Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám, csütörtök
AFRIKAI PROBLÉMÁK A BT ELŐTT New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa január végén és február elején valamelyik fővárosban összeül, hogy megvitassa a sajátos afrikai problémákat — határozta el tegnapra virradó éjjel a BT ülése elnökének, Abby Farah Szomáliái küldöttnek javaslatára. A BT elsősorban a rhodesiai fajüldözés, a dél-afrikai apartheid kérdésével, Namibia függetlenségével és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásának kérdéseivel foglalkozik. A tanácskozás színhelyét* időpontját és napirendjét a BT különleges albizottsága a napokban dolgozza ki. A BT döntése nagyon időszerű és főként a legutóbbi afrikai események fényében fontos, mivel az imperialista és gyarmati erők nemcsak mindenképpen megtartják jelenlegi pozícióikat, hanem megkísérlik, hogy ellentámadásba lendüljenek a nemzeti felszabadító mozgalmak és a független afrikai országok ellen. Ezt a tényt különösen kiemelte Jakov Malik, a Szovjetunió állaüdó ENSZ-kiildötte. A szovjet küldöttség kezdettől fogva küzd a BT afrikai tanácskozásának megvalósításáért, amelyek lehetővé tennék az afrikai népeket közvetlenül érintő problémák konkrét megvitatását,. a közelebbi megismerkedést Afrika vágyaival. A szovjet küldött szerint a BT- nek foglalkoznia kell olyan kérdésekkel, mint a portugál gyarmaturalom és a dél-afrikai apartheid megszüntetése. A dél-afrikai fajüldözőknek távozniuk kell Namíbiából. A gyarmatosítóknak viselniük kell a felelősséget Szenegál, Guinea, Tanzánia, Zambia és más országok elleni bűntetteikért. Munkáspárti küldöttség utazik Málta szigetére London — Az Egyesült Alla- ifiok kormánya reméli, hogy a Málta és Nagy-Britannia közötti nézeteltérések ellenére sikerül elérni, hogy a sziget kikötői nyitva maradjanak a NATO haditengerészete előtt — jelentette ki az amerikai küUigyminisz- tjérium szóvivője. Mint mondottja, a bérleti vita mindkét résztvevőjének és a katonai tömb valamennyi tagjának érdeke, hogy a kikötők használati jogáról szóló megállapodásokat meghosszabbí ts á k. Londonban bejelentették, hogy az ellenzéki Munkáspárt — Dom Mintoff máltai miniszterelnök korábbi meghívásának eleget téve — delegációt küld Valettába, a körülmények tisz tázására. A Tom Driberg munkáspárti képviselő vezette csoport két vagy három napot tölt majd a szigeten. Merénylet Chilében Santiago de Chile — A szélsőjobboldali Nemzeti Párt tagjai merényletet kíséreltek meg Alfredo Fuchslocher, az egyik Chilei tartomány kommunista kormányzója ellen — jelentette be szerdán Daniel Vergara belügyminiszter-helyettes. A tartományi kormányzó sofőrje súlyosan megsebesült, de maga a kormányzó sértetlen maradt. A merénylők a Puerto Varasból Puerto Montiba vezető útvonal mentén helyezkedtek el, és onnan adták le a lövéseket a kormányzó kocsijára. A merénylőcsoport parancsnoka Reinaldo Pineda, a Nemzeti Párt ifjúsági szekciójának vezetője volt. Jól értesült körök szerint a hatóságok nyolc személyt letartóztattak. Az afroázsíai értekezlet SZAKBIZOTTSÁGOKBAN FOLYTATJA MUNKÁJÁT 1972. I. 13. Kommentárunk D ahman sejk szabad, s a Jahja Khan elnök által Indított „szent háború“ — mint Ismeretes — elsöpörte a pakisztáni katonai rendszert. A tavaly márciusban elszabadult vérengzések, megtorlások, melyeket a katonai diktátor indított el, pakisztáni kapitulációval végződtek. A súlyos kérdések sokasága azonban ezzel még nem oldódott meg a hin- dusztáni félszigeten. Az új állam, a Bangla Desh Népi Köztársaság létrejötte viszont új helyzetet teremtett. Politikai realitás lett a nemzetközi életben. Ezzel egyidőben azonban szaporodtak a teendők is, melyek belpolitikai vonatkozásban az ország vezetői