Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám, szerda

£ tfaecti kormány első ülése Dacca — Mudzsibur Rahman sejk kedden először találkozott kabinetjének tagjaival és meg­hallgatta a Bangla Desh álta­lános helyzetéről szóló beszá­molót. Ez volt az első alkalom, hogy a sejk részletesen tájéko­zódhatott az ország viszonyai­ról azóta, hogy a pakisztáni hadsereg tavaly márciusban őri­zetbe vette. A kabinetülésről távozóban a Bangla Desh elnöke a várakozó újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy két-három napon belül sajtóértekezletet fog tar­tani. Mint mondotta, esetleg egy-két hét múlva Calcuttába látogat, hogy megköszönje Nyu- gat-Bengália, valamint a többi indiai szövetségi állam népének a kelet-bengáliai menekültek számára nyújtott támogatást. Arra a kérdésre, hogy mikor lá­togat el Indira Gandhi az új köztársaságba, Rahman sejk azt felelte, hogy az indiai kormány­fő meghívása „érvényes, csak tőle függ az időpont megválasz­tása . Mudzsibur Rahman elsősorban gazdasági téren néz szembe lendkívül nehéz feladatokkal. A hetvenöt milliós ország gaz­daságilag mélyponton van. Becs­lések szerint legalább kétmil­lió tonna vetőmagra és nagy­mennyiségű építőanyagra len­ne szükség a lakosság élelme­zésének biztosítására, a pakisz­táni hadsereg által feldúlt és lerombolt házak helyreállításá­ra. A problémák ismeretében az indiai kormány úgy határozott, hogy százezer tonna nyersola­jat szállít Bangla Desh-nek az ország petrokémiai ipara hely­reállításának előmozdítására. Egyúttal hamarosan harminc­ezer tonna ásványolajterméket is útnak indítanak Kelet-Ben- qáliába. Rawalpindi — A pakisztáni kormány szóvivője egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni Mudzsibur Rahman hétfői nyi­latkozatáról, amely szerint a Banqla Desh nem kíván kap­csolatokat fenntartani Pakisz­tánnal. Új-Delhi — Pakisztánból az indiai fővárosba érkezett Vit­torio Winspeare-Giucciardi, az ENSZ különmegbízottja, aki a világszervezet főtitkárának meg­bízásából a menekültügyi prob­lémák rendezésében nyújt se­gítséget az illetékes kormá­nyoknak. Calcutta — Az indiai kor­mány menekültügyi főbiztosá­nak jelentése szerint eddig kö­zel eqymillió nyolcszázezer ke- let-benqáliai menekült tért visz- sza hazájába . Megerősödött az antiimperialista erők frontja Folytatja munkáját az afroázsiai szolidaritási konferencia Az NDK elismerte Bangla Desh-t Új-Delhi — Az Űj-Delhiben tartózkodó Otto Winzer, az NDK külügyminisztere kedden fogadta H. R. Csudhurit, a MUDZSIBUR RAHMAN Mudzsibur Rahman sejk 1920- ban született Kelet Bengáliában. A „sejk“ szócska nem előkelő származására utal, Bengáliában fgy szólítják azokat, akiket külö­nösen meg akarnak becsülni. Kö­zépbirtokos családból származik, a bengáli mohamedán középosz­tály tagja. Egy helybeli missziós iskolában tanult, majd Calcuttá­ban járt egyetemre. Tanulmányait a daccai egyetemen folytatta, ahol a diákok a függetlenség után azt követelték, hogy a bengáli legyen 1972. I. 12. K&iet-Pakisztán hivatalos nyelve, s ne az urdu, mint azt Pakisztán megalapítója Dzsinnah kívánta. Ez volt az első politikai küzdelem, amelyben részt vett. Ű alapította a kelet-pakisztáni diákligát, amely jelentős szerepet játszott az auto­nómiáért folyó harcban, s az el­múlt hetekben fegyveresen harcolt Bangla Desh függetlenségéért. Mint diákvezért zárták először börtönbe. Amikor kiszabadult, munkássztrájkot szervezett, s ezért hamarosan ismét elítélték. Míg ra­boskodott, megalakult a keiet-ben- gáli mohamedánok Avarni (népi) Ligája. Titkárnak az akkor még börtönbüntetését töltő Mudzsibur Rahmant választották. 1954 ben részt vett a helyi tör­vényhozó gyűlési választásokon, s több tárcát töltött be a kelet-pa­kisztáni kormányban. Amikor Ajub Khan 1958-ban hatalomra került, felismerte benne ellenfelét és tár­gyalás nélkül másfél évre börtönbe zárta. Kiszabadult, tovább harcolt, újra 'letartóztatták, újra kiszaba­dult, de hamarosan ismét börtön­be került. Azonban minden letar­tóztatás csak növelte népszerűsé­gét. Bengália nemzeti hőse lett. Amikor újra szabadlábra ke­rült, széles körű mozgalmat in­dított Kelet Pakisztán autonómiá­jának kivívásáért. Az 1970 decem­beri választások után neki kellett vollna betöltenie Pakisztán minisz­terelnöki székét. 