesült Államok befolyása. Ez újabb nehézségeket okoz majd az országnak. Ezek már ma is érezhetőek és viszatükröződnek az amerikai társadalom életében is. Hírek a Szovjetunióból Habarovszkban megnyílt a szakszervezetek új kultúrpalotája. A művelődési házban 8UQ férőhelyes nézőtér, gépesített színpad, továbbá előadó, kiállító-, sport-, tánc- és banketttermek vannak. Több mint 50 különböző műkedvelő csoport, szabadegyetem, , olvasótermek, képzőművészeti műterem, képzőművészeti körök kaptak otthont a kultúrpalotában. • A Kalinyini Vagongyárban készült KVZ típusú vasúti kocsikban légkondicionáló berendezés. lumineszkáló világítás, televízió szolgálja az utasok kényelmét. • A Leningrádi Kotijakov gyár mozgó járdák készítését kezdte meg. Az első mozgó járdákat a leningrádi légikikötő számára gyártják, ezek sebessége 0,9 méter másodpercenként. A következő megrendelők a tasken- ti és a szűcsi repülőterek. Kijev és Baku az aluljárókhoz rendelt mozgó járdákat. Moszkva is érdeklődik a mozgó járdák iránt. • A Szovjetunióban évente több mint 5 millió dolgozó veheti igénybe a gyári, üzemi üdülőket. A Pervouralszk mellett levő Novotrubi Gyár saját erejéből egy 150 férőhelyes üdülőt épített. A beutaltak naponta 50 kopekot fizetnek, a többi kiadást a szakszervezet téríti meg. Az egyemeletes épületben 2—3 ágyas szobák, társalgók, külön ping-pong és biliárdtermek vannak. A zene kedvelőinek előadóterem áll a rendelkezésére. • A Fekete-tengeren befejezték az első acélsziget szerelési munkálatait. A mesterséges szigeten fúrótornyokat építenek, hogy ezek segítségével feltárják a tengerfenék olaj- és földgázkincseit. A tenger mélyét kutató geofizikusok óriási, 740 négyzetkilométernyi területet térképeztek fel, ahol gazdag olaj- és gázlelőhelyek vannak./• A leningrádi Mojka-csatorna Kék-hídjánál — a mederben — egy tízméteres vörösgránit obe- liszk építését kezdték meg. Az „emlékmű“ vízmérő oszlopként fog szolgálni, amelyen — 1824- től kezdődően — feltüntetik a , legmagasabb vízállásokat. Az obeliszket Neptun háromágú szigonyával díszítik, a felső részt eredeti megoldású napórának képezik ki. • *' Másfél évszázados szünet után a Leningrádi Koncertteremben ismét felhangzott az olasz Antonio Salieri muzsikája. A Tarare és A féltékenység iskolája e. operák nyitányait, áriáit mutatták be. A koncert második részében Mozart-mű- veket szólaltattak meg. A zenei est előkészítésében a leningrádi Színház-, Zene. és Filmművészeti Intézet tudományos munkatársai vettek részt. A Salieri- Mozart-mfivek együttes bemutatása nyílt elutasítása annak a soha be nem bizonyított vádnak, hogy Salieri megölte Mozartot. • A csodálatosan szép női szobrocskát fedeztek fel Szibériában a régészek. Kétezer év után került ismét napfényre. Megjelenése gyökeresen megváltoztatta a tudósok véleményét a szibériai népek ősi kultúrájáról. Az ismeretlen művész alkotása elkápráztatta a régészeket, akik a szobrocskát méltán nevezték el szibériai Nofretetének. • Moszkvai régészek a Csajka település közelében végzett feltárás közben egy időszámításunk kezdete előtti III. századból származó kútra bukkantak. Az ásatás során kigyóalakkal díszített biztosítótűket, nyílhegyeket, fülbevalókat, edényeket, háztartási eszközöket és más egyéb használati tárgyakat találtak. A leletet két nagy amfora gazdagította. Az ősi kutat kitisztították, kikövezték, de hasztalan akarták kiszivattyúzni, mindannyiszor fel- töltődött kristálytiszta, friss víz- zdl. e s