előtt állnak. Az a tény, •'hogy Kelet-Ben- gália a nyugati országrész gyarmata volt több mint két évtizeden keresztül, rányomta bélyegét az ország mai állapotára is. S ha ehhez hozzászámítjuk a Jahja Khan-rendszer kegyetlen megtorlását, falvak elpusztítását, nem is beszélve a tízmilliónyi menekült visszatelepítésének és munkába állításának gondjáról, akkor képet nyerhetünk arról is, milyen súlyos és bonyolult feladatok előtt áll az ország. Az India és Pakisztán közötti konfliktus okai a negyedszázaddal korábbi eseményekbe nyúlnak. A két állam függetle- nítése idején a vallási alapon való megosztással a brit imperializmus arra törekedett, hogy továbbra is biztosítsa jelenlétét Mulla Dzsalaluddin Al}med, a Bangla Desh négytagú küldöttségének vezetője felszólalásában súlyos bírálattal illette az Egyesült Államok és Kína politikáját. 4 . Tegnap a konferencia szakbizottságokban ülésezett, ami a Bangla Desht illeti, felvételi kérelmét az indiai szubkontinens ügyeivel foglalkozó bizottság tárgyalja meg. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—471 mesterséges holdat. A TASZSZ jelentése szerint a mesterséges holdon elhelyezett tudományos műszerek kifogástalanul működnek. STEFAN OLSZOWSKI lengyel külügyminiszter Moszkvában Andrej Gromiko külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket. CHILEI katonai küldöttség érkezett Havannába. A chilei katonatisztek a kubai hadsereg több alakulatát meglátogatják. AZ ANGOL bányászok sztrájkját, amely, mint ismeretes, még vasárnap kezdődött, egyre több szakszervezeti szövetség támogatja. így a vasutasok és a dokkmunkásom szakszervezetei szolidaritást vállaltak a sztrájkoló bányászokkal. JOSEPH LUNS, a NATO főtitkára kétnapos hivatalos látogatásra -a francia fővárosba érkezett. DINMUHAMED KINAJEVET, az SZKP KB politikai bizottságának tagját, a Kazahsztáni*KP KB első titkárát a szovjet párt és az állam javára végzett munkájáért 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel és Lenin-rend- del tüntették ki. BE1LGRÁDBAN megkezdődött a jugoszláv—francia gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyesbijsott- ság harmadik ülése. Az ülésen a két kormányküldöttség vezetője tájékoztatja egymást a jugoszláv—francia árucsere-forgalom helyzetéről és problémáiról. GUS HALL, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára a Daily Worldnak adott nyilatkozatában felhívást intézett az amerikai kommunistákhoz, hogy még aktívabban harcoljanak Angela Davis kiszabadításáért. KRISTER WICKMAN svéd külügyminiszter négynapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A svéd külügyminiszter a két országot érintő kérdéseken kívül Kreisky kancellárral, és Kirchschläger külügyminiszterrel Európa politikai helyzetéről, elsősorban a biztonsági konferencia előkészületeiről tárgyal. AZ AFP jelentése szerint válságosra fordult IX. Frigyes dán király állapota. Az uralkodó a közelmúltban súlyos szívroham miatt került kórházba. A kelet pakisztáni menekültek egyre nagyobb számban térnek vissza hazájukba. Hírügynökségi jelentés szerint jelenleg naponta mintegy százezer menekült lépi át a határt. (ČSTK) Mudzsibur Rahman lett Bangla Desh miniszterelnöke További kormányok ismerték el a bengál államot Dacca — Mudzsibur Rahman sejk tegnap átvette Bangla Desh kormányfői teendőinek intézését, az elnöki tisztséget pedig átadta dr. Abu Szajad Csaud- hurinak, aki a Bangla Desh küldöttségét vezette az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakán. Az új elnöknek gyakorlati hatásköre tulajdonképpen nem lesz. A vezetői tisztségekben történt változásokra vonatkozó rendeletet Mudzsibur Rahman írta alá annak a felhatalmazásnak megfelelően, amelyet április 8-án kapott a megalakuló független állam vezetőitől. Ebben az időben ő maga még egy nyugat-pakisztáni börtönben sínylődött. Elrendelték továbbá az alkot- mányozó gyűlés felállítását. Ennek tagjai a volt pakisztáni nemzetgyűlés és a korábbi kelet-pakisztáni tartományi gyűlés tagjaiból kerülnek ki. Az al- kotmányozó gyűlés egyben a parlament szerepét is betölti. A közeli napokban új pénznemet vezetnek be a Bangla Desh- ben eddig forgalomban levő és érvényes pakisztáni és indiai fizetési eszközök helyett. Bangla Desh kormánya tegnap elhatározta, hogy megnyitja Chittangong és Chalna kikötőket a nemzetközi hajóforgalom előtt. Delhi — Hivatalos indiai adatok szerint eddig több mint kétmillió kelet-bengáliai menekült tért vissza hazájába. Naponta mintegy százezren lépik át a határt, az indiai hatóságok azonban remélik, hogy ezt a számot napi 150 ezerre tudják emelni. Nyugat-Bengália Indiai állam kormánya konkrét programot dolgozott ki a kelet-bengáliai menekültek hazatelepítésére. Nyugart-Bengállában ötmillió kelet-bengáliai menekült talált menedéket. A mostani három- szakaszos hazatelepítési terv értelmében előbb a határvidékről, majd a belterületről telepítik haza a kelet-bengáliai menekülteket. Abdul Szamad, Bangla Desh külügyminisztere Delhiből hazatérve kijelentette: „Tárgyalásaink az indiai féllel nagyon eredményesen végződtek“. Szamad hangoztatta, hogy azonosították a szempontokat Hindusztáni-félsziget helyzetének kérdéseivel és a nemzetközi helyzettel kapcsolatban. Bangla Desh és India kormánya megegyezett, hogy a két állam kölcsönös kapcsolatainak alapja szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása lesz. „India őszinte barátunk, és kész minket segíteni", — jegyezte meg Bangla Desh külügyminisztere. Űj-Dellii — Az NDK után a Bolgár Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság és Lengyelország is elismerte a Bangla Desht. London — Az angol külügyminisztérium körei szerint „mérlegelik“ a Bangla Desh elismerését. Hangoztatják, hogy a Kelet-Pakisztánban tartózkodó brit megfigyelők „még nincsenek meggyőződve arról, hogy a Bangla Desh kormánya ellenőrzése alatt tartja az egész ország területét“. Hangsúlyozzák továbbá, hogy Nagy-Britannia kormánya ebben az ügyben konzultációkat kíván folytatni nyugati szövetségeseivel. a szubkontinensen és elhintse a viszály rnagvát a két ország között. A világ második legnagyobb állama (India) és (a hatodiknak számító) Pakisztán ellentéteit nemcsak a kasmíri kérdés jelentette, hanem súlyosbították azok a politikai ellentétek, melyek az elhibázott iszlamabadi politika következ32 százalékkal volt magasabb, mint keleten. S 1970-re ez az aránytalanság már 61 százalékra rúgott. Jellemző, hogy Kelet- Pakisztánban az 1968—69-es gazdasági évben 1098 ipari üzem létezett, 201 ezer munkással. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a keleti országrész nyersanyagtermelő bázis Hogyan tovább? tében Pakisztán nyugati és keleti része között támadt. Jahja Khan tavaly márciusban megindított terrorakciója — mint ismeretes — a háborús konfliktus után Pakisztán vereségével zárult. Az ellentétek azonban nemcsak politikai jellegűek voltak,, hanem gazdaságiak is. A nyugati országrész gyarmataként kezelte Kelet-Pakisztánt, mely 75 millió lakosával — a nyugati rész kb. 60 milliójával szemben — a többséget alkotta. Az ország függetlenné válásakor a két országrész — mely közel 20po km-re feküdt egymástól — gazdaságilag megközelítőleg azonos színvonalon volt. Elmaradt mezőgazdasági országnak számított, félfeudá- lís viszonyokkal, fejletlen iparral. A függetlenség kivívása után elsősorban a nyugati országrész fejlődött. Egy évtized alatt (1950—60) az egy főre eső jövedelem Nyugat-Pakisztánban volt csupán. A