1971. március 25-én azonban (ahja Khan letartóz­tatta, s úgy vélte, hogy -’írtja törvényen kívül helyezésévé ha­lálos csapást mér a bengáli na­cionalista mozgalomra. Súlyosan tévedett. K. Gy. Kommentárunk Pearl Harbor után három év­tizeddel ismét a japán—ameri­kai viszony került e napokban a világ közvéleménye érdeklő­désének középpontjába — ter­mészetesen alapvetően más kö­rülmények között. A kaliforniai San Clemente- ben Szato japán miniszterelnök a múlt hét végén két napon át tanácskozott Nixon amerikai elnökkel. E csúcstalálkozó szer­ves részét alkotta Nixon leg­utóbbi párbeszéd-sorozatának. A japán kormányfővel folyta­tott eszmecsere volt a legne­hezebb, mert Japán az Egyesült Államok többi partnerénél sú­lyosabban érintette Washington új Kína politikája. Szato belpo­litikai helyzete rendkívül meg­ingott a japán—amerikai gaz­dasági kapcsolatok az utóbbi időkben bekövetkezett válsága következtében. Nixon gazdasági intézkedései egyetlen országot sem sújtottak jobban Japánnál. A háború után az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy a szocialista orszá­gok és a Csendes-óceán térsé­gében elsősorban Kína ellensú­lyaként gazdaságilag minden eszközzel erősíti Japánt. A ja­pán áruk egészen a legutóbbi időkig vámmentesen kerülhet­tek az amerikai piacra és az olcsó munkaerő miatt komoly konkurrenciát jelentettek a ha­zai ipar és kereskedelem szá­mára. Az amerikai—kínai kö­zeledés, valamint a dollár hely­zetében beállt változás súlyos következményekkel járhat a ja­pán exportra, megrendítheti az ország dinamikus fejlődését és a jelenlegi kormány helyzetét. Szato látogatásáról kiadott közös közleményből kitűnik, hogy Washington gazdasági vo­natkozásban nem érte el a Kairó — Az afroázsiai népek szolidaritási szervezete 5. kon­ferenciájának hétfő esti ülésén felszólaló küldöttségvezetők egyöntetűen megállapították, hogy az antiimperialista erők frontja megerősödött. A mongó- liai, a guineai, a ciprusi, az ira­ki és más nemzeti szolidaritási bizottságok országuk támogatá­sáról biztosították a vietnami, laoszi és kambodzsai nép igaz­ságos felszabadító harcát, vala­mint az arab népek küzdelmét az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért és a palesztinai nép jogainak hely­reállításáért. Az egyiptomi, indiai és a je­meni küldöttség nagyra érté­kelte azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt az afro­ázsiai népek szabadság- és füg­getlenségi harcához az imperia­lizmussal és a gyarmatosítás­sal szemben. A szónokok rámu­tattak, hogy tovább kell erősí­teni az ázsiai és afrikai felsza­badító mozgalmak és fejlődő országok valamint a Szovjet­unió és a szocialista tábor más államai együttműködését. Súlyos bírálat érte a konfe­rencián az Egyesült Államok imperialista köreit, amelyeket felelősség terhel az indokínai bűnös háborúért, az elrabolt arab területeket továbbra is megszállva tartó Izrael, valamint az Ázsiában és Afrikában műkö­dő reakciós és gyarmati erők támogatásáért. A Bangla Desh Népi Köztár­saság négytagú delegációját hét­főn megfigyelői minőségben be- bocsátották a szolidaritási ér­tekezletre. Nyugati hírügynökségek érté­kelése szerint ez jelentős diplo­máciai győzelem az új, függet­len állam számára a nemzetközi elismertetés terén. Az értekezletet pillanatnyilag két ország — Pakisztán és Líbia — bojkottálja. Ez utóbbi az iszlám országok Iránti feltétlen rokonszenve folytán szolidáris Pakisztánnal. Pakisztán küldöttsége ugyan nem jelent meg az afroázsiai szolidaritási értekezlet kedd reggeli plenáris ülésén, de ve­zetője jelezte, hogy alkalmasint beszüntetik a tanácskozások bojkottját. Izraeli támadás libanoni települések ellen Tel Aviv — Izraeli alakula­tok lépték át a keddre virradó éjjel a libanoni határt és meg­támadtak két olyan települést, amely hírek szerint az El Fatah támaszpontjául szolgál. Izrael, miután megbizonyoso­dott, arról, hogy újabb Phantom szállítmányokat kap az Egyesült Államoktól, ismét a Szuezi-csa- torna megnyitásának ügyét, az úgynevezett „közbenső rende­zést" melegíti fel. Eban külügyminiszter Izrael- barát brit munkáspárti képvise­lők előtt azt fejtegette hétfőn Jeruzsálemben, hogy a rendezé­si erőfeszítések jelenlegi „tel­jes zsákutcájából“ lehetetlen áttérni a „teljes békére“. Ezért, mondta, a feszültséget szaka­szosan kell leépíteni. „Az első szakaszban ott kell robbanás­mentesíteni a helyzetet, ahol az a legfeszültebb: a Szuezi­csatornánál“. Érdemben viszont semmit sem mondott arról Eban, hajlandó-e Izrael a szuezi rendezés ügyé­ben bármiféle engedményre, lazít-e eddigi merev álláspont­ján. Tel Aviv — Az amerikai Time magazin közölte, az izraeli rádió pedig „mértékadó forrá­sokra“ hivatkozva megerősítette, hogy Izrael 120 darab harci repülőgépet kap az Egyesült Ál­lamoktól. A rádió washingtoni jelenté­sén kívül a Haarec című lap keddi számában merült fel a Phantomok-ügye; a befolyásos sajtóorgánum szerint Sisco kül­ügyi államtitkár és Rabin wa­shingtoni nagykövet éppen erről tanácskozott hétfőn. A Közel-Keleten általában na­gyon jól értesült Time adatai szerint Izrael „hamarosan“ 40 Phantomot és 80 Skyhawk-ot kap. csúcstalálkozótól elvárt eredmé­nyeket, pontosabban a japán ke­reskedelmi engedményeket. A japán miniszterelnök csupán homályosan utalt arra, hogy or­szága is „hajlandó lesz“ foko­zatosan megszüntetni a behoza­tali kvótákat és a túlságosan magas védővámokat. Az ellentétek megmaradtok Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint már most világos, hogy a Fehér Ház „kínai nyitá­sát“ közvetlen kereskedelmi nyomásra igyekszik felhasznál­ni Japánnal szemben. Ez az oka annak, hogy a mostani Nixon — Szato találkozó előtt három nappal Japán kénytelen volt vállalni amerikai textilexportjá­nak korlátozását. A legutóbbi hónapokban foga­natosított amerikai lépések — Nixon pekingi útjának váratlan bejelentése, a pénzügyi rendsza­bályok, a textilimport korláto­zása — tartósan beárnyékolták Washington és Tokió kapcsola­tait. Vezető amerikai diploma­ták értékelése szerint a leg­utóbbi amerikai diplomáciai ak­ciók következtében Japánban megerősödött a nacionalizmus, ami végeredményben odaveze­tett, hogy „Japán kisiklik az amerikai atomernyő védelméből és kiépíti saját nukleáris ere­jét.“ Meyer, az Egyesült Álla­mok tokiói nagykövete titkos táviratokban figyelmeztette Washingtont a japán vezető ré­tegeken belül erősödő Amerika- ellenesség várható súlyos kö­vetkezményeire. „A legutóbbi hónapok eseményei elhintették a kétkedés magvait azok között is, akik általában Amerika felé orientálódtak“ — írta a tokiói nagykövet egyik most nyilvá­nosságra került titkos üzeneté­ben. Ezek a tények a békülékeny- ség bizonyos gesztusaira kész­tették Nixont a San Clemente-i tanácskozáson. A csúcstalálko­zóról kiadott záróközlemény megerősíti, hogy Okinawa szi­getét újra japán fennhatóság alá helyezik, mégpedig a már előzetesen deklarált időpontnál néhány héttel korábban, május 15-én. A szigetre vonatkozó konkrét japán igényekkel kap­csolatban azonban nem szüle­tett határozott amerikai kötele­zettségvállalás. Nixon csupán „kilátásba helyezte“, hogy a visszaadás napjáig Okinawáról elszállítják az összes amerikai atomfegyvereket. Bár a csúcstalálkozón kivé­teles helyet foglaltak el az úgynevezett „kínai kérdéssel“ kapcsolatos megbeszélések, a záróközleményből nem tűnik ki, hogyan kívánja a két ország rendezni kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Szató a tár­gyalások utáni sajtóértekezle­tén beismerte, hogy e kérdés megítélésében továbbra is fenn­maradtak a véleménykülönbsé­gek. Utalt arra is, hogy a ked­vezményes vámokkal kapcsola­tos amerikai—japán tárgyalá­sok terén sem sikerült semmi­féle haladást elérni. Mi sem bi­zonyítja jobban a két ország ellentéteinek megmaradását, mint Szaténak az a kijelentése, hogy „nem volt mójában Nixont meghívni Japánba, mert orszá­gában a fokozódó Amerika-el- lenes hangulat jelenleg lehetet­lenné teszi az Egyesült Álla­mok elnökének szívélyes fogad­tatását“. PROTICS