tábornokok, földesurak és monopolisták azt a sorsot szánták neki, hogy nyersanyagkincsei, a juta, rizs, cukornád és a tea (a világ jutatermelésének négyötöde innen származik) nyugat-pakisztáni közvetítéssel, vagy feldolgozással busás jövedelmet hozzon Pakisztán új urainak. Ellenszolgáltatásként Kelet-Pakisztánban csak az elnyomás és a kizsákmányolás fokozódott. A pakisztáni rendszer diszkriminációs politikájára jellemző, hogy a beruházások 70 százalékát a nyugati rész kapta, s mindössze 30 százalék jutott a lakosság .55 százalékát kitevő, sűrűn lakott (500 fő/négyzetkilométer j Kelet-Pakisztánnak. A külföldi segélyekből pedig alig 20 százalék. Neves kelet- íaakisztáni közgazdászok szerint riet és fél milliárd dollárnak felel meg az az összeg, melyet a keleti országrész kizsákmányolásával a nyugati „gyámok“ zsebrevágtak. A diszkriminációt bizonyította az is, hogy a hadsereg tiszti karának 90 százaléka, és a legfontosabb és legjobban fizetett közéleti poszto kon 85 százalék nyugat-pakisztáni volt. Ilyen körülmények között'a fejlődés minden lehetőségétől megfosztott keleti országrészben az elkeseredés egyre nőtt. Majd a nyílt leszámolás után gyűlöletbe csapott át. Nem utolsósorban a kegyetlen mészárlással, megtorlásokkal magyarázható, hogy a Bangla Desh — vezetői kejelentése szerint — semmilyen kapcsolatot nem kíván teremteni Pakisztánnal. Rahman sejk, a Bangla Desh életrehívőja kilenc hónapos börtönrabsága után a független köztársaságba érkezésekor kijelentette: „Kapcsolataink Pakisztánnal örökre megszakad tak... Éljenek békében és hagyjanak bennünket is békében élni“. Nehéz volna ma még megjósolni, hogy a szenvedélyek időszaka után történelmi távon hogyan alakulnak majd a kapcsolatok. Egy azonban biztos, a több mint két évtizedes közös sors a tragédiák, gyötrelmek és megalázások korszakát jelentette a kelet-bengáliaiak számára. Ezért is lehetetlen, hogy az események után az államszövetség gondolata — ahogy, azt Bhutto pakisztáni elnök szeretné — egyáltalán felvetődjön. Az új helyset qs a felszabadító háború eredménye a Bangla Desh független köztársaság, melyet 1971. április 17- én kiáltottak ki. Nemzetközi vonatkozásban —* éppen az „egységes Pakisztán“- elmélet kudarca miatt nem kizártak ugyan a bonyodalmak, az új köztársaság léte azonban és nem utolsósorban az amerikai flotta kivonása a Bengáli- öbölből azt bizonyítja, — az eseményeket nem lehet visszaforgatni, vagy megállítani. India után az NDK, Bulgária, Mongólia és Lengyelország ismerte el az új köztársaságot. Anglia és Franciaország pedig most mérlegeli a kapcsolatok felvételét. És ezek eleve azt bizonyítják, a realitások előbb- utóbb győznek. Az igazi győzelmet azonban nemcsak nemzetközi méretben kell az új köztársaságnak megvívnia, hanem belpolitikai vonatkozásban is. Sok millió éhes szájnak kell élelmet biztosítani, s milliók feje fölé pedig hajlékot. Egyedül ezt a csatát az ország képtelen megvívni. A baráti országok megértő támogatására lesz szükség, hogy az új állam a nyomor és a gazdasági* élet mélypontjáról elindulhasson az emberhez méltó élet feltételei megteremtése felé. És aligha lesz rövid az az időszak is, amikor a kérdés nemzetközi összefüggéseit az érintettek tárgyalások útján rendezik, mégpedig a szubkontinens érdekei, az igazságos béke alapján. Mert a „hogyan tovább“ mellett ma még ez sem mellékes kérdés. FÖIMOD ZOLTÁN Kairó — Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet (AAPSO) kairói értekezletének keddi plenáris ülésén a felszólalók kollektív erőfeszítéseket sürgettek az imperializmus agresszív és elnyomó politikájának leküzdésére. A Béke Világtanács nevében Khaled Mohieddin, az Egyiptomi Béketanács főtitkára üdvözölte az értekezletet.