JOLÁN A DÁN KOMMUNISTA PART Központi Bizottságának e na­pokban Koppenhágában meg­tartott plenáris ülése elhatá­rozta, hogy 1972. november 3— 5-re összehívja a párt XXIV. kongresszusát. A DUBNÁI Egyesült Atomku­tató Intézetben megkezdődött a tagállamok kormányai megha­talmazott képviselői bizottsá­gának évzáró ülése. A bizott­ság e nemzetközi tudományos intézmény legfelsőbb irányító szerve. P. KIRACOVNAK, a BKP Köz­ponti Bizottsága titkárának ve­zetésével Berlinbe érkezett a Bolgár Kommunista Párt kül­döttsége. ANGELA DAVIS védői újból kérték a per áthelyezését a ka­liforniai San Jósé városából San Franciscóba. A kaliforniai bíróság nem volt hajlandó vá­laszolni Angela Davis védőinek jogos követelésére. FEBRUÁR 3-ÁN tartja első sajtóértekezletét Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára. Wald­heim egyébként hétfőn az öt nagyhatalom ENSZ-nagyköve- teivel megkezdett konzultáció­sorozata keretében a szovjet Ja­kov Malikkal találkozott. KONO KENDZO, a japán Fel­sőház elnöke kedden a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének meghívására Moszkvá­ba repült. A FAJÜLDÖZÉS és a társa­dalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó négerek hétfőn Baton Rouge-ban, Louisiana állam fő­városában összecsaptak az el­lenük kivezényelt rendőrökkel és nemzeti gárdistákkal. A ha­tósági önkénynek eddig négy halálos áldozata és több sebe­sültje van. Baton Rouge-ban ki­hirdették a rendkívüli állapo­tot. A GUATEMALAI gerillák egy rajtaütésszerű támadás során az ellenük kivezényelt katonai alakulatok egy tisztjét és öt katonáját megölték. A DPA tokiói jelentése sze­rint a japán külügyminisztérium kedden közölte, hogy a Kínai Népköztársaság és Japán kon­zuli státusszal ruházta fel pe­kingi, illetve tokiói kereskedel­mi kirendeltségét. A Népi Kína ENSZ-felvétele óta a kínaiak Japánba, illetve a japánok Kíná­ba szóló beutazó vízumát köl­csönösen a két kirendeltség ál­lította ki. A [APÁN KORMÁNY szóvivő­je a keddre virradó éjjel kö­zölte, hogy „január 23-a kö­rül“ Tokióba várják Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­tert. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK az Üj Kínára hivatkozva jelentik: Csen Ji, a népi Kína volt kül­ügyminisztere csütörtökön, ja­nuár 6-án 71 éves korában Pe- kingben meghalt. Emlékezetére hétfőn gyászszertartást rendez­tek, amelyen Mao Ce-tung el­nök. Csou En-laj miniszterelnök és több más kínai vezető részt vett. Nixon kínai útjának előkészítése Washington — Visszatért Washingtonba a Nixon kínai útját előkészítő amerikai szak­értőcsoport. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára a repü­lőtéren kijelentette, hogy kínai tárgyalópartnereik rendkívül készségesen működtek együtt az elnöki látogatás előkészíté­sében. A 25 fős csoport azon az út­vonalon haladt, amelyen Nixon felesége társaságában fog be­utazni február 21-től kezdődően. Bár részleteket nem hoztak nyil­vánosságra, nyugati hírügynök­ségek úgy tudják, hogy mintegy 100 újságíró és tv-riporter kísé­ri el Kínába az Egyesült Álla­mok elnökét. Ziegler és csoportja most je­lentést tesz tárgyalásai eredmé­nyeiről Nixonnak és csak ezek után teszik közzé az előkészítő megbeszélések részleteit. Bangla Desh indiai missziójának vezetőjét és átnyújtotta neki Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének, a Willi Stoph miniszterelnöknek Mudzsibur Rahman sejkhez, a Banqla Desh Népi Köztársaság elnökéhez intézett üzenetét. Az üzenet hivatalosan tudtul adja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság nemzetközi jogilag elismeri a Banqla Desh Népi Köztársaságot. Ez az elis­merés megfelel az NDK népe akaratának. A szocialista német állam lakossága kezdettől fogva rendkívüli figyelemmel, osztat­lan rokonszenvvel és aktív szo­lidaritással kísérte a Bangla Desh népének szabadságharcát. Az NDK vezetői üzenetükben szerencsekívánataikat fejezték ki Mudzsibur Rahman sejknek felszabadított hazájába történt visszatérése alkalmából és sok sikert kívántak államfői tevé­kenységéